Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)
1973-10-07 / 40. szám, Vasárnapi Új Szó
□ Václav Matejka cseh rendező — Jaroslav Andrejs A halál perce című novellája alapján — Romlott éjszaka címmel filmet forgat. A lélektani-bűnügyi történet cselekménye az észak csehországi szénkörzetben játszódik; a rendező két fiatal sorsán keresztül erkölcsi problémákat feszeget. Az alkotás — melynek főbb szerepeit Michal Pavlata, Carmen Maye- rová játsszák — előreláthatólag a jövő év elején készül el. □ A csehországi Ostrov na Ohrí városában október 11—14 között gyermekfilmszemlét rendeznek; a versenyfilmeket pionírokból álló bíráló bizottság fogjá értékelni; s gyermekek döntenek a díjak odaítéléséről is. A fesztivált ez évben már ötödször rendezik meg. □ Párizs külvárosában holtan találnak egy férfit. A redőrség letartóztatja Simone-t, a férfi élettársát. Hivatalból védőt rendelnek ki mellé... És a bűnügyi történet itt alakul át lélektani drámává. A film címe: Défense de savoir. Simone-t Bernadette Lafont, a védőügyvédet Jean-Louis Trintignant alakítja. A film rendezője: Nadine Trintignant. □ Yves Montand játssza a főszerepet Costa Gavras új filmjében, az Ostromállapotban. Egy amerikai ügynököt alakít, akit emberrablók elragadnak, majd kivégeznek. Néhány évvel ezelőtt valóban történt a filmhez hasonló eset. A kritikusok szerint ez a film a rendező legjobb alkotása s Yves Montand legjobb szerepe. □ Kijev híres filmfellegvárában, a Dovzsenko-stúdióban ismét a kamera mellé áll Iljen- ko, a Fekete tollú fehér madár világhírű alkotója. Az új film témája: a művészet. A Meghajlás című film azokat az eszmei, erkölcsi követelményeket tárgyalja, elemzi, amelyeknek segíteniük kell a művészt, hogy munkája megegyezzen a kor követelményeivel. □ München stúdiójában forgatja új filmjét Antonioni, az európai filmművészet nagy egyénisége. Főhőse: egy angol tv-riporter, aki elhatározza, hogy megváltoztatja személy- azonosságát. A különös riportert a kitűnő Jack Nicholson alakítja. Egyébként A riporter — a bűvös „tizennegyedik“ Antonioni munkásságában. □ Párizs szaklapjai közük, hogy Anthony Quinn filmet készít Pablo Picassóról. Fernan- delról — a nemrégiben elhunyt híres francia színészről — viszont az „örökös“, Frank nevű fia forgat játékot. Illetve ő játsz- sza Fernandel szerepét a készülő új filmben, amely a művész életútját kíséri nyomon. Az első kocsmai fellépéstől, a világhírig. Beszámoltunk már arról, hogy nem sokkal a szovjet Csajkovszkij-film megszületése után az angolok is filmet forgattak az orosz zenészerzö életéröl. — Csajkovszkijt Richard Shambertain alakította; a zeneszerző felesége Glenda Jackson volt (képünk), akit most egy Stuart Má- ria-film Erzsébetjeként láthatunk. Az angol Csajkovszkij-filmet Ken Russel rendezte; címe: A zene szerelmeséi. Magyar filmszemle Pécsett Pécs október 8. és 13. között ismét otthont ad a magyar játékfilmek seregszemléjének. A kétévenként ismétlődő filmszemle célja, hogy a kultúrpolitikai törekvésekkel összevetve értékelje a magyar játékfilmművészet eredményeit; segítse, hogy a filmművészet magas színvonalon tükrözze a mai valóságot, a haladó hagyományokat, azokat a társadalmi és politikai problémákat, amelyeket a szocializmus építése és a nemzetközi munkásmozealom tartalmaz. A szemlére a Budapest Filmstúdió a Harmadik nekifutás, a Petőfi 73 és a Kakukk Marci, a Hunnia Filmstúdió a Fotográfia és A magyar ugaron, a Filmes Tévéművészek Szövetsége pedig a Plusz-mínusz egy nap és az Utazás Jakabbal című filmet nevezte be. A legjobbnak tartott film fődíjban és magas jutalmakban részesül. A VII. magyar játékfilmszemle során bemutatják Fábri Zoltán eddigi életművét is (m) Irina Mirosnyicsenko játsz- sza a moszkvai Művész Színház Sirály-előadásában Mását, és ö volt Ványa bá esi filmváltozatának Jele- nája. Legutóbb A katona visszatért a frontról című fílmbeh láthattuk. Irina Mirosnyicsenko a főszereplője a moszkvai fesztivál nagydíját nyert Ez az édes- szó: szabadság című filmnek, . _ I JAROSLAV BALÍK befejezte a SZERELMESEK AZ EL SÖ EVBÖL című film forgatását. Az első év tulajdonképpen a háborút követő első évet jelenti, amikor mindent elölről kellett kezdeni, a háború ütötte sebeket be kellett gyógyítani ... Az önéletrajzi elemekre épülő film egy nemzedék, a mai negyvenévesek háború utáni sorsát tárja elénk. A főbb szerepeket MARTA VAN . CUROVÄ (a képen) és VIKTOR PREISS alakítja. J&J Marcel Carné a háború előtti francia filmművészet nagy rendezője; már életében sikerült pontosan meghatározott helyet kapnia a filmtörténetben. A költői realizmus remekművének, a Ködös utaknak az alkotója az alábbi beszélgetést az egyik francia lap munkatársával folytatta. plusz Prévert együtt eredményezett egy Carné-filmet. Jó rendező vagyok, de valószínűleg csapnivaló forgatókon yvíró lennék. 0 Helyesen állapította meg Truffaut, hogy a költői realizmus Áz éjszaka kapui című filmmel 1945-ben meghalt? — Ügy hiszem, igaza volt, bár egv hullámot, hanem jóakaratúan fogadtam. Kezdetben a rögtönzéssel, a gyorsabb ritmussal — amely a nézőt arra kényszerítette, hogy tanulja meg gyorsabban „olvasni“ a képeket — a film nehézkes szintaxisának a fellazításával. Mindezt csak üdvözölni tudtam, és szerettem volna együttműködni velük MEG NEM KÉSZÜLT TŰKEIETES FILM # Hogyan vélekedik a francia film időközben némileg korossá vált avant- garde-járól, az egykori új hullámról? — Semmiféle együttműködés sem létezik többé. Meg kell mondanom, hogy nagyon csalódtam. A első filmjeikkel nyújtott ígéretet túlnyomórészt a későbbiek során nem váltották be a rendezők. Továbbra is amatőrök maradtak, improvizáltak, íregvetették a mesterségbeli tudást. Ez előbb-utóbb megbosszulja magát. Ráadásul olyan elképzelésük volt, hogy egy jó rendezőnek egyben jó forgatókönyvírónak kell lennie ... # A szerzői filmre gondol, amelyet Truffaut és barátai, Chabrol, Godard és Rivette hirdettek Bresson, Cocteau, Renoir vagy RosseVini hatására? Meggyőződése szerint nem is létezhet jó szerzői film? — Dehogynem, de csak akkor, ha „Übermenschről“ van szó. Ilyen ember azonban kevés akad. De azért előfordul. Chaplin vagy Stroheim, hogy csak két szélsőséges példát említsek. Az én filmjeim Jacques Prévert nélkül nem váltak volna olyannő, amilyenek. Carné stílus, egy korszak exitusának időpontját nem lehet pontosan meghatározni. Egy ilyen halál jelei már sokkal előbb megmutatkoznak, és még sokáig tartanak. De tagadhatatlan, hogy a háború után bekövetkezett a költői realizmus vége, habár némely stíluselemét a mai filmek is átvették. De elutasítom az olyan célzást, amely azt jelzi, hogy a költői realizmus halálával egyidejűleg mint rendező én is „meghaltam“. Abban az időben életem egyik újabb alkotói periódusa kezdődött,,. % De sohasem volt újra olyan hatásos és eredményes, mint az egykori, szinte már legendás filmjében. Sőt szemére vetették önnek, hogy későbbi filmjeiben, mint például az Önámítók (1958], a Fiatal farkasok 11968/ című művében görcsösen megkísérelte, hogy az új hullámhoz közeledjen. — Igen, tudom. Sokat írtak erről. Számos kollégája — bocsásson meg — megelehetősen rosszul kolportált. Akkoriban nagyon megörültem az induló új hullámnak. Ügy vélem, a francia film elmeszesedett, és új eszmékre van szükség. Én nem utasítottam el az új Mindaddig, míg ezeknek az uraknak a hiúsága odáig nem vezetett, hogy úgy tettek, mintha előttük soha senki sem alkotott volna filmet, mindaddig, amíg saját fogyatékosságaikat nem kezdték dicsőíteni. Ekkor visszavonultam. A filmforgatás nem az örökös amatőrnek való. • Ön azzal sem ért egyet, hogy a fűm klasszikusának minősítsék. Annak tulajdonítható ez, hogy a saját filmjeit nem dicsőíti annyira, mint egyes alkotók? — Teljesen igaza van. Tegnap este újra megnéztem a Szerelmek városát, és rettenetesen szenvedtem. Olyan sok mindent másképp csinálhattam volna. Ritmusa túl lassúnak tűnt, technikája ijesztően tökéletlen. De természetesen az embernek minden filmet a maga idejének a szempontjából kell nézni és a saját lehetőségei szempontjából megérteni, hisz tökéletes film egyáltalán nem létezik még. így szemlélve a dolgokat, nekem nincs helyem a klasszikusok Olimpuszán. (fvj 1973. X. 7. Marcel Carné az Avantgarde-ról
