Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)

1973-10-05 / 237. szám, péntek

Orvosi tanácsadó Bodrogközben is szüretelnek Hány fokos a must ? Bodrogközön a mezőgazdasá­gi nagyüzemek közül a Kráľ. Chlmec-i (Királyhelmeci és a Streda nad Bodrogom-i (Bod- rogszerdahelyi) Állami Gazda­ságok szőlészetében már az el­múlt hét folyamán megkezdő­dött a szüret. Hétfőtől a Szo- motori és a Slov. n. Mesto-i Állami Gazdaság szőlőiben is munkazajtól hangos a határ. Kedden gyönyörű, nyárutói­nak is beillő, napsütéses időjá­rásban folyt a szüret. Bodrog- szerdahelyen Csáji László elv­társ, a helyi gazdasági részleg vezetője, a száraz időre panasz­kodott, esőt kívánt. Aggodalma érthető, mert a száraz földl>en törik az eke, lassú a talajelö- készítés üteme. A szőlőhegy oldalán találkoz­tunk Bányácsky Tiborral, a szerdahelyi szőlészet vezetőjé­vel. — Én nem dicsekedhetek az idén — válaszolt kérdéseinkre —, a termés a régi „káros“ sző­lőben ötven mázsa körüli ter­mést ígér. A ladmóci és a zempléni részleg szőlőjében na­gyobb termést várnak. Efelől s általában a 74 hek­táros szőlőterületen folyó szü­retről Štefan Miklós elvtárs, az állami gazdaság igazgatója tájékoztatott. — Mi már egy hete szürete­lünk. A termés 45 százalékát már leszedtük. Természetesen, saját munkaerővel nem győz­nénk a munkát. Brigádosok se­gítenek szüretelni. A hűmen né i iskolások négyszázan hat na­pon át segédkeztek, a Čierna nad Tisou-1 Vasúti Szakmun­kásképző Iskola tanulói egy hétig segítenek, a Nagykaposi Mezőgazdasági Szakközépisko­la ifjúsága két napot vállalt az idei szüretből. A ladmóci rész­leg szőlőiben Ubfa és Svidník környéki ötven asszony a szü­ret végéig, 14 napon át segít. Laclmócon és Szerdahelyen ke­vesebb a szőlő, de a tervezett átlaghozamot így is elérjük. A cukorfok a burgundi fajtánál elérte a huszonkettőt, a többi­nél 18—20 fok között mozog. A termés 90 százalékát átadjuk a borászati vállalatnak. A Szomotori Magtermesztő Állami Gazdaságnak a hrušovi, a kameneci és a szomotori ha­tárban összesen 44 hektáros sző­lészete van. Hétfőtől a szomoto­ri részlegen folyik a szüret. Ked­den a gazdaság közel 60 dol­gozója és csaknem hatszáz is­kolás szüretelt. Itt Zelenák Jó­zsef elvtárs, az üzemi szakszer­vezeti tanács elnöke szervezi a szüretet. 0 irányítja a nagy kaposi gimnazisták, a szomoto­ri és a szerdahelyi iskolások népes szüretelő csoportjainak a munkáját, a fogatokat, a szőlő- szállító tehergépkocsikat. — Ezek a gyerekek, akiket autóbuszokkal szállítunk ide és haza, naponta hat órát dolgoz­nak — tájékoztatott Zelenák elvtárs —, de ez-is nagy segít­ség. Tőleg megtudtuk, hogy hek­táronként 60—70 mázsás ter­més mutatkozik, a cukorfok 19 körüli. Jó idő esetén 14—16 nap alatt befejezik a szüretet. Legnagyobb, csaknem két­száz hektáros szőlőterülettel a Slov. n. Mesto-i Állami Gazda­ság rendelkezik ebben a körzet­ben. Hétfőtől a toronyai kör­zetben és Bara község határá­ban szüretelnek, juhász Lajos mérnök, a gazdaság igazgató­ja, tájékoztatójában elmondta, hogy naponta 80—100 saját dol­gozó és csaknem hétszáz bri- gádos szüretel. Tizenkilenc is­kolával kötöttek egyezséget a trebišovi, sőt még a hutnennéi járásból is. A négy hétre ter­vezett szüret alatt a hivatalok, az üzemek dolgozói is jelent­keznek, segítenek a termés be­gyűjtésében. Jó átlagos termés ígérkezik tokaji körzetünkben. Juhász elvtárs szerint legalább a 70 mázsás átlaghozam meg­lesz. A Tramin eddig huszon­két cukorľokot mutat, a többi megközelíti a 18—20 fokot. A termésből harminc vagonra va­lót saját pincészetükben dol­goznak fel, csaknem száz va­gonra való szőlőt átadnak a borászati vállalatnak. (kulik) DUNÁN INNEN, DUNÁN TÚL A Felső-csallóközi Kék Duna Efsz, amely šamoríni (somor­jai I székhellyel öt község szö­vetkezeteinek az egyesüléséből keletkezett, virágzó kapcsolato­kat tart fenn a magyarországi nagyalázsonyi termelőszövetke­zettel, a mély az ajkai járásban szintén több kisebb szövetkezet egyesüléséből keletkezett. A kapcsolatok felvételére 1972. májusában került sor, amikor Gőgös István, a nagy­alázsonyi szövetkezet elnöke személyesen ellátogatott Samo- rínba. A szövetkezetek elnökei ekkor megtárgyalták a kölcsö­nös termelési tapasztalatcsere és a kulturális együttműködés A KOLÍNI FELHÍVÁS NYOMÁBAN A Kolíni Állami Gazdaság az olomouci országos aratóünne­pélyen kiváló munkájáért meg­kapta a Munkaérdemrendet. Ez­zel egyidejűleg az üzem kere­tén belül 15 dolgozót tüntettek ki a „Mezőgazdaság kiváló dol­gozója“ címmel, negyvenen pe­dig más jutalomban részesül­tek. A kiválóan gazdálkodó ál­lami gazdaság dolgozóitól eredt az ötlet, hogy a tervezett meny- nyiségnél 100 mázsával több gabonát adnak el állami felvá­sárlásra. Az ötletet tett követ­te, aminek az eredményeként megszületett a felhívás. A kolí- niak sem gondolták, hogy fel­hívásuknak országszerte ilyen nagy visszhangja támad. Az állami gazdaság eredmé­nyeiről, múltjáról és jelenéről Jirsík Jozef, az állami gazda­ság igazgatója számolt be, aki kiválóan végzett munkájáért eddig kétszer részesült állami kitüntetésben. Van miről be­szélnie. — Állami gazdaságunk ebben az évben ünnepli fennállásának 25. évfo ulóját. Az indulás itt is hasonlóan nehéz volt. mint az ország többi mezőgazdasági üzemében. Kétezer hektáron kezdtünk el gazdálkodni. Foko­zatosan gépesítettük az állatte­nyésztést és a növénytermesz­tést, s ma már a S500 hektár­nyi területen korszerű techni­kával dolgozunk. A növényter­mesztési szakasz évi termelése átlagosan 45 millió koronát, az állattenyésztési pedig 43 millió koronát tesz ki. Nemcsak a gazdaság korsze­rűsítéséről gondoskodnak pél­dásan, hanem a dolgozók mun­ka- és életkörnyezetének állan­dó javításáról is. 56 új lakást építettek a dolgozók számára, 156 lakást pedig korszerűsítet­tek. A Kolíni Állami Gazdaság dolgozóinak havi átlagkeresete meghaladja a 2150 koronát. Sorolhatnánk tovább az ada­tokat, amelyek mind a kolí- niak jó munkáját és kezdemé­nyező készségét bizonyítják. Ahhoz, hogy felhívásuknak a vártnál is nagyobb eredménye lett, a többi mezőgazdasági üzem megértésére és akaratá­ra is szükség volt. SUSÁNYl ISTVÁN Mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben kiváló eredményeket ér el a Kolíni Állami Gazdaság. Idei tejeladási tervüket eddig már több mint százezer literrel túlszárnyalták. Felvételünkön az állami gazdaság (ýneci részlegének dolgozói 6* egyik legjobb fejtőstehenet mutatják be, amely a 310 napos tejelési időszakban 5106 liter 4,12 zsírtartalmú tejet adott. (ČSTK felvétel) lehetőségeit. Mivel a két szö­vetkezet termelési irányzatai azonosak, főleg a termelési ta­pasztalatcsere mutatkozik gyű mülcsözőnek, amikor a szövet kezetek legjobb dolgozói és az egyes ágazatok felelős vezetői megtekintik egymás munkahe­lyeit és megvitatják az egyes termelési eljárások célszerűsé­gét, Ilyen gyümölcsöző látogatás­ra került sor ez év augusztu­sában, amikor a Kék Duna Efsz dolgozói látogattak el Nagyalá- zsonyba. Örömmel állapították meg, hogy az ottani állatte­nyésztés magas színvonalú, ami a korszerű nevelési és hizlalá- si eljárásoknak köszönhető. A szövetkezet jelenleg egy auto matikus berendezésekkel ellá tott, tízezer férőhelyes sertés hizlaldát ('pít. Egy hatezer fé­rőhelyes részleg már el is ké­szült, műanyag szigetelésű tető zete nyáron véd a forróságtól, télen viszont tartj*a a meleget. Ez a részleg malacoztatóból, hizlaldából és szociális helyisé­gekből áll. Hasonló berendezé­sű a szarvasmarha-hizlalda és a tehénistállók. A nagyalázsonyi szövetkezel fejlett állattenyésztése mellett a növénytermesztés azonban le­maradt, a hektárhozamok itt alacsonyabbak, mint a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) já rásban. A két szövetkezet zootechni kusai és agronómusai kicserél­ték nézeteiket. A Kék Duna Efsz növénytermesztői tanácsokat ad tak a hektárhozamok gazdasá gos növelésére, az állattenyész tők viszont áttanulmányozták a farmok épületeit és berendező seit, hogy a szerzett tapaszta­latokat otthon is hasznosíthas­sák. A látogatásnak tanulságos kulturális oldala is volt. A csal­lóköziek megtekintették Buda­pest nevezetességeit, két napol töltöttek a Balatonnál, innen Sopronba mentek, ahol a pati­nás város műemlékeiben gyö­nyörködtek. Tíz nap múlva a Kék Duna Efsz-ben folytatódott a két szö­vetkezet tapasztalatcseréje. A vendégek itt főleg a növényter­mesztést tanulmányozták, ami érthető is, hiszen a járás e te­kintetben országos viszonylat­ban is az élen jár. A nagyalá- zsonyiak már az ősz folyamán hasznosítani akarják a szerzett tapasztalatokat. A vendégek a magyarorszá­gi kirándulás viszonzásául szlo­vákiai körúton vettek részt. A magyarországi vendégek közül sokan először látták a Magas­latra csúcsait, megtekintették a Szlovák Nemzeti Felkelés vi­dékeit és a partizánok hősi har­cait idéző emlékműveket. A ta­nulságos körút Bratislava meg­tekintésével fejeződött be. A szövetkezetek elnökei — Gőgös István és Píš László — megál­lapodtak a további gazdasági és kulturális együttműködés tervében. Dr. KINDERNAY EDE GYERMEKNEVELÉS AZ ISKOLÁSKOR ELŐTT A GYERMEKEK iskoláskor előtti ideje valójában már a születés napján kezdődik, s egészen addig tart, amíg a ki­csik el nem érik a hatéves ko­rukat és nem lépik át az isko­la küszöbét, de valójában ezen a koron a két és a hatodik életév közötti időszakot értjük. Ez az időszak nagyon fontos a gyermek személyisége kiala­kulásának a szempontjából. Ezekben az években gyarap­szik legtöbbet a gyermek tudá­sa, szókincse és mindenféle életrevaló tapasztalata. E korban tapasztalhatjuk, hogy a gyermeknek mily nagy örömet jelent maga a mozgás. Örül annak, hogy tud járni, futkosni, ugrálni és elvárja, hogy e tudásért a felnőttek felfigyeljenek rá és esetleg meg is dicsérjék. Ugyanígy örülnek a kisgyerekek a be­szédnek, amelyet most már eléggé jól elsajátítottak. Mivel minden érdekli őket, a felnőt­tek alig győznek felelni kér­déseikre. Helyes, ha a felnőt­tek lehetőleg mindenre meg­nyugtató választ adnak és ez­zel is gyarapítják a gyerek tu­dását. Ebben az időszakban a gyerek nem különbözteti meg a valóságot az álmoktól és be­szédében is keveri a valóságot a képzelt valósággal, álmokkal. Ezért a kisgyermekkori úgy­nevezett „hazudozás“ nem fe­lel meg a későbbi tudatos ha- zudozásnak, s nem kell ezért a gyerekeket megróni, meg­büntetni, legjobb figyelmen kívül hagyni, mivel a gyerek egy bizonyos idő múlva maga is felhagy vele. Érzelmileg ebben a korban a szülőkhöz van láncolva és a szülők kö­zelsége biztonságérzést kelt benne. A szülőkkel kölcsönös megbecsülés és szeretet köti össze a kicsinyeket. Ezen ér­zelmeken nehezen osztozik a gyerek. Ezért gyakran félté- kenykedik, különösen a test­véreire, de a felnőttekre is. Ezért helyes, ha ebben a kor­ban a gyerekek több gyerek között növekednek, vagy egy nagy udvaron, de lehetőleg óvodában, ahol megfelelően irányított nevelést is kapnak. A NEVELÉSNEK lehetőleg stimulánsnak kell lennie. A dorgálást lehetőleg ne vegyük igénybe, csak a végső esetben, és akkor is a büntetésnek so­hasem szabad drasztikusnak lennie. Jobb, ha a gyereknek türelmesen megmagyarázzuk, hogy ezt vagy azt helyesen, vagy helytelenül cselekedte, és a helyes eljárás esetében meg­dicsérjük. Dicsérettel nagyobb eredményt érhetünk el, mint büntetéssel. Sok figyelmet szenteljünk ebben a korban a játéknak. A játékoknál ne fenyegessen bal­esetveszély, és lehetőleg neve­lő hatásúak legyenek, mint az építőelemek, a kockák, a szí­nes ceruzák, a babák, a lab­dák, a képeskönyvek. Mesél­jünk a kicsiknek gyakran, mi­vel ezzel bővítjük tudásukat és gazdagítjuk képzelőerejüket is. Nagyon fontos, hogy a neve­lők, akár idegen személyek, akár maguk a szülők, állan­dóan szeretettel közeledjenek a gyerekhez, mivel csak az igazi szeretet adhatja meg a gyereknek a valódi biztonság- érzetet, amely nagyon fontos nevelési tényező. A gyermek a szeretet nélküli magatartásra, vagy az ellenséges nevelői fel­lépésre csak félelemmel, dac­cal és neurotikus tünetekkel reagál, ami rossz hatással van a személyisége kifejlődésére. Nagyon fontos nevelési ténye­ző a család harmóniája. A szülők veszekedései, káromko­dásai, illetve viselkedése, vá­lási folyamata nagyon káros hatással van a gyermekre. A nevelőknek egységesen kell fellépniük a gyermeknevelés terén. Azt, amit egyikük meg­tilt, ne engedje meg a másik, mivel ez károsan hat a gyer­mekre! Nagyon jó, ha több gyermek van a családban, vagy a gyer­mek környezetében (udvar, óvoda stb.), mivel a gyermek­közösségben a kicsi megtanul­ja, hogy nem egyedül van a világon, hogy néha másnak is meg kell valamit engednie, hogy másnak is át kell adnia a helyét a játszótéren, vagy a játékot oda kell adnia pajtá­sának, így kialakul benne az egészséges közösségi tudat, amely nagyon fontos tényező a további boldogulásnál. AZ ISKOLÁSKOR ELŐTTI ÉVEKBEN eléggé gyakori je­lenség, az átmeneti étvágyta­lanság, amelynek oka lehet egyszerűen az, hogy a gyerek kissé elrontotta a gyomrát, vagy sok édesség elfogyasztá­sa után étvágytalan. Néha ilyen étvágytalanság a fáradt­ság tünete, vagy lappangó be­tegsége, vagy egyszerűen azért nem eszik a gyerek, mivel szervezetének nincsen abban a pillanatban több tápanyagra szüksége. Legjobb, ha a rövid, átmeneti étvágytalanságot úgy­szólván észre sem vesszük, .er­re a gyereket nem is figyel­meztetjük és nem erőszakoljuk az evést. Rendszerint egykét napon belül minden rendező­dik. Komolyabb a helyzet a hosszan tartó, makacs étvágy­talanságnál, amely a gyerek fejlődési zavarait és erős le- gyengülését okozhatja. Ebben az esetben tanácsot kell kérni a gyermekorvostól. E korban naponta mintegy 10 órai alvásra van szüksége a gyereknek. Éjjel aludjanak 8—9 órát és nappal legjobb délután, mintegy 1—2 órát. Né­mely gyermek alvás előtt az ujját szokta szopni, vagy ad­dig el nem alszik, amíg vizet nem iszik. Ha e szokásokat nem vesszük figyelembe, rö­vid időn beiül rendszerint ma­guktól elmúlnak. A gyerek le­hetőleg saját ágyában aludjon és sohasem a szülőkkel, vagy a testvérekkel, hogy így bizto­sítva legyen a valóban nyugodt alvása. Ebben a korban a gyerek rendszerint már teljesen szoba­tiszta. Maga végzi el szüksé­gét. Ne hagyjuk őket túl so­káig ülni a bilin, nehogy ezt játéknak fogja fel! Ha a gye­rek a harmadik életévén túl bepisil, akkor kóros ágybevize- lésről beszélünk, aminek a ke- -zeléséhez ki kell kérni az or­vos véleményét. Az ilyen gye­reknek estére nem adunk fo­lyadékot és közvetlenül lefek­vés előtt pisiltetjük. Néha jó, ha az elalvás után egykét órával teljesen felébresztjük és újból pisiltetjük. Néha a nyug­talan alvás miatt teljesen el- szörnyedve riad fel a kicsi, ~vagy enyhébb esetben azért vizel be. Ezért fontos, hogy a gyerek nyugodt légkörben, biz­tonságérzetben éljen. Nem sza­bad ijesztő tartalmú meséket mesélnünk neki lefekvés előtt. Bevizelés esetén leg­jobb, ha ezt a szülők a gye­rekkel nem éreztetik, nem szé- gyenítik meg mások előtt, nem büntetik. Akkor rövid időn be­lül rendszerint rendeződik e kóros állapot. Ellenkező eset­ben az orvos vagy pszichológus segíthet a bajon. AZ IDEGES GYERMEKEKNÉL gyakoriak a beszédhibák: a hangok hibás kiejtése (suso- gás, raccsolás), vagy a szóta- gok hibás ismételt kiejtése (dadogás). Ezért nem szabad a gyereket büntetni, hanem nyugodtan és szeretettel segí­teni kell beszédük javításában, néha a szakemberek segítségé­vel. Néha a gyermek azzal, hogy a felnőttektől elhallga­tott csúnya szavakat mond, hogy mutogatja nemi szerveit, nyújtogatja nyelvét, mutogatja meztelen fenekét, ezzel csak magára akarja felhívni környe­zete figyelmét. Ezért nem kell különösebben büntetni. Legjobb, ha ezt otthon nem vesszük fi­gyelembe, de sohasem enged­jük meg az ilyen rossz szo­kásokat elfajulni! A szülők, a nevelők és a pszichológusok, valamint a gyermekgyógyászok, együttmű­ködése adja meg az alapját az igazán sikeres nevelésnek, amelynek során a gyermekek­ből intelligens kisiskolások lesznek. Dr. JUHÁSZ ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents