Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)
1973-10-28 / 43. szám, Vasárnapi Új Szó
A dunai vízierőmű-rendszer megépítése alapvető mértékben hozzája rul az SZSZK déli járásainak komplex gazdasági fejlesztéséhez. A terület árvízvédelme mellett a legnemesebb és leghasznavehetőbb energiával látja el a környéket,, optimális feltételeket teremt a hatékony mező- gazdasági termeléshez és megfelelő mélységet biztosít a folvarai hajózás számára. Az ipar és az egész népgazdaság fűtőanyag- és villanyenergia-ellátásában felmerült nehézségek okai az 1966—1968-as évekre, valamint az 1969-es év első felére vezethetők vissza, amikor az arra illetékes szervek neun részesítették keilJő figyelemben a gazdnságpoliiika koncepciós és fejlesztési kérdéseit. Ezek a nehézségek főleg az 1968—1972-es éveket érintették, de az erőművek teljesítményében megmutatkozó hiány az ötödik ötéves tervidőszak további éveiben is érezhető lesz, főleg Szlovákia területén. Bár az energiaellátás problémáit főleg a háztartások és az ipari üzemek — közöttük a hőerőművek — hiányos szénellátása okozta, emellett azt a további okot sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a hatvanas évek kezdetén megszakadt a vízi erőművek korábbi folyamatos építése, illetve nem tulajdonítottunk kellő je lentőséget a Csehszlovákia folyóiban rejlő energia teljes kihasználásának. A folyamatos energiaellátás biztosítása szükségessé teszi Csehszlová kia hidroenergetikai potenciáljának teljes kihasználását, főleg a Magyar Népköztársasággal való együttműkö désben a dunai vízierőmű-rendszer megépítését, a Vág lépcsőzetes gátrendszerének befejezését és a feltől téses vízi erőművek széles körű épí tését. A Duna kimeríthetetlen energiaforrás A Duna csehszlovákiai szakasza az elsődleges energia óriási tartalékaival rendelkezik. A Duna medrében kétszer annyi víz halad át, mint az összes többi csehszlovákiai folyóban együttvéve. Ezért nagyon furcsának tűnik, hogy folyóink közül éppen a Dunát használjuk ki a legkevésbé. Eddig csupán folyami szállításokra szolgált, bár ennek az európai jelentőségű vízi útvonalnak legveszélyesebb részét éppen a csehszlovák- magyar szakasz képezi, ahol a Bratislava és Komárno fKomárom] kö zött elterülő gázlók és homokzáto nyok a vaskapui (Djerdap) jugoszlá' —román hidroenergetikai és hajózási komplexum megépítése után a folya matos hajózás legfőbb fékezőivé vál tak, s ez ráadásul főleg a KGST tagországok hajóparkját érinti. Annak ellenére, hogy a Duna említett gázlós szakaszát 1866-tól kezd ve óriási költségráfordításokkal renrt szeresen kotorják, mégsem sikerült elérni a kitűzött célt: alacsony víz állások idejére is biztosítani a mi nimálls hajózási mélységeket. A Duna csehszlovák—magyar sza kasza energetikai szempontból nemcsak évi 4 milliárd kilowattóra vil - lanyenergia-termelést és értékes 846 megavattos beépített teljesít ményt jelentene, hanem hatalmas potencionális forrást is a környező járások — Komárno, Nové Zámky (Érsekújvár), Dunajská Streda (Du naszerdahely) és részben Bartislava vidék — iparának fejlesztéséhez Emellett a lehetőségek kihasználása a beruházások megtérülése szempontjából a gazdasági számítások szerint nagyon hatékonynak ígérkezik. Az árvízvédelem is sürget A katasztrofális következményekkel járó árvizek elleni védekezés jelentősége arányosan növekszik az érintett államok gazdasági fejlődésé vei. A körülbelül 3,5 milliárd korona kárt okozó 1965-ös árvíz esetleges megismétlődésének kizárása az egyik legmeggyőzőbb érv a sokoldalúan hasznos dunai vízierőmű-rendszer építésének gyors elkezdéséhez. Az 1965-ös emlékezetes gátszakadások következtében az árvíz 75 000 hektárnyi területet sújtott közvetlenül, és további 114 000 hektár termékeny mezőgazdasági területet áztatott el az alulról feltörő talajvíz. Az árvíz elől 46 községből és számos tanyáról 53 693 lakost kellett kiköltöztetni. Összesen 3910 lakóház ment tönkre és további 6180 szenvedett súlyosabb kárt. Az árvíz sújtotta területről 35 759 szarvasmarhát, 58 041 sertést, több mint 85 000 baromfit és számos egyéb háziállatot kellett elszállítani. Az állóeszközökben és a készletekben, az ipari, az építőipari, a mezőgazdasági és egyéb termelésben bekövetkezett károk a becslések szerint három — három és fél milliárd koronára tehetők. A dunai vízierőmű-rendszer megépítése Szlovákia Duna menti járásai számára olyan árvízvédelmet biztosít, amilyent semmilyen más formában nem lehet elérni. Ez a rendszer 500, esetleg 1000 évre is garantálná az említett területek árvízvédelmét. A dunai vízierőmű-rendszer beruházási költségei a csehszlovák felet körülbelül 6 milliárd korona értékben terhelik. Az 1965-ös árvízből származó károk összege tehát beru házási költségeinknek több mint 50 százalékát képezi. Ha csak minimális mértékben is számolnunk kellene a dunai árvíz megismétlődésével, annak ma már nagyon komoly gaz dasági következményei lennének. Az energiaellátás a további A Dunán és a Vág alsó szakaszán a vízi erőművek építését az említett déli járások kifejezőbb iparosításának szükségessége indokolja a legjobban. A Dunajská Streda-i járást például országos és szlovákiai viszonylatban is az iparilag kevésbé fejlett területek közé soroljuk. A dunai hidroenergetikai és hajózási rendszer megépítése teljes összhangban van a Szlovák Nemzeti Tanács 1971. XII. 20-án elfogadott programjával, amely többek között a következő sorokat tartalmazza: „Figyelmünket Kelet-Szlovákia, Kysuca, a közép- és a nyugat-szlovákiai kerület déli járásaiban fekvő iparilag kevésbé fejlett területek fejlesztésére fogjuk összpontosítani ...“ Más természetes energiaforrások előfordulása szempontjából — a Duna energiáját kivéve — az egész Duna menti síkság határozottan deficites térség. Ha a villanyenergiatermelés itt továbbra is a jelenlegi szinten maradna, s ha a több millió köbméter dunai víz továbbra is kihasználatlanul folyna el medrében, ez azt jelentené, hogy a köztársaság egyes kerületei és járásai közötti gazdasági kiegyenlítődés folyamatát újból hosszú időre kellene elhalasztani, mert nagyon jól tudjuk, hogy minden új termelési folyamat kezdetén az energia kérdése áll, illetve bármilyen termék előállítása, és általa a lakosság anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítése az energiaellátástól függ. A nyugat-szlovákiai kerület déli része és a délmorva kerület az energiaellátás szempontjából továbbra Is hátrányos helyzetben marad. Az energiát más területekről kell ideszállítani, történjen az akár távolsági vezetékeken, akár pedig szén, kőolaj, vagy atomerőművi fűtőanyagok formájában. A természetes energiaforrások hiánya a szükségletek állandó növekedésével együtt a költséges szénszállítás állandó 'növelését teszi szükségessé, s a távolsági vezetékeken is egyre több villanyenergiát kell juttatni Nyugat- Szlovákia déli járásainak szinte valamennyi részébe A párt- és kormányszervek támogatása A hazai természetes nyersanyag- és ‘energiaforrások kihasználásának objektív szükségszerűségével és főleg a Duna csehszlovák—magvar szakaszában rejlő energia hasznosításának kérdéseivel a CSKP és az SZLKP csaknem valamennyi kongresszusa foglalkozott, s a kpngresszusi határozatok is kitértek e magasan hatékony beruházás realizálásának szükséges ségére. A dunai vízierőmű-rendszer kérdései gyakran szerepeltek a CSKP KB és az SZLKP KB ülésein, az előkészületek gyors befejezését már többször sürgették a nemzeti szervek is, elsősorban a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánva, a SzlováK Nemzeti Tanács elnöksége és az SZSZK illetékes minisztériumai, nem is beszélve a kérdéssel foglalkozó tudósok (Otto Dub akadémikus, Prof. Ing. Ladislav Reiss, Dr. Ing. Peter Danišovič és mások) pozitív hozzáállásáról. Az SZLKP 1966 májusában összehívott kongresszusának határozata a vízgazdálkodás fejlesztésével kapcsolatban megállapította: „összpontosítani kell a figyelmet a Duna vízgazdasági berendezéseinek újjáépítésére, szoros összefüggésben a Duna komp lex megoldásával a területvédelem, az energetikai hasznosítás, a hajózás és a mezőgazdasági termelés szem pontjából“. A CSKP KB 1970 február jában elfogadott határozata a párt gazdaságpolitikájával kapcsolatban hangsúlyozta: „A perspektív és progresszív ipari ágazatok fejlesztő sénél főleg az energetikai művek építését kell előnyben részesíteni Ezzel összefüggésben dönteni kell az olyan nagy fejlesztési programok realizálásának feltételeiről, mint például a petrolkémia és az autóipar, valamint a társadalom különböző te rületeit érintő vegyes hasznosságú. létesítmények realizálásáról, amilyen például a dunai vízi erőmű“. A dunai vízierőmű-rendszer és a Vág-lépcső befejezésének további halogatásával a KGST-tagországok in tegrált gazdaságának keretén belül mind a csehszlovák, mind a magyar népgazdaság évente jelentős mennyiségű energiát veszítene. Szlovákia energiaellátása 15—20 év múlva már új forrásokra is támaszkodhat, de addig nagy szükség van minden lehetséges helyi energiaforrás kihasz nálására, s a Duna e tekintetben ió megoldásként kínálkozik. Dr. Ing. VINHENT BALÁŽ CSn fii'mW ŕ fcliiov.Tdfci. ú A CSTK FELVÉTELE iáŕ.: Ä A*-. t-/ . . ■ -«-üJtf--- i/fcUufettfci »973. X. 28. 4
