Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)

1973-10-25 / 254. szám, csütörtök

GUSTAV HUSÁK ELVTÁRS BESZÉDE 1973. X. 25. (Folytatás az 1. oldalrólJ háború utáni első éveket ennek az együttműködésnek minden téren, mind a két ország ja­vára történő intenzív fejlődése jellemezte. Ma a haladó hagyományokra építünk. Tito elvtárssal folyta­tott tegnapi beszélgetéseink során mindketten megállapít­hattuk, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Szocialis­ta Köztársaság között erősödik a politikai, gazdasági, tudomá­nyos-műszaki, kulturális, okta­tási és egyéb téren folytatott kölcsönös együttműködés. El­mondhatjuk, hogy országaink kapcsolatai jók és további bő- oítésük, elmélyítésük és javítá­suk kétoldalú érdek. Meggyő­ződésünk, hogy ez jelel meg a csehszlovák és jugoszláv nép létérdekeinek, egyszersmind segíti a szocialista világrend­szer, a világbéke és haladás ügyének szilárdulását. Á kétoldalúun hasznos együtt­működés fontos területét alkot­ják kölcsönös gazdasági kap­csolataink. Eredményesen fej­lődnek, s. igazolják, hogy Cseh­szlovákia és Jugoszlávia gazda­sága hatékonyan kiegészítheti egymást. Ezt bizonyítja az álta­lános árucsereforgalom, amely az elmúlt évtizedben a négysze­resére nőtt s főképp az utóbbi években mutat gyors növeke­dést. A kétoldalúan hasznos kap­csolatok példájaként említhet­jük a szén- és feketefémkohá­szati együttműködést is, amely az 1965-ben kötött hosszú érvé­nyű egyezmény alapján valósul meg. Hasonlóan értékeljük a gyengeáramú elektrotechnika, a szerszámgépek, szerszámok, mű­szerek, automata mosógépek és hűtőgépek terén folytatott ter­melési kooperáció eredményeit, a vajdasági Duna—Tisza—Duna öntöző rendszer építésében va­ló csehszlovák részvételre vo­natkozó egyezményt és a to­vábbi kölcsönös gazdasági kap­csolatokat. Országaink gazdasági együtt­működése sokrétű. Ám, még sokkal nagyobb lehetőségek mu­tatkoznak. óhajtjuk, hogy ez az együttműködés a gazdasági együtthatás újabb, magasabb szintű formáinak fejlődése, az Ipari kooperáció még eredmé­nyesebb fejlődése, a fekete- és színesfémkohászati, energetikai, mezőgazdasági és egyéb további együttműködés folytán tovább mélyüljön, hogy kölcsönös kap­csolataink általános fejlődésé­nek fontos és tartós tényezőjé­vé váljék. Érdekünk az együtt­működés az adriai olajvezeték építésében és további széles kö­rű kérdések megvitatása. E szempontokból kiindulva kell elgondolkodnunk az 1975 utáni csehszlovák—jugoszláv gazdasá­gi együttműködés távlatán. Tito elvtárssal folytatott teg­napi megbeszéléseink során nagyra értékeltük Jugoszlávia szocialista építésének eredmé­nyeit. Egyidejűleg tájékoztattuk a jugoszláv vezetőket kommu­nista pártunk és dolgozó né­pünk törekvéséről, amely jelen­leg a CSKP XIV. kongresszusa programhatározatainak megva­lósítására irányul. A válság éveinek leküzdése után elértük szocialista társa­dalmunk szilárd politikai és gazdasági stabilitását és sokol­dalú fejlődését. A kongresszus programja elnyerte a munká­sok, parasztok, értelmiség, ifjú­ság tömegeinek, a lakosság óriási többségének bizalmát és támogatását. Teljes mértékben megfelel létérdekeinek. Dolgo­zóink nagyfokú társadalmi és munkaaktivitása, kezdeménye­zése és áldozatkészsége szocia­lista tudatuk erősödését, népünk fokozódó erkölcsi, politikai egy­ségét bizonyítja. A szövetségi államjogi elren­dezés alapelvei szerint igazsá­gosan megoldottuk a szocialista Csehszlovákia nemzeteinek és nemzetiségeinek kapcsolatait, így megteremtettük sokoldalú fejlődésük feltételeit, a nemzeti és közös internacionalista osz­tályérdekek és célok összehan­golásának feltételeit. Jó ered­ményeket és tartós fejlődést érünk el társadalmunk életé­nek döntő területein, politikai, gazdasági, kulturális és szociá­lis téren. Határozottan megszilárdult a CSKP vezető helyzete. Pártunk összeforrott, eszmeileg és szer­vezetileg egységes. Céltudatosan biztosítjuk a XIV. kongresszu­son megjelölt igényes de reális feladatok teljesítését. Ebben az irányban aktívan hatnak a többi politikai pártok, szakszerveze­tek, az ifjúsági szervezet és más, a Csehek és Szlovákok Nemzeti Frontjába tömörült tár­sadalmi szervezetek. Az utóbbi években népgazda­ságunk is pozitív fejlődést ér el. Az ötéves tervben megszabott feladatokat minden ágazatban teljesítik és túlteljesítik. Dina­mikus gazdasági fejlődésünk anyagi eszközöket teremt a nép anyagi és kulturális színvonalá­nak emelésére, s e téren Cseh­szlovákia az utóbbi években ki­magasló eredményeket ért el. Munkánk sikerült, erősödik a dolgozóknak pártunk és álla­munk politikájába helyezett bi­zalma. A dolgozók felismerik, hogy hazánk növekvő ereje a szocialista közösség erejének növekedését, a világbéke erősí­tését is elősegíti. A szocializmus dolgozóink vágyainak beteljesü­lése lett, és felvirágoztatásáért készek élni és dolgozni. Csehszlovákia és Jugoszlávia népei jól megismerték, mi a há­ború, milyen mérhetetlen szen­vedést, milyen pótolhatatlan veszteségeket okoz emberéle­tekben, s óriási károkat anya­giakban. Ezért becsülik annyira a békét. A történelmi tapaszta­latok arra köteleznek bennün­ket, hogy a többi szocialista or­szággal és minden békeszerető erővel együtt tovább töreked­jünk a nemzetközi feszültség enyhítésére, az államok és né­pek között a békés egymás mel­lett élés és együttműködés alapelveire épülő új kapcsola­tokra. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy országaink aktívan törekszenek olyan légkör és fel­tételek megteremtésére, ame­lyek lehetetlenné tennék új vi­lágháborús tűzvész kitörését. A haladó és békeszerető erők kö­zös frontjának szilárd, szerves részét alkotják. A Szovjetunió, Jugoszlávia és Csehszlovákia, valamint a többi szocialista ország és haladó vi­lágerők következetes békepoli­tikája folytán az utóbbi időben pozitív változások történnek a nemzetközi kapcsolatokban. Most az a fontos, hogy erősít­sük és elmélyítsük a pozitív változásokat úgy, hogy a nem­zetközi élet jelentős részévé váljanak. Megvannak a feltéte­lek arra, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet, amelynek második szakasza most folyik Genfben, ebben az irányban konstruktív eredményekkel járjon az euró­pai béke szilárdulására nézve. E célok fényében örömmel üdvözöltük az el nem kötelezett országok algíri IV. értekezleté­nek eredményeit. Az értekezlet lefolyása és általános kicsengé­se megmutatta a szóbanforgő országok aktivitását és hozzájá­rulását az imperializmus, a gyarmati rendszer és a neoko- lonializmus ellen, a politikai és gazdasági uralom és beavatko­zás összes formái ellen folyta­tott küzdelemhez, a béke, a függetlenség, az egyenjogú nemzetközi együttműködés meg­szilárdításáért, az igazságosabb politikai és gazdasági kapcsola­tokért és a társadalmi haladá­sért vívott küzdelemhez. Nagy­ra értékeljük Jugoszlávia és sze­mély szerint Tito elvtárs aktív szerepét az algíri értekezlet haladó lefolyásában. A nemzetközi fejlődés távla­tait értékelve realisták mara­dunk. A legutóbbi események újra igazolják, hogy a nemzet­közi feszültség enyhülésére irá­nyuló törekvés akadályokba üt­közik. Nem táplálunk illúziókat az imperializmus osztálylénye­ge, a szocializmus ellen irá­nyuló cselszövő szándékai, az igazságos nemzeti felszabadító mozgalom elfojtására irányuló szándékait illetően. Újra meg­győződtünk arról, hogy vannak még erők a világon, amelyek ellenállást tanúsítanak a békés egymás mellett élés térhódítá­sával szemben s igyekszenek meghiúsítani sikereit. Az izraeli kormányköröknek az arab országokkal és népük­kel szembeni terjeszkedési és imperialista politikája, — mely nem tartja tiszteletben a Biz­tonsági Tanács 1967. évi hatá­rozatát — volt az oka annak a feszültségnek, amely nemrégen újabb közel-keleti háborús tűz­vésszé fajult. Szilárd szolidaritásunkat fe­jezzük ki Egyiptommal, Szíriá­val, minden arab néppel, az Iz­rael által megszállt területek visszaszerzésére irányuló igaz­ságos törekvésükben. A tartós, igazságos béke elérése érdeké­ben, a közel-keleti feszültség megszüntetése érdekében támo­gatjuk a Biztonsági Tanácsnak azt a határozatát, hogy nyom­ban a tűzszünet után kezdjék meg következetesen az 1967. évi határozat végrehajtását. A világimperializmus és reak­ció nem adja lel céljait. Min­denütt, ahol veszélyben forog­nak osztályérdekeik, nem ha­boznak felhasználni minden esz­közt a demokratikus és haladó erők elnyomására. A reakciós erők ármányának megrendítő bizonysága a chilei katonai junta ellenforradalmi puccsa és fasiszta terrorja, amely véget vetett a Népi Egy­ség alkotmányos kormánya ál­tal megvalósított demokratikus és szociális átalakulásoknak. Al­lende elnök meggyilkolása, a haladó és demokratikus erők bősz üldözése — tiltakozásra késztető figyelmeztetés. Mind a jugoszláv nép, mind a csehszlo­vák nép a szovjet közvélemény­nyel együtt határozottan tilta­kozik és felemeli szavát, hogy vessenek véget a chilei demok­ratikus és haladó erők elleni megtorlásoknak, biztosítsák a demokratikus szabadságjogai­kat. Örömmel fogadtuk a vietnami háború befejezését. Teljes mér­tékben szolidárisak vagyunk a Vietnami Demokratikus Köztár­sasággal és az élet békés ren­dezésére törekvő hős győzelmes népével. Segítséget nyújtottunk és fogunk is nyújtani nekik. Tá­mogatjuk a dél-vietnami ideig­lenes forradalmi kormány arra irányuló törekvését, hogy a felszabadult vidékeken kon­szolidálja a viszonyokat, támo­gatjuk a kambodzsai antiimpe­rialista erők hazafias harcát. A tartós indokínai béke megterem­tése elsősorban a párizsi egyez­mények következetes betartásá­tól függ. A világbéke és haladás, az emberiség fényes jövője érde­kében továbbra is hozzájárulunk a szocialista országok együtt­működésének szilárdításához, mindannak fejlesztéséhez, ami közelebb hoz bennünket egy­máshoz, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalomnak a marxizmus-leninizmus és a szo­cialista internacionalizmus alap­ján való szilárdításához, az ösz- szes demokratikus és haladó erők egyesüléséhez. Husák elvtárs beszéde végén még egyszer köszönetét mon­dott a szívélyes fogadtatásért és örömét fejezte ki a munka­sikerek láttán. Beszédét né­peink barátságának éltetésével fejezte be. NIXON megvétózta az Ame­rikai Hírszerző Szolgálat (USIA) finanszírozására vonatkozó tör­vényjavaslatot. Az USA elnöke elhatározását azzal indokolta, hogy a kongresszus által elő­terjesztett törvényjavaslat egyik cikkelye szerint a képviselőház kérelmezi az USIA tevékenysé­gére vonatkozó titkos informá­ciók előterjesztését. MESSINÁBAN az Olasz Kom­munista Párt székhelyén olasz újfasiszta elemek tüzet idéztek elő, melynek következtében két irodahelyiség teljesen leégett. Az OKP és más fasisztaellenes szervezetek tiltakozásukat je­lentették be az újfasiszta pro­vokációk miatt. LONDONBAN politikai és köz­életi személyiségek delegáció­ja kereste fel a brit miniszter- elnöki palotát és nyújtott át petíciót, melyben kérte a mi­niszterelnököt, hogy követelje a saigoni rezsimtől a 200 000 politikai fogoly haladéktalan szabadon bocsátását és sürget­te, hogy a brit kormány ismer­je el a Dél-vietnami Köztársa­ság ideiglenes forradalmi kor­mányát. LE DÚC THO NEM FOGADJA EL A NOBEL-DÍJAT Kormányátalakítás Saigonban Hanoi — a szerdai hanoi lapok vezető helyen közük Le Dúc Tho október 23-án kelt vá­laszlevelét a Nobel-díj bizott­ság elnökéhez, amelyben köszö­netét fejezi ki a bizottság jó­indulatáért, de jelzi, hogy a dí­jat nem fogadja el. A levélben Le Dúc Tho meg­állapítja: az Amerikai Egyesült Államok 18 éven át folytatott öldöklő háborút Vietnam ellen, óriási károkat és szenvedéseket okozva a népnek. A háború be­fejezését és a tényleges béke helyreállítását szolgáló párizsi megállapodás a vietnami nép történelmi jelentőségű győzel­me az agresszor felett. A viet­nami nép harcát mindenkor segítette és támogatta a ha­ladó nemzetközi közvélemény. Mi következetesen végrehajt­juk a párizsi megállapodás előírásait — folytatódik a le­vél — s ezt követeljük a szem­benálló felektől is. Ám az USA és a saigoni adminisztráció ma is sorozatosan megsérti a megállapodást, a béke ezért nem teljes még Dél-Vietnam földjén. Ilyen körülmények kö­zött a Nobel díjat nem fogad­hatom el. Le Dúc Tho végül arról is ír válaszlevelében, hogy szá­mításba vehetné ilyen díj elfo­gadását, ha mindegyik fél tisz­teletben tartaná a párizsi meg­állapodást, ha elhallgatnának a fegyverek, s valóságos béke köszöntene egész Vietnam né­pére. Saigon — Thieu, a saigoni rezsim elnöke részleges kor­mányátalakítást hajtott végre Menesztette a kormány négy tagját, helyükbe új miniszte­reket nevezett ki, megváltoz­tatta a gazdaságügyi miniszté­rium nevét és jellegét, a ter­vezés- és fejlesztésügyi mi­nisztériumot főbizottsággá ala­kította át és földművelésügyi államtitkárságot létesített. « « « A dél-vietnami nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság iráni tagozatának további 60 fős csoportja érkezett szerdán Saigonba. A nemzetközi testületből 1973. július 30-án kivált kana­dai tagozatot felváltó iráni kontingens létszáma még min­dig nem teljes. A még hiányzó irániak megérkezését a napok­ban várják Saigonba. A JUNTA ÖNKÉNYE NEM ISMER HATÁRT Santiago — A chilei fővá­rosból érkezett hírek szerint 1700 személy kapott menedé­ket a Santiágóban működő kül­földi diplomáciai képviselete­ken. Monsignore Sotero apostoli nuncius kedden felkereste a junta külügyminisztériumát, hogy megvitassa azoknak a külföldi követségekre menekül­teknek kérdését, akiknek ven­déglátói nem kötöttek Chilével a menedékjog, illetve menlevél nyújtására vonatkozó megálla­podást. Maga a nunciantura a Népi Egység kormánya két kiemel­kedő funkcionáriusának, Viera- Galle igazságügy-miniszternek és Carmen Gloria Aguayenak adott átmeneti otthont. Kedden szabadon bocsátották 12 napi fogva tartás után a lab­darúgó stadionból Boby Sou- rander svéd újságírót, a Da­gens Nyheter tudósítóját, akit nyomban ki is utasítottak az országból. Hollandia santiagói nagykö­vetsége befogadta Orlando Mil- las Correát, az Allende-kor­mány pénzügyminiszterét. A Chilei Kommunista Pártban ve­zető szerepet betöltő Correa fejére a chilei rendőrség 500 000 escudo vérdíjat tűzött ki. A holland nagykövetségen tartózkodik Mireya Baltra volt munkaügyi miniszter és Julie- ta Campusane volt szenátor. AZ ENSZ POLITIKAI BIZOTTSÁGA A LESZERELÉSRŐL New York — Az ENSZ köz­gyűlés 28. ülésszakának politi­kai bizottsága kedden hozzákez­dett az egyik legfontosabb nem­zetközi kérdés, a leszerelés problematikájának tárgyalásá­hoz. A bizottság munkájának napirenden olyan kérdések sze­repelnek, mint a leszerelési vi­lágértekezlet összehívása, a fegyverkezési hajsza gazdasági és társadalmi következményei, káros hatásai a nemzetközi bé­kére és biztonságra, az általá­nos és teljes leszerelés stb. Alekszej Rose sin szovjet ENSZ-képviselő kijelentette, hogy a Szovjetunió eddig is kiállt, és a jövőben is határo­zottan állást foglal a leszere­lési viiágértekezlet összehívása mellett, összhangban az SZKP XXIV. kongresszusán kidolgo­zott közismert szovjet béke­programmal. A leszerelési világ­értekezlet előkészítésével meg­bízott, tavaly létrehozott külön­leges ENSZ-bizottság munkájá­ról szólva Roscsin megállapí­totta, hogy a bizottság jelentős mértékben előbbre vitte a világ­értekezlet összehívásának ügyét, annak ellenére, hogy négy nuk­Csak civilek Bangkok — Deve Csullaszapa ja légimarsall, Thaiföld új had­ügyminisztere szerdán újság­írókkal közölte* katonák nem tölthetnek be tisztségeket az új kormányban. Szanja Dharma- szakti miniszterelnök új kormá­nya fel fogja számolni a fegy­veres erők legfelsőbb parancs­nokának hivatalát, s mostantól kezdve a király az ország fegy­veres erőinek legfelsőbb pa­rancsnoka. Bejelentette, hogy Krisz Szí­vóra tábornokot, a szárazföldi haderő főparancsnokát jelölte ki annak a bizottságnak a ve­zetőjévé, amely kivizsgálja majd az október 14—15-i di­áktüntetések vérbefojtására az előző kormány által elrendelt katonai akciókat. Bizottság fog foglalkozni Na- rong Kittikacsorn ezredes ká­bítószer-kereskedelmi ügyleté­vel. leáris nagyhatalom: Franciaor­szág, Kína, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok nem vett részt a bizottság munkájában. Joseph Martin amerikai küldött ezzel kapcsolatban kijelentette, hazája kétli, hogy a világérte­kezlet a jelen időszakban hoz­hat-e valamilyen eredményt. A TÜC tiltakozik London — A brit szakszerve­zeti kongresszus, a TUC főta­nácsa határozatban ítélte el az ipari viszonyok bíróságának a vasas szakszervezettel szemben gyakorolt eljárását. A konzer­vatív kormány osztálybírósága a közelmúltban 100 000 fontot kobozott el Anglia második leg­nagyobb szakszervezetétől. A vasasok bojkottálják ezt a bí­róságot és nem ismerik el az ipari kopcsolatok hírhedt tör­vényét, Tiltakozásul felhívták Nagy-London negyedmillió gép­ipari munkását, hogy november 5-én tartsanak egynapos sztráj­kot. Nixon vétója Washington — Nixon ameri­kai elnök kedden vétót emelt a kongresszusnak az amerikai tá­jékoztatási hivatal (USIA) tevé­kenységére vonatkozó megha- talmazási törvényjavaslatával szemben. A tájékoztatási hiva­tal nagy szerepet játszik az amerikai politika külföldi pro­pagálásában, és szoros kapcso­latban áll az amerikai külügy­minisztériummal. A törvényho­zás a javaslatban kilátásba he­lyezte, hogy az USA költség­vetését csökkenti, ha az ügy­nökség nem hajlandó a képvi­selőházi-, illetve szenátusi kül­ügyi bizottságnak információkat átadni. Nixon kijelentette, hogy a törvényjavaslat ellen azért kel­lett vétót emelnie, mert az „alkotmányellenes kísérletet je­lent a végrehajtó hatalom ki­váltságának aláásására“. Az el­nök szerint az USA bizalmas információinak felfedése „ellen- tétes a közérdekkel“.

Next

/
Thumbnails
Contents