Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)

1973-10-29 / 257. szám, hétfő

Megéri a fáradságot ILLATOS TERMÉKEK Mindennapi testápolásunk és tiszálkodásunk elengedhetetlen kellékei a különféle kozmetikai szerek. Az illatszerboltokban mindenki kedvére válogathat kozmetikai iparunk illatos termé­keiben, mindenki megtalálhatja az ízlésének, egyéniségének legmegfelelőbb árut. Nemrégiben oda látogattunk el, ahol ezeknek a kozmetikai cikkeknek egy része — 166 féle term'ék — készül: a Bratisla­vai Kozmetikai Üzembe. Az Itt készülő termékeket nem kell külön bemutatni, hisz számosat közülük naponta használunk. Munka közben a kollektíva néhány tagja. 1973. X. 29. NÜKRŰL NŐKKEL Az idén a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő — számos országba exportáló — üzem termelése kozmetikai iparunk termelésének 27 százalékát te­szi ki. Az itt foglalkoztatott 221 dolgozó közül 186, azaz 83 százalék nő. (A kozmetikai cik­kek zömét a nők használják, s az adatok alapján nagyobbrészt nők is állítják elő.) Ezért Ar- nošt Horník elvtársnak, az üzem igazgatójának irodájában a szocialista munkaversenyről is három nővel: Husarovifiová Agncškával, a krémrészleg ve­zetőjével, KopáCková Jozefiná­val, az aeroszolos termékek részlegének műszakvezető mes­terével és Mieöová Mária labo­ránssal beszélgettem. Mindhár­man egy-egy, a szocialista mun­kabrigád cím elnyerésért ver­senyző kollektíva vezetői. Tőlük tudtam meg, hogy a szocialista munkaversenynek az üzemben már több éves múltja van. Beszélgetésünk kezdetén Horník elvtárs elmondta, a szocialista munkabrigádok nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkaerőhiány ellenére is megfelelően teljesí­tik az évi tervfeladatokat. Most, a harmadik negyedév elején, az egész évi tervfeladat 75,5 százalékát már teljesítették. — Ez annak köszönhető — mondta Horník elvtárs —, hogy szocialista munkabrigádjaink, ha szükséges, szó nélkül vál­lalják a hosszabbított műszako­kat is. A három kollektíva vezetői elmondták, ahhoz, hogy a szo­cialista munkaverseny náluk Ilyen népszerűségre tett szert, nagyban hozzájárult az üzem vezetősége is. — Az üzem vezetősége köny- nyíteni igyekszik dolgozóink, asszonyaink munkáján — mond­ta Husarovičová elvtársnő. Az ugyanis, hogy üzemünkben ja­varészt nők, anyák dolgoznak, még külön problémákat is von maga után. Két műszakban dol­gozunk, s nemcsak Bratislavá- ból, hanem a környékről is utazunk a munkahelyünkre. Nagy segítség: üzemünk veze­tősége biztosította számunkra az üzemi étkezést annak elle­nére, hogy nincs saját kony­hánk. A vezetőség gondoskodik a terhes nőkről és a kisgyer­mekes anyákról is, akik nem két-, hanem egyműszakos be­osztásban dolgoznak. Ugyan­csak támogatják a tanulni vá­gyó fiatalokat is. Mi munkánk­kal Igyekszünk bizonyítani: megérdemeljük a bizalmat és támogatást — mondta. FELTETTEK a koronát Jelenleg kilenc kollektíva kapcsolódik be a munkaver­senybe. A Kopáčková elvtársnő vezette kollektíva nemrég kap­ta meg a „Szocialista munka­brigád“ cím bronz fokozatát. Kopáčková elvtársnővel beszél­gettünk a brigád munkájáról, tevékenységéről. Az igazgatói irodából a munkahelye felé ve­zető úton megkérdeztem: — Mikor határozták el, hogy kollektívát alakítanak és be­kapcsolódnak a munkaverseny­be? — 1971-ben a termelési rész­legünkben dolgozó második mű­szak vezetője felhívással for­dult az üzem dolgozóihoz: ala­kítsanak tíjabb munkabrigádot és kapcsolódjanak be a szocia­lista munkaversenybe. Ekkor én is elhatároztam, hogy megbe­szélem az ügyet a csoportom­ban dolgozó nőkkel. Megbeszél­tük, s az ünnepi gyűlésen beje­lentettük: munkabrigádot alakí­tunk és bekapcsolódunk a ver­senybe. Azóta két eredményes óv van mögöttünk, melyre a ko­ronát a szocialista munkabri­gád cím elnyerése tette fel. Ez azonban nem azt jelenti, hogy lazítunk — mondta a kollektí­va vezetője mosolyogva. — Leg­közelebbi célunk: két év múlva az ezüstfokozat elnyerése. Közben megérkeztünk a kol­lektíva munkahelyére, a fülsi­ketítőén zajos műhelybe. A gé­pek zakatoltak, a futószalagok egyik végén egymás után sora­koznak az üres pléhtégelyek, hogy percek alatt megteljenek a különféle illatú izzadásgátló folyadékkal vagy kölnivízzel. S a másik végén már tízesével csomagolják a kész spray-eket. A gépeknél és a futószalagok mellett a szocialista munkabri­gád 22 tagja szorgoskodik. Az asszonyok munkáját figyelve szinte akaratlanul teszem fel a kérdést: Hogyan lesz egy mun­kabrigádból igazán jó kollek­tíva? — Ügy — mondja Kopáčková elvtársnő —, hogy a termelési feladatok teljesítésén kívül más közös tervünk, célkitűzésünk is van. Például védnökséget vál­laltunk a Bratislava melletti Krásna Hôrka-i gyermekotthon 12 kis lakója felett. Rendszere­sen látogatjuk a gyerekeket, ők is voltak már megnézni, hogy a „nénik“ hol dolgoznak. Ne­gyedévenként a brigád minden tagja fejenként hat túlórát dol­gozik le, s az ezért kapott pénzt a gyerekekre fordítjuk. Legutóbb például egy nagysze­rűen sikerült, s a gyerekek szá­mára máig is felejthetetlen ki­rándulást szerveztünk. Az ilyen sikeres akciók nekünk is nagy örömet okoznak. Ezenkívül ter­mészetesen együtt járunk mozi­ba, színházba. A legutóbbi üze­mi mulatságon pedig megismer­tük egymás csalátagjait is. Kü­lönben családi problémáinkat Is közösen beszéljük meg, oszto­zunk az örömben és a gondban, így aztán könnyebben, jobban megy a munka is. Arra a kérdésemre, hogy ne­héz-e egy ilyen kollektíva veze­tése, egy pillanatig gondolko­dott, aztán mosolyogva vála­szolta: — Nem könnyű, de ha az ember következetesen cse­lekszik, magától is megköveteli azt, amit másoktól, s kiérdemli, elnyeri a tagok bizalmát, akkor megéri a fáradságot, mert szép feladat. Nem mondja, de látom rajta, neki megéri, mert ő így cselek­FLÖRIÁNNÉ M. MÄRTA ÉS A SZOCIALIZMUS VÉDELMEZŐI AZ ÚJÍfoR SZORGOSKODNAK A hadsereg kötelékeiben elért eredmények értéke több millió korona 0 A polgári dolgozók igen aktívak Az üzemekhez és vállalatok­hoz hasonlóan a hadsereg kö­telékeiben is fellendül az újí­tók és a feltalálók kezdeménye­ző mozgalma. A hadsereg pa­rancsnoksága támogatja ezt a mozgalmat. A katonai techniku­sok, mérnökök és a tényleges szolgálatot teljesítők igen aktí­van kapcsolódtak be az újító­munkába. Amikor összeszámol­ták a megtakarított pénzösszeg get, amelyet az újítási javasla­tok és találmányok megvalósí­tásával értek el 1972-ben, ki­tűnt, hogy a hadsereg kötelé­keiben 83 millió 575 ezer ko­ronát takarítottak meg, azaz 18 százalékkal többet, mint 1971-ben. ÉRDEMES RÓLA ÍRNI A čaloveci PHSZ (Zvüzarm) szervezete még csak gyermek­cipőben jár, mivel most szer­vezték újjá, de a tagok már az induláskor megmutatták, hogy komolyan nekifogtak munká­juknak. Ezt az is bizonyítja, hogy 1973. október 7-én nagy sikerű motorkerékpár-versenyt rendeztek a helybeli pályán, amelyen más községbeli ver­senyzők is részt vettek. A versenyt nagy és szorgos munka előzte meg, mert a pá­lya elkészítése sok gondot oko­zott, de a jó szervezésnek meg lett az eredménye. A versenypálya előkészítésé­ben részt vettek sokan a PHSZ tagjai közül, de a szervezési munkák oroszlánrészét Laky Ti bor és Varga Mátyás végezte. Laky Tibor nem tagja a helyi szervezet vezetőségének, de mint aktív tag szívügyének te­kintette, hogy a verseny szín­vonalas és sikeres legyen. Laky Tibor és társai áldozatkész munkájának sikerét az igazol­ja legjobban, hogy a verseny közönsége elégedetten távozott, azzal a tudattal, hogy nagy él­ményben volt része. Minderre annyit mondunk, csak így tovább, hogy a jövő ben még nagyobb kedvvel dol­gozzanak a PHSZ tagjai, hogy még több élményben legyen ré­szük a čaloveci és környékbeli lakosoknak.-BJ­EREDMÉNYEK A HADSEREGBEN ÉS A POLGÁRI ÉLETBEN Az újítási javaslatok többsé­ge a harci készenlét növelésére, a kiképzés megjavítására, a ki­képzési normák lerövidítésére szolgál. Nagy részük meggyor­sítja és jobbá teszi a munkát a raktárakban, a javítóműhe­lyekben és üzemekben vagy a kiképzés helyein. Igaz, sok ta­lálmány és újítási javaslat nem csak a hadsereg céljaira szol­gál, hanem ma már ezeket a polgári szektorokban is felhasz­nálják. A szerkesztőségünknek adott tájékoztatás szerint a katonai újítók munkájának eredményei főleg azokban az esetekben vál­tak be a polgári vállalatoknál, amikor az anyagok • kezelését könnyítik meg, vagy azok tar­tósságát növelik. így pl. a ka­tonai újítók műhelyeiből szár­mazik a Kontex 5 és a Kontex lü tisztítószer. Az érintkezők, kapcsolók, relék tisztítására, konzerválására szolgál. Ladislav Sedlák őrnagy egy önműködő ragasztószalagot állí­tott össze a papír- vagy PVC- zacskók csomagolására. Ján Pi- voňka mérnök és J. Škoda pol­gári dolgozók állították elő, valamint ki is próbálták a gáz­halmazállapotú Fredon hűtő­szert, amellyel bármilyen alkat­rész mínusz 40 fokra hűthető le. Jaromír Tulka és M. Reymann polgári dolgozók pedig a Kor- tan-PO acél- és öntvényanyagok felületének ideiglenes megóvá­sa»’'' i’Tn luáló állítottak elő. Ennek a katona­ságnál nagy jelentősége van a raktárakban és a gépek szállí­tásakor a pótalkatrészek meg­óvásában. Természetesen bevált a polgári életben is. AZ 1973 AS ÉV... Csak néhány példát hoztunk fel a múltból. Az idén még na­gyobb mértékben fejlődött ki az újítómozgalom. Azon a katonai főiskolán, ahol Radoslav Svoboda hadi- mérnök tiszt a politikai dolgo­zó, az újítási javaslatok napló­ját vezetik már 1962 óta. A legutóbbi összegezés során ki­tűnt, hogy a főiskola hallgatói átlagban évente körülbelül 8 újítási javaslatot nyújtanak be, és ez évente csaknem 79 ezer korona megtakarítást jelent. Az idén a főiskola hallgatói és ok­tató tisztjei 14 újítási javasla­tot adtak be. Ebből hetet már elfogadott az illető bizottság és sor került megvalósításukra. Az újítómozgalom terén el­ért sikerekért a fegyvernem pa­rancsnoka jutalomban részesí­tette Kozelka hadmérnök tisz­tet és V. Hejda hadmérnök tisztet, a bizottság titkárát. Sikeres újító Vaculík hadmér­nök tiszt és Gonda polgári dol­gozó is. Az idén további többszáz ja­vaslatot valósítanak meg az újítók a hadsereg kötelékeiben. Nagy ösztönzést jelent a szá­mukra a „Múld felül önmagad" mozgalom és a polgári élet „százezresek mozgalma“. T7 DAUBNER alezredes Egyenes sorok, pontos fegyvertartás inj Még maradnak fehér helyek Azokról a változásokról, ame­lyek a tényleges katonai szol­gálatokat teljesítő vagy teljesí­tett egyéneknél állnak elő, már sok oldalt összeírtak. Legtöbb- nyire olyan változásokról van szó, amelyek haladást jelente­nek a fiatalember gondolkozás­módjában és tetteiben. Jellem­változásra került sor, a fiatal katonák jóval szélesebb átte­kintést nyernek az életről és a munkáról. Nem csekély az olyan eset sem, amikor katonai szolgálatuk alatt a fiatalok egészen új szakképzettségre tesznek szert. Ezekről beszélgettem el La­dislav Kubát katonával. Tényle­ges katonai szolgálata előtt a hasonló fiatalok ezreihez tarto­zott. Már gyermekkorában sze­rette a sportot, amihez hű ma­radt katonai szolgálata idején is. Feladatait mint géplakatos ipari tanuló, s mint géplakatos is jól teljesítette. Édesapja és édesanyja párttagok, és szívük mélyén az volt a kívánságuk, hogy fiuk a családi hagyomá­nyok nyomdokaiban haladjon. Viszont a sport és a foglalko­zása a fiatalembernek minden szabad idejét lekötötte. így még annak szükségét sem érezte, hogy a Szocialista Ifjúsági Szö­vetségbe lépjen. A katonaságról csak barátai­nak a beszédéből értesült. Féle­lemérzete nem volt ós a behívót mint természetes dolgot fogad­ta. Sőt, örült, hogy jóval több ideje lesz majd a sportra, és egyéni kedvteléseire. Mennyi ilyen fiatal fiú érkezik a kato­nasághoz hasonló nézetekkel. Talán nem túlozunk, ha kije­lentjük, hogy Ladislav Kubáthoz hasonló az ifjak többsége. Csak érdeklődésük és vágyaik kissé mások. Egyik a sportot szereti, másik a zenét, harmadik a szín­házat és a mozit, van aki bé­lyeget, vagy jelvényeket gyűjt. Olyanok, akik mint SZISZ-ta- gok, sőt mi több, funkcionáriu­sok vonulnak be katonának, jó­val kevesebben vannak, mint amennyire szükség lenne. A párttagjelöltek pedig egyene­sen kivételszámba mennek. Az első hegekben még sok minden nem tetszik. Kubát is ezek közé tartozott. Még a SZISZ-be való belépését Is ha­logatta. A további hónapokban rájött arra, hogy nemcsak a politikai oktatás, hanem a sza­kaszban és a században folyta­tott élet, a szobákon lezajló végtelen viták is új, eddig is­meretlen problémákat vetnek fel számára. Nem, nem szűnt meg sportolni. De a sportban is valami többet látott, mint eddig fiatal korában a katonaság előtt. Fokozatosan nélkülözhetetlen­né vált századja számára. Sem­miféle sportakció sem megy végbe nélküle, hogy ne venne abban részt, vagy mint szerve­ző, vagy mint sportoló. Az újsá­gok sem feleslegesek már a számára. A kollektíva, a közös­ség érdekei és szükségletül fontos tényezőkké váltak életé­ben. Már nem látta csupán ön­magát és a sportot. Ősszel felkereste őt Štefan Manca zászlós, a század politi­kai dolgozója: „A bizottságban arról volt szó, hogy milyen vál­tozásokon mentél át a katonai szolgálat alatt. Nem akarsz a párt tagjelöltje lenni?“ Erről még sokszor elbeszélgettek. La­pozgatni kezdett a párt alapsza­bályzatában, kissé még félt a felelősségtől, de az édesapjá­val és édesanyjával folytatott tanácskozása után, akiknek ez­zel természetesen a legnagyobb örömet szerezte, beleegyezett. Maga még nem volt tudatá­ban minden változásnak, ame­lyen keresztülment. De párttag- jelöltségre való rátermettségét bizonyítja nemcsak SZISZ-funk- cionáriusi működése, de az is, hogy mint kiváló katona egy percig sem kételkedik segítsé­get nyújtani ott, ahol arra szükség van. Még távolról sem tud min­dent. Még sok „fehér hely“ ma­rad, amelyet, mint ahogy mond­ja, a jövőben ki akar „színez- nlM. F. HUŠA

Next

/
Thumbnails
Contents