Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)

1973-10-25 / 254. szám, csütörtök

„Hogy felejthetetlen maradion“ Nagy ünnepre készülődik a Zlatné na Ostrove-i (Csallóköz- aranyosi) Hnb polgári ügyek­kel foglalkozó testülete. Meg­beszéléseik és vitáik célja: szép­pé, sőt felejthetetlenné tenni azt az ünnepet, amelyen tizenkét házaspárt köszöntenek majd ezüstlakodalma, két házaspárt pedig aranylakodalma alkalmá­ból. Mindnyájan ebben az évben jubiláltak. A testület tagjai, mint minden polgári szertartást, ezt az ünnepet is nagy gonddal készítik elő. A testület munkájával kap­csolatban az a kérdés foglal­koztatott leginkább, hogy mi ösztönzi őket arra, hogy ne csak a szokványost adják, a köteles­ségből végzett munkát, hanem azt a többletet is, amelynek híre eljutott hozzám is. Beszél­getésünk során választ is kap­tam a kérdésre. — Alapos és igényes munkát kell végeznünk. — mondta Gu bicza Erzsébet, a hnb titkára — A CSKP KB júliusi plenáris ülé­sének határozatai komoly fela­datokat róttak ránk, azaz min­den olyan bizottságra, amely a polgárok s az ifjúság szocialis­ta szellemben való nevelésére hivatott. A hagyományok is kö­teleznek bennünket. Községünk­nek gazdag munkásmozgalmi múltja van. Ennek köszönhető, hogy már közvetlenül a felsza­badulás után sor került polgári esküvőkre és névadókra, éven te nem is egyre. — A nagy családi események, mint házassági évforduló, a há­zasságkötés, vagy egy gyermek születése, mindig ünnepet, örö­— Az előző testület tagjai is nagy súlyt fektettek erre y munkára — jegyzi meg Kéke­si Éva, az anyakönyvvezető. — Mi sem maradhatunk el mögöttük. — íme, itt a bizonyíték — teszi elénk St^kola Valériu, a bizottság egyik tagja a króni­kát, íimely a testület több, mint egy évtizedes munkáját doku­mentálja. Tizenegy év folyamán (1960 és 1971 között) ebbe a vas­kos füzetbe jegyezték be min­den polgári szertartás dátumát és fontosabb adatait. Az újabb krónika írását 1971-ben kezdték meg, s ennek is csaknem a fe­lénél járnak. Ügy látszik Ara­nyoson egyre több az esküvő, névadó és egyre több a szocia­lista módon élő és gondolkodó ember. Tavaly 16 házaspárnak volt polgári esküvője, 8 gyermek számára tartottak névadót a hnb-n. Ebben az évben 20 há­zaspár kötött házasságot, közü­lük 12 pár polgári szertartás­sal. Ezek a számok a testület tagjainak jó munkáját is bizo­nyítják, akik minden igyekeze­tükkel azon vannak, hogy fe­lejthetetlen maradjon egy-egy családi ünnepély. A munkájuk­hoz szükséges anyagiakról a hnb gondoskodik. A helyi nem­zeti bizottság az 1965-ös árvíz után új épületbe költözött. Eb­ben egy szép házasságkötő-te­rem is helyet kapott. A termet kitűnő ízléssel rendezték be. A szertartás lebonyolításához mű­szaki felszerelést (magnetofo­nokat, hanglemezeket stb.) is Felvételünkön (balról jobbra) Strkola Valéria, Kékesi Éva, Jakab Júlia, a testület tagjai és Gubicza Erzsébet a hnb titkára (Július Pál felvétele) möt hoznak az emberek életé­be. A ml kötelességünk az, hogy az ezzel kapcsolatos szertar­tást hangulatában és ünnepé­lyességében méltóvá tegyük az ünnephez — kapcsolódik be a beszélgetésbe Jakab Júlia, a pol­gári ügyekkel foglalkozó testü­let elnöke. vásárolták. Most éppen azon gondolkodnak, hogy a polgári temetésekhez szükséges zenekí­séret biztosítása érdekében hangszórókat szereltessenek-e a temetőbe, vagy tranzisztoros magnetofonokat vásároljanak. Nagy gondot fordítanak az ünnepélyek hangulatát fokozó EGYRE IGÉNYESEBBEN A Rokkantak Szövetsége Központi Bizottságának üléséről Fél év múlva kerül sor a Rokkantak Szövetsége kong­resszusi tanácskozására. Az elő­készületek problémáiról, s a leg­utóbbi, 1969-ben megtartott kongresszus óta eltelt időszak tapasztalatairól tárgyalt a hét elején a központi bizottság. Az utóbbi évekre vonatkozó­lag megállapítást nyert, hogy a munka színvonala minden kétséget kizáróan emelkedett. Ugyanakkor az elhangzott vita­felszólalások alapján megmu­tatkozott annak a szükségessé­ge is, hogy a felmerülő problé­mákat elemezzék, mert az élet, s a mindennapok gyakorlata azt kívánja a rokkantak mozgal­mától, hogy egyre igényesebben foglalkozzon a szervezeti élet kérdéseivel. Erre egyébként rá­világít egyetlen kiragadott pél­da is: A közel 38 000 fős szö­vetségnek 3000 fiatal tagja van, akiket 8 önálló szervezetben csoportosítottak, de nevelésük­kel, oktatásukkal, munkábahe- lyezésükkel csak akkor tud igazán jól törődni a Rokkantak Szövetsége, ha szakképzett ká­derek segítségével, komplex módon igyekeznek majd megol­dani a problémákat. A következő kongresszusra készülve tehát a szervezeti élet, a mozgalmi munka egyre igé­nyesebb feladatait úgy igyekez­nek teljesíteni, hogy az alap­szervezetek és a járási szervek számára kongresszusi versenyt hirdettek. Melicher József elv­társ, a központi bizottság veze­tő titkára összegezte a verseny­re vonatkozó irányelveket, va­lamint a kongresszusi előkészü­letek feladatait. Részletesen foglalkoztak a Rokkantak Szövetsége által meghirdetett és elfogadott szo­ciális program kérdéseivel. A kongresszusi tanácskozásokig aprólékosan felmérik, hogy mi­lyen eredményeket értek el ezen a téren, s mi vár megva­lósításra. Politikai, káder-, szervező, szabályzati, és szer­kesztő bizottságot választottak, hogy a feladatokat maradékta­lanul teljesíthessék. Néhány hét múlva befejezik majd az alapszervezetekben az évzáró taggyűléseket, december, január hónapokban járási kon­ferenciákat tartanak, s egyre igényesebb munkamódszerek al­kalmazásával készülnek a jövő év május 31-én kezdődő kong­resszusra. haj. versek kiválasztására is. Ezt legtöbbször Jakab Júlia elvtárs­nő vállalja magára. Az előadás színvonalára is nagy súlyt fektetnek. Ezért fő­leg házasságkötések alkalmával Cseke Mártát, az idei Jókai Na­pok győztesét kérik fel, hogy szavaljon. De kitűnő előadó Molnár Rozália is. Ök mindket­ten SZISZ-tagok. A névadó ün­nepélyen pionírok szavalnak. Mindent nagy körültekintés­sel szerveznek meg. Első látás­ra apróságnak tűnő dologra is kiterjed a figyelmük. Pl. arra, hogy szép, ízléses íróeszközök legyenek az asztalon, melyek­kel a szertartás után az ifjú pár aláírja a nevét. Saját maguk nyomtattak például házasság­kötési emléklapokat. Névadó ünnepség alkalmával pedig — egyenruhában — az önkéntes egészségügyi nővérek is jelen vannak. Ök tartják addig a gyermeket, amíg szülei bejegy zik nevüket az emlékkönyvbe. A szertartás pillanatainak megörökítéséi is fontosnak tart­ják. Egy albumot tesznek elénk, mely sok-sok polgári esküvőn, névadón készült fényképet tar­talmaz. A felvételek nagy ré­szét Lovász Imre tanító, a bi­zottság egyik tagja készítette. Tevékenységüket még sokré­tűbbé akarják tenni. Rendszere­síteni akarják a bevonuló fia­talokkal és a katonaságtól ha­zatérőkkel való beszélgetéseket, mely alkalomból kifejezésre jut­tatják a saját és az egész falu megbecsülését hazafias köte­lességük teljesítéséért. A házassági évfordulók meg­ünneplése után sorrakerülŐ megbeszéléseken, gyűléseken pedig a 15—20 éves fiatalokkal való foglalkozásnak szeretnék megtalálni a módját. Bizonyára ez is sikerül nekik. KOVÁCS ELVIRA Gazdag program Közeleg a barátság hónapja, s országszerte teljes ütemben folynak az előkészületek a NOSZF évfordulójának méltó megünneplésére. A trebišovi járásban történő előkészületekről Szántó Zoltán elvtárs, a CSSZBSZ járási bi­zottságának titkára tájékozta tott. — Járásunk területén az elő­készületek — amint azt a já­rási előkészítő bizottság is meg­állapíthatta — tervszerűen foly­nak a NF minden szervezeté­ben. A CSSZBSZ járási bizott­ságának lektorai részére. A Szovjetunió 9. ötéves terve“ té­makörrel foglalkozó szemináriu­mot rendeztünk. Előkészülete­ket tettünk arra, hogy szövet­ségünk alapszervezeteinek szá­mát a járásban további tízzel, a taglétszámot legalább ötszáz zal növeljük. A barátság hó­napja folyamán közel ötszáz előadást rendezünk. Hathatósan támogatni kívánjuk a járás dol­gozóinak a SZNF 30. évfordu­lója tiszteletére kibontakozó kezdeményezését. Az ifjúság ré­szére az idén is megrendezzük az immár hagyományos kulturá­lis versenyeket, a „Barátság dallamai“, a „Puskin emlékver­senyt, stb. Versenyt indítunk a szovjet és a szövetségi sajtóter­mékek előfizetőinek toborzásá­ra. A szovjet lapokra további nyolcezer, a hazai, szövetségi sajtótermékekre négyszáz elő­fizetőt szerzünk. Trebišov, Se­čovce, Kráľ. Chlmec, V. Kapuša­ny és Čierna nad Tisou város­kákban megrendezzük a „Szov­jet filmek hetét“. Legalább nyolcvan alapszervezetben meg­szervezzük <j szovjet szerzők könyveinek, előadásokkal és árusítással egybekötött kiállí­tását. A barátság hónapja keretében sor kerül a trebišovi és a bará­ti berehovói járás küldöttségei­nek kölcsönös látogatásaira. (k) KULTURÁLIS HÍREK □ Bulgáriában minisztertaná­csi rendelet jelent meg a ta­nulók ingyenes tankönyv- és füzetellátásáról. 1973—74-től, egyelőre ez a rendelet csak az általános iskolákra vonatkozik. □ Marilyn Monroe halálá­nak tizenegyedik évfordulóján jelent meg az amerikai könyv­piacon Norman Mailer regényes életrajza a híres filmsztárról. A gottwaldovi járási Egészségügyi Intézet urvu&tudományi-lizikai osztályán a legmodernebb kivizsgálási módszer segítségével éven­te több mint 3600 paciensen állapítják meg a pontos diagnózist. A rádioaktív műszerek segítségével olyan emberi szervek műkö­dését is vizsgálják, amelyeket röntgen segítségével nem tudnak megfigyelni. Ilyenek a vese, agy, pajzsmirigy, máj, lép stb. A pon­tos diagnózis megállapítása lehetővé teszi a megfelelő orvost beavatkozást. Képünkön Hana Konečná a Pieker scintigraffal egy páciens máját vizsgálja. A műszer 9 színű felvételt készít. (Felvétel: KorCák — CSTK) A ROMÁN FEGYVERES ERŐK ÜNNEPE Szilárdan, megbízhatóan... 1944-ben a szovjet hadse>- reg nagyszabású hadművele­tet hajtott végre a front egész hosszában. Fő célja az volt, hogy segítséget nyújt­sanak Délkelet- és Közép- Európa nemzeteinek felsza­badításukhoz a fasiszta ura­lom alól. A szovjet hadsereg nagy előretörése útján Ro­mánia volt az első felszaba­dított ország. Már 1944 már­ciusának végén átlépték a szovjet katonák a szovjet— román határt és végrehaj­tották a iassi—-kisinyevi had­műveletet. A szovjet hadsereg győzel­mes előrenyomulása meg­gyorsította az események fejlődését, amelyek 1944. augusztus 23-án a román nép felkelésében érték el tető­pontjukat. A felkelők elfog­ták Antonescu diktátort. A szovjet hadsereg és a fel­szabadítási mozgalom össz­pontosított csapásai kizavar­ták a fasiszta megszállókat az országból. 1944. október 25-éu a román hadsereg egy­ségei a II. ukrán front csa­pataival együttműködve fel­szabadították Santa-Maria és Carei városokat és egyetlen megszálló sem maradt ro­mán területen. Az ellenség végleges kitakarodása emlé­kére a Román Szocialista Köztársaság kormánya októ­ber 25 ét a román fegyveres erők napjává nyilvánította. A román népnek, valamint hadseregének forradalmi és harci hagyományai abból az igazságos küzdelemből ered­nek. amelyeket a nemzeti és szociális szabadságáért ví­vott. A Szovjetuniónak a fasisz­ta Németország által történt álnok megtámadásának ide­jén Antonescu kormánya is háborúba lépett a Szovjet­unió ellen és körülbelül 1 millió román katonát kény- szerílett a frontra. Az Ogyesz- sza térségében folyó harcok­ban több mint 150 000 ro­mán katona esett el. 1942- ben 18 hadosztályt semmi­sítettek meg és ezután a töb­bi egységekben is fokozato­san megkezdődött a bomlás. Akkoriban kezdte fokozni a harcát a kommunista párt a fasizmus ellen. Kezdeménye­zésére 1942-ben és 1943-ban nagy bányászsztrájk tört ki, és nagyszabású szabotázste­vékenységre került sor. Meg­alakult az Antihitlerista Ha­zafias Arcvonal, amely harc­ba vezette a román népet a munkás-paraszt kormány megalakításáért. A fasiszta önkényuralom megdöntésére irányuló el­lenállási mozgalom mind jobban és jobban megnyilvá­nult a román katonák sorai­ban is. 1943 elején vagy 3000 foglyul ejtett román ka­tona és tiszt fordult azzal a kéréssel a szovjet főpa­rancsnoksághoz, hogy meg­szervezhessék a román harci egységeket, amelyek fegy verrel a kezükben szállhat­nának szembe a fasiszta megszállókkal. A szovjet kor­mány eleget tett ennek a ké­résnek, és nagy segítséget nyújtott a Szovjetunióban alakult román egységeknek. Így 1944. március 30-án Rjazany mellett letette az ünnepélyes esküt a „Tudor Vladimirescu“ nevű első ön­kéntes hadosztály, amely röviddel azután már ott küz­dött a szovjet hadsereg ol­dalán a közös ellenség — a hitleristák hadserege el­len. Augusztus utolsó napjai­ban ádáz harcok dúltak Ro­mánia fővárosáért — Buka­restért, amely még a hitleris­ták kezében volt. Augusz­tus végén a szovjet hadse­regnek sikerült Bukarest, Ploesti felszabadítása, és ok­tóber végéig a román felsza­badító egységekkel szorosan együttműködve felszabadult egész Románia. Ezután a román katonák tovább foly­tatták felszabadító harcukat a szovjet katonaság oldalán a hitlerista Németország had­serege ellen Magyarország és Csehszlovákia területén is, ahol a megszállók elke­seredetten védekeztek. A II. világháború győzel­mes befejezése után nagy változásokon ment keresz­tül a román hadsereg, és kialakult a valóban népi fegyveres erő. Románia Kommunista Pártja katonai politikájának megvalósítása során az antifasiszta felke­lés idejéből merített harci hagyományokra támaszko­dott, és felhasználta a di­csőséges szovjet hadsereg tapasztalatait. A román munkáspárt és kormány állandó gondosko­dásának és a Szovjetunió hatásos segítségének köszön­hető, hogy a román fegyve­res erők ma hatalmas ütő­erővel rendelkeznek. Az or­szág földrajzi helyzete fon­tos feladatokat ró a román katonákra az egész szocialis­ta tábor védelmi rendszeré­ben is. A Szovjetunió és Bul­gária katonáival együtt a román katonák a fontos déli stratégiai irányt — a szoci­alizmus határainak déli szár­nyát védik. —miöátek— ÚJ szó 1973. X. 25.

Next

/
Thumbnails
Contents