Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)

1973-10-21 / 42. szám, Vasárnapi Új Szó

ELŐTÉRBEN A MINŐSÉG AZ ÜZEMI PÁRTBIZOTTSÁGOK MUNKÁJÁRÓL 1973 X. 21. Az üzemi pártbizottságok a párt szer­vezeti felépítésének fontos részei. Segít­séget nyújtanak a járási bizottságoknak az alapszervezetek irányításában, abban, hogy tevékenységük az üzemek és a vál­lalatok legfontosabb feladatainak teljesí­tésére irányuljon. Az SZLKP Központi Bi­zottságának politikai-szervezési, népgaz­dasági és üzemi osztálya a pártaktívával együtt felmérte nyolc üzemi pártbizottság tevékenységét. Értékelte irányító és szer­vező munkájuk színvonalát és azt a se­gítséget, amelyet az alapszervezeteknek nyújtanak a XIV. pártkongresszus hatá­rozatainak megvalósításában. A csoport tagjai az üzemek és a vál­lalatok párt- és gazdasági funkcionáriu­saival folytatott személyes beszélgeté­sekből, valamint az üzemi pártbizottsá­gok' és alapszervezetek dokumentumai­nak tanulmányozásából indultak ki. A felmérés eredményei, az alapszer­vezetek évzáró taggyűlései és az üzemi konferenciák azt mutatják, hogy megja­vult az üzemi pártbizottságok munkája, habár problémák még előfordulnak. A bi­zottságok az alapszervezetek figyelmét következetesen a párt vezető szerepének megszilárdítására és az ellenőrzési jog helyes érvényesítésére irányítják. A múlt­tal szemben az időszerű kérdések meg­oldásán kívül nagyobb figyelmet szentel­nek a távlati koncepciós feladatoknak. A következetesebb felismerő tevékeny­séget összekapcsolják a helyes elemző tevékenységgel, ami lehetővé teszi, hogy jobb következtetéseket és határozatokat fogadjanak el. Pozitívum, hogy az üzemi pártbizottsá­gok nem elégszenek meg az elért ered­ményekkel, hanem egyúttal tudatosítják gyenge pontjaikat, keresik kiküszöbölé­sük módját, és ennek érdekében gya­korlati intézkedéseket is hoznak. Az egyes problémákat azonban nem tudják megoldani a felsőbb pártszervek haté­kony segítsége nélkül. Az intézkedések hatékonyságát a gyakorlat bizonyítja Hogy hatékony segítséget nyújthassa­nak a járási bizottságoknak az alapszer­vezetek irányításában, ez megköveteli, hogy sokoldalúan ismerjék az üzemek és a vállalatok konkrét helyzetét. Az üze­mi bizottságok többsége a gyakorlatban érvényesíti a közvetlen, rendszeres, sze­mélyes kapcsolat módszerét az alapszer­vezetek kommunistáinak, a gazdasági ve­zetőknek és a társadalmi szervezetek funkcionáriusainak a segítségével. Ezt elősegítik a bizottságok is, amelyeket tagjaik által irányít. Ilyen például a gaz­dasági, az ideológiai, a társadalmi szer­vezeteket irányító, a tagsági bázis meg­javításával foglalkozó, az ifjúság munká­ját irányító, a személyes és a szemlél­tető agitáció stb. bizottsága. Az SZLKP üzemi bizottságai elé ter­jesztett fontos jelentéseket, elemzéseket és más anyagokat rendszerint előzőleg megvitatják a bizottságokban a szakem­berekkel — pártonkívüliekkel is —, olya­nokkal, akik értékelni tudják a problé­mákat és megoldást is tudnak javasolni. Az üzemi bizottságok az ilyen elemzések alapján fogadnak el konkrét határozato­kat. Az intézkedések hatékonyságát a gyakorlat igazolja, ez visszatükröződik az elért eredményekben is. Az üzemi bizottságok az egyes problémák megvi­tatására meghívják az igazgatókat és más gazdasági vezetőket. Az üzemek koncepciós kérdéseit és távlati terveit a párt gazdaságpolitikája biztosításának szempontjából mérlegelik és megkövete­lik a gazdasági vezetőktől, hogy haté­kony intézkedéseket hozzanak, amelyek­ben a gazdasági kérdéseket a politikai feladatokkal összekapcsolják. Egyes üze­mi bizottságok a kölcsönös tájékoztatás, valamint a politikai és a gazdasági fel­adatok egybehangolása érdekében há­romhetes tanácskozásokra hívják meg a társadalmi és a gazdasági szervezetek s szervek funkcionáriusait. Alapos elemzés Az üzemi bizottságok munkájában a múlthoz viszonyítva azt tapasztaljuk, hogy sokkal nagyobb figyelmet szen­telnek a gazdasági problémáknak, de megjavult a gazdasági feladatok teljesí­tésének az ellenőrzése és a megvitatott problémák pártos megközelítése is. így pl. az oravai Tesla vállalat üzemi párt- bizottságában az elvtársak politikai szempontból oldják meg a gazdasági te­vékenység egyes területeine'k a problé­máit, az üzem bérpolitikáját, a technoló­giai és a munkafegyelem megtartását, a komplex szocialista racionalizálást, az 1973. évi terv teljesítését. A tények meg­állapításától áttérnek a fogyatékosságok okainak elemzésére, a minőségi mutatók teljesítésének értékelésére és a politikai szempontok érvényesítésére a gazdasági problémák megítélésében. Ez jelentős té­nyező, amelyet tovább kell fejleszteni. Ez a példa nem egyedülálló. Az üze­mi pártbizottságok az ellenőrzési jogot a párt vezető szerepe érvényesítése egyik fontos formájának tekintik és erre ösz­tönzik az alapszervezeteket is. Annak érdekében, hogy a kommunis­ták még mélyebben behatolhassanak a gazdasági problémákba, és segítsenek megoldásukban, jobban kell őket tájé­koztatni a felsőbb pártszervek határoza­tairól. Ezért helyes, hogy az SZLKP üze­mi bizottságai gazdasági pártkonferen­ciákat szerveznek. Az üzemi pártbizott­ságok munkájára pozitív hatást gyakorol az is, hogy elnökeit közvetlenül az SZLKP járási bizottságainak titkárai tá­jékoztatják. A kezdeményezés — az irányítási módszerek része Általában pozitív eredményeket értek el a munkakezdeményezés és a szocia­lista verseny fejlesztésében. Emelkedik a szocialista munkabrigádok és az olyan kollektívák száma, amelyek a cím elnye­réséért versenyeznek. így például az ora­vai Teslában 31 közösség 488 dolgozója, a bratislavai Priemstavban 144 közösség versenyez e cím elnyeréséért. A prešovi OZKN-ben nagyon sikeresen fejlődik az újítómozgalom. Hozzájárulásával 1 226 000 korona megtakarítást értek el, és a leg­jobb újítóért indított mozgalomban az el­ső helyen végeztek. Ezen a téren fokozatosan sikerült ki­küszöbölni a formalizmust. Sok dolgozó a magáénak tekinti a szocialista ver­senyt, amely hat a dolgozók gondolko­dásának és állásfoglalásainak a kialakí­tására. A felmérés egyúttal megmutatta, hogy a gazdasági-műszaki dolgozók egy része még nem tekinti az irányítási mód­szerek részének a kezdeményezés fejlesz­tését. Az üzemi bizottságoknak olyan racio­nalizálási intézkedések megoldására kel­lene irányítaniuk az újítómozgalmat, amelyek minimális beruházási költségek­kel jelentős gazdasági hozzájárulást je­lentenek. Újítási javaslatokat többnyire a műszaki-gazdasági dolgozók terjesztenek elő, és nem mindenütt használják ki cél­szerűen a dolgozóknak a termelési fo­lyamatok hatékonyságának növelésében szerzett tapasztalatait. Csak elvétve for­dul elő, hogy műszaki szaktanácsokat adnak a munkásoknak, a szocialista munkabrigádok vezetőinek a racionalizá­lási javaslatok műszaki kidolgozásával kapcsolatban. Nem fordítanak kellő gondot a műsza­ki szakemberek és a termelési szervező dolgozók komplex munkacsoportjainak a kialakítására, amelyek segítenének, el­sősorban a munkaújítóknak, javaslataik kidolgozásában és megvalósításában. Az alapszervezetek és az üzemi bi­zottságok egy része formálisan viszonyul a gazdasági problémák értékeléséhez. A tervteljesítésben többnyire csak a meny- nyiségi mutatókat értékelik és nem mé­rik fel a gazdasági vezetőség döntései­nek politikai hatását. Nem mindenütt vonták le a következtetéseket a bürokra­tizmus, a felelőtlenség megnyilvánulásai­ból. Ezen a téren a gazdasági vezetők­nek, elsősorban a mestereknek, kellene megjavítaniuk munkájukat. A gazdasági vezetésnek ellenőrzési jo­gát hatékonyabban kellene érvényesíte­nie. Ehhez az kell, hogy az üzemi bizott­ságok, az egyes alapszervezetek ellen­őrző tevékenységüket egybekapcsolják a végrehajtási terv és a termelés hatékony­ságának konkrét biztosításával. Nem sza­bad megtűrnünk az olyan eseteket, ami­kor helyettesíteni próbálják az üzemek, a vállalatok vezetőit, így pl. személyes részvétellel, a felsőbb pártszervek tudta nélkül oldják meg a különböző gazda­sági feladatokat a vezérigazgatóságokon és a minisztériumokban. A szakképzettség a hatékony irányítás feltétele Az üzemi pártbizottságok a káder- és személyzeti munka terén is állandó rend­szert keresnek. Ez visszatükröződik a jó­váhagyott intézkedésekben és dokumen­tumokban, a káderrendek kidolgozásá­ban, a kádertartalékok kialakításában, a tagsági alap nevelésében, oktatásában, minőségének megjavításában, a káder- alakulatok kiépítésében stb. Az alapvető célok meghatározásakor az elemzésekből, a politikai szervezettség fokából és az egyes kommunisták széthelyezéséből in­dulnak ki. Az üzemi pártbizottságok je­lentős mértékben befolyásolják a nomen- klaturális káderek és a többi műszaki- gazdasági dolgozó komplex értékelését. Ez megerősítette tekintélyüket. Az ér­tékelést egyes esetekben a szubjektiviz­mus és az alapvető kritériumok ismere­tének a hiánya jellemezte, de ennek el­lenére megteremtette a feltételeiket a rendszeresebb, a céltudatosabb káder­munkához. A szocialista társadalom további fej­lődésének igényessége és összetettsége, valamint a tudományos-műszaki haladás megköveteli, hogy Intézkedéseket hoz­zunk a káderek, elsősorban a vezetők szakképzettségének jelentős növelésére. A vezetők és a többi dolgozó nevelése és oktatása jóváhagyott programjainak alapján az oktatás ciklikus formáit, kü­lönböző tanfolyamokat stb. alkalmazták, így pl. a Nižná na Orave-i Teslában az idén 362 dolgozó, ebből 123 munkás lá­togat különböző tanfolyamokat. Az üzemi pártbizottság itt a kádermunka területén, így pl. a káderek kiválasztásában a kü­lönböző gazdasági funkciókra, az aktivis­ták és a lektorok kiválasztásában kez- deményezően lép fel. Egyes vállalatok saját oktatási közpon­tokat létesítenek, vagy pedig a kerületi politikai iskolákkal együttműködve ké­szítik elő a nomenklaturális kádereket. \ felmérés rámutatott a CSKP KB Elnöksé­gének a káder- és személyzeti munkáról hozott határozatából eredő feladatok teljesítésében előforduló fogyatékossá­gokra is. Előfordul, hogy az üzemi párt- bizottság véleményt mond az összes mű­szaki-gazdasági és adminisztratív dolgo­zóról, hogy az egyes alapszervezetekben ugyanazok a funkciók vannak, mint az üzemi bizottságban és egyes esetekben a funkcionáriusok jóváhagyását a párt­csoportokra bízzák, ami ellentétben áll a párt alapszabályzatával. Vannak még tartalékok Helyes, hogy az SZLKP üzemi bizottsá­gai rendszeresen dolgoznak az alapszer­vezetek elnökeivel, havonta tanácskozás­ra hívja őket. Előfordul azonban, hogy túlságosan gyakran hívják őket tanács­kozásokra, az üzemi pártbizottságok gyű­léseire, aktívákra stb. s megfosztják őket attól az időtől, amelyre szükségük volna az egyes akciók alapos szervezeti és tartalmi előkészítésében. Bevált az a gyakorlat, hogy az üzemi bizottságok a gazdasági vezetőségtől füg­getlenül munkacsoportokat alakítanak ki a párt- és a gazdasági funkcionáriusok­ból, amelyek bonyolult feladatokat olda­nak meg és az elemzések alapján politi­kai, szervezeti és gazdasági intézkedése­ket dolgoznak ki, amelyeket aztán meg­vitatnak. Az üzemi bizottságok további munkájában jobban kell érvényesíteni az üzem vezetősége, valamint a pártszervek és -szervezetek álláspontjai konfrontá­ciójának a módszerét. ■Az üzemekben és a vállalatokban a pártmunka megjavításában nagyobb mér­tékben kell részt venniük a pártcsopor­toknak, ezért az üzemi bizottságoknak el kell érniük, hogy az alapszervezetek jobban törődjenek a pártcsoportok mun­kájával, értékeljék szerepüket és külde­tésüket. Ennek meg kell nyilvánulnia a pártcsoportoknak a taggyűlés és a párt- bizottság általi irányításában is. Fokozott gondot kell fordítani a társa­dalmi szervezetek választott szerveiben dolgozó pártcsoportok irányítására, mi­vel gyakran a feladatokat csak a társa­dalmi szervezetek elnökei által közvetí­tik, és a pártcsoportok tagjai nem vesz­nek részt teljesítésükben. A felmérés megmutatta, hogy a minő­ség előtérbe helyezése hozzájárul az üzemi pártbizottságok és az alapszerve­zetek munkájának további javulásához. A felmérés egyúttal rámutat, hogy ezen a téren még jelentős tartalékaink van­nak. ŠTEFAN CIČILLA, MILAN VYDARENÝ, az SZLKP KB dolgozói 9 AZ OROSZ NYELV- és Irodalomtanárok Nemzetközi Szervezetének adatai szerint napjainkban a Szovjetunión kí­vül 81 országban több mint 15 millióan tanulnak oroszul. Az egész világ műszaki és egyéb szakkönyv-termésének 28 száza­léka oroszul jelenik meg. • A MOSZKVAI 1. sz. óra­gyárban különleges órát szer­kesztettek békaemberek és bú­várúszók számára. Az új óra 20 atmoszféra nyomást is kibír, ami 200 méter mélységben jelentke­ző terhelésnek felel meg. A szerkezetet rozsdamentes acél­ból készült tok óvja a tenger- víztől. A számlap forgó gyűrűjé­vel megállapítható a vízalatt- tartózkodás időtartama. • NAGY JELENTŐSÉGŰ tudo­mányos központtá fejlődött az Ogyesszai Csillagvizsgáló Inté­zet, amely nemrég ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Messze földön híressé vált az intézet „meteorfigyelője“, az a készülék, amely lehetővé teszi, hogy figyelemmel kísérjék a meteorok mozgását, kutatásokat végezzenek az Interkozmosz programjai alapján, és tanul­mányozzák a változó csillago­kat. • A SZOVJETUNIÓBAN több olyan szakmunkásképző intézet létesült, melyekben ritka szak­mákra oktatják a tanulókat. Itt tanulnak többek között a vés­nökök, a rézmetszők, a szőnyeg­készítők, a kerámikusok, az ék­szerészek. A fiúk és lányok már a tanulás ideje alatt művészi értékű tárgyakat készítenek, részt vesznek különböző kiállí­tásokon. • A MOSZKVAI 232. sz. isko­lában kísérletképpen színművé- szettagozatos osztályt szervez­tek. A tanulók két éven át ta­pasztalt pedagógusok irányítá­sával színpadtechnikát, esztéti­kát, színművészeiét és díszlet- tervezést tanulnak, valamint elemzéseket írnak színielőadá­sokról és előadóestekről. © MESTERSÉGES sarki fényt sikerült előidézni 100—180 kilo­méter magasságban a Zarnyica elnevezésű szovjet kísérlet so­rán. A kísérlethez elektrongyor­sítót szereltek egy meteoroló­giai rakétára. A sugárzásról több mint 300 felvétel készült, így alaposan tanulmányozni tudják majd ezt az érdekes je­lenséget. Az űrfizikában most alkalmazták először az aktív kí­sérlet módszerét. © REKONSTRUKCIÓS munká­latok kezdődtek a Moszkvát kö­rülkerülő autópályán. A 12 év­vel ezelőtt épült úttestek, hi­dak és sávok a mai megnöve­kedett forgalomban már szűk­nek bizonyultak. Az új pálya 6 sávos lesz, az úttest teljes szé­lessége 36 méter. A távolsági autóbuszok gyorsjárati sávon közlekedhetnek majd. 9 NEM 2 MILLIÁRD, mint ed­dig gondolták, hanem 4 mil­liárd éves az Antarktisz — ál­lapították meg szovjet geokémi- kusok a Mologyozsnaja Kutató­állomás közelében gyűjtött kő­zetminták vizsgálata során. Az ilyen régi gránitszerű kőzetek nagyon ritkák bolygónk felszí­nén. A kőzetek hozzávetőleges életkorát urán-, tárium- és ólomizotopok összehasonlításá­val határozták meg. Hírek .T. '• a .ý ■ cl • Szovjetunióból _________________________

Next

/
Thumbnails
Contents