Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)

1973-10-31 / 259. szám, szerda

Belpolitikai kommentár NAPONTA HÉTEZREN Felmérések bizonyítják: az emberek többsége a munka­helyén jobban ügyel testi épségére, egészségére, mint oda­haza, szabad idejében. Elsősorban ezzel magyarázható, hogy mfg az elmúlt években az üzemi balesetek száma azonos szinten mozgott, sőt most már csökkenő irányzatú, ezzel szemben a szabad időben történő balesetek száma növekedik. Egyesek azt mondják: semmi közük ahhoz, hogy mi történik velem a hét végén, ez az én magánügyem. Ez a megállapítás nagyon is vitatható. Bár az egyén szabad idejét igényeinek megfelelően használhatja ki, a társada­lom számára nem közömbös a kihasználás „mikéntje“, mivel ebből előnye avagy kára származik a közösségnek. Mert vannak, akik felfrissülve, kipihenve, mások pedig fáradtan, sérülten kezdik az új munkahetet. Azt mondják: semmiség, csupán megsérültem, megcsúsztam, leestem stb. De sokakat nem kérdezhetnek meg munkatársaik: mi tör­tént veled? — mert napokig, esetleg hetekig távol marad­nak, munkaképtelenek. Ha nem számítjuk a közúti baleseteket, még akkor is nagy a balesetek száma és az ebből eredő népgazdasági kár. Hazánkban 1960-ban 289 778 és 197Ü ben már 428 444 nem üzemi balesetet jegyeztek fel. Az igazsághoz tarto­zik, 1970-ig nem vezettek pontos kimutatást a szabad idő­ben történt balesetekről. Az SZSZK Egészségügyi Miniszté­riuma 1972 januárjától készít elemzéseket e területről, ku­tatja a balesetek okait és intézkedéseket javasol a kor­mánynak. Szlovákiában 1972 első felében üzemi baleset következtében egy-egy dolgozó átlag 25,41 és nem üzemi baleset következtében 2U,12 napút hiányzott munkahelyé­ről. Szlovákiában az említett időszakban nem üzemi bal­eset következtében naponta átlag 7U99 egyén hiányzott munkahelyéről. S a szabad idejükben balesetet szenvedők­nek Szlovákiában 116, az egész országban több mint 415 millió korona táppénzt fizettek ki. Az említettekből következik: a baleset még akkor sem „magánügy“, ha szabad időben történik, mivel végered­ményben milliós értékekkel károsítja meg a társadalmat. Üzemeinkben mind nagyobb gond a munkaerő-szükséglet biztosítása, így nem lehet közömbös számunkra, hogy mennyien hiányoznak majd a szabad napun történő bal­esetek következtében. A bratislavai Slovnaftban 1971-ben 964 nem üzemi balesetet jegyeztek fel. Ebből a háztartás­ban és egyéb munkában 541, sportolás közben 285 baleset történt. Nagyon gyakran nem jelentik az otthon történt balesetet, így e téren csupán az egészségügyi szervek kimutatásai a mérvadók, de ezek sem tükrözik pontosan a helyzetet. Például a zvoleni járásban a nem üzemi bal­eseteknek 50 százalékát nem jelentették. Persze az orvos segítségére szükségük volt. 1972 első felében Szlovákiá­ban 60150 nem üzemi balesetei jegyeztek fel. A balesetek 39,6 százaléka a háztartáshoz kapcsolódik — építkezés, munka a mezőn, a kertben stb. — 12,52 százalék közúti baleset, 10,69 százalék a sportolás és az üdülés közben történt baleset. A nem megfelelő emberi kapcsolatokból 2527 baleset — 4,2 százalék — származott, és 32,99 száza­lékot — 19 842 balesetet — már nem lehet ilyen pontosan csoportokba sorolni. Ide sorolhatók a lakótelepeken, az utcán szenvedett sérülések — az építők sok árkot és göd­röt hagynak az elvonulásuk után, hiányos a közvilágítás, nincsenek megfelelő, a veszélyre figyelmeztető táblák. Az okokat kutatva megállapítható, a baleseteket a fe lületesség, a vigyázatlanság szüli. Sokan panaszkodnak időhiányra, sietnek, rohannak, megsértik a közlekedési szabályokat, nem vigyáznak eléggé testi épségükre. Külön kell szólni arról, hogy a balesetet szenvedők jelentős há­nyada nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztott, ittas ál­lapotban volt. S a felelősségre vonáskor sokan mondták: mi közük hozzá, hogy mennyit ittam? Ez is vélemény, és álláspontot fejez ki. De másként tekintünk azokra, akiket szabad idejükben, hasznos munka közben ért baleset, mint azokra, akik ittas állapotban sérültek meg vagy okoztak balesetet. Tudjuk, az üzemekben átgondolt intéz­kedéseket foganatosítanak a balesetek csökkentésére, vi­szont vajmi keveset tettünk mindeddig a nem üzemi bal­esetek csökkentése érdekében. E területen nem annyira az utasításokkal, mint inkább önmagunk fegyelmezésével ér­hetünk el javulást. —cs— Előkészületek a galántai járásban November 1 én kezdődnek az agitációs napok £ Tízezer családot látogatnak meg az agitációs kettősök 0 Előtérben a gazdasági feladatok ír'VJ 1973 X, 31. NAPSUGARAS ÖREGKOR (Tóthpál Gyula felv.) Pártunk ereje a tömegekkel való szoros kapcsolatában rej­lik. Amint Husák elvtárs a CSKP XIV. kongresszusán hang­súlyozta „Közös ügyünk érdeké­ben meg kell nyernünk és fej­lesztenünk kell népünk óriási erejét, tapasztalatait, tehetsé­gét, műveltségét, tudását, mivel ez az előrehaladás egyik alap vető feltétele“. Ezt az elvet szem előtt tartva szervezi pár­tunk októberben és november­ben az agitációs napokat és a nyilvános pártgyűléseket. Ezek az akciók alkalmat nyújtanak arra, hogy a párt még jobban megismerje a közvéleményt, az emberek nézeteit, állásfoglalá­sát a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak tel jesítésében, és megmagyarázva politikáját mindenkit nyerjen meg a kong­resszusi határozatok és az 1974. évi terv öntudatos teljesítésére. Serényen folynak az előké­születek erre a nagyszabású ak­cióra a galántai járásban. Amint Esek fózseftől, a járási pártbi­zottság dolgozójától megtudtuk, a járásban november 1-től 4-ig tartják az agitációs napokat és ezt követően 5-től 11-ig a nyil­vános pártgyűléseket. Az akció politikai-szervezési előkészítése keretében a járási pártbizottság ideológiai osztálya tájékoztatta az összes pártszervezetet a nyilvános, gyűlések irányvona­láról. A két év előtti választási kampány tapasztalatait kihasz­nálva, a múlt héten összehívták az agitációs központok és cso­portok vezetőit. A járásban ez Színvonalas nyilvános pártgyűlések A kelet-szlovákiai kerületben lezajló agitációs napokon és nyilvános pártgyűléseken a dol­gozóknak a haladás, a szocia­lista fejlődés meggyorsulására irányuló lelkes kezdeményezése nyilvánul meg. Az emberek, kommunisták és más dolgozók örömmel beszélnek ezeken a ta­lálkozókon az eddig elért ered­ményekről. Az élet, a szocialis­ta társadalom sikerei bizonyít­ják, hogy a kommunisták való­ban a nép szolgálatában áll­nak, céltudatosan harcolnak az egész társadalom érdekében. Példák bizonyítják, hogy a párt és tagsága nem saját részére csinálja politikáját, hanem ez a pártpolitika az egész dolgozó nép érdekében formálódik és valósul meg. A kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság ezeknek az észre­vételeknek és gondolatoknak a jegyéiben értékelte az agitációs napok és a nyilvános pártgyűlé­sek eddigi lefolyását. A rožňavai (rozsnyói) járásban például már október közepe óta dolgoznak az agitátorok s már húszadika előtt megkezdték a nyilvános pártgyűlések rende­zését is. Több mint százhúsz agitkettős látogatta a lakossá­got. Ezek a beszélgetések ked­vezően hatottak a nyilvános' pártgyűlések hangulatára is. A kommunisták, de legalább annyi pártonkívüli is őszintén, nyíl­tan kifejezte az elért eredmé­nyek feletti örömét, de nem pa­lástolta a megoldásra váró prob­lémákat sem. Ezt igyekeztek a járás székhelyén, továbbá Brzo- tínban, Slavošovcén, Gém. Tep- licén, Dobšinán, Betléren, jols- ván és a többi magnezitüzem- ben és másutt lezajlott nyilvá­nos párt gyűléseken megtárgyal­ni. A Vojany Hőerőműben meg­tartott gyűlésen a figyelem a második hőerőművel kapcsola­tos feladatok teljesítésére irá­nyult. A kommunisták lelkes kezdeményezését a többi dolgo­zó is követi. Közös igyekezet­tel, jobb munkaszervezéssel, az időveszteségek kiküszöbölésével akarják behozni a késést, s be­csülettel teljesíteni az ötéves terv 3. évének feladatait. Ilyen értelmű hangulatban zajlottak le az eddigi nyilvá­nos pártgyűlések kerületszerte, a Kelet-szlovákiai Vasműben, a Košicei Gépgyárban, a Prešovi Magasépítő Vállalatban, Košice város lakónegyedeiben, a sviti Tatrasvitben, a strážskei Chem- kóban, a humennéi Chemlonban és másutt. lk) volt eddig a legnagyobb ilyen jellegű aktíva, 102 agitációs központ és csoport vezetője volt jelen. Tájékoztatták őket az agitációs napok és nyilvá­nos taggyűlések céljáról, meg­valósításuk módjáról, és mód­szertani segítséget kaptak a politikai tömegmunka fejleszté­séhez. Az agitációs Központok veze­tői az összejövetelen szerzett ismereteiket azonnal átadták a helyi szervezeteknek, és fel­használják őket az agitációs központok munkájában. A fal­vakban, városoklxm, üzemekben és szövetkezetekben összehív­ták az agitációs kettősöket és megvitatták velük az előttük ál­ló feladatokat. A járásban 820 agitációs ket­tős mintegy 10 000 családot lá­togat majd meg. Nagy feladat hárul rájuk, alaposan fel kell készülniük, hogy konkrét ada­tokkal és érvekkel alátámaszt­va tájékoztathassák a polgáro­kat a XIV. kongresszus hatá­rozatainak és a Nemzeti Front választási programjának teljesí­téséről, valamint az előttünk álló feladatokról. Egyúttal meg hívják a polgárokat a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 56. évfordulójának ünnepségei­re és a párt nyilvános taggyűlé­seire. A nyilvános taggyűlések leg­fontosabb küldetése, hogy meg­nyerjék a dolgozókat az idei tervfeladatok és az 1974. évi terv teljesítésében való aktív részvételre. Tájékoztatják a kommunistákat és a pártonkí- vülieket a kongresszusi határo­zatok és a gazdasági célkitű­zések teljesítésében az eddig el­ért eredményekről, a párt gaz­dasági programjáról, a CSKP KB és az SZLKP KB júliusi plé- numainak határozataiból eredő feladatokról, a Nemzeti Front programjának teljesítéséről, va­lamint a nemzetközi helyzetről, külön kiemelve a Szovjetunió és a többi szocialista országok békepolitikájának sikereit. A nyilvános gyűléseken felszólal­nak a járási pártbizottság dol­gozói, a képviselőtestület tag­jai, a helyi funkcionáriusok és gazdasági vezetők. Nagy jelen­tőséget tulajdonítanak a gyűlé­seken és az agitációs napok fo­lyamán a fontos társadalmi problémákkal, valamint a párt- és gazdasági szervek tevékeny­ségével kapcsolatban elhangzó észrevételeknek és javaslatok­nak. A szocialista demokrácia elveivel összhangban biztosítani kell, hogy egy hozzászólás, egy észrevétel vagy javaslat se ke­rülje el az illetékesek figyel­mét. A nyilvános gyűlések kifeje­zik pártunk ama törekvését, hogy maradéktalanul teljesítsük a XIV. kongresszuson kitűzött igényes feladatokat. Alkalmat nyújtanak, hogy a dolgozók új­ból meggyőződhessenek: a párt egész tevékenységében a mun­kásosztály és a dolgozók alap­vető érdekeit szolgálja. A nyil­vános párttaggyűlések azonban csak akkor lehetnek eredmé­nyesek, ha kellő figyelmet szen­telnek tartalmi előkészítésük­nek. A galántai járásban a párt- szervek és szervezetek mindent megtettek ennek érdekében. CSIZMÁR ESZTER A SÖRFŐZÉS MESTERE Kilenc tagjelölt £ Fiatalok lépnek a pártba Amikor jozef Slepeckytöl, a Nyugat szlovákiai Sörgyárak hurbanovói (ógyallaij üzeme pártszervezetének elnökhelyet­tesétől az alapszervezet tag­ságának megfiatalítása iránt érdeklődtem, megtudtam, hogy 9 tagjelöltje van a szervezet­nek. Ebből 7 SZISZ-tag. A pártszervezet a tagjelöltek ki­szemelésénél figyelembe veszi az ifjúsági szervezet javasla­tát is. A legaktívabb SZlSZ-ta- gokat ugyanis a kommunista pártba való felvételre javasol­ják. Az említett hét fiatal egyike a 23 éves Kajan Rudolf, aki­nek jelölését két hónapja hagyták jóvá. Az ifjúsági szer­vezet üzemi bizottságában a sport felelős tisztségét látja el. A szervezet sporttevékenysé­géről nagy lelkesedéssel be­szél. Heszámol a sikereikről is: tavaly dk nyerték a járási asz­talitenisz-bajnokságot. A lab­darúgás terén is szép eredmé­nyeket érnek el. Maga is ak­tív labdarúgó. — Nekem főleg az tetszik a SZISZ munkában, hogy fia­talokkal dolgozhatok — mond­ja. — Szeretem a fiatalok őszinteségéi. Munkahelyemen csupa ilyen fiatallal találko­zom. Ezen a téren az időseb­bek követhetnék a fiatalok példáját. A munkafegyelem megtartása terén viszont az idősebbek a példamutatók. A teljes őszinteség mások iránt és annak jogos elvárása másoktól jellemzi Kajan Ru­dolfot. Magától értetődő tehát, hogy az eddigi pártgyűlése­ken éppen az volt rá a legna­gyobb hatással, hogy ott mindenki elmodhatja — és el is módja — a véleményét. Ő egyelőre még nem szólalt fel. Igaz, eddig mindössze három taggyűlésen vett részt. Így is megállapíthatta már, hogy a kommunisták tanácskozásain főleg az üzem problémáiról esik szó. No, meg az időszerű politikai eseményekről. Mind­ezt nagyon érdekesnek ta­lálja. Konkrét pártfeladatot egyelőre nem kapott a szer­vezetben. Kommunista meg­győződése kialakulásához nagyban hozzásegítette az if­júsági szervezet és a különféle iskolázásokon való részvétel. Kajan elvtárs fejlődőképes­ségére jellemző, hogy nemrég még sörfőzőként dolgozott, ma pedig már mester. Egy másik mesterrel áll a palackozó részleg 40 tagú kollektívája élén. Munkaközösségében túl­nyomó részben nők dolgoznak. — A gyűlésen senki sem hallgatja el a véleményét — mondja Kajan Rudolf. — Szeretem a munkámat — módja. — Főleg azért szép, mert emberekkel dolgozhatok. A sörgyártás érdekel. A jövő­ben is az üzemben szeretnék maradni. — Hol tanulta ki a szak­mát? — Topolöanyban sajátítot­tam el a sörgyártás tudomá­nyát. Három évig voltam ta- nonc. A sörgyártás minden munkafolyamatát végezhetem. Toborzásnál jelentkeztem ipari tanulónak. Elfog a kíváncsiság, vajon szereti-e a sört az, aki gyárt­ja? Kérdésemre így válaszol: — Két-három sört iszom na­ponta. A munkakörömbe azon­ban a sör kóstolása is bele­tartozik. Kötelességem a mi­nőség ellenőrzése. Munkahelyére a közeli Bo- határól (Bogotáról} jár be. Beszélgetésünk után rövide­sen hazamegy. Előbb azonban át kell adnia a műszakot a délutáni váltásnak. Ezért el is búcsúzunk egymástól. Amikor kezet szorítunk, úgy tűnik, mintha régi ismerőstől búcsúz­nék. FÜLÖP IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents