Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)

1973-10-07 / 40. szám, Vasárnapi Új Szó

A CÉL ÉRDEKEBEN Ladányi Rozália elvtársnő mindenütt ott van, ahol társadalmi munkát végeznek. Felvételünkön jobbról az első. (Puskás Lajos felvétele) KÖTELESSÉGTUDÓAN j Apró, vékony termetű asszonyka. Hatvanéves, de mozdu­latai, cselekedetei másról árulkodnak. Lélekben fiatal raa- fadt. Olyan, aki az életet nem tudja elképzelni társadalmi inunka nélkül. Hogy kiről van szó? Ladányi Rozáliáról, a dia- ícovcei (deáki) jednota Fogyasztási Szövetkezet elnökéről. f>assan már 20 éve lesz, hogy rábízták ezt a funkciót. Neve ?zóta elválaszthatatlan a fogyasztási szövetkezet helyi szer­kezetének tevékenységétől. Rózsi néni — mindenki úgy isme­0 őt a faluban — örökké járja a falut, brigádokat, gyűlése­det, beteglátogatásokat szervez, vagy éppen új tagot toboroz k Jednota Fogyasztási Szövetkezet nagy táborába. Nem kis érdeme van abban, hogy a jednota-tagok száma a faluban 20 év alatt 300-ról csaknem ezer főre növekedett. 1 Beszélgetésünk közben fényképek, kitüntetések, elismerő oklevelek kerültek elő. Ezeket a helyi fogyasztási szövetkezet, vagy személy szerint Ladányi Rozália kapta. A legelső elis­merő oklevelet, amely már megsárgult, még 1956-ban kapta becsületesen és példásan végzett munkájáért. Utána alig volt plyan év, hogy ne részesült volna nyilvános elismerésben. Egy­szer a szocialista kötelezettségvállalásuk sikeres teljesítésé­ért, máskor a tojásfelvásárlásban elért szép eredményeikért, vagy a jednota mellett működő helyi felügyelő bizottság pél­damutató, alapos munkájáért kapott megérdemelt dicséretet és jutalmat. A legfrissebbet szerényen, de örömtől csillogó szemmel mutatja Rózsi néni. Nem csoda, ha örül, mert a ki­tüntetést a Szövetkezetek Központi Tanácsától kapta hatva­nadik születésnapja alkalmából. Mellette fekszik a Fogyasztási Szövetkezetek járási Bizottságának a levele is, amelyben — szintén születésnapja alkalmából — jókívánságaikat és köszö- netüket fejezik ki a sokéves és fáradhatatlan munkájáért, amelyet tisztségéből eredően a szövetkezeti mozgalomért tett, š azért, hogy a vállalt kötelezettségeket mindig maradékta­lanul teljesítette. ^ <— Sokat éjszakáztam — mondotta, hogy egy-egy járási vagy kerületi gyűlésre alaposan felkészüljek. Mindig meg­hallgattam a tagok és az emberek véleményét vagy kívánsá­gát, s az illetékes helyeken már konkrét javaslatokkal álltam ©lő. A faluban a felszabadulás után sok minden kellett. Ezt az összefogás és a közös munka nélkül nem lehetett volna Előteremteni. A fogyasztási szövetkezetek tagjai soha nem tanakodtak és most sem vonakodnak, ha valamilyen brigád- jcnunkáról van szó. Ott vagyunk mindenütt. A Jednota faluban jevő üzleteit és vendéglőit minden évben kifestjük. A fel­figyelő bizottság tagjai pedig rendszeresen ellenőrzik az üz­letvezetőket, hogy megtartják-e az előírt egészségügyi szabá­lyokat, pontosan mérik-e az árut stb. Munka van elég, csak jjegyen, aki elvégezze. Nálunk még nem volt arra példa, hogy­ha /alamibe belekezdtünk, ne fejeztük volna be. Persze van­nak akadályok is, de egy kis akarattal mindent el lehet in­tézni. Az évek során kialakult, a helyi fogyasztási szövetkezet yezetőgárdája — folytatja Rózsi néni a beszélgetést —, amelynek tagjai Csicsola Gizella, Raska Irén, Grédi Gizella, Danada Zsófia, Kriška Mária és én. Ök, velem együtt, már mind idősebbek, ezért a fiatalokat is beszerveztük sorainkba, hogy legyen kinek átadni a stafétabotot. Szerencsére a fia­talok között is akadnak olyanok, akik nem sajnálják az időt és velünk együtt részt vesznek minden akcióban. Elismerésre méltó Cserge Mária, Kukučku Michal, Hora Erzsébet neve, akikre mindig számíthatunk. Számomra és a vezetőség többi tagja számára jő érzés az, hogy nem vagyunk egyedül. Mert iha egyelőre nincs is szándékunkban abbahagyni a munkát, egyszer majd át kell adni a helyünket. t Ladányi Rózsi nénit azzal a szándékkal kerestük fel, hogy véletéről beszélgessünk. Mégis több szó esett eddig a Fogyasz­tási Szövetkezet deáki szervezetének munkájáról, mint róla. jDe ez a kettő elválaszthatatlan egymástól. Rózsi néni azonban ^nemcsak a fogyasztási szövetkezetben tevékenykedik, egy- ;időben. mint a kerületi nemzeti bizottság képviselője is dol­gozott. li Több fénykép kerül elő az ötvenes és a hatvanas évekből. Mind egy-egy dokumentum Rózsi néni munkásságáról, életé­iről. Az egyiken kitüntetést vesz át, a másikon egy ajándékot ad át egy idős Jednota-tagnak, a következőn éppen faluszé­pítési akció közben örökítette meg a fényképész. A kitünte­tések, az elismerő oklevelek és a fényképek nézegetése köz­ben Rózsi néni elmondja, hogy életének egyik legszebb élmé­nye az volt, amikor tavaly a Jednota révén tíznapos szovjet­unióbeli kiránduláson vehetett részt. „Ezzel régi álmom és vágyam teljesült. Soha nem reméltem, hogy eljutok a Szovjet­unióba és élvezhetem a szovjet emberek vendégszeretetét.“ t Családi életéről kevés szó esett, pedig otthon is volt min­idig tennivalója. Mint kétgyermekes családanyának otthon is volt dolga. — Fiam is, lányom is pedagógus lett. ^ Emberszeretetre, becsületességre, önzetlenségre nevelni őket éppen úgy kötelességének tartotta, mint a társadalmi munka végzését. PÄK0ZDI GERTRÚD Három éve Lavrinec Erzsé­bet a Nőszövetség komáromi járási bizottságának a titkára. Ez alatt az idő alatt személyé­ben nagyszerű szervezőt is­mertünk meg. Ő irányítja a já­rásban levő 58 alapszervezet vezetőinek a munkáját. Az alap­szervezeteknek jelenleg 5046 tagjuk van. A titkárnő és a titkárság dol­gozói ezekben a napokban a szervezet járási konferenciájá­nak az előkészítésén dolgoz­nak. Az alapszervezetekben már folynak az évzáró taggyű­lések. A járási konferencián értékelik az eddig elvégzett munkát és kitűzik a jövőre vo­natkozó feladatokat. — Legfontosabb feladataink egyike a tagok létszámának növelése lesz — mondja Lavri­nec elvtársnő. A járás női lakosa­inak száma 54 000. Ebből 15 000 van munkaviszonyban. Ha csak az utóbbiakat sikerül bevon­nunk a szövetség munkájába, a tagok száma tízezerrel megsza­porodik. Hogy a nőket megnyerjék a szervezetben való tevékenység­re, egy kiállítás keretében íze­lítőt adnak a szervezetben vég­zett munkáról. A kiállításon bemutatják a Nőszövetség he­lyi szervezete tagjainak kézi­munkáit. „Az élet szépsége“ címmel a járási nemzeti bi­zottság művelődésügyi osztá­lyával együtt kulturális ren­dezvényt szerveznek, melyen a járás népművészeti együttesei lépnek fel. Ezeket a rendez­vényeket megtekintve bizo­nyára több nő kap majd ked­vet a Nőszövetségben való te­vékenységre. Azt már elértük, hogy egyes foglalkozási ágakban — me­lyek sokáig kimondottan fér­fiak számára voltak fenntartva — egyre szaporodik a női mun­kaerők száma. Vezető beosztás­ban azonban továbbra is több­nyire férfiak dolgoznak. — Járásunkban egy község helyi nemzeti bizottságának van női elnöke. S mindössze két községben tölti be nő a titkári funkciót — jegyzi meg ezzel kapcsolatban Lavrinec elvtársnő. Majd hozzáteszi, hogy az iparban sem kedve­zőbb a helyzet. Vegyük pél­dául a hajógyárat, ahol a dol­gozók egynegyede nő, de kö­zülük vezető beosztásban csak egy nő dolgozik a személyzeti osztályon. Helytelen mindezért a fér-'' fiakat felelőssé tenni. Másutt kell keresni a megoldást. Fel kell a nőket „szabadítani" a második műszak terhe alól, s 1 gondoskodni kell az iskolázta­tásukról és az arra rátermet­teket komolyabb, felelősségtel­jesebb munkakör betöltésére előkészíteni. A Nőszövetség a jövőben is fontos feladatának tekinti a politikai iskoláztatások szerve, zését, a nők ideológiai nevelé­sét, mert ettől nagyban függ, hogy otthon milyen szellemben nevelik gyermekeiket... A szervezetek keretében tartott politikai iskolázásokon készí­tik elő a legjobb fiatal dolgo­zó nőket a pártba való felvé­telre. Itt jegyezzük meg, hogy a XIV. pártkongresszus óta el­telt időszakban a komáromi já­rási pártalapszervezetekben megnőtt a női párttagok szá­ma. S ez a Nőszövetség ez irá­nyú céltudatos munkájának is az eredménye. A Nőszövetség funkcionáriu­sai amellett, hogy felhívják az illetékesek figyelmét arra,' hogy milyen konkrét Intézke­désekre lenne szükség a női egyenjogúság gyakorlati érvé­nyesítéséhez, maguk is hozzá­járnak a cél mielőbbi elérésé­hez. Bekapcsolódtak például „A jó ötlet aranyat ér“ mozga­lomba, melyet a Nőszövetség Központi Bizottsága hirdetett meg. Az akció keretében az óvodák, bölcsődék és az üzlet- hálózat bővítése szintén a nők helyzetének további javítását szolgálja. KOLOZSI ERNŐ KÖZVETLENÜL ÉS KÖZVETVE EGY KLUB MUINKÄJÄRÖL Klubok, érdekkörök munkájára jellemző, hogy egyfajta tevékenységet folytatnak. Dolné Saliby (Álsószelif községben a Nőszövetség he­lyi szervezete keretében működő Barátnők klubjának tagjai kultúrmunkával jegyezték el magukat. Női énekkart alakítottak, műsoros es­teket rendeznek, bővítik a tagok öltözködésről, táplálkozásról szerzett ismereteit, kiránduláso­kat szerveznek. A Barátnők Klubjának énekkara legelőször három évvel ezelőtt a „Tavaszi szél vizet áraszt“ címmel Bratislavában megrendezett népdalver­senyen mutatkozott be. Díjat ekkor nem nyer­tek, de már az is nagy dolog, hogy bejutottak az országos döntőbe. Ugyanis csak kevés ide­jük volt a felkészülésre, mert az énekkart rö­viddel a rendezvény előtt alakították meg. A tavalyi versenyen már nagyobb sikerrel szere­peltek, ők nyerték el a közönség díját. A két verseny között és azóta is többször felléptek. Galántán egy járási népünnepély alkalmával, otthon a nőnapi ünnepségeken, a februári győ­zelem évfordulóján és más alkalmakkor. Ezek­ről a fellépésekről nincs írásos emlék — ok­levél —, mint a két országosról, de Mészáros Gizella elvtársnő, a Barátnők Klubjának vezetője valamennyi fellépésükre nagyon jól emlékszik. Már hogyne emlékezne, hiszen fő irányítója az énekkar munkájának és fő szervezője minden egyes műsoros estnek, amelyet a klub tagjai rendeznek. Egyik ilyen rendezvény a „Szól a nóta“-est volt. Ez alkalomból a női énekkaron kívül szó­lóénekesek, férfiak is felléptek. Az énekkar tagjai ekkor is megtartották ama jó szokásu­kat, hogy nem mű, hanem népdalokat énekel­tek. — így kívánja néphagyományunk ápolása — jegyzi meg Mészáros elvtársnő. — Kivételt csak abban az esetben teszünk, ha polgári temeté­sen énekelünk. Ilyenkor az alkalomhoz illő énekszámokat adunk elő. Az énekkarnak az énekszámok betanulásában nagy segítséget nyújt Szabados László, a helybeli iskola igazgatója. Most, amikor a „papucskultúra“ ápolását mindenütt előnyben részesítik, hiszen kényel­mesebb a jó műsort jó színészek előadásában karosszékből végignézni, nagy látogatottságnak örvend a Barátnők Klubja egy-egy rendezvé­nye. — Ha végigmegyek a falun, lépten-nyomon megszólítanak: „Lesz-e az idén is, „Szól a nóta“-est?“, „Ugye, a farsangon megint rendez­tek fánkbált?“ — mondja a klub vezetője. A többi rendezvényünk nem annyira nyilvá­nos, mint azok, amelyekről az előbbiekben szó volt. A főző-, a varró-, a kézimunka-tanfolya­mon csak a klubtagok vesznek részt, amelye­ken az öltözködés-, a táplálkozás-, a lakáskul­túráról szerzett ismereteiket fejlesztik. A tan­folyamokon tanultak azonban közvetve a falu többi lakosának is a „birtokába jutnak“, hiszen a részvevők szomszédasszonyaiknak, sógornőik­nek, barátnőiknek szívesen elárulják a szabás­varrás titkát, egy-egy jó étel receptjét, díszpár­na készítési módját... A Barátnők Klubja 1969-ben alakult. Megala­kulásakor 56 tagja volt, a tagok létszáma ma 135, vagyis a Nőszövetség helyi szervezete 18U tagjának több mint háromnegyed része érdek­lődést tanúsít a klub munkája iránt. Munkájára a Nőszövetség járási bizottságának vezetői is felfigyeltek és példaképül állították más szer­vezetek elé. KOVÁCS ELVIRA Gondoljunk a télre Az emelkedő életszínvonalat tükrözi az a tény, hogy napjainkban egyre több családi ház épül. Nagyon sok házban az évszázadok 5ta nagyon jól bevált és ma ismét divatos cserépkályhát használják fűtésre. Azoknak, akik új cserépkályhát készíttetnek vagy a régit szeretnék átrakatni, azt ajánljuk, te­kintsék meg a képünkön bemutatott, sarok­ra épített kályhát. Nagyon sok helyet taka­ríthatunk meg a szobában ezzel a megoldás­sal. Ugyanis az ablak melletti keskenyebb falrészt általában nemigen tudjuk gazdasá­gosan kihasználni, mivel nagyobb bútorokat itt nem helyezhetünk el. A sarokra épített cserépkályha mutatós és célszerű. P. 1973. X. 7 [ESMlHim - THRSnDHIDN

Next

/
Thumbnails
Contents