Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)
1973-10-23 / 252. szám, kedd
Nem mindennapi élmény A Bratislavai Zenei Ünnepségek záróestjén DOLGOZÓK A TÁTRÁBAN Egy vívmány, amiről keveset beszélünk Dolgozók a dolgozókért Vendégek és vendéglátók őszi zenefesztiválunk ünnepélyes záróestjén emlékezetes Bartók-tolmácsolás részesei lehettünk. Gertler Endre Bartók II. hegedűversenyét adta elő. A Belgiumban élő magyar származású Gertler elismerten a legjobb Bartók interpretátorok közé tartozik. Személyes barátság fűzte a zeneköltőhöz és ahogy egy budapesti látogatásu alkalmából kijelentette: ,,Bartóktól kaptam a legtöbbet életem folyamán. Azok az évek, amelyeket az ö barátsága ragyogott be, kimeríthetetlen értékforrá- saim“. Ebből szinte természetszerűleg következik, hogy érti a bartóki „szöveget“ és érzi a mű rendkívüli érzelmi gazdagságát. Gertler valóban megnyitotta előttünk a nagy Bartók ópusz „pokoli sötéttől éteri fényességig cikázó világát“ (Molnár Antal). És ez a csodálatos világ, a bartóki költészet világa magával ragadta a hallgatót. A Hegedűverseny nehéz feladat a közönség és még nehezebb az előadó számára. Gertler azonban régen „hozzánőtt“ ehhez a nagy feladathoz. A művész többször járt már nálunk, régi, kedves ismerősünknek tekintjük, de Bartók tolmácsolásának lélekfeszítő és egyben lélekoldó légkörében úgy éreztük: most már nemcsak a muzsikus áll közel hozzánk, hanem az ember is, vagyis pontosabban: a művész zenében megnyilvánuló emberi magatartása. A budapesti Csehszlovák Kultúrában Szantrecsek fenő csehszlovákiai tájakat, városképeket ábrázoló képei láthatók. A nemrég elhunyt művész Prága utcáit éppoly kedvvel festette, mint Szliács- fürdőt, Karstein városát és várát ugyanazzal a festőiség- gel, mint a Máriavölgye-t, a környék várait és természeti szépségeit. Egy derült lélek utinaplója a kiállítás, ahogy egy meleg szívű festő ecsetjén képbe formálódtak. A Csehszlovák Kultúra október 8-án a Hazafias Népfront XIII. kerületi klubjában Fučík életét és munkásságát bemutató emlékkiállítást rendezett. Alexander Moyzes „Partita lőcsei Pál mester tiszteletére“ című nagyzenekari kompozícióját talán még egyszer sem hallottuk ilyen plasztikus előadásban, mint Zdenék Košler karmesteri pálcája alatt. Dvorák „Oj világ“ szimfóniájának előadása valóságos tapsorkánra ragadta a közönséget. Košler kiváló értelmező készséggel rendelkezik, elemző intellektusa bevilágít minden zenei gondolatot. Szuggesztív zeneisége amellett kiváltja a zenekar művészeinek odaadó közreműködését. Ilyen hőfokú muzsikálás csak a teljes megértés légkörében születhet. A Bratislavai Zenei Ünnepségekre visszatekintve örömmel állapítjuk meg: Évenként megismétlődő „csengő heteinket“ már néhány esztendeje egyfajta megújulás vagy mondjuk talán így: felfelé törekvő tendencia jellemzi. Válogatott zenekari hangversenyek, kamara- és dalestek, Nemzeti Színházunk kitűnő operaelőadásai kialakították a fesztivál arculatát. Az Interpódium estjein pályakezdő fiatal művészek kapnak évről évre szereplési lehetőséget. Zenei őszünk a jelek szerint most már nemcsak a zenebarátok, hanem az egész város „ügye“, sőt talán egyre inkább szívügye is, és mai színvonalával remélhetőleg a nemzetközi fesztiváláradatban is rangot vív ki magának. HAVAS MÁRTA Zenei eseményekben sem szegény a Kultúra élete. Október 19-én a híres prágai TaliC együttes (kvartett) szerepelt Budapesten. • » * A Kultúra vidéki városokban is számos eseményt rendezett. Egerben a Néphadsereg ottani klubjában a csehszlovák hadsereg életét bemutató kiállítást Tesarík igazgató nyitotta meg. Ez a kiállítás a csehszlovák néphadsereg napja alkalmából nyílt meg. Előzőleg az anyagot a magyar néphadsereg budapesti tisztiházában is bemutatták. Ezen Komjáthy György működött közre hanglemezek bemutatásával. Sz. R. ÉVENTE hétezer dolgozó piheni ki fáradalmait a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Tatranská Lesná-i üdülőjében. És a JánoSík-üdülő csak egy a számtalan hasonló szakszervezeti létesítmény közül. Meggyőződésem, hogy a tőkés társadalmi rendszerben e hétezer ember közül alig néhány engedhette volna meg magának, hogy a Magas-Tátrában töltsön egy, vagy két hetet, hogy az ostravai bányász, a kosicei tisztviselőnő, a levicei (lévai) eladónő legfeljebb képeslapokon láthatta volna a felhők fölé emelkedő sziklaóriásokat. Mégis: amikor a szocialista vívmányokról beszélünk, vagy írunk, a szak- szervezeti üdültetésről többnyire megfeledkezünk, s ezáltal torzítjuk a társadalmi juttatások egyenlegét. Hosszan írhatnék a Jánošík valóban fényűző berendezéséről, a ragyogó tisztaságról. írhatnék Agneša VARSÁNSKA elvtársnőről, a szobaasszonyról, aki ebben az üdülőben 15 év óta nap nap után 18 szobát takarít és aki reggeltől estig portörlővel és seprűvel rója a folyosókat, írhatnék Ján ČECH elvtársról, az üdülő vezetőjéről, aki 25 év óta dolgozik a „szakmában“, és az az elve, hogy a gazda szemének mindent meg kell látnia, a recepcióban dolgozó elvtársnőkről, vagy azokról a kedves fiatal — szakmailag képzetlen, de munkájukat példamutatóan végző — lányokról, akik mindig ízlésesen öltözve, mindig barátságos, kínáló mosollyal hordják az asztalokhoz az egyes fogásokat. Huszonöt emberről kellene írnom, a Jánošík 25 dolgozójáról, akiknek csak ún. szakaszos szabad idejük van, mert a munkaerőhiány itt is nehézségeket okoz. A VENDÉGEK nem ismerik a problémákat, a gondokat, nem tudják, mennyi töprengést okoz az étlap összeállítása, mert hiszen mindez — a fényűző szoba, a kiváló ellátás, a sokrétű, színes program — „természetes, magától értetődő“. Ján KOSUTH üzemvezetőt csak nehezen bírtam rá, hogy néhány szóval ismertesse az üdülő dolgozóinak a problémáit, nehézségeit. — A kollektíva valóban jó, összeforrott. De ha például egy lány a felszolgálok közül férjhez megy, rövid időn belül elbúcsúzik tőlünk, mert nem tudunk a házaspároknak szolgálati lakást adni. Komoly gondokat okoznak a szállítók is, akik nem mindenkor ragaszkodnak az érvényes csehszlovák szabványokhoz és megfeledkeznek arról is, hogy a szakszerveze ti üdülőket előnyben kell részesíteni. Ütletesség, leleményesség és néha egy kis rámenős erély kell ahhoz, hogy mindent megadhassunk a vendégeknek. Persze a költségvetés keretein belül. És ezzel kapcsolatban . említeni kell a kisipari javító- karbantartó szolgáltatásokat. Valami elromlik az üzemben. Megrendeljük a javítást és a cég kiküldi az embereit, akik megállapítják a hibát. Ezért a „diagnózisért“ 60 koronát számláznak! A beutaltak döntő többségének a véleményét hárman tolmácsolták. Adolf PLINTA havirovi bádogos: — Feleségemmel együtt nagyon elégedettek vagyunk. A példás gondoskodás, a gyönyörű táj, a változatos program feledhetetlenül szép élményt jelent. Valóban nagyon hálásak vagyunk a szakszervezetnek ezért a beutalásáért! Karol ŠKULA, a Zlaté Morav- ce-i Téglagyár mestere: — Udvarias, kedves emberek gondoskodnak rólunk és olyan kényelemben és ellátásban van részünk, amit talán egy Interhotel sem tudna nyújtani. ERDÉLYI Ignác Šaľa nad Vá- hom-i (vágsellyei) kőműves: — Minden csodálatosan szép és jó. Az üdülő dolgozói csak elismerést és köszönetét érdemelnek. Ilyen pihenés után az ember valóban kipihenten és még nagyobb kedvvel tér vissza a munkahelyére. A SZAKSZERVEZETI üdülés aktív pihenést jelent. Nagy sétákat, természetjárást, új tá jak, népszokások, népművészeti alkotások megismerését. Ismerkedési est, vidám társasjáték, gazdagon felszerelt könyvtár (ahonnan nem hiányoznak a magyar nyelvű irodalmi alkotások sem!), sportszerek és sakk, televízió és filmvetítés tölti meg értékes tartalommal a pihenésre szánt napokat. Eleonóra HRÁLOVÁ kultúrfe- lelős reggeltől estig szinte megállás nélkül együtt van az üdülőkkel és látszólag még akkor sem fáradt, amikor egy 4—5 órás túráról érkezik vissza, hiszen már megedződött: havonta átlag 150—170 kilométer hosszú utat tesz meg a Tátra sziklái között. Nem érdemtelenül nevezték el a vendégek „mosolygó Nórikának“, pedig nehéz munkát végez, mert 100 ember 100 különféle ízlést, óhajt (és néha különös rigolyát is) jelent. EZEKBEN a napokban emlékezünk az államosítás évfordulójára, a szocialista gazdasági rend alapját megteremtő történelmi jelentőségű eseményre. Amikor elkészítjük az eredmények mérlegét, ne feledkezzünk meg arról sem, hogy hazánk legszebb tájai is a nép javát szolgálják, mert társadalmi rendünkben a dolgozó nép nemcsak minden jog forrása, hanem az örömök és a szépségek birtokosa is! PÉTERFI GYULA Portré Tóthpál Gyula felvétele KULTURÁLIS RENDEZVÉNYEK A budapesti Csehszlovák Kultúra hírei Bekepolitika - ideológiai kompromísszinnok nélkül A Pravda két folytatásban közölte Miloš Marko tanulmányát a nemzetközi helyzetről, az ideológiai harcról és az antikommunista központok tevékenységéről. Az alábbiakban a cikk lényegét közöljük: A Szovjetunió és a többi szocialista ország békeoffenzí- vája visszatükröződött a nemzetközi feszültség enyhülésében. Megnyilvánult az európai biztonsági értekezlet eredményeiben, Brezsnyev nyugat-német- országi, amerikai és franciaországi tárgyalásaiban, a Német Demokratikus Köztársaság helyzetének megszilárdulásában és a csehszlovák külpolitika eredményeiben is. Jelentős előrehaladást értünk el a békés egymás mellett élés alapelveinek a területén, és most az a célunk, hogy ezeket az eredményeket megszilárdítsuk és folytassuk a megkezdett békeoffenzívát. Amint Husák elvtárs a Szovjet Rádiónak és Televíziónak adott legutóbbi interjújában kijelentette, harcolnunk kell a békéért, meg kell akadályoznunk a problémák háborús megoldását, s meg kell szilárdítanunk azokat az eredményeket, amelyeket a Szovjetunió érdemeként a többi szocialista országgal együttműködve elértünk. Fel kell figyelnünk arra a tényre, hogy külpolitikai aktivitásunk a Szovjetunió politikai jelentősége, gazdasági ereje és védelmi képessége eredményeképpen növekszik, a testvérországok internacionalista segítsége és felzárkózottsága arra kényszerítette az imperialista hatalmakat, hogy lemondjanak expanzív céljaikról. Oj erkölcsi-pszichológiai helyzet keletkezett, amely meghátrálásra kényszeríti az agresszív reakciós erőket. A békés egymás mellett élés fejlesztésének és a feszültség enyhülésének politikája a világ haladó közvéleményének és békeszerető erőinek támogatását élvezi. Ennek ellenére vannak még olyan erők, amelyek a hidegháború szellemében cselekednek, fel akarják lazítani a béketábort és nacionalizmust szítanak. Az Egyesült Államoknak és egyes nyugat-európai államok monopolista köreinek anyagi érdeke, hogy a világ állandóan háborús veszélyben éljen. Ezeknek a köröknek a nyilatkozatai és gyakorlatuk arra emlékeztet, hogy a háborús veszély még nem múlt el. A NATO nem csökkenti a fegyverkezést, hanem korszerűsíti a felszerelést, kihasználja a tudományos-műszaki haladást ás agresszív célokat követ. Az imperialista körök által támogatott izraeli agresszorok arab területeket tartanak megszállva és háborús akciókat hajtanak végre. Minden kérdést osztályszempontból, internacionalista és szocialista szempontból kell megítélnünk. A szocializmus és a kapitalizmus közti ellentét nem szűnik meg. A szocializmus a humánus, demokratikus eszmék megvalósítása közben arra törekszik, hogy együttműködjön az összes békeerővel, elsősorban a realista csoportokkal, a szociáldemokráciával és azokkal a baloldali pártokkal, amelyek ki akarják bővíteni a békés együttműködést, és elismerik a békés egymás mellett élés realitást. Továbbra is harcolunk a reformizmus és az opportunizmus ellen, amelynek egyik fő képviselője a szociál- demokratizmus. A szociáldemokrata pártokat azonban támogatni fogjuk mindenütt, ahol a békés egymás mellett élés elveit szorgalmazzák. Az emigránsok ideológiai és politikai válságuk leküzdése érdekében azt a tézist terjesztik, hogy mi ugyanezért küzdünk, mint ők. Ez azonban alapvető tévedés. Mi ugyanis új kapcsolatokat akarunk a kapitalista államok realista köreivel, a béke s így tehát a szocializmus fejlesztése érdekében is, és nem akarunk visszatérni a burzsoá rendszerhez, a munkáshatalom gyengítéséhez, nem akarunk elszakadni a szocialista tábortól. A békeerők győzelmet arattak Indokína térségében, de a veszély ezzel még nem múlt el. Továbbra is támogatni fogjuk a békeszerető haladó erők igazságos harcát az imperialista körök ellen, a neokolonializmus ellen. A chilei tragédia lehetővé tette, hogy mélyebben megértsük, hová vezetett volna az 1968. évi ellenforradalom, ha nem kaptunk volna testvéri internacionalista segítséget. Ezek az események megerősítik a szocialista közösség fejlesztésében nyújtott internacionalista segítség elvének helyességét. Továbbra is elsősorban a szocialista közösség politikai, védelmi és gazdasági erejét és egységét fogjuk támogatni. Az ideológiai harc folytatódik Az egymás mellett élés új formái még nem jelentik, hogy az agresszív körök lemondtak céljaikról. Az imperialista reakció alkalmazkodni próbál a helyzethez és figyelmét elsősorban az ideológia területére összpontosította. Az ellenséges propaganda új formákat alkalmaz. Vasil Bifak a CSKP KB 1973 júliusi plenáris ülésén kijelentette: „Az egész haladó és békeszerető világ örömmel veszi tudomásul a szovjet—amerikai tárgyalások eredményét. Tudatosítanunk kell azonban, hogy ezt az egész világ számára hasznos politikát nem harcoljuk ki könnyen, éles összetűzések és konfliktusok kísérik azokkal, akik még mindig a hidegháború pozícióin állnak. A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini politikája semmilyen esetben sem számít az ideológiai harc csökkentésére.“ Ezen a területen nem fogadhatunk el kompromisszumot. A szocialista országok 1968. évi internacionalista segítsége, a Szovjetunió politikai, gazdasági és katonai ereje arra kényszerítette az imperialista hatalmakat, hogy lemondjanak expanzív terveikről. A szocialista tábor felzárkózottsága és határozottsága arra kényszerítette őket, hogy reális politikát keressenek. A szocialista országok kommunista pártjainak képviselői krími találkozójukon kitűzték a nemzetközi együttműködés tartós programját. Az imperialista hatalmak azonban nem mondtak le szocialistaellenes céljaikról. Továbbra is a csendes ellenforradalom koncepcióját követik, s elsősorban az ideológiai harc területéra fordítják figyelmüket. Üj helyzet — új igények Annak ellenére, hogy a burzsoá államok bizonyos körei az információcserét és a kulturális értékek cseréjét diverzióra használták fel, a kultúra területén is fejleszteni kívánjuk az együttműködést, és támogatjuk a személyes kapcsolatokat is. A békés egymás mellett élés megfelel a humanizmus elveinek. Az együttműködés a kultúra és az információcsere területére is vonatkozik. Mi a becsületes versengés hívei vagyunk, és ellenezzük a gyűlölet, a rágalmak és a hazugságok terjesztését, Egyre nagyobb igényeket támasztunk a propagandával szemben, amelynek el kell mélyítenie marxista—leninista elvhűségét, internacionalista osztálypozícióját. Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára Alma-Atában ezzel kapcsolatban kijelentette: „Meg vagyunk győződve utunk és marxista—leninista ideológiánk helyességéről és nem kételkedünk abban, hogy a különböző országok közti kapcsolatok és tájékoztatások kibővítése hozzájárul a szocializmusra vonatkozó igazság terjesztéséhez, és új híveket szerez a tudományos kommunizmus eszméi számára.“ Ez azt a feladatot állítja a propagandisták, a sajtó, a rádió és a televízió dolgozói elé, hogy elsajátítsák a tömegek politikai nevelésének lenini művészetét, hogy rugalmasabban reagáljanak az eseményekre, jelentősen megjavítsák információs tevé1973. ff. 23.
