Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)
1973-10-30 / 258. szám, kedd
Az ENSZ békefenntartó erői Szuezben és Iszmailiában MA KEZDŐDNEK A HADERÖCSÖKKENTÉSI TÁRGYALÁSOK lfolytatás az 1. oldalról) új minisztérium jelállításáról. Szadat elnök vasárnap Ahm'ed Otzmant nevezte ki az ország újjáépítési miniszterévé, s elsősorban arra adott neki megbízatást, hogy — mint a MENA közli — felügyeletet gyakoroljon a csatorna-vidék három nagyvárosának: Szueznek, Isz- mailiának és Port Szaidnak az újjáépítése fölött. Izraeli mesterkedések Miközben az ENSZ békefenntartó erői hozzáfogtak feladatuk teljesítéséhez Szuezben és Iszmailiában, Kairó élénk diplomáciai tevékenységet fejt ki avégett, hogy érvényt szerezzen a Biztonsági Tanács egymást követő tűzszüneti határozatainak. Egyiptom első és legsürgősebb követelése jelenleg az, hogy állítsák helyre a frontvonalakon az október . 22-i állapotot, azaz Izrael vonja ki erőit a tűzszünet életbelépése óta elfoglalt területekről. Izrael mindeddig nem mutatott hajlandóságot az eore vonatkozó BT-határozat végrehajtására, sőt jóidéig a finn ENSZ-csa- patokat is megakadályozta abban, hogy bejussanak Szuez városába. Kairói lapjelentések szerint az izraeli hadsereg sok egyiptomi polgárt hurcolt el a Szuezi-csatorna nyugati partjáról azzal az ürüggyel, hogy a harcokban ejtett hadifoglyokról van sző. Izrael ily módon próbálja azt a látszatot kelteni, hogy nagyszámú egyiptomi hadifogoly van kezében. Az Al Ahram kommentárban utasítja el Allon izraeli miniszterelnök helyettesnek azt az ajánlatát, hogy Izrael kivonná a csapatait a Szuezi- csatorna nyugati partjáról, amennyiben Egyiptom ennek fejében visszavonná saját erőit a víziút keleti partjáról. A negyedik közel-keleti háború katonai eredményei semmi esetre sem korlátozódhatnak holmi területcserére, illetve az október 6-át megelőző helyzet visszaállítására — hangsúlyozza a kommentár. Párizs — Szenegál párizsi nagykövetsége vasárnap este bejelentette, hogy a dakari kormány megszakította diplomáciai kapcsolatait Izraellel. Miniszteri tanácskozás Varsóban Varsó — Október 26. és 29. között a lengyel fővárosban megbeszélést tartottak Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió belkereskedelmi miniszterei, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa titkárságának képviselői. A tanácskozás résztvevői a KGST 25. ülésszaka határozatainak teljesítéséről, és az egyre hatékonyabb kereskedelmi kapcsolatoknak a nemzetközi munkamegosztásra, valamint a közszükségleti cikkek gyártására gyakorolt hatásáról tárgyaltak. A megbeszélésen elfogadták az 1974-es évre vonatkozó munkatervet és az 1976—80-as időszak műszaki tudományos együttműködésének tervezetét is. A SPANYOL rendőrség Barcelonában mintegy száz olyan személyt tartóztatott le, akik az egy évvel ezelőtt az ellenzéki pártok tömörítésére alakult katalán ellenzéki szervezetekhez tartoztak. BORDABERRY uruguayi elnök katonai kormányzata vasárnap letartóztatta a montevideói egyetem rektorát és az egyetemi karok dékánjaiból álló teljes kormányzótanácsot. Az egyetemi épületet megszállta a rendőrség, az intézmény területét fegyveres katonaság vette körül. Az egyetemet a hatóságok állami ellenőrzés alá helyezték és meghatározatlan időre felfüggesztették az oktatást. Az erről kiadott hivatalos közlemény utal arra, hogy Izrael a Biztonsági Tanács határozata nyomán beállott tűzszünetet a Szuezi-csatorna nyugati partján kiépített hídfőjének nagymérvű megerősítésére használta ki, elfoglalva a Szuez Kairó útvo nal egy szakaszát. A közlemény szerint mindaddig nem lesznek diplomáciai kapcsolatok a két ország között, amíg a Közel-Keleten tartós és igazságos béke nem létesül. Peking — A hétvégi és a hétfői kínai lapok több anyagban foglalkoznak a közel-keleti helyzettel. A jelentések arról tanúskodnak, hogy Kína továbbra is elhatárol ja magát a békés rendezéstől és propagandájának teljes arzenálját a „két szuperhatalom“ elsősorban a Szovjetunió ellen veti be. A legterjedelmesebb anyag a Biztonsági Tanács október 13-i vitájáról számol be, amikor heves szóváltás zajlott le a sürgős szavazás előtt felszólalni kívánó Csiao Kuan huu kínai fődelegátus és Malik szovjet küldött között. A kínai tudósítás számos személyes támadást tartalmaz a szovjet diplomata ellen és a maga nevében is egyedülallóan éles és dühödt hangot üt meg. További jelentések a BT október 26-i üléséről számolnak be, hevesen támadva az ENSZ békefenntartó erők létrehozását. A bírálatok konkrétan csak az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót nevezik meg, de értelemszerűen mindazokra az arab országokra vonatkoznak, amelyek elfogadták a tűzszüneti felhívásokat. Fahmi megbízatása Kairó, New York — Iszmail Fahmi egyiptomi ügyvezető külügyminiszter vasárnap különleges megbízatással lV«shingtonba utazott, hogy az amerikai vezetőkkel megvitassa a Közel-Kelettel kapcsolatos BT-határozatok megvalósításának lehetőségeit. Mint az Al Ahram című kairói lap hétfői számában hírül adja, a külügyminiszter helyettes Szadat egyiptomi államfő személyes üzenetét viszi Nixon elnöknek. Két-három napra tervezett washingtoni tartózkodása során Fahmi tárgyal Kissinger amerikai külügyminiszterrel is. El Zajjal egyiptomi külügyminiszter vasárnap éjjel New Yorkból visszaindult Kairóba, tekintettel apósának, Taha Husszein híres egyiptomi írónak vasárnap bekövetkezett halálára. Már tizenegy arab ország kormánya támogatja azt a marokkói javaslatot, amelynek értelmében külügy- ós hadügyminiszterek részvételével arab csúcsértekezletet hívnának ösz- sze a közelkeleti konfliktus megvitatására. Ezzel lehetővé vált az Arab Liga számára, hogy megtegye a hivatalos előkészületeket a konferencia összehívására. Eddig Bahrein, Jordánia, Ku- vait, Libanon, Marokkó, Oman, Quatar, Szaud Arábia, Szíria, M ár-már úgy tűnt, nyugvópontra jut az úgynevezett Watergate ügy, amikor váratlanul ismét fellángoltak a „csatározások“ Nixon elnök ellenfelei és a Fehér Ház között. így aztán aligha lehet csodálkozni azon a közelmúltban megjelent amerikai karikatúrán, amely egy aggastyánt ábrázol, unokája társaságában, valamikor a huszonegyedik század első felében. A szöveg csupán ennyi: „Mnndd, fiacskám, van valami új fejlemény a Wa- tergate-botrányban ?". John Cox államügyész menesztése, Richardson igazságügyminiszter lemondása ismét a demokraták székhazába történt betörésből kerekedett botrányra terelte a figyelmet. Mi több, Nixon ellenfeleinek felkérésére, az amerikai képviselőház jogügyi bizottsága előzetes vizsgálatot kezdett annak megállapítására, indokolt e az alkotmányos vádemelési eljárás megindítása az elnök ellen. az Arab Emirátusok Szövetsége és a Jement Köztársaság (Eszak-Jemen) jelezte eddig, hogy egyetért a miniszteri értekezlet gondolatával. Waldheim tervei New York — Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár úgy tervezi, hogy a már Közel-Keleten lévő Ö99 fős csoporttal együtt a hét közepére mintegy hétezer főnyi ENSZ készültségi erőt állíthat fel 10—15 ország katonáiból. Az újabb egységek előreláthatólag már a hét végén útnak indulhatnak a frontvonalakra. A főtitkár terveiről vasárnap egy ENSZ szóvivő számolt be. Hozzáfűzte, hogy Waldheim máris feikérte Írországot, küldje Cipruson állomásozó erőit az arab—izraeli frontokra. Az ír kormány kedvezően reagált a kérésre, a végleges döntést azonban a kedden összeülő parlamentben kell kimondani. A szóvivő szerint mintegy harminc ország részvételének lehetőségeit tanulmányozzák és Waldheim minden egyes jelöltet illetően kikéri Egyiptom, Izrael és a Biztonsági Tanács tagjainak véleményét. Nyugatnémet—amerikai ellentétek Bonn — Walter Scheel, nyugatnémet külügyminiszter vasárnap televíziós nyilatkozatban foglalkozott a nyugatnémet —amerikai ellentétekkel, amelyek abból eredtek, hogy Washington a közel-keleti háború idején az NSZK-ban lévő hadianyag készleteiből is szállított Izraelnek. A ZDF tv-állomásnak adott nyilatkozatában Scheel kijelentette, hogy az Egyesült Államok előzetesen nem konzultált a bonni kormánnyal a fegyver- szállítások ügyében és maga a külügyminiszter csak azután kapott „nagy vonalakban“ képet az ügyről, miután magához kérette Hillenbrand amerikai nagykövetet. Bonn mindazonáltal csak a közel-keleti tűzszünet megszületése után kérte fel a washingtoni kormányt, hogy — tekintettel az NSZK- nak a válságban elfoglalt semleges magatartására — ne szállítson fegyvereket Izraelnek nyugat-német területen lévő amerikai raktárakból. A bonni lépés Washingtonban éles bírálatot váltott ki és jelentős mértékben hűvösebbé tette a légkört a két főváros között. A nyugatnémet külügyminiszter vasárnapi nyilatkozatában arra hivatkozott, hogy az NSZK-t a közel keleti fronton egymással szemben álló felekhez különleges viszony fűzi. Emlékeztetett arra, hogy a CDU-CSU kormányzat 1965-ben elkövetett szószegése folytán tíz arab állam szakította meg diplomáciai kapcsolatait Bonnal és egy évtizedbe tellett e kapcsolatok helyreállítása. Scheel hangsúlyozta, hogy a fegyverszállítások ügyében az ellentétek nem elsősorban az Egyesült Államok és az NSZK, hanem az Egyesült Államok és a NATO nyugat európai szárnya között robbantak ki. Maga az elnök előbb megtagadta, később hozzájárult ahhoz, hogy a kérdéses magnószalagokat kiadja. A szövevényes CSATÁROZÁSOK WASHINGTONBAN ügyben ez a lépés azonban legfeljebb némi időnyerést jelentett, semmiképpen sem idézett elő fegyverszünetet Nixon és ellenlábasai között. Sőt! Az Afl- CIO szakszervezeti szövetség elnöke már két nyilatkozatban követelte: az elnök vagy mondjon le, vagy helyezzék vád alá. Ráadásul a múlt hét szerdájára jelzett televíziós interjút is lemondta Nixon, majd csütörtökön ismét bejelentették, hogy a várt megnyilatkozás valószínűleg egy napot késik. Nixonnak kétségtelenül kapóra jött, hogy az USA közvéleményének figyelme csütörtökön az ingatag közel-keleti fegyverMoszkva — Bécsben október 30-án megkezdődnek a tárgyalások a közép-európai haderő és fegyverzet csökkentéséről. Ezt az eseményt kommentálva a moszkvai Pravda a következőket írja: A nemzetközi színtéren végbemenő pozitív változások kedvező feltételeket teremtenek a közép-európai haderők és fegyverzet csökkentésével foglalkozó tárgyalások számára. Az enyhülési folyamat elmélyülésében, a béke megszilárdításában és a különböző társadalmi rendszerű államok kölcsönösen előnyös együttműködésének fejlesztésében kiemelkedő szerepet töltöttek be Leonyid Brezsnyev nyugat-németországi, amerikai, franciaországi látogatásai. Az európai helyzet megjavításában fontos tényezővé kell hogy váljanak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményei. Ennek az értekezletnek a második szakasza — mint ismeretes — most végzi munkáját Genfben. A moszkvai Pravda emlékeztet arra, hogy a bécsi tárgyalásokat megelőzte a komoly előkészítő munka: 19 állam konzultációi, amelyeken megvitatták és összehangolták a tárgyalásokkal összefüggő problémákat. „A soronkövetkező viták normális menetének elengedhetetlenül szükséges feltétele, hogy a tárgyalások valamennyi részvevője szigorúan teljesítse az Párizs — A szakszervezetek és a baloldali pártok közös felhívására kedden országos akciónapot tartanak Franciaor szágban a demokratikus szabadságjogok védelmében. Az ak- ciőnap keretében Párizsban és az ország több nagyvárosában tüntető felvonulásokat és gyűléseket rendeznek. Georges Marchais, az FKP főtitkára a párt központi bizottságának ülésén mondott záróbeszédében — (amelyet az Huma- nité hétfőn közölt) rámutatott arra, hogy a baloldal megerősödése következtében a kormányhatalom társadalmi alapjai meggyengültek és növekvő repedések mutatkoznak a kormánykoalíción belül is. Az elUlanbator — A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Nagy Népi Hurál Elnökségének és a Mongol Nép köztársaság kormányának meghívására hétfőn hivatalos baráti látogatásra Ulanbatorba érkezett a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. A küldöttséget Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Köz előkészítő konzultációkon hozott döntéseket... A szocialista államok véleménye szerint a haderőcsökkentés megoldása, útjainak keresése és meghatározása nem lehet az európai katonai politikai szövetségek előjoga" — hangsúlyozza a moszkvai Pravda, majd végezetül a következőket írja: „A bécsi tárgyalások eredményeképpen enyhülnie kell Kö- zép-Európában a katonai szembenállásnak és meg kell szilárdulnia az európai államok biztonságának. A haderők és a fegyverzet csökkentése problémájának megoldása fontos szakasszá kell hogy váljék az európai biztonság megszilárdításáért vívott harcban“. Bécs — Megérkezett Bécsbe a haderőcsökkentési konferencián részt vevő szovjet küldöttség. A konferencia — mint ismeretes — kedden kezdődik. Megérkezése után adott nyilatkozatában Oleg Hlesztov, a szovjet küldöttség vezetője, a szovjet külügyminisztérium kollégiumának tagja rámutatott: „A Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít a küszöbön álló haderőcsökkentési tárgyalásoknak" — hangsúlyozta Hlesztov, majd befejezésül kijelentette: „Szeretnénk kifejezni azt a reményünket, hogy a tárgyalásokra érkező többi küldöttség is konstruktív álláspontból közelíti meg az előttünk álló problémák megvitatását“. nők alkotmányreformmal akarta megszilárdítani mindenhatóságát, terve azonban kudarcot vallott és el kellett halasztania megvalósítását. A kormány most az önkényuralmi módszerek fokozott igénybevételével akar kikerülni egyre nehezebbé váló helyzetéből. „Immár az állandó politikai összecsapások időszakába léptünk" — hangsúlyozta Marchais. E küzdelem tétje példa nélküli: vagy folytatódik és méginkább súlyosbodik majd a monopóliumoknak a dolgozókat egyre jobban sújtó politikája vagy pedig bekövetkezik a gazdasági és politikai struktúrának az a mélyreható átalakítása, amelyhez a közös program sikere nyitná meg az utat. ponti Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke vezeti. A két ország állami lobogóival feldíszített ulanbatori repülőtéren fumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke és más párt és állami vezetők fogadták a bolgár vendégeket. A chicagói per New York — Chicagóban hétfőn megkezdődött a háborúellenes mozgalom 7 aktivistájának szünetre terelődött. Ez lehetőséget adott számára, hogy a szerdáról elhalasztott tévébeszéd ben — amely most már televízióban is közvetített sajtókonferenciájává alakult át, minden bizonnyal ugyancsak az elnök kívánságára — megtoldja a közel-keleti helyzet témájával. Így a figyelem elterelődött a Water- gate-ügyről, s ez most számára mindenképpen hasznosnak látszik. „Aki időt nyer, életet nyer" — tartja a közmondás. A Wa- tergate-botrány esetében ez sokszorosan igaz. S Nixon — a jelekből ítélve — még a rendkívüli horderejű külpolitikai kiha- hatású lépésektől sem idegenkedik, csak hogy időt és lehetőséget nyerjen a védelmének átrendezésében. Ezért jöttek kapóra a közel-keleti konfliktusok legfrissebb eseményei, amelyek — bizonyára csak átmeneti jelleggel — mérsékelték az amerikai belpolitikai csatározások hevét. (cf pere. David Deliinger és társai 1968 nyarán Chicagóban a Demokrata Párt kongresszusa idején részt vettek egy háborúellenes tüntetésen, s ezúttal „a bírósággal szemben tanúsított tiszteletlenség vádjával“ állnak a chicagói kerületi bíróság elé. Velük együtt vonják felelősségre ügyvédjeiket is. Az ügy immár több mint 5 éve húzódik. A fellebbviteli bíróság a bizonyítékok teljes hiányára való tekintettel és a haladó közvélemény nyomására kénytelen volt elejteni a „lázadás szervezése“ címén az aktivisták ellen emelt korábbi vádat. „A bírósággal szemben tanúsított tiszteletlenség“ vádja azonban érvényben maradt. Az aktivisták és ügyvédjeik ellen most indított bírósági eljárás újabb kísérlet arra, hogy leszámoljanak azokkal, akik más nézeteket vallanak — mondotta New Yorkban az alkotmányos jogok védelmére alakult szervezet képviselője. A törvény értelmében „a bírósággal szemben tanúsított tiszteletlenség vádja“ címen hat hónaptól négy évig terjedhető börtönbüntetés szabható ki. ORSZÁGOS AKCIÓNAP FRANCIAORSZÁGBAN Todor Zsivkov Mongóliában
