Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)
1973-10-14 / 41. szám, Vasárnapi Új Szó
ŐK MAR LEGYŐZTÉK BÁBELT 1973. X. 14. Egy világszövetség csinos, fiatal elnökasz- szonyával beszélgettem. Ö az első magyar és az első nő, akit egy nemzetközi szervezet élére választottak. Méghozzá olyan szervezetben, amelyben nincs szükség tolmácsra. Ök már legyőzték Bábelt... Az Eszperantó Ifjúsági Világszövetségről (TEJO) van szó; és ennek új elnökéről, Felső- né dr. Szabó Flóra pécsi jogászról. — Hogyan lett eszperantista? A világ legkönnyebb nyelve — Még az egyetem előtt, 1966-ban Budapesten rendezték meg az 51. eszperantó világ- kongresszust, s ennek részeként Pécsett a 22. ifjúsági világkongresszust. És én ekkor ismertem meg a nemzetközi nyelvet. Tanulása — a középiskolai francia leckék kínjához képest — szinte üdítő volt. Az eszperantó ugyanis a világ legkönnyebb nyelve ... Erről a témáról minden eszperantista, és ő is, csak lelkesedéssel tud beszélni. De gyakori ellenérv, hogy ez csak „mesterséges“ nyelv. — Ezt a „vádat“ már dr. Bárczi Géza akadémikus, a nagy nyelvtudósunk visszaverte. Ö is eszperantista, és az egyik cikkében megírta, hogy a magyar nyelvújítás is mintegy tízezer mesterséges szót alkotott, és ezek nélkül már kifejezni sem tudnánk magunkat. Az eszperantóban viszont egyetlen kitalált szó sincs, mert élő nyelvek élő hajtása ... — Hogy érti ezt? — Ogy, hogy a latin, a szláv és a germán nyelvcsaládok szókincséből született a lengyel dr. Ludvig Zamenhof tudományos és irodalmi ihletésű alkotásaként még 86 évvel ezelőtt. De azóta már több mint 30 ezer szépirodalmi, tudományos és más művet fordítottak eszperantóra. — Az emberiség mintegy 3000 nemzeti, törzsi nyelvet beszél. Mindegyik nagyon nehéz. És több nyelv ismeretében sem tudunk mindenkivel szót érteni. Ezért az öt világrészre kiterjedő eszperantó mozgalom már sok tízmillió ember támogatásával azért küzd, hogy minden nép nemzeti nyelve mellett egy ENSZ-egyez- ményes nemzetközi nyelvünk is legyen; és ezt a világ minden iskolájában kötelezően tanítani kellene — mint Romain Rolland, a nagy francia író is javasolta —, hogy minden nemzetközi kapcsolat fokozatosan erre állhasson át. Miért nem az angol? i — De ezt sokan utópiának tartják. — Mégis, a nemzetközi nyelvet ma már világszerte milliók beszélik. Az eszperantót egyébként először a nemzetközi munkásmozgalom karolta fel, mint a céljaival mélyen rokon eszmét. Annak idején Lenin is beszélte a nyelvet. — Sokan úgy vélik, hogy az angol lehetne a nemzetközi kapcsolatok közvetítője. Ezt hogyan látja? — E nézetek ellen nagyon sok angol hadakozik, mert ahány országban beszélik, annyifelé torzítják nemzeti nyelvüket. Ezért Bemard Shaw, a világhírű író arra a szellemes felismerésre jutott, hogy: „Az angolokat az amerikaiaktól nem különbözteti meg semmi lényeges, csak a nyelvük.“ Ráadásul az angol technikai szótárban rengeteg szónak 10—20-féle jelentése van. Ezért sok nyelvész is úgy látja, hogy soha egyetlen nemzeti nyelv sem lehet általános, egyetemes közvetítővé. Egyezményes nemzetközi nyelvvé csak olyan semleges nyelv válhatna, mint az eszperantó, mert nem egy nép, hanem az egész emberiség szellemi tulajdona. Az eszperantó egyezményes elfogadása lehetővé tenné, hogy a nemzetközi nyelv mindnyájunk második anyanyelvévé váljék. A világ minden népe és különösen az utazni vágyó fiatalok minden országban jól megértenék általa egymást. Ez az Eszperantó Ifjúsági' Világ- szövetség célja is.-- Hogyan lett ennek az elnöke? — A nyelv megtanulása utáni esztendőben már egy eszperantista küldöttséget vezettem Bulgáriába. És több mint 30 országbeli fiatallal leveleztem. Köztük jogászokkal, akikkel magunk fordította jogi írásokat is cseréltünk, így ismertem meg például az olasz és a japán családjogot. Közben a mozgalmi, baráti találkozóink révén már majdnem egész Európát bejártam. — 1970-ben, világszövetségünk, a TEJO vezetőségébe kerültem. A rákövetkező évben pedig az angliai Edinburghban tartott kongresz- szusunkon a TEJO főtitkárának választottak meg. Idén pedig a jugoszláviai Szarajevóban, a világszövetség választmánya az elnöki posztra emelt. A munkásfiatalok és az eszperantó — Mint főtitkárnak, igen sok adminisztratív elfoglaltságom volt, s ez rengeteg levelezéssel is járt, mert a TEJO-hoz 70—80 országos ifjúsági szövetség vagy egy-egy nagyvárosi szervezet tartozik. Központunk Rotterdamban székel, külügyi irodánk pedig, amely mintegy 100 nem eszperantista szervezettel is kapcsolatot tart, Amszterdamban. A TEJO és a DÍVSZ (Demokratikus Ifjúsági Világszövetség) között együttműködési szerződést kötöttünk. Ezáltal több DlVSZ-találkozón, például a berlini VIT- en is részt vettünk, és kifejthettük a nyelvi problémákkal kapcsolatos álláspontunkat. A dolgozó ifjúság tavaly Moszkvában rendezett nemzetközi konferenciáján például én vezettem a TEJO háromtagú delegációját, és ott előadást is tartottam az eszperantó szerepéről az ifjúsági mozgalmakban. A TÉJO-nak egy negyedévi és kéthavonta megjelenő lapja is van. És amikor főtitkár volt, ezeket is szerkesztenie kellett. Pedig kislánya született és a tanulmányait is folytatta. De a férje — aki a pécsi rádió munkatársa, és most jogot tanul — szintén eszperantista, s így ő is sokat segítette mozgalmi munkáját. Az ifjú elnöknő nagy aktivitást kívánó nemzetközi tisztsége mellett — minden egyetemi vizsgáját időben letette és négyesnél rosszabb jegye sohasem volt. — És mit jelent most a TEJO elnökének lenni? — Már jóval kevesebb adminisztrációt. A feladatom viszont most kényesebb, már diplomáciát is kíván. Mert évenként rendezünk kongresszust és más vitafórumokat. A TEJO-t pedig különböző irányzatú országos szövetségek alkotják. És sokféle nézetű nem eszperantista ifjúsági szervezettel van kapcsolatunk. Ezért mindig meg kell találnunk azokat a helyes kompromisszumokat, amelyek alapján fejleszthetjük együttműködésünket. — Hogyan látja a munkásfiatalok szerepét az eszperantó mozgalomban? — Világszerte sok munkásfiatal beszéli az eszperantót. Nagyon ajánlom minden tudásvágyó fiatalnak, hogy kapcsolódjék be az eszperantó mozgalomba, és mielőbb tanulja meg a könnyű nemzetközi nyelvet, mert így sok országbeli fiatallal tudnak levelezni, s a kölcsönös utazás, a vendéglátás, a tapasztalatcsere is jóval olcsóbb, mert az eszperantisták mindenütt segítik egymást. (A Népszava nyomán) Bizonyított A novákyi Wilhelm Pieck Vegyipari Művek üzemi pártbizottsága fő feladatául a pártszervezet taglétszámának a növelését tűzte ki. Tavaly 51 tagjelöltet vettek fel a pártba, főként a fizikai dolgozók soraiból. Ebben az évben újabb 38 tagjelölttel gyarapítják a taglétszámot, s ezek 90 százaléka is fizikai munkás. Közéjük tartozik a 23 éves Jozef Dlábik is, aki a tag jelöl tségi idő alatt bebizonyította, hogy érdemes a felvételre. Munkahelyén jó munkájával, szakképzettségével példát mulat társainak. Üzemrészlege SZISZ-alapszervezetében, melynek alelnökfi. szintén aktívan tevékenykedik. I Futó: I. Dubovský — ČSTK) Tudósítani és érvényesít®«« SZISZ-elnöknek lenni kiváltság — tartják sokan. Arról, hogy ez "a kiváltságos helyzet mennyi gonddal és munkával jár, csak az tud beszámolni, aki e helyzet „élvezője“. Bolgár Péter a Balog nad Ipfom i (ipolybalogi) SZISZ- szervezet elnöke. Tőle kérdeztük meg, hogy mit jelent számára SZISZ-elnöknek lenni. — A SZISZ munkáját megalakulásától figyelemmel kísértem, 1970-tőJ pedig én is a tagja vagyok. Júliusban vettem át falunkban a SZISZ-szervezet irányítását, addig a Lučeneci (losonci) Klement Gottwald Építőipari Szakközépiskola ifjúsági szerve* zetének voltam a tagja. Falunkban az ifjúsági szervezet munkája ellaposodott, ezért elhatároztam, hogy fiataljainkat megpróbálom fellelkesíteni, mert a ió szervezeti munkához az elengedhetetlen. Miben látod a SZISZ-munka jelentőségét? — Szerintem a SZISZszerve- zetben a fiatalok megvalósíthatják elképzeléseiket: a kulturált szórakozást és művelődést. A SZISZ feladata gondoskodni a fiatalok ideológiai neveléséről. Mi a véleményed a mai fiatalokról? — A mai fiatalok — én is — a kornak megfelelően alakítják jellemüket, gondolkodásmódjukat. A SZISZ célja és feladata szerintem a fiatalok gondolkodásának megfelelő formálása is. Ezeket a célokat és feladatokat pedig minden SZISZ-szervezet- nek, a miénknek is, tudatosítania és a gyakorlatban is érvényesítenie kell. Zolczer Jánosi Példás Lenin-körök Az elmúlt iskolaév politikai oktatásának keretében a komárnói járás öt II. ciklusú iskolájában működtek sikeresen a Lenin-körök: három gimnáziumban, a Komárnói Gépipari Technikumban és a Komárnói Mező- gazdasági Technikai Szak- tanintézetben. A Lenin-kö- rökben az iskolák III. és IV. évfolyamáinak tanulói és az ifjú párttagjelöltek tevékenykedtek. A párttagjelöltek között voltak azok a fiatalok is, akiket a SZISZ iskolai alapszervezetei készítettek elő a pártba való felvételre. Az egyes körök a politikai (iskolázás előírt anyagán kí- ’ vül még külön konkrét feladatokkal is megbízták tagjaikat. E feladatok különböző vetélkedők, beszélgetések, kérdés-felelet estek rendezésére irányultak, de jó munkát fejtettek ki a fiatalok az egyes évfordulók ünnepségeinek a megszervezésében is. A Lenin-körök tagjainak munkakedve az új iskolaévben sem csökkent. Alig kezdődött az új tanév a tények máris arról tanúskodnak, hogy a Lenin-körök fokozzák az inaimot, bővítik a különfeladatok számát. A legérdekesebb feladatokat a járás három gimnáziumában működő körök tagjai vállalták. A Komárnói Magyar Tannyelvű Gimnázium Lenin-körének tagjai elhatározták, hogy felkeresik a második világháborúban elesett hősök sírjait. E feladat megoldása üjabb lehetőséget nyújt a szovjet fiatalokkal kötött barátságuk elmélyítésére is. A Komárnói Szlovák Tannyelvű Gimnázium és a Hur- banovói (Ögyallai) Gimnázium Lenin-köreinek tagjai pedig folytatják a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom hagyományainak a feltárását. Ezen a téren már eddig is szép eredményeket értek el. Ebben az évben megalakultak a Lenin-körök a Hur- banovói Mezőgazdasági Szaktanintézet, a Járási Egészségügyi Intézet és a Mar- tovcei (Martosi) Efsz SZISZ- szervezetében is. Az említett Lenin-körök munkájáról az új körök és a járás minden ifjúsági szervezete is példát vehet. Kolozsi Ernő A világhírű fürdőhely, Karlovy Vary, idős és fiatal lakosai és vendégei egyaránt szívesen térnek be egy egy csésze kávéra vagy üdítő italra, esetleg ebédre is a Pasáž ifjúsági kávéházba. Hetente kétszer pedig ötórai teán szórakozhatnak itt a fiatalok. (Foto: Kovács Arpád) Fí BlalDkiai Flalalnknak
