Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)

1973-10-24 / 253. szám, szerda

Diákok nemes versengése Prágai rendezvények Petőfiről Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából az idén a Cseh és a Szlovák Szo­cialista Köztársaságban egy­aránt számos jubileumi megem­lékezésre, eseményre került sor, amelyekről rendszeresen tájékoztattuk lapunk olvasóit. Az elmúlt hét újabb két fi­gyelemre méltó eseménnyel gaz­dagította a megemlékezéseik sorát. Az egyik a bratislavai televízió kísérlete a forradal­már költő pályafutásának ér­tékelésére, a másik pedig a cseh oktatásügyi minisztérium, a cseh Petőfi Emlékbizottság és a prágai Magyar Kultúra védnöksége alatt megvalósult, az egész CSSZK területére ki­terjedő Petőfi-szavalóverseny. Ez a verseny, ahogy azt Blan­ka Resslerová, a cseh okta­tásügyi minisztérium illetékes előadója állapította meg, a gyakorlatban azt jelentette, hogy a CSSZK valamennyi gimnáziumán már az idei tan­év ellejétől megkezdődtek az előkészületek erre a nemes ver­sengésre. Az egyes gimnáziu­mok legjobb szavalói járási, majd kerületi versenyben vet­tek részt. Külön kell szólnunk arról a huszonkét prágai gimnázium­ról* amelyeknek legjobb szava­lói csütörtökön, október 11-én, a prágai Magyar Kultúrában, a cseh Petőfi Emlékbizottság és a magyar nagykövetség képvi­selőinek, valamint három tagú, cseh irodalom-szakos tanárok­ból álló zsűri jelenlétében kel­tek nemes versengésre! a hal­hatatlan költő verseinek elő­adásában. Huszonkét prágai if­jú leány és fiú összpontosí­totta minden gondolatát a sza­badság és szerelem lánglelkű költője valamelyik versére. A legtöbben Petőfi forradalmi, hitvallásszerű verseiből válasz­tottak ... de elhangzottak a költő szerelmi versei is ... A zsűrinek nem tfolt könnyű feladata, amikor a három leg­jobb szavalót kellett kiválasz­tania, hiszen a 28 szavaló kö­zül többen nyújtottak szép tel- jelsítményt. Az első díjat — a budapesti Kulturális Kapcsolatok Intéze­tének díját, egyhetes magyar- országi utat — Jitka V a ň- k o v á, a prágai 4. kerületi Na vítézné pláni utcai gim­názium negyedikes tanulója nyerte el Petőfi „Homér és Osszián" c. versének megkapó előadásával. A verseny második helyezettje David Vejrážku, a Neŕuda Gimnázium tanulója, a harmadik pedig Jarmila To^d- lová, a Nad štolou utcai gim­názium tanulója. A bizottság ezen kívül még külön elisme­résben részesített öt szavalót. A Magyar Kultúrától vala­mennyi résztvevő egy relprezen- tatív Petőfi-kiadványt és egy Kodály-hanglemezt kapott em­lékbe. Jitka Váňová prágai gimnazista, a Petőfi-szavalóverseny győz­tese. (Foto: V. Jebavá) Az eredményhirdetés után Marie Dvorská tanárnő, a zsű­ri tagja, kérdésünkre így nyi­latkozott: — Véleményem szerint a szavalóverseny elérte a célját — a diákok megismerkedtek Petőfi nagyszerű költészetével, bepillantást nyertek egy baráti nép gazdag irodalmába. Szava- lóink nemcsak a Magyar Kul­túra által kiadott versváloga­tásból választottak, sokan kö­zülük érdeklődéssel nyúltak az eddig csehül megjelent Petőfi- kiadványokhoz is. Elmondha­tom, hogy a verseny előkészí­tése, a diákok lelkesedése örö­met okozott számunkra, s meg­győződésem — ezt a mai ver­seny ünnepélyes hangulata is igazolja — hogy Petőfi költé­szete diákjaink számára is ma­radandó élményt jelent. SOMOGYI MÁTYÁS Ígéretes kezdet A Szlovák Filmhamiónia évadnyitó estje A Zenei Ünnepségek gazdag eseménysorozata után a bratis­lavai hangversenyélet a zene­barátok legnagyobb örömére nem hullt vissza a zenei hét­köznapokba. Az első bérletso­rozat változatos műsorával szép hangversenyeket ígér. A megnyitó estnek Carlo Zecchi, a karmesteri művészet olasz mestere és Mihail Horni- cer, szovjet gordonkaművész adott érdekes színt. Carlo Zecchi bratislavai hangversenyei az évek távla­tából is üdítő élményként ma­radtak meg emlékezetünkben. A nagyrabecsült olasz maestro néhány évvel ezelőtt súlyos lábtörést szenvedett és azóta mankóra támaszkodva lép fel a karmesteri emelvényre. Főleg ülve dirigál, zeneiségének ere­jét bizonyítja, hogy vezénylési technikáját eredményesen át­állította korlátolt mozgási ké­pességére. Mihail Homicer a fiatal szovjet gordonkaművész-gene­Import Jugoszláviából (CSTK) — A gazdagabb válasz­ték érdekében a Prior áruházak Szlovákiában Jugoszláviából is importálnak fogyasztási cikküket. Az idén eladásra kerülő, főleg divat- és hiánycikkek értéke 70 millió koronát tesz ki. A jugoszláv behozatal jelentős része cipő. Ebben az évben a Prior áruházak 10 000 pár női csizmát kínálnak eladásra. Ezen­kívül az idén mechanikus játé­kok, piperecikkek, mosószerek és kisebb mennyiségben más ipari áru is kerül eladásra. ráció kiválóságai közé tarto­zik. Schumann gordonkaverse­nyét adta elő, amely formailag szétfolyó szerkezetével nem tartozik a zeneköltő kiemelke­dő alkotásai közé. A mű leg­szebb vonása a kötetlenség, a romantikus fantáziajelleg. Ho­micer biztos zenei érzékkel erre alapította előadói koncep­cióját. Hol fénylő zengéssel, hol álmodozó lírával kibonta­kozó gordonkahangja teljesen elfeledtette, hogy a szólam va­lójában nem „gordonkaszerű“. Káprázatos technikai felké­szültsége néha mutatós bravúr­megoldásokra késztette, de elő­adása amellett minden ízében meggyőző és magával ragadó volt. A szólista és a zenekar, saj­nos, nem beszélt közös nyel­ven. A vendégdirigens talán csökkent mozgékonysága kö­vetkeztében nem vette eléggé figyelembe a művész akaratos, váratlan tempóvételeit, és így a zenekar különösen az első tételben kínos zökkenőkkel, sőt üresjáratokkal követte a szólista technikai és érzelmi szárnyalását. Befejezésül Schubert VII. szimfóniája került előadásra. Carlo Zecchi a schuberti dallam bűvös világában magára talált, és ha tolmácsolása ezúttal nem is csillogott olyan érzé­keny színekben, olyan változé­kony árnyalatokban, mint más­kor, mi is megtaláltuk a régi Zecchit, aki szívderítő muzsi­kálásával, arany kedélyével már annyi szép estét szerzett nekünk. HAVAS MARTA Ápoljuk kultúránkat Kulturális rendezvények az SZNF kitörésének 30. és a CSEMADOK megalapításának 25. évfordulója alkalmából Q Népdalénekesek versenye A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsé­gének Központi Bizottsága, a Szlovákiai Nőszövetség Köz­ponti Bizottsága, a bratislavai Népművelési Intézet a Szlovák Szocialista Köztársaság Műve­lődésügyi Minisztériuma által az öntevékeny művészeti moz­galomban rendezendő verse nyék kiírásához 1972—76-ra kiadott irányelvek alapján a Szlovák Nemzeti Felkelés kitö­résének 30. és a CSEMADOK megalakulásának 25. évforduló­ja tiszteletére meghirdeti a csehszlovákiai amatőr népdal­énekesek Tavaszi szél vizet áraszt ... IV. országos verse­nyét. A rendezőszervek célja, hogy az amatőr népdaléneke sek versenyével hozzájárulnak népi dalkultúránk közkinccsé tételéhez s az a versenyzők műsora által újabb, eddig is­meretlen népdalokkal és nép dalváltozatokkal gazdagodjék. A verseny négy kategóriában folyik. Külön-külön kategóriá­ban lépnék fel 1. a szólóéne­kesek, akik a dalokat kiadott népdalgyűjteményekből vagy saját falujuk, illetve tájegysé giik énekeseitől tanulták meg; 2. a szólóénekesek, akik saját dal- , lamvilágukból választják műso­rukat, tehát olyan népdalokat énekelnek, amelyeket nem erre a versenyre tanultak be, ha­nem már régebben tudják őket, és a falu, illetve tájegység élő népzenei anyagát képviselik; 3. legfeljebb 12 tagú éneklő csoportok, ugyanazon feltéte lek mellett mint az 1. pontban felsoroltak; 4. legfeljebb 12 tagú éneklő csoportok ugyan azon feltételek mellett, mint a 2. pontban felsoroltak. A szervezők a népdalestek, járási selejtezők, a területi elődöntők és az országos dön­tő műsorának színesebbé tétele érdekében a járásokban talál-* ható népi hangszereken játszó egyének és csoportok szerepel­tetését is ajánlják. A versenyt három fordulóban bonyolítják le. Lesznek: 1. járási döntök, 2. területi elődöntők, 3. orszá gos döntő. A járási versenyeket a CSE­MADOK járási bizottságai és társrendezőként a járási szer­vek szervezik, rendezik. A já­rási versenyek előtt helyi vagy körzeti népdalesteket is tartanak, ezek selejtezőkként megelőzik a járási döntőket. A versenyzők teljesítményei­nek elbírálásánál az előadás­módot és a műsor megválasz­tását veszik figyelembe. Az 1. és harmadik kategóriák elbírá­lásában a szép éneklés és mű­vészi átélés az elsődleges. Nem kivánatoSi hogy az éne­kesek az illető tájegységre jel­lemző tájszólással és hangvé­tellel énekeljenek. Ellenben a 2. és 4. kategóriában a népdalok kiválasztása és a népi előadás­mód kerül előtérbe. A járási döntőkön elhangzott produkció­kat öttagú bíráló-bizottság bí­rálja el; ebben helyet foglal a központi bírálóbizottság egy tagja is. A járási versenyek lebonyo­lítása után három helyen; a nyugat-, kelet- és a közép­szlovákiai kerületben kerül sor az elődöntőkre. Végül Bra­tislavában rendezik meg a ver­seny országos döntőjét. Az egyes döntők megrendezésére u következő időpontokig kerül sor: járási döntők 1974. június 30-ig, területi elődöntők 1974. október 15-ig, országos döntő 1974. november 15-ig. A teljesítmény értékelésekor kedvezőbb elbírálásban része­sülőnek azok a versenyzők, akiknek műsorában saját hely­ségük, illetve közeli környe­zetük vagy tájegységük nép dalai szerepelnek s ezeket ön­maguk kutatták fel. Az eddig ismeretlen vagy tájegységhez kötött jellegzetes, kevésbé is­mert üallamváltozatokat a bí­rálóbizottság egy egy külön ponttal jutalmazza. A hiteles­ség igazolása céljából a ver­senyző a jelentkezőlapon a da­lok címe mellett tüntesse fel annak a személynek nevét, életkorát és címét is, akitől a dalt tanulta. Az énekesek, il­letve az éneklő csoportnak a területi elődöntőből az orszá­gos döntőbe jutását a község és a járás lakossága, ill. tár­sadalmi szervezeted olymódon segíthetik elő, hogy segítségé­re lesznek az illető község vagy környéke népdalainak felkutatásában. A népdalokat a gyűjtők magnetofonszalagra rögzítik (vagy lekottázzák) és 1974. február 28-ig beküldik a CSEMADOK KB Bratislava, Mierové nám. 3—4. címre. Min­den új változatért, illetve da­lért a gyűjtő által megnevezett versenyző vagy éneklő csoport egy-egy plusz pontot kap, amit a területi elődöntő bírá­lóbizottsága hozzáad az illető szereplőnek az elődöntőben el­ért pontjaihoz. A gyűjtés révén elért pontokat a rendezőség az elődöntők kezdete előtt jól lát­ható helyen kifüggeszti. Ezen­kívül a legtöbb népdalt felku­tató és beküldő személyt vagy kollektívát a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság el­ismerő oklevéllel jutalmazza. A területi elődöntőkbe a já­rási versenyen fellépő szóló­énekesek és az éneklő csopor­tok közül mindegyik kategóriá­ból az első helyezett, valamint versenyen kívül a bíráló-bizott­ság által legjobbnak minősített, népi hangszeren játszó szólista vagy csoport kerül be. A terü­leti elődöntőkből a továbbju­tást az itt kialakult végleges pontsorrend dönti el. A versenyben minden nem­hivatalos énekesként működő csehszlovák állampolgár részt- vehet, aki 1973. december 31-ig betöltötte 16. életévét. A CSE­MADOK bármely járási bizott­ságán beszerezhető jelentkezési lapot 1973. november 30-ig kell kitöltve megküldeni a CSEMA­DOK lakóhely szerint illetékes járási bizottságának. A ver­senybe minden versenyző öt magyarnyelvű népdallal nevez be. A járási döntők díjait a já­rási rendező szervek biztosít­ják. A területi elődöntők és ai országos döntő díjait a közpon­ti rendező szervek biztosítják. A CSEMADOK Központi Bizott­sága, a Szlovák Nőszövetség Központi Bizottsága, a Szlová­kiai Szövetkezeti Parasztok Szövetsége Központi Bizottsága és a bratislavai Népművelési Intézet az említett akciót az­zal a szándékkal rendezi meg, hogy lehetővé tegye a népmű­vészet ápolását, és új tehetsé­gek felkutatását. (pr) H atalmas termet, csupa izom. Szinte feszül az erőtől. Mindig is ilyenek­nek képzeltem el a kovácso­kat. Igen, pontosan olyanok­nak, mint Molnár Gyula, a Jel - kai (jókai) Efsz kovácsa. A mű­hely egyik elrekesztett, meleg szegletében beszélgetünk. Köz-, ben Molnár Gyula elfogyasztja reggelijét — evés közben za­vartam meg. Étvágygerjelsztően falatozza a hazulról hozott ke­nyeret, sült húst, paprikát. Molnár Gyula nagy szeretet­tel beszél a szakmájáról. — Az a szép a kovácsmun­kában, hogy mi nem csupán al­katrészeket cserélünk, hanem a semmiből valamit teremtünk —‘ Mióta tagja a szövetkezet­nek? — Tíz éve — válaszolja —, amióta benősültem a faluba. Azelőtt Vojtechovcén (Bélvat­tán) dolgoztam. Ott tanultam ki az állami gazdaságnál. — Minek köszönheti, hogy párttagjelöltnek javasolták? — érdeklődöm. — Mint embert és mint mun­kást egyaránt megbecsülnek a A munkafegyelem kérdése közvetve csaknem egész be­szélgetésünk tárgya. Erről sa­ját tapasztalatából merítve ezt mondja: — Nálunk igen jó a munka- fegyelem és nagy a felelős­ségérzet. Azt tartjuk, hogy be­csületesen kell dolgoznunk, mert a gépeknek menniök kell, hiszen a gépesítés a termelés alapja. Az embelrek lelkesedé­A tények győzték meg Egy éve a tagjelöltek közt — A gépek nem állhatnak — mondja Molnár Gyula. — magyarázza. — A formátlan vasdarabból készítjük el a szük­séges tárgyat. Ehhez fantázia kell, ez alkotómunka. Ennek ellenére nincs eléggé megfizet­ve ez a szakma. Például az állattenyésztésben szakképesí­tés nélkül Is jóval többet le­het keresni. Ezzel magyarázha­tó, hogy többen hűtlenek a szakmájukhoz. Nekem fix fi­zetésem van: havi kétezer: Ez már a tiszta kereset. szövetkezetben. Ezt ellsősorban a munkámnak köszönhetem. Engem nem kellett senkinek szavakkal meggyőznie, hogy lépjek be a pártba. A tények győztek meg. Az újságok, a rá­dió és, a televízió révén na­ponta figyelem az ország és a világ fejlődését, a politikai eseményeket, s látom, hogy a szocialista építésé a jövő. A holnap alakulásáért mindenki felelős, de a kommunisták kü­lönösen. Ez persze nem jelenti azt, hogy a pártonkívüli nelm lehet jő munkás. — Mivel bizonyíthatja be va­laki a legjobban a felelősség- tudatát? Elgondolkodik, majd így vá­laszol: — Szerintem elsősorban a munkájával. Meg azzal, hogy környezetében figyelmeztet a hibákra. Ám a figyelmeztetés leghatásosabb eszköze a pél­damutatás. — Hogyan vélekedik a fia­talokról? — Jól. Nem szabad őket fe­lületesen megítélni. Például a hosszú haj szerint. Nálunk a faluban s a szövetkezetben is tapasztalom, hogy a hosszú hajú fiatal is lelhet becsületes ember és jó munkás. sét azonban csökkentheti, ha valaki nem tartja meg a sza­vát. Ilyesmi nálunk is előfor­dul. A gazdasági vezetőség aratás előtt úgy tájékoztatta a kombájnosokat, hogy az SK-4-es kombájnnal aratók na­pi öt hektáron felüli teljesít­mény után, az 512-esek kom- bájnosai pedig 8 hektáron fe­lüli teljesítményért kapnak pré­miumot. Utólag viszont kide­rült, hogy 8, illetve 11 hektár után jár prémium. Ezt a mód­szert a jelenlevők közül töb­ben is elítélik — egyebek közt a kommunista Tóth István és Mészáros Dezső, valamint a pártonkívüli Morvái Vince. Molnár Gyula bíráló szavai igazoljők, hogy komolyan ve­szi azt a már említeftt állítást, miszerint a kommunista a fo­gyatékosságok felett nem húny- hat szemet. Fontosnak tartja azt is, hogy a párttag szünte­lenül tanuljon, képezze magát. Pártoktatáson helyben wesz részt, de tavaly kétszer két napot Galántán, a járás szék­helyén is volt iskolázáson. A tagjelölteik sorába egy éve ver­ték fel. Bízik benne, hogy a kétéves határidő letelte ütőn a legnagyobb bizalmat is elő­legezik neki. FÜLÖP IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents