Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)

1973-10-28 / 43. szám, Vasárnapi Új Szó

A dunai vízierőmű-rendszer meg­építése alapvető mértékben hozzája rul az SZSZK déli járásainak komp­lex gazdasági fejlesztéséhez. A terü­let árvízvédelme mellett a legneme­sebb és leghasznavehetőbb energiá­val látja el a környéket,, optimális feltételeket teremt a hatékony mező- gazdasági termeléshez és megfelelő mélységet biztosít a folvarai hajózás számára. Az ipar és az egész népgazdaság fűtőanyag- és villanyenergia-ellátásá­ban felmerült nehézségek okai az 1966—1968-as évekre, valamint az 1969-es év első felére vezethetők vissza, amikor az arra illetékes szer­vek neun részesítették keilJő figyelem­ben a gazdnságpoliiika koncepciós és fejlesztési kérdéseit. Ezek a nehézsé­gek főleg az 1968—1972-es éveket érintették, de az erőművek teljesít­ményében megmutatkozó hiány az ötödik ötéves tervidőszak további éveiben is érezhető lesz, főleg Szlo­vákia területén. Bár az energiaellátás problémáit főleg a háztartások és az ipari üze­mek — közöttük a hőerőművek — hiányos szénellátása okozta, emellett azt a további okot sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a hatvanas évek kezdetén megszakadt a vízi erőművek korábbi folyamatos építése, illetve nem tulajdonítottunk kellő je lentőséget a Csehszlovákia folyóiban rejlő energia teljes kihasználásának. A folyamatos energiaellátás bizto­sítása szükségessé teszi Csehszlová kia hidroenergetikai potenciáljának teljes kihasználását, főleg a Magyar Népköztársasággal való együttműkö désben a dunai vízierőmű-rendszer megépítését, a Vág lépcsőzetes gát­rendszerének befejezését és a feltől téses vízi erőművek széles körű épí tését. A Duna kimeríthetetlen energiaforrás A Duna csehszlovákiai szakasza az elsődleges energia óriási tartalékai­val rendelkezik. A Duna medrében kétszer annyi víz halad át, mint az összes többi csehszlovákiai folyóban együttvéve. Ezért nagyon furcsának tűnik, hogy folyóink közül éppen a Dunát használjuk ki a legkevésbé. Eddig csupán folyami szállításokra szolgált, bár ennek az európai je­lentőségű vízi útvonalnak legveszé­lyesebb részét éppen a csehszlovák- magyar szakasz képezi, ahol a Bra­tislava és Komárno fKomárom] kö zött elterülő gázlók és homokzáto nyok a vaskapui (Djerdap) jugoszlá' —román hidroenergetikai és hajózási komplexum megépítése után a folya matos hajózás legfőbb fékezőivé vál tak, s ez ráadásul főleg a KGST tagországok hajóparkját érinti. Annak ellenére, hogy a Duna emlí­tett gázlós szakaszát 1866-tól kezd ve óriási költségráfordításokkal renrt szeresen kotorják, mégsem sikerült elérni a kitűzött célt: alacsony víz állások idejére is biztosítani a mi nimálls hajózási mélységeket. A Duna csehszlovák—magyar sza kasza energetikai szempontból nem­csak évi 4 milliárd kilowattóra vil - lanyenergia-termelést és értékes 846 megavattos beépített teljesít ményt jelentene, hanem hatalmas potencionális forrást is a környező járások — Komárno, Nové Zámky (Érsekújvár), Dunajská Streda (Du naszerdahely) és részben Bartislava vidék — iparának fejlesztéséhez Emellett a lehetőségek kihasználása a beruházások megtérülése szempont­jából a gazdasági számítások szerint nagyon hatékonynak ígérkezik. Az árvízvédelem is sürget A katasztrofális következmények­kel járó árvizek elleni védekezés je­lentősége arányosan növekszik az érintett államok gazdasági fejlődésé vei. A körülbelül 3,5 milliárd koro­na kárt okozó 1965-ös árvíz esetleges megismétlődésének kizárása az egyik legmeggyőzőbb érv a sokoldalúan hasznos dunai vízierőmű-rendszer építésének gyors elkezdéséhez. Az 1965-ös emlékezetes gátszaka­dások következtében az árvíz 75 000 hektárnyi területet sújtott közvetle­nül, és további 114 000 hektár termé­keny mezőgazdasági területet áztatott el az alulról feltörő talajvíz. Az árvíz elől 46 községből és szá­mos tanyáról 53 693 lakost kellett kiköltöztetni. Összesen 3910 lakóház ment tönkre és további 6180 szen­vedett súlyosabb kárt. Az árvíz súj­totta területről 35 759 szarvasmarhát, 58 041 sertést, több mint 85 000 ba­romfit és számos egyéb háziállatot kellett elszállítani. Az állóeszközök­ben és a készletekben, az ipari, az építőipari, a mezőgazdasági és egyéb termelésben bekövetkezett károk a becslések szerint három — három és fél milliárd koronára tehetők. A dunai vízierőmű-rendszer meg­építése Szlovákia Duna menti járásai számára olyan árvízvédelmet biztosít, amilyent semmilyen más formában nem lehet elérni. Ez a rendszer 500, esetleg 1000 évre is garantálná az említett területek árvízvédelmét. A dunai vízierőmű-rendszer beru­házási költségei a csehszlovák felet körülbelül 6 milliárd korona érték­ben terhelik. Az 1965-ös árvízből származó károk összege tehát beru házási költségeinknek több mint 50 százalékát képezi. Ha csak minimá­lis mértékben is számolnunk kelle­ne a dunai árvíz megismétlődésével, annak ma már nagyon komoly gaz dasági következményei lennének. Az energiaellátás a további A Dunán és a Vág alsó szakaszán a vízi erőművek építését az említett déli járások kifejezőbb iparosításá­nak szükségessége indokolja a leg­jobban. A Dunajská Streda-i járást például országos és szlovákiai vi­szonylatban is az iparilag kevésbé fejlett területek közé soroljuk. A dunai hidroenergetikai és hajó­zási rendszer megépítése teljes össz­hangban van a Szlovák Nemzeti Ta­nács 1971. XII. 20-án elfogadott prog­ramjával, amely többek között a kö­vetkező sorokat tartalmazza: „Fi­gyelmünket Kelet-Szlovákia, Kysuca, a közép- és a nyugat-szlovákiai ke­rület déli járásaiban fekvő iparilag kevésbé fejlett területek fejlesztésé­re fogjuk összpontosítani ...“ Más természetes energiaforrások előfordulása szempontjából — a Du­na energiáját kivéve — az egész Du­na menti síkság határozottan defi­cites térség. Ha a villanyenergia­termelés itt továbbra is a jelenlegi szinten maradna, s ha a több millió köbméter dunai víz továbbra is ki­használatlanul folyna el medrében, ez azt jelentené, hogy a köztársaság egyes kerületei és járásai közötti gazdasági kiegyenlítődés folyamatát újból hosszú időre kellene elhalasz­tani, mert nagyon jól tudjuk, hogy minden új termelési folyamat kez­detén az energia kérdése áll, illetve bármilyen termék előállítása, és ál­tala a lakosság anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítése az ener­giaellátástól függ. A nyugat-szlovákiai kerület déli része és a délmorva kerület az ener­giaellátás szempontjából továbbra Is hátrányos helyzetben marad. Az ener­giát más területekről kell ideszállí­tani, történjen az akár távolsági ve­zetékeken, akár pedig szén, kőolaj, vagy atomerőművi fűtőanyagok for­májában. A természetes energiaforrá­sok hiánya a szükségletek állandó növekedésével együtt a költsé­ges szénszállítás állandó 'növe­lését teszi szükségessé, s a tá­volsági vezetékeken is egyre több villanyenergiát kell juttatni Nyugat- Szlovákia déli járásainak szinte va­lamennyi részébe A párt- és kormányszervek támogatása A hazai természetes nyersanyag- és ‘energiaforrások kihasználásának ob­jektív szükségszerűségével és főleg a Duna csehszlovák—magvar szaka­szában rejlő energia hasznosításának kérdéseivel a CSKP és az SZLKP csaknem valamennyi kongresszusa foglalkozott, s a kpngresszusi határo­zatok is kitértek e magasan hatékony beruházás realizálásának szükséges ségére. A dunai vízierőmű-rendszer kérdései gyakran szerepeltek a CSKP KB és az SZLKP KB ülésein, az elő­készületek gyors befejezését már többször sürgették a nemzeti szervek is, elsősorban a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánva, a SzlováK Nemzeti Tanács elnöksége és az SZSZK illetékes minisztériumai, nem is beszélve a kérdéssel foglalkozó tudósok (Otto Dub akadémikus, Prof. Ing. Ladislav Reiss, Dr. Ing. Peter Danišovič és mások) pozitív hozzá­állásáról. Az SZLKP 1966 májusában összehí­vott kongresszusának határozata a vízgazdálkodás fejlesztésével kapcso­latban megállapította: „összpontosí­tani kell a figyelmet a Duna vízgaz­dasági berendezéseinek újjáépítésére, szoros összefüggésben a Duna komp lex megoldásával a területvédelem, az energetikai hasznosítás, a hajózás és a mezőgazdasági termelés szem pontjából“. A CSKP KB 1970 február jában elfogadott határozata a párt gazdaságpolitikájával kapcsolatban hangsúlyozta: „A perspektív és progresszív ipari ágazatok fejlesztő sénél főleg az energetikai művek építését kell előnyben részesíteni Ezzel összefüggésben dönteni kell az olyan nagy fejlesztési programok realizálásának feltételeiről, mint pél­dául a petrolkémia és az autóipar, valamint a társadalom különböző te rületeit érintő vegyes hasznosságú. létesítmények realizálásáról, amilyen például a dunai vízi erőmű“. A dunai vízierőmű-rendszer és a Vág-lépcső befejezésének további ha­logatásával a KGST-tagországok in tegrált gazdaságának keretén belül mind a csehszlovák, mind a magyar népgazdaság évente jelentős mennyi­ségű energiát veszítene. Szlovákia energiaellátása 15—20 év múlva már új forrásokra is támaszkodhat, de addig nagy szükség van minden le­hetséges helyi energiaforrás kihasz nálására, s a Duna e tekintetben ió megoldásként kínálkozik. Dr. Ing. VINHENT BALÁŽ CSn fii'mW ŕ fcliiov.Tdfci. ú A CSTK FELVÉTELE iáŕ.: Ä A*-. t-/ . . ■ -«-üJtf--- i/fcUufettfci »973. X. 28. 4

Next

/
Thumbnails
Contents