Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)

1973-11-02 / 261. szám, péntek

Felhívás a világ népeihez /Folytatás az 1. oldalról) A békeszerető erők világ- kongresszusa felhívta a világ népeit, hogy az igazságos és tartós béke szavatolása érde­kében egyesítsék erőfeszítései­ket. Az elfogadott felhívás leszö­gezi, hogy a békeszerető erők sikerei következtében az utób­bi időben javulni kezdett a nemzetközi politikai légkör. Realitássá vált az a remény, hogy a mai és a jövőbeni nem­zedékek megmenekülhetnek a nukleáris katasztrófa rémétől. Az ellenségeskedés, a szemben­állás a nemzetközi kapcsolatok­ban fokozatosan átengedi he­lyét a békés és kölcsönösen előnyös együttműködésnek, va­lamint az államok közötti foko­zottabb bizalomnak. Ugyanakkor — hangzik a felhívás — maradtak még olyan térségek, ahol a feszültség ugyan olyan nagy, mint koráb­ban volt, ahol még mindig nem sikerült felszámolni egész em­beriséget veszélyeztető agresz- szió tűzfészkeit. A kongresszus felhívta a né­peket: követeljék a nemzetközi biztonságon és a kölcsönösen előnyös együttműködésen ala­puló békés együttélés érvénye­sülését, szorgalmazzák a fajül­dözés, a gyarmatosítás és a neokolonialízmus felszámolá­sát. Követeljék az általános és teljes leszerelést, a katonai tá­maszpontok és szövetségek fel­számolását, a nukleáris fegyve­rek alkalmazását, gyártását, kipróbálását és felhalmozását eltiltó nemzetközi konvenció elfogadását, valamint az agresz- szió összes formáinak beszün­tetését. Követeljék, hogy a háborús célokra előirányzott összegeket fordítsák a nyomor megszün­tetésére, az írástudatlanság felszámolására, az oktatás, az egészségügy fejlesztésére, köve­teljék az igazságtalanság ki­küszöbölését, valamint azt, hogy minden nép saját belátá­sa szerint használja fel nem­zeti erőforrásait. A felhívás kimondja, hogy a béke, a biztonság és az igaz­ságosság szavatolásának elen gedhetetlen feltételeként végre kell hajtani az ENSZ halároza tokát. Ezek a körülmények — han­goztatja a felhívás — megfe­lelnek az ENSZ-alapokmány, a bandunki konferencia, az el nem kötelezett országok konfe­renciája elveinek, valamint azoknak az elveknek, amelye­ket nemrég hirdettek meg a különböző társadalmi rendsze­rű államok vezetői által aláírt békedeklarációkban és okmá­nyokban. Okmány a közel-keleti helyzetről A kongresszus záróülésén okmányt fogadott el, amely a közel-keleti helyzettel foglalko­zik. Ez a dokumentum végig veszi azokat az okokat, ame­lyek a konfliktushoz vezettek, majd kimondja: „A pillanatnyi helyzet gyors és hatékony in­tézkedéseket követel. A béke szerető erők nemzeti és nem­zetközi kötelessége, hogy aktí­van részt vegyenek abban a te­vékenységben, amely annyira szükséges mind a közel keleti népek, mind pedig az egész vi lág népei szempontjából.“ Újabb magnószalag-válság XI. 2. Washington — Ojabb „Water- gate-bomba” robbant Washing­tonban: Frederick Buzhardt, Nixon elnök fehér házi főjog­tanácsosa közölte fohn Sirica szövetségi bíróval, hogy az el­nök beszélgetéseiről titokban készített magnófelvételek közül a bíróság által bizonyítékok­ként bekért 9 tekercs közül 2 „egyáltalán nem létezik”. Mint ismeretes, 3 hónapon át folyt a „magnó-csata“: A Fehér Ház először tagadta a két bírói fó­rum döntésének teljesítését, majd a múlt héten — Archibald Cox, különleges államügyész el­bocsátása, illetve Richardson igazságügyminiszter és Ruckels- haus igazságügyminiszter-he- lyettes lemondása nyomán tá­madt közfelháborodás tetőpont­ján — Nixon elnök váratlanul bejelentette, hogy mégis átadja a 9 magnótekercset Sirica bíró­nak „magán meghallgatásra”. Az általános megrökönyödést keltő bejelentésig a Fehér Ház sohasem vitatta Nixon elnök 9 Watergate-vonatkozású bizal­mas és dátumszerűen megjelölt beszélgetését rögzítő magnóte­kercsek bármelyikének létezé­sét. M"st viszont Buzhardt kö­zölte. hogy az elnök személyes szerepe szempontjából perdön­tő fontosságú két beszélgetésről nem készült felvétel. Á Fehér Ház legújabb verziója szerint nincs hangszalag Nixon elnök és loh'7 Mitchell volt igazság­ügyminiszter, elnökválasztási kamuáiivigazgató 1972. június 20-i telefonbeszélgetéséről. (Mitchell szenátusi vallomása szerint ez volt a Watergate- kémbetörés után az első beszél­getése az elnökkel.) Buzhardt magyarázata szerint Nixon el­nök a fehér házi magánlakosz­tályában levő telefonon beszélt, és ez a készülék nem volt be­kötve az elnök hivatali helyisé­geit és telefonjait automatiku­san lehallgató rendszerbe. A másik beszélgetés 1973. áp­rilis 15-én zajlott le Nixon el­nök és volt fehér házi főjog­tanácsosa, lohn Dean között. Dean eskü alatt tett szenátusi vallomása szerint ez alkalom­mal közölte az elnökkel, hogy előző napon vallomást tett a vizsgálatot folytató nagyesküdt­szék ügyészei előtt, mert a Watergate-ügy elpalástolása nem folytatható tovább. Dean állítása szerint az elnök ekkor elismerte, hogy „ostobaságot” követett el. amikor Charles Col- sonnal, volt tanácsosával Ho­ward Huninak, a Watergate- betörés egyik fővádlottjának adandó elnöki kegyelemről be­szélt. Buzhardt közlése szerint erről a beszélgetésről nem ké­szült felvétel, mert lefutott a magnószalag és az automatikus szerkezet meghibásodása követ­keztében nem indult be az új szalag. Buzhardt magyarázata szerint csak múlt hét végén vették észre, hogy a 9 beszélgetés kö­zül kettőről egyáltalán nem készült felvétel. Ennek alátá masztására megjelent Sirica bí­ró előtt a Fehér Ház techniku­sa, aki „megerősítette“, hogy az április 15-i Nixon—Dean be­szélgetésről a készülék meghi­básodása miatt nem készült fel­vétel. A technikus más hasonló „meghibásodásról“ nem tudott, s erre az esetre is csupán azért emlékszik, mivel — 2 órával a bíróság előtt való megjelenése előtt — Buzhardt „emlékeztet­te“ erre. A szenzációs bejelentés után viszont újságírók Buzhardtot emlékeztették a következőkre: A Fehér Ház lehallgatási rend­szere működéséért felelős Steve Bull, a szenátusi vizsgáló bizott­ság előtt korábban azt vallotta: 1973. június 27-én Alexander Haig, a Fehér Ház törzskarának főnöke San Clementéból telefo­non utasította, hogy futárgép­pel azonnal küldje el a kalifor­niai üdülőjében tartózkodó el­nöknek az április 15-i Nixon— Dean beszélgetésről készült magnófelvételt. Miután ez ne­hézségekbe ütközött, Haig uta­sította Bulit, hogy a szóban forgó magnótekercset játssza le Buzhardt főjogtanácsosnak, aki ezután jegyzetei alapján telefo­non tájékoztatta Nixon elnököt a beszélgetés tartalmáról. A kulcsfontosságú hangszala­gok „nem létezőnek” nyilvání­tása végső csapást mért arra a feltételezésre, hogy a magnó­tekercsek esetleg tisztázhatják az elnök szerepét, fames Buck­ley New Yorki konzervatív szenátor, Nixon elnök egyik leghívebb támogatója kijelentet­te: „A bizonyítás feladata most már kizárólag az elnökre hárul. Nixon elnöknek kell meggyőz­nie az amerikai népet arról, hogy igazai mond.” AUSZTRIÁBAN egyre nagyobb politikai feszütséget teremt az ún. orf-reform, amely új rádió­törvény parlamenti elfogadását javasolja. A terv szerint az új rádiótörvény akkor is számos lehetőséget nyújtana a Néppárt­nak, ha az — mint most is — ellenzékben van. Szovjet — nyugatnémet tárgyalások Moszkva — Walter Scheel, a Német Szövetségi Köztársaság alkancellárja és külügyminisz­tere szerda óta a szovjet fővá­rosban tartózkodik. A szovjet lapok véleménye szerint a nyu­gatnémet diplomácia vezetőjé­től azt remélik, hogy látogatá­sa előmozdítja a két ország közötti kölcsönösen előnyös kapcsolatok további bővülését a moszkvai szerződés és azok­nak a megállapodásoknak az alapján, amelyeket Leonyid Brezsnyev 1973. májusi nyugat­németországi látogatása során sikerült elérni. A hivatalos tárgyalások teg­nap kezdődtek Moszkvában Gromiko szovjet és Scheel nyu­gatnémet külügyminiszter kö­zött. Először az időszerű nem­zetközi kérdéseket, valamint a két országot kölcsönösen ér­deklő problémákat vitatták meg. SZOVJET-ETIÓP KÖZÖS KÖZLEMÉNY Moszkva — Moszkvában szov­jet—etióp közös közleményt ad­tak ki /. Hailé Szelasszié etió­pjai császárnak a Szovjetunió­ban tett látogatásáról. Mint is­meretes, az uralkodó október 29-étől 30-ig tartózkodott a Szovjetunióban, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek és a szovjet kormánynak a meghívására. Hailé Szelasszié találkozott Nyikolaj Podgornij- jal, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöké­vel. A szovjet—etiópjai tárgya­lásokat „a nyíltság és kölcsö­nös megértés légköre” jellemez­te. A tanácskozáson hangsú­lyozták: „Töretlen akarattal együtt küzdenek más békeszere­tő népekkel azért, hogy a nemzetközi kapcsolatokban bekövetkezett pozitív változá­sok visszafordíthatatlan jelle­get öltsenek”. A felek megállapították, hogy a Szovjetuniót és Etiópiát ha­gyományos baráti kapcsolatok fűzik össze, — hangoztatja a közlemény, majd így folytatja: A felek megállapodtak, hogy adva vannak a szükséges felté­telek a két ország kapcsolatai­nak további fejlesztésére politi­kai, gazdasági, kereskedelmi és kulturális területen, együttmű­ködésük fejlesztése előmozdítja a béke erősödését az afrikai kontinensen is. I. Hailé Szelasszié etiópjai császár hivatalos látogatásra hívta meg Nyikolaj Podgornijt. A Legfelsőbb Tanács Elnökségé­nek elnöke a meghívást elfo­gadta. Vegyes érzelmekkel fogadták Pompidou javaslatát Kommentárunk Itália első számú mumusa: az infláció. Mariano Rumor kö­zépbal kormánya eddig dereka­san igyekezett megtartani a hivatalba lépésekor meghirde­tett programot. Ám a megélhe­tési költségek emelkedése el­len eddig nem sikerült hatásos fegyvert találnia. Annak ellené­re, hogy a három szakszerve­zeti szövetség: a CGIL, a CISĹ és az UIL vezetői már többször is tanácskoztak a kormány pénz- és gazdaságügyi minisz­tereivel, a „hatok" eszmecseréi mindeddig nem hozták meg a várt eredményt. Annál is inkább aggasztó ez az olasz kisemberek, mindenek­előtt a bérből és fizetésből élő milliók számára, mert az ár­stop a mai nappal megszűnik. Ezt a körülményt a szélsősé­ges olasz elemek igyekeznek kihasználni. Mindenekelőtt az olasz neofasiszták, akik az utóbbi napokban Rómában, Ba riban, Nápolyban és több más városban verekedéseket provo­indokolásában a közel-keleti válságra hivatkozik és sajnálat­tal állapítja meg, hogy a közös piaci országokat nem vonták be a tűzszünet létrehozására és a tárgyalások megindítására irá­nyuló erőfeszítésekbe. Az elnök „veszélyesnek” minősíti ezt az eljárást s azt hangoztatja, hogy éppen ezért a közös piaci or­szágoknak feltétlenül szoros politikai együttműködést kell kialakítani, hogy bebizonyítsák egységük szilárdságát, valamint azt a képességüket, hogy hoz­zá tudnak járulni a nemzetközi problémák megoldásához. LEONYID BREZSNYEV, Nyiko­laj Podgornij és Alekszej Ko­sKigin táviratban köszöntötte Bumedient az algériai forrada­lom 19. évfordulója alkalmából, szolidaritásáról és támogatásá­ról biztosítva az arabok igazsá­gos harcát Izrael imperialista agressziója ellen. KISSINGER amerikai külügy­miniszter november 7-én kezdő­dő egyiptomi látogatása után Marokkóba, Jordániába, Szaúd- Arábiába, Iránba és Pakisztán­ba is ellátogat. A SZOVJETUNIÓBAN felbo­csátották a Kozmosz-sorozat 605. tagját. A mesterséges hold mérőberendezései kifogástala­nul működnek. DOUGLAS HOME brit kül­ügyminiszter ez év decembe­rében a szovjet kormány meg­hívására Moszkvába utazik. [APÁN és a Kínai Népköztár­saság külkereskedelmi forgal­mának volumene az idén majd­nem duplájára emelkedik a múlt év azonos időszakához ké­pest. AZ ELMÚLT négy évben a szocialista országok tudósai kö­zött űrkutatási együttműködés keretében 10 Interkozmosz jel­zésű mesterséges holdat bocsá­tottak fel. DECEMBER 5-re Brüsszelbe egybehívták a Közös Piac tag­államai külügyminisztereinek értekezletét, amelyen elsősor­ban a közel-keleti válság kö­vetkeztében beállt energia­problémákat vitaiak meg. BERLINBEN tanácskozást tar­tottak Bulgária, Magyarország, az NDK, a Mongol Népköztár­saság, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia külügyminiszter-helyettesei. JUGOSZLÁVIA rövidesen meg­kezdi a kőolaj behozatalát a Lí­biai Arab Köztársaságból. Az erről szóló megállapodást a na­pokban írták alá a két kormány képviselői. HORTENSIA ALLENDE, a meggyilkolt chilei elnök özve­gye Olaszországban tartózkodik, ahol tegnap fogadta őt Berliun- ger, az Olasz Kommunista Párt főtitkára is. HUGO BANZER bolíviai elnök kormányellenes összeesküvés leleplezését jelentette be. El­mondotta, hogy három politi­kust letartóztattak, akiknek kö­ze van az összeesküvéshez. A KGST könnyűipari állandó bizottságának mosEkvai ülésén számos intézkedést fogadtak el, amely a közszükségleti ipari cikkek gyártásának emelését je­löli meg az elkövetkező évek­ben. BELGRÁDBAN ma ül össze Ju­goszlávia legnagyobb köztársa­ságának, Szerbiának a pártve­zetősége, amelyen a köztársa­ság politikai helyzetét vizsgál­ják meg. káltak, baloldali pártok és szakszervezeti vezetők ellen hajtottak végre támadásokat. A legsúlyosabb provokáció színhelye Róma egyik munkás­INFLÁCIÖVESZÉLY OLASZORSZÁGBAN kerülete volt. ahol a Szocia­lista Párt Avanti című lapjának fesztiválját zavarták meg a jobboldali suhancok. A vereke­dés hét sebesültjét kórházban ápolják. Észak Olaszországban a carabinierek — az olasz csendőrök — egy titkos neofa­siszta kiképzőtábort lepleztek le. A táborban Mussolini egy­kori rohamosztagosainak min­tájára suh.mcokat képeztek ki nemcsak a kerékpárláncok és a vasdorongok „célszerű“ haszná­latára, hanem lőfegyverek, sőt géppuskák kezelésére is. Az Olasz Kommunista Párt ismét nyomatékosan figyelmez­tette a kormányt a neofasiszta veszélyre. Enrico Berlinguer, a párt főtitkára egy közelmúlt­ban elhangzott beszédében Chi­le példáját idézte, rámutatva az olasz reakció mind arcátla­nabb provokációira. Ugyan­akkor hangsúlyozta: az OKP a „konstruktív ellenzék“ szere­pében igyekszik kikényszeríteni a balközép kormánytól újabb intézkedéseket a dolgozók hely­zetének javítására, s mindenek­előtt az infláció, megfékezésé­re. A koalíciós kormányban részt vevő szocialisták a hét elején tartott központi vezetőségi ülé­sén ugyancsak a megélhetési költségek emlkedése állt De Martino főtitkár referátumának középpontjában. Ami pedig a szakszervezetek álláspontját il­leti, a három szövetség össze­hangolt és egységes tervet dol­gozott ki, amelynek lényege: csak akkor nyúlnak az idei őszön az általános sztrájk fegy­veréhez, ha a kormány eltér gazdaságpolitikai programjától. Scheel nyugatnémet és Groniiku szovjet külügyminiszter. Foto: CSTK—TASZSZ Brüsszel — A nyugat-európai országok brüsszeli tanácskozá­sán vegyes érzelmekkel fogad­ták Pompidou francia köztársa­sági elnök javaslatát, mely sze­rint rendszeresítenék a közös piaci országok vezetőinek csúcsértekezletét. Az elnök azt indítványozta, hogy az első ilyen találkozót még ez év vé­ge előtt tartsák meg s azon máris dolgozzanak ki olyan el­járást, amely lehetővé tenné, hogy válság esetén a kilencek a lehetőséghez képest közös magatartást alakítsanak ki. Pompidou elnök e javaslata

Next

/
Thumbnails
Contents