Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)

1973-10-23 / 252. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLÓVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPHAZA 1973. október 23. KEDD BRATISLAVA e XXVI. ÉVFOLYAM 252. szám Ára 50 fillér Husák elvtárs nyilatkozata a jugoszláv tv-nek (CSTK) — Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára az aláb­bi, kivonatban közölt nyilat­kozattól adta a jugoszHáv te­levíziónak. Arra a kérdésre, hogyan jel­lemezné Csehszlovákia jelenle­gi belpolitikai helyzetének főbb vonásait, Gustáv Husák elvtárs egyebek között ezeket mondot­ta: „A Csehszlovákiában megnyil­vánult válságjelenségek leküz­dése után a belpolitikai fejlő­dést szocialista társadalmunk politikai és gazdasági stabilitá­sa és sokoldalú fejlődése jel­lemzi. Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja XIV. kongresszusának programhatározataiból indulunk ki, amelyek igényes feladatokat tűznek elénk az egész társada­lom fejlesztésének területén. A kongresszus óta eltelt mintegy két és fél év után elmondhat­juk, hogy társadalmunk siker­rel teljesíti ezeket a feladato­kat. A kongresszuson elfoga­dott program megnyerte a la­kosság bizalmát, s ez a bizalom megnyilvánul mind politikai, mind gazdasági aktivitásában.“ A CSKP KB főtitkára ezután részletesen jellemezte e pozitív fejlődés egyes területeit. Arra a kérdésre, milyen érde­ke fűződik a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaságnak az eu­rópai enyhülés és a kölcsönös megértés folyamatához és ho­gyan vesz részt ebben, valamint az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet munkájá­ban, Husák elvtárs a követke­zőképpen válaszolt: „Természetesen igen nagy ér­dekünk fűződik ahhoz, hogy bé­ke legyen Európában, hogy a háború ki legyen zárva az álla­mok közötti vitás kérdések megoldására irányuló eszközök közül, hogy kibontakozzék az egyes országok együttműködése. Mi magunk a második világhá­ború folyamán átéltük államunk felszámolását, az ország meg­szállását, népeink szenvedését. Ezért rendkívüli támogatásban részesítjük az európai népek együttműködésének gondolatát, a nemzetközi feszültség enyhü­lését, a hidegháború maradvá­nyainak eltávolítását. Ez irány­ban gyakorlati politikánkban kapcsolataink rendezésére tö­rekszünk szomszédainkkal, ami­lyen a Német Szövetségi Köz­társaság, a kapcsolatok megja­vítására Ausztriával, a nyílt problémák megoldására az Amerikai Egyesült Államokkal Ma érkezik hazánkba a VDK párt- és kormányküldöttsége PHAM VAN DONG ELVTÁRS ÉLETRAJZA (CSTK) — Phan Van Dong elvtárs 1906-ban született. 1925 ben kapcsoló­dott be a forradal­mi tevékenységbe. 1929 elején a Vietnami Forradal­mi Ifjúság Elvtársi Szövetségében, a Nam Ki területi bi­zottságban bízták meg munkával. Ez a szövetség Indokí­na Kommunista Pártjának előhírnö­ke volt. 1929 má­jusában e szövet­ség főbizottságá­ban dolgozott. 1929 júliusában letartóz­tatták, és Con Daou szigetén be­börtönözték. 1936 júniusában szabadon bo­csátották, azonban továbbra is a francia gyarmatosítók szigorú ellenőrzése alatt állt. 1940 má­jusában illegálisan Kínába uta­zott. Itt további elvtársakkal együtt azt a feladatot kapta Ho Si Minh elvtárstól, hogy térjen vissza Vietnamba, alakítson for­radalmi támaszpontokat és a vietnami—kínai határmenti tar­tományokban szervezze meg a Viet Minh-mozgalmat. Az országos népkongresszu­son, ahol határozatot hoztak az általános felkelésről és a nem­zeti felszabadító bizottság meg­alakításáról, megválasztották e bizottság tagjává. A bizottság később ideiglenes kormánnyá alakult át. Az 1945. évi győzelmes au­gusztusi forradalom után, ami­kor megalakították a Vietnami Demokratikus Köztársaság kor­mányát, pénzügyminiszterré ne­vezték ki. 1946 májusában meg­bízták a Vietnami Nemzetgyű­lés Franciaországba látogatott küldöttségének a vezetésével. 1946 júniusában azt a kormány- küldöttséget vezette, amely Fontainebleau-ban részt vett az ett megrendezett konferencián. Az országos ellenállási moz­galomban a dél-vietnami köz­ponti pártbizottság és a kor­mány különmegbízottjaként dol­gozott. 1947-ben megválasztották In­dokína Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának (a mai Viet­nami Dolgozók Pártja) póttag­jává. 1949-ben a központi bi­zottság tagja lett. 1949 augusztusában kinevez­ték a kormány alelnökévé. 1951 februárjában a Vietnami Dolgozók Pártjának alakuló kongresszusán a központi bi­zottság, s egyben a politikai bizottság tagja lett. 1954 májusában megbízták az Indokínáról tartott genfi érte­kezleten részt vevő kormány- küldöttség vezetésével. 1955 októberében kinevezték a kormány elnökévé. Ezt a tisztséget tölti be a mai napig. 1954 októberétől 1961 januárjáig egyben külügyminiszter is volt. 1960 októberében, a Vietnami Dolgozók Pártjának III. kong­resszusán újra megválasztották a központi bizottság és a poli­tikai bizottság tagjává. és más államokkal. Úgy gondol­juk, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet igen jelentős fórum, amely hoz­zásegíthet ahhoz, hogy Európa a népek közötti békés kapcso­latok és a jó együttműködés földrésze legyen. Jóllehet ezt igen kívánjuk, nem ringatjuk magunkat illú­ziókban. Van még számos prob­léma — a nyugati országokban vannak különböző erők, ame­lyeknek tevékenységében fellel­hetők hidegháborús tendenciák, erők, amelyek nem kívánják ezt a fejlődést. Mindezek ellenére (Folytatás a 2. oldalon) Az ENSZ Biztonsági Tanácsának emlékezetes október 22-i ülése» amely a szovjet—amerikai határozati javaslatot elfogadva a harci cselekmények beszüntetésére szólította fel a közel-keleti viszályban egymással pzemben álló feleket. AP felvétele ltllIllíT íi Kűza-Kflfn ÍROHTOII Egyiptom és Izrael elfogadta a tűzszünetet, Amman habozik ® Kissinger villámlátogatása Tel-Avivban • A hétfő heves harcok jegyében ,a közel-keleti frontokon Washington — A Biztonsági Tanácsnak vasárnap éjszaka szovjet—amerikai kezdeménye­zésre rendkívüli sürgősséggel összehívott ülése háromórás ta­nácskozás után közép-európai idő szerint hétfőn reggel 5.50 órakor 14 szavazattal ellensza­vazat és tartózkodás nélkül el­fogadta a Szovjetunió és az Egyesült Államok hárompontos közös határozati javaslatát a közel-keleti békerendezésről. Kí­na képviselője nem vett részt a szavazásban. A szovjet—amerikai javaslat, amely elfogadott és érvénybe lépett határozattá vált, 1. felszólítja a mostani harci cselekményekben részt vevő összes feleket, hogy haladékta­lanul, nem később, mint a je­lenlegi határozat elfogadásának pillanatától számított 12 órán belül szüntessék be a tüzet és az összes harci cselekményeket, a csapatok pedig maradjanak a jelenleg elfoglalt pozíciókon; 2. felszólítja az érdekelt fele­ket, hogy a tűzszünet életbe lé­pése után haladéktalanul kezd­jék meg a Biztonsági Tanács 1967. évi 242. számú határoza­tának gyakorlati végrehajtását, annak minden részében; 3. elrendeli, hogy az érdekelt felek a tűzszünettel egyidőben megfelelő égisz alatt haladékta­lanul kezdjék meg az igazsá­gos és tartós közel-keleti béke megteremtésére irányuló tárgya­lásokat. Kairó — Az Egyitomi Arab Köztársaság bejelentette, hogy kész teljesíteni az ENSZ Bizton­sági Tanácsának a tűz beszün­tetésére vonatkozó felhívását. A kairói rádió jelentette, hogy Anvar Szadat elnök az EAK fegyveres erői főparancsnoka­ként kiadta a parancsot, hogy a Biztonsági Tanács határozaté-1 ban megjelölt időpontban szün­tessék be a harcot azzal a fel­tétellel, hogy az ellenség is tel­jesíti a tűzszüneti felhívást. Az izraeli kormány hétfőn tartott rendkívüli miniszterta­nácson bizonyos kikötésekkel fogadta el a Biztonsági Tanács vasárnap éjszakai határozatát. E kikötések szerint Izrael az új BT-határozat második pontját az 1970. augusztus 4-én, az ENSZ- ben előterjesztett amerikai tűz­szüneti javaslatban és Golda Meirnek ugyanaznap a parla­mentben elhangzott beszédében szereplő definíció szerint értel­mezi, továbbá ragaszkodik a teljes fogolycseréhez. Egyiptom számára alapvető kérdés a tűzszünet és a Bizton­sági Tanács 242. számú határo­zatának összekapcsolása, neve­zetesen az, hogy a fegyvernyug- vás beállta után azonnal hozzá kell fogni az izraeli csapatok által megszállt arab területek kiürítéséhez és a palesztinai nép jogainak helyreállításához. Egyiptom ebben az esetben haj­landó részt venni az ENSZ ke­retében rendezendő közel-keleti béketárgyalásokon. A nyugati hírügynökségek a tegnap délutáni órákban jelen­tették: az izraeli kormány pa­rancsot adott a sínai fronton tartózkodó fegyveres erőinek, hogy hétfőn, közép-európai idő szerint 17.50 órakor szüntesse nek meg minden ellenségeske­dést. Amman — Ammanban hivata­los jordániai körök előbb elzár­kóztak a BT tűzszüneti határoza­tának kommentálása elől, csu­pán annyit közöltek, hogy a kormány rendkívüli ülésen vi­tatja meg az új helyzetet. Idő­közben Jordánia is bejelentette, hogy elfogadja a BT tűzszüneti felhívását és határozatát. Moszkva — Henry Kissinger amerikai külügyminiszter teg­nap elutazott Moszkvából. Az amerikai politikus október 20 án és 21-én Leonyid Brezsiiyev- vel, az SZKP főtitkárával és Andrej Gromiko szovjet külügy­miniszterrel tárgyalt. A felek többoldalúan áttekintették a kö­zel-keleti helyzetet és megvitat­ták a térség békéjéi?«k megte­remtéséhez vezető lehetősége­ket. Kissinger a tegnap déli órák­ban megérkezett Tel Avivba. A repülőtéren Abba Eban külügy­miniszter és az Egyesült Álla­mok izraeli nagykövete fogadta az amerikai külügyminisztert. Kissinger csak néhány órát töl­tött Izraelben, hogy Golda Meir- rel, Abba Ebannal és a kor­mány más képviselőivel tárgyal­jon. Délután közép-e.j.ópai idő szerint 16.50 órakor már el is utazott Tel Avivből. Kairó—Damaszkusz—Tel Aviv — A közel-keleti konfliktus rendezésére tett fontos diplo­máciai lépésekkel egyidőben folytatódtak a harcok a közel- keleti frontokon. Egy szíriai ka­tonai szóvivő közlése szerint vasárnap a késő esti órákban és hétfőn hajnalban szíriai egy­ségek közelharcot vívtak az iz­raeliekkel -a Golan-fennsíkon levő Hermon-hegy birtoklásáért. A szíriai légierő vasárnap 11 ellenséges repülőgépet lőtt le. A szíriai tüzérség nagy támoga­tást nyújt a Hermon-hegyért harcoló gyalogos alakulatok­nak. A szíriai—izraeli front kö­zépső és déli szakaszán ugyan­csak heves harcok dúltak — közölte a damaszkuszi szóvivő. Itt a szembenálló erők beve­tették tüzérségüket és páncélos alakulataikat. Az egyiptomi csapatok ugyan­csak heves harcot vívtak az iz­raeliekkel a Sínai-félszigeten. Ezzedin Mukhtar tábornok, egyiptomi vezérkari főnök beje­lentése szerint az egyiptomi erők teljesen bekerítették a Szuezi-csatornálól nyugatra tá­madó izraeli hadsereg-csopor­tot. Az izraeli egységek — mondta — három helyen keltek át a Szuezi-csatornán, de az el­lenséges tankok nem tudtak tíz kilométernél mélyebben beha­tolni az ország területére. Mukhtar tábornok közölte még, hogy az egyiptomi csapatok kü­lönleges alakulatai folytatják előrenyomulásukat a Sínai-fél­szigeten. A tábornok adatokat közölt az izraelieknek az egyip­tomi fronton elszenvedett vere­ségeiről. E szerint a negyedik közel-keleti háború kirobbanása óta Egyiptom 303 izraeli repü­lőgépet, 25 helikoptert, 600 tan­kot, 400 páncélos szállítójármű- vet semmisített meg. Egy Tel Aviv-i katonai szóvi­vő azt állította, hogy az izraeli csapatok mélyen behatoltak Egyiptom területére és összesen 1200 négyzetkilométernyi terü­letet foglaltak el. A hétfő reggeli egyiptomi la­pok a harcok hevességére és az izraeliek veszteségeire helyez­ték a fő hangsúlyt. Az Al Akh- bar azt írja, hogy az egyiptomi erők a front teljes hosszában ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet, kudarcot vallott az izraelieknek a Szuezi-csatorna nyugati partján végrehajtott el­lenakciója. Az Al Ahram meg­állapítja, hogy a Sínai-félszige­ten harcoló egyiptomi csapatok továbbra is kezükben tartják a kezdeményezést és újabb terü­leteket foglaltak vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents