Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)
1973-10-11 / 242. szám, csütörtök
Bulgária nemzeti kiállítása elé A Szovjetunió ötven éve című prágai kiállítás benyomásai ugyan még élénken élnek emlékezetünkben, ám a Fučík Park Kongresszusi Palotája rövidesen ismét rend kívüli esemény színhelye lesz. Erre következtetnek az arra járók a felbontatlan ládák és a már kicsomagolt gépek vagy alkatrészek láttán. Búcsújárásra, esetleg hurcolkodásra emlékeztet ez a sürgés-forgás, amit a technikusok, a tervezők és a munkások itt-ott felhallatszó füttyszava tetéz. A zűrzavarban elvegyül a kalapácsolás, a fűrészelés és a súlyos tárgyak tologatásának a zaja. — Nem valami biztató látvány, annyi bizonyos — gondolhatná joggal a tapasztalatlan kívülálló, aki nem tudja, hogy megnyitását megelőzően minden kiállítás színhelyén ugyanilyen „fejetlenség“ uralkodik. Olyan íratlan szabály ez, amelyet sohasem szegnek meg a dolgozók, akik azonban az utolsó félórában — az ő titkuk, hogyan csinálják —■, szinte varázsszóra mindent pontosan elrendeznek a szövegkönyv szerint. Nyugodtak lehetünk tehát, hogy a bolgár nemzeti kiállítás sem lesz majd kivétel. A kapuin beözönlő tömegeket október 19-én, az expozíció megnyitásának napján példás rend és tisztaság fogadja majd. Ilyen kellemes környezetben szívesen újítjuk fel emlékeinket a szocializmust építő Bulgáriáról, illetve ismerkedünk meg a külföldiek által többnyire indokolatlanul elhanyagolt tájakkal és beszédes adatokkal. Lakosságunk nagy része megszokta, hogy szabadságát gyakran tölti a bolgár tengerpart valamelyik üdülőjében. Jó előre boldogan készül fel arra, hogy néhány napra ismét beköltözzön valamelyik minden kényelemmel ellátott korszerű szállodába és kíváncsian, de nem minden irígykedés nélkül csodálja meg azokat az épületeket, amelyekkel a fürdőhely utolsó ottléte óta gyarapodott. A bolgár konyha ínyenclalat- jaii, az ízletes nemzeti ételek és italok is minden bizonynyal hozzájárulnak a kellemes nyaraláshoz. Csakhogy többnyire ez minden, amit Bulgáriáról tudunk. A készülő kiállításnak tehát éppen ezért az ismereteinkben mutatkozó hiányokat is pótolnia kell, hogy lakosságunk a bolgár ipar és kereskedelem sikereivel, exportlehetőségeivel, a nép életével és ■ gazdag kultúrájával is megismerkedjen. Minden jel arra mutat, hogy ez a nagyszabású expozíció teljesíti küldetését. Pontosan és érdekes eszközökkel tájékoztat és válaszol majd a látogatók kérdéseire. Ezen fáradoznak most a kiállítás dől gozói a rendelkezésükre álló 12 580 négyzetméternyi térségen, melyen kaleidoszkópsze- rűen vonultatják majd fel az orszájf gyors ütemű fejlődését A trenčíni ruhagyár mechanizációs intézetében jó ütemben halad a gépberendezések fejlesztése. Az intézet dolgozói jelenleg egy új simítógép berendezésén dolgoznak. Képünkön: a férfiöltönyök részeit aláragasztó rögzítőgép. A gép egy óra alatt 550 férfiöltöny részeit ragasztja össze. Felvétek J. Lofaj — CSTK tükröző vívmányokat és adató kát. Noha a kiállításon főleg a legkorszerűbb gépeket láthatjuk majd, melyek iránt szakkörökben élénk az érdeklődés, a könnyűipar gyártmányai, a közszükségleti cikkek is kivétel nélkül mindenkinek a figyelmét magukra vonják majd. A bolgár szőnyegek, a népi szőttesek, kézimunkák és a divatcikkek is tervezőik rendkívüli ízlését dicsérik. Bulgária pompás zöldség- és gyümölcstermésének 1) í rnevét a második világháború előtt nagy szám baji hazánkban élt bolgár kertészek terjesztették. Ma árucsere-forgalmunk jóvoltából azok is élvezik Bulgária termékeny földjének, forró napsugarainak gyümölcsét, akik sohasem jártak arrafelé. A termelés koncentrációját és szakosítását a kiállításon bemutatott friss és különféle módon feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék, a hal- és a dohánykülönlegességek, a különböző italok is tükrözik majd. Ezzel azonban még nem ér véget a bolgár kiállítás, mely az Aranyhomok, az Albena, a Burgasz, Várna és a többi fekete-tengerparti nyaraló nyújtotta kulturális, turisztikai és sportolási lehetőségeket is hangsúlyozza. A kulturális programok keretében opera- és esztrádegyüttesek, szólisták, balett-táncosok és egyéb művészek szórakoztatják majd a közönséget, melynek ezenkívül szakfilmek és népszerű filmelőadások megtekintésében is lesz része. Olyan élményeket nyújt tehát a készülő bolgár expozíció, melyeket a szellemi táplálékon kívül minden bizonnyal jól kiegészítenek a bolgár étterem különlegességei. Ezért is türelmetlenül várjuk a nagy eseményt, mely kétségtejenül Prága vidéki és külföldi vendégeinek is elnyeri a tetszését. KARDOS MÁRTA 36 év után Víg hangulatban, jó egészségben találkoznak szombaton, f. hó. 13-án, a volt Grössling utcai magyar gimnázium 1942/43. iskolaévben érettségizett diákjai Bratislavában. A Gaudeámus régi diákdal eléneklése után megemlékeznek a régmúlt diákévekről, tanáraikról, majd megkoszorúzzák két elhunyt volt osztálytársuk sírját a helybeli temetőben. Este a Carltonban ünnepi díszvacsorán vesznek részt és kijelölik a következő érettségi találkozó időpontját. (hli) VIGYÁZZ, GYEREKEK AZ ÖTÖM! Nem nehéz kitalálni, hogy kinek címeztük a fenti mondatot, amely után tulajdonképpen nem is egy, hanem több Felkiáltójel kívánkozik. Természetesen a motorosoknak, a a hivatásos és a nem hivatásos gépkocsivezetőknek. S hogy miért? Az ok, a magyarázat egyszerű. Ki ne tudná, hogy hazánk a gépkocsik sűrűségét vagyis 1000 lakosra eső számát tekintve a szocialista tábor listavezetője és lényegében európai viszonylatban is kezdi magáit feltornázni az © szempontból fejletteknek számító országok közé. Csakhogy ez a korunkra annyira jellemző és feltartóztathatatlan felfelé ívelés számos nem kívánatos kísérőjelenséggel jár. Eltekintve a levegő, az életkörnyezet fokozott elszennyeződésétől, az egyes államokban már szinte megoldhatatlannak tűnő közié- kedési problémáktól, az első helyre kívánkozik a közlekedési balesetek növekvő száma. Nos, e tekintetben sem vagyunk kivétel, sőt... Ez óv első felében például több mint 36 ezer közlekedési baleset történt hazánkban, nem kevesebb, mint 815 halálos áldozattal, 4318 súlyos és 12 863 könnyű sebesülttel. Elképesztő adatok és mégis, az újságolvasók zöme már-már közömbösen elsiklik fölöttük, szinte természetesnek veszi egy fél 6v alatt két zászlóalj- ni ember pusztulását. A szomorú statisztikának talán a megrázóbb része az, amely hírül adja, hogy a kérdéses időszakban két osztálynyi, összesen 70 gyermek is életét vesztette, 339 nyomorék marad és majdnem 1100 köny- nyebben megsebesült. Helyénvaló tehát a felszólítás: Vigyázz, gyerekek az úton! Annál is inkább, mert sajnos a gépkocsivezetők eléggé jelentős hányada tapasztalatot nélkülöző kezdő, továbbá akad köztük, aki már elfelejtette a közlekedési rendszabályzat, a „nyolcvanas“ egyes előírásait, vagy ismeri, de felelőtlensége vagy agresszivitása folytán megszegi őket. Éppen a minap voltam a szemtanúja annak, hogy egy gépkocsi belátható, nyílt, egyenes úton, a figyelmeztető tábla ellenére, közvetlenül az iskola előtti „zebrán“ ütött el egy elsős kislányt. Pedig, ha vezetője csak egy kicsit jobban ügyelt volna a tábla figyelmeztetésére, akkor minden bizonnyal számolt volna azzal az eshetőséggel is, hogy egy gyerek hirtelen a kocsija elé léphet ___ A gépkocsivezetőknek, a motorosoknak a gyermekéletek megmentése érdekében elsősorban nagyobb gondot kell fordítaniuk a megelőzésre, a baleset elkerülésére akkor is, hia különben nem ők tehetnének róla, hanem a közlekedésnek- valamelyik másik résztvevője. Mert hiába ártatlan a gépkocsivezető, ha mondjuk gyermeki jajszót hall, amikor halálra váltan kiszáll a kocsijából. S hogy ez ritkábban forduljon elő, sokat kell tenniük a szülőknek is. Gyermekeiket kis koruktól fogva következetesen neveljék a biztonságos közlekedésre. Ez nemcsak a városokra, hanem a falvakra is vonatkozik, ahol különösen vasárnaponként igen sok fiatal és idősebb ember „önveszélyesen“ sétálgat a forgalmas úton. Természetesen az iskolának és egyes társadalmi szervezeteknek, főleg a SZISZ-nek ós Pionírszervezetének, továbbá a Nőszövetségnek is az eddiginél többet kell tenniük annak érdekében, hogy megóvjuk a fiatal emberéleteket. E tekintetben a legtöbb eredménnyel kecsegtet az 1. és 2. ciklusú iskolákon bevezetett közlekedési nevelés, továbbá a gyerekek számára a közlekedési játszóterek építése. Itt ugyanis játszva sajátítják el a közlekedési szabályokat és hosszabb gyakorlás után azok szinte a vérükbe mennek át. Motorosok, szülők, iskolák, társadalmi szervezetek és tulajdonképpen az egész nyilvánosság fogjon tehát össze, hogy közvitáinkon ne hallhassuk olyan gyakran a balesetek színhelyére siető mentőautók vésztjósló szirénáját. GÁLY IVÁN Felnőni a feladatokhoz Lassan elcsendesednek a nyaralók, mind kevesebb csónak szántja a sárguló fák koronáinak tükörképét ringató vizeket, vége a nyárnak s vele együtt a nyári turisztikai idénynek is. Elkövetkezett a számvetés ideje. Számológépek kattognak, kimutatások készülnek, melyek pontos képet adnak arról, turisztikai szempontból milyen volt až idei nyár, hány külföldi látogatta meg természeti szépségekben bővelkedő hazánk festői nyaralóhelyeit s hány csehszlovák turista járt a nagyvilágban, ahol az egész évi fáradtság kipiiienésén kívül új ismereteket szerzett országokról, tájakról, emberekről. A turisztikát illetően gazdag és szép volt az idei nyár. Az év első nyolc hónapjának a legfontosabb számadatait már ismerjük: az idén — a múlt évhez viszonyítva — a hazai turisztikai forgalom több, mint két százalékkal növekedett. Ez nemcsak az utazási irodák dolgozóinak jó munkáját dicséri, hanem annak az örömteli ténynek is köszönhető, hogy növekedett hazánkban a turisták igényeit kielégítő szolgáltatások színvonala, bővült a turista- forgalom szempontjából leginkább számításba jöhető vidékeken a szállodák, turistaházak befogadóképessége, a múlt évhez viszonyítva jóval több fekhely és asztal várta azokat, akik a Magas és Alacsony-Tálra turisztikai létesítményeiben kerestek pihenést, kikapcsolódást. Ez a dolgok fényesebb oldala, az viszont már nehezebben érthető, hogy az ásványvizekben bővelkedő hegyvidék turistaközpontjaiban a nyári szombatokon és vasárnaponként a Magas Tátra egyes vidékeit meglátogató mintegy 50 Ü00 turista nem kapott elegendő mennyiségű ásványvizet, üdítőitalt és voltak olyan vidékek, ahol az élelmiszerüzletek nem tudták kielégíteni a keresletet. Igen, szervezési fogyatékosságok ezek; olyan „krónikus betegség“, melyet ismertek a kereskedelem dolgozói a múlt évben és talán korábban is, ennek ellenére azonban végleges, közmegelégedést eredményező intézkedéseket nem foganatosítot lak. Le kell vonni a tanulságokat, mert a hazai turisztikai központokat évről évre többen keresik fel. Az idén például, míg az év első nyolc hónapjában a hazánk határain túl üdülő ta'istáink száma nem érte el az egy milliót, Csehszlovákiát több mint négy millió turista látogatta meg. Ez pedig nem a véletlen műve volt, mert már tavaly — az 1971-es évhez viszonyítva — megközelítőleg 9 százalékkal emelkedett a hazai turistaforgalom. Ezek az adatok indokolják, hogy a turistaforgalom kérdéseivel foglalkozó cseh és szlovák kormánybizottság a hazai turisztika színvonalát a kívánt szintre emelő intézkedések egész sorát fogadta el, melyeknek megvalósítása áthúzódik a hatodik ötéves terv időszakára. Ennek keretében kiépítik a Magas- és Alacsony-Tálra legkeresettebb és turisztikai szempontból legalkalmasabb vidékeit. Az új létesítmények önmagukban még nem lennének elegendők, ezért megfelelő számú szakképzett munkaerőre is szükség van. Az 1985-ig kidolgozott távlati terv alapján 1141 főiskolai, 7071 középiskolai végzettségű és több mint 28 tlüü alapismeretekkel rendelkező dolgozóra lesz szükség. Lemaradás mutatkozik az erdőparkosításban. A bratislavai és košicei erdőpark már a jelenlegi követelményeket sem tudja kielégíteni, ezért a továbbiak létrehozása elengedhetetlenül szükséges. A turisztikában évről évre nagyobb szerepet kap a motorizmus. Az eddigi felmérések azt mutatják, hogy az autótulajdonosok 7U százaléka rekreációs, illetve turisztikai célból vásárolt gépjármüvet. Csehszlovákiában az elkövetkezendő tíz évben megközelítőleg 1,3 millió autó fut majd a közutakon, ezért szükséges szaporítani az autó- campingek és parkolóhelyek számát. Tavaly 58 ilyen létesítmény működött az SZSZK-ban, több autocamping jelenleg az építés stádiumában van. Mivel a turisták a pihenésen kívül az ismereteiket is szeretnék bővíteni, szükséges széles körű reslauráciős tevékenységet végezni, hogy a műemlékeket teljes szépségükben láthassák. Tennivaló van bőven. A fürdőhelyek további fejlesztésétől a történelmi nevezetességű helyek mellett létesített kis kávéházakig, az utasellátó bódéktól az útkarbantartásig ezer és ezer teendő vár megoldásra. Fontos azwnban, hogy az illetékes szervek ismerik a problémákat és a városi, illetve helyi nemzeti bizottságok aktív hozzájárulásával fokozatosan valóra váltják a turisztika további fellendítését előmozdító rövid és hosszú lejáratú terveket. KOMLÓSI LAJOS 1973. X. 11. TÉLI AUMA.,. Szabó Jűiía felvétele
