Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)

1973-10-28 / 43. szám, Vasárnapi Új Szó

A. október 25-én Moszkvában Összeülő béke világkongresszus a békeharc kiemelkedő sikerein túl ezúttal a világ békemozgalmának negyedszázados évfordulójáról is megemlékezik. „A ml békekövetelésünk nem passzív, nem a beletörődők pacifizmusa. Akik még nem látják a háborús veszélyt, azokat felvilágosítjuk. Akik készek velünk együtt megvédeni a békét, azok megkapják tőlünk az eszközöket. Akik tudják, miről van szó és mégis háborút akarnak, azok­nak nyíltan, de határozottan kijelentjük, számol­niuk kell velünk!“ loliot-Curienak, a világhírű Nobel-díjas tudósnak a szavai ezek, aki kiemel­kedő szerepet vállalt a világ békemozgalmának megteremtésében. Cppen huszonöt évvel ezelőtt hangzottak el a fenti mondatok és mögöttük olyan felismerések húzódtak meg, amelyek a béke megóvása érde­kében szükségesnek látták mozgósítani a világ népeit. Először a szovjet, a francia és a lengyel értelmiség kiemelkedő személyiségei mozdultak meg és kezdeményezésükre 1948 szeptemberében Wroclawban összeült ötszáz európai értelmiségi, hogy megvizsgálja, mit lehet és mit kell tenni az új háború veszélye ellen. Határozatuk, majd tevékenységük nyomán 1949 áprilisában megin­dult a nemzetközi békemozgalom szervezése. E nemes mozgalomnak azonban már kezdetben is megvoltak az ellenzői. Az erősödő hideghábo­rús légkörben a francia kormány a küldöttek egy részétől megtagadta a beutazási vízumot, így a konferencia párhuzamosan ülésezett Párizsban és Prágában. Az ott született határozatok még ma Is változatlanul érvényesek. Elítélték a katonai egyezményeket, a fegyverkezési hajszát, követel­ték az atomfegyverek és a tömegpusztító eszkö­1973 X. 28 Az I. békevilágkungresszus Párizsban. 1943-ben. A képen joliot-Curie (balra), Eugenie Cotton és Dubois amerikai küldött. Iláboriiellenes tiiatetők New Yorkban. A Béke világtanács fontosabb eseményeinek tér­képe. retlen a fejlődés és bővülnek kapcsolatai. Az 1969-es berlini béketalálkozón például már 101 ország több mint 300 békeszervezete és 55 nem­zetközi szervezet képviselője volt jelen. Ez a szám az 1971-es budapesti közgyűlésen még to­vább emelkedett. Az elmúlt huszonöt esztendő során a Béke-vi­Jágtanács jelentős eredményeket is elkönyvelhe­tett. Mindenekelőtt érdeme volt, hogy még mi­előtt bármely részleges megegyezés született volna a nukleáris és termonukleáris fegyverek megtiltása, vagy akár csak a velük való kísér­letezés ügyében, már kimondta a fegyverekre az erkölcsi tilalmat és ezzel az ítéletet mindazok felett, akik ártom- és hidrogénbombával fenyeget­ték az emberiséget Ugyancsak eredményei között említhetjük meg, hogy miközben a tőkés kormányok torlaszokat emeltek a népek közé, építette és szervezte a kapcsolatokat a szocialista országok népei, a ha­ladó nyugati társadalmi erők és a nemzeti fel­szabadító mozgalmak között. Hatalmas munkát végzett a vietnami háború megszüntetése érdeké­ben, de hallatta szavát a közel-keleti arab orszá­gok és a palesztínai menekültek igazságos ügyé­nek segítsége terén is. Komoly és felelősségteljes feladatok állnak a moszkvai béketalálkozó küldöttei előtt is. Bár az új, enyhültebb nemzetközi helyzetben a világhábo­rú veszélye csökkent, s mind jellemzőbbek a normá­lis kapcsolatok a különböző társadalmi rendszerű országok között, a fegyveres konfliktusok veszé­lye még mindig kísért. A hidegháborús erők most a tárgyalóasztalnál próbálják elérni azt, amit az erőszakkal való fenyegetés nem hozott meg szá­mukra. A leszerelés és a haderőcsökkentés sa­játos nyugati felfogása még szintén sok küzdel­met ígér. Mindezek mellett a legnagyobb nyil­vánosságot kell biztosítani annak, ami Vietnam­ban folyik, mert csak így lehet az igaz ügynek megnyerni a nemzetközi közvéleményt. Változat­lanul megoldatlanok a közel-keleti kérdések: Iz­rael még nem vonult ki az agresszióval szerzett területekről, nincs megoldva a palesztínai mene­kültek súlyos problémája sem. De újszerű feladatok is állnak a mozgalom előtt: az új helyzetnek megfelelően bővíteni kell az együttműködést az országok és népek között, kihasználva az enyhülés teremtette helyzetet meg kell szüntetni a bizalmatlanságot és lerom­bolni az ellenséges propaganda által emelt aka­dályokat. Változatlanul hatalmasak tehát a feladatok. Mindez nyilvánvalóan kifejezésre jut majd a moszkvai béketalálkozón is, amely — mint már előre látható — nagyobb, népesebb és összetéte­lét tekintve sokrétűbb lesz minden eddiginél. Erre utal az, hogy már az előkészítésben Is szá­mos olyan jellegében és nézeteiben különböző szervezet vett részt, amely a béke fenntartását és a népek közeledésének ügyét alapvető kérdés­nek tekinti. TOLNAY LÁSZLÓ zök betiltását, síkraszálltak a népek nemzeti füg­getlenségéért és önrendelkezési jogáért, valamint a demokratikus szabadságjogokért, felléptek a háborús propaganda ellen és élesen elítélték a háborús hisztériát. Párizsban ugyanakkor egy nemzetközi bizottság Is alakult, s ebből nőtt ki később Varsóban 1950- ben a Béke világtanács. Ma is ezen a néven mű­ködik. Ennek nyomán alakultak meg a békebi­zottságok és a béketanácsok az egyes országok­ban, így Csehszlovákiában Is. A mozgalom egyre inkább kiterebélyesedett, mind nagyobb tömege­ket mozgatott meg. Mindezek ellenére továbbra sem volt akadálymentes a békeinozgalom tevé­kenysége. Kezdetben a hidegháborús hisztéria apostolai a mozgalmat kizárólag kommunista célokat szol­gáló törekvéseknek Igyekeztek beállítani. Nyuga­ton ezzel sikerült is sok hiszékeny embert távol tartani a szervezettől. Később az 1956-os magyar- országi ellenforradalom, majd pár évvel később a kínai vezetők szovjetellenes, nacionalista pál- fordulása akadályozta a munkát. Bizonyos zava­rokat okozott az 1968-as csehszlovákiai ellenfor­radalmi kísérlet is. Ezeknek az eseményeknek hatására jelentkezett a mozgalomban az a jobb­oldali irányzat, amely a békevllágmozgalomban az úgynevezett el nem kötelezettséget követelte. Részben a fenti okokból, részben a mozgalom egyes vezetőinek hibáiból a békevilágmozgalmat az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején bizonyos beszűkülési és elszigetelődési veszély Is fenyegette. Ezt a veszélyt azonban a Béke-világ- tanács 1966. évi genfi ülése felszámolta. Azóta tö­MGS2KKUE a. muszkvai leszerel esi es bekekuugieaszus iHoáúou.

Next

/
Thumbnails
Contents