Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)

1973-09-08 / 36 szombat, Vasárnapi Új Szó

D lvln a lučenecl (losonci) járás egyik legrégibb községe. Lakosai a tör­ténelemből ismerik őseik­nek az Európát fosztoga- ő tatárhordákkal folyta­tod ádáz küzdelmeit. Sajnos, a tatárdúlás alatt elpusztult öreg szláv faépítményű várnak még a romjai sem maradtak meg, de pon­tosan a helyén a XIII. század első felében kővár épült, amely ha ide­jében nem mentik meg. csakhamar az idő martalékává válik. De Divín történelme más irányban Is haladt. Széliében hosszában híres volt kisiparosainak ügyességéről, mert a földművelésből itt nem nagyon lehetett megélni. Még ma is a község 2395 hektáros határának több mint kétharmadát erdők és dombok borít­ják. A lakosság egy része szitakészí téssel foglalkozott, de voltak közöt­tük tímárok szűcsök' is. Mivel mes­teremberek éltek itt, különféle elő jogokai kaptak. Ma 2090 ember lakik a községben, akiknek nagy többsége a közeli magnezitbányákban, a lovi- nobaňai magnezitüzemben, a detvai és a hrifíovái Podpoliani Gépgyárban dolgozik. Csak 50-en tevékenykednek a ľ.učeneci Állami Gazdasághoz tar­tozó helyi mezőgazdasági üzemben. Juraj Buckónak, a helyi nemzeti bi­zottság elnökének kíséretében tekin­tettük meg a községet. Mindenütt pormentes utak, jól kiépített üzlethá­lózat. Megnéztük az építés alatt álló korszerű áruházat, ahonnan nem hiányzik majd az étterem és a ká­véház sem. Építik a szolgáltatások házát is. amely már közvetlenül be­fejezés elölt áll és ahol a legkülön­félébb szolgáltatási ágazatokat he­lyezik el. Lesz itt férfi és női fodrá­szat, férfi és női szabóság, ruha- és fehérnemű gyűjtő, cipőjavító, villany- fogyasztókat javító üzem, képkerete­ző. üveges egv könvvtár és még sok más. Megtekintettük a nyári strandfür­dőt is, amely ma még ekkora község­ben ritkaságszámba megy. A felszabadulás óta Divín a felis- merhetetlenségig megváltozott. 1945- ben a községnek alig volt 200 háza. Többnyire az is ütött - kopott volt. Ma több mint 500 családi házat számolha tunk meg és az egyik szebb, mint a másik. Pedig a megelőző választási időszakokban nagyobb terjedelmű be­ruházásokra nem került sor. Talán mert a községfejlesztésnek még nem voltak meg azok a kedvező feltételei, nmei vek szükségesek lettek volna. Most már más a helyzet. Főleg, mert a legutolsó választások idején olyan emberek kerültek a képviseleti testü­letekbe akik teljes mértékben tiszte­letben tartják a lakosság követelmé­nyeit és szükségleteit. Ennek bizonyí­téka a Nemzeti Front gazdag válasz­tási programja, amely teljes mérték­ben megvalósul. Sőt még többet is tesznek. Természetesen a helvi lakos­ság nagvfokú aktivitásának köszön­hető ez. ami kifejezésre jut azokban a községi kötelezettségvállalásokban, amelveket a lakosság a februári győ­\ korszerű alapfokú kilencéves iskola. A háttérben a kép bal oldalán a várromok láthatók. zelem 25. és a Szlovák Nemzeti Fel­kelés 30. évfordulója tiszteletére fo­gadott el. A múlt évben a községfejlesztésben és szépítésben is szép eredményeket értek el és ez lehetővé tette, hogy a helyi nemzeti bizottság képviselői­nek és tisztségviselőinek a lakosság minden rétegét sikerült bekapcsolni a választási program teljesítésébe. Ennek eredményeként épült a szolgál­tatások háza, a sportpálya, hozták rendbe a vár és a kastély udvarát, a parkokat, az utakat, a köztereket stb. Az akció keretében a lakosság 77 200 brigádórát dolgozott le. Az akciók szervezői részben a képviselők, rész­Juraj Rueko, a helyi nemzeti bizott­ság elnöke ben a helyi nemzeti bizottság taná­csának tagjai voltak, de értékes szer­vező munkát végzett Ján Janickv. a Lučenec! Járási Nemzeti Bizottság képviselője is. Példásan kapcsolódott be a választási program teljesítésébe PJva Švoňavská igazgatónővel az élén a helyi alapfokú kilencéves iskola is. De nem maradnak tétlenül a SZISZ- szervezet és a PHSZ tagjai sem. Be­csületesen helytállnak kötelezettsé­geik teljesítésében a testnevelő szer­vezetek és teljes mértékben bekapcso­lódtak az életkörnyezet javításába és a község fejlesztésébe. Sok feladat megvalósítása vár rá­juk az Idén. Az életkörnyezet és a szolgáltatások megjavítása érdekében a lakosság 2000 munkaórát dolgoz le. Befejezés előtt áll a sportpálya öltöző­je, mosdója és zuhanyozója és körül­kerítése. Itt a sportolók 1300 munka­órát dolgoznak le, továbbá a község­ben hozzáláttak még egy kétosztálvos óvoda építéséhez Is, melyhez a lakos­ság az idén 7000 munkaóra ledolgozá­sával járul hozzá. A „Z“ akció kere­tében rendbehozzák a várat a közsé­gi úthálózatot, a parkokat stb. E cél megvalósítása érdekében a lakosság 24 000 társadalmi munkaóra ledolgo­zása; vállalta Divín növekedik, és szemlátomást korszerű, szocialista faluvá fejlődik. Ezt bizonyítja a vízvezeték hálózat megépítése, a közvilágítás korszerű­sítése, a csatornázási munkálatok el­végzése. Nagy figyelmet fordítanak a lakásépítkezésre is. Jelenleg ‘ll csa­ládi ház épül és már további 87 csa­ládi ház építésének az előkészületei folynak. 1975-ig a községben felépül egy új- hús-, zöldség- és tejüzlei Az új alapfokú kilencéves iskolához ifjú­sági napközi otthon és tornaterem épül. Az elvégzésre váró feladatokról Juraj Bučko, a hnb elnöke a követke- kezőket mondotta — Állíthatom, hogy a lakosság és a Nemzeti Front aktivitásának kö­szönhető, hogy a választási program feladatait a terv szerint teljesítjük. Ezen felül tavaly talajjavítási mun­kálatokat Is végeztünk azokon a föl­deken, amelyeket azelőtt gyakran víz borított a nagyobb esőzések alkalmá­val. Az idén is sikerült néhány terven felüli akciót megvalósítanunk Pél­dául két autóbuszmegálló épült, meg­kezdtük a falurádió újjáépítését a község közterein felállítottuk ai köz­ség tartós feldíszítésére szolgáló hir­detőoszlopokat és a legközelebbi na­pokban elkészül egy hirdető állvány is, amelyre a kiváló dolgozók fényké­peit helyezzük el. Meg vagyok győ­ződve arról, hogy képviselőink segít­ségével a jövőben Is sikerül hasonló akciókat megvalósítanunk községünk­ben. |. SLUKA A mikor Levoőán (Lőcsén], a Vakok Intézetében jártam, bemutattak egy csinos, barna fiatal­embert. Kísérőm nagyon természetes hangsúly- lyal csak ennyit mondott- ö a mi könyvtárosunk. Kezet fogtunk, megismerkedtünk. Később megmutat­ta a vakok könyvtárát, mely nagyon érdekes. A VAKOK kétféle módon olvashatnak. Az egyik iga­zi olvasás. Tűvel pontokat szúrnak keményebb pa­pírlapra. s a pontok egymáshoz való helyezése adja meg a jelt mely egy-egy betűt jelent. A szúrás által keletkezett pontok tapogatássai olvashatók. Pont­írásnak nevezik a jelek rendszerét Kézzel vagy géppel lehet pontírásos műveket vagyis könyveket készíteni Egv oldal mérete 25 X 30 cm. Aránylag tehát elég nagy formátumú könyvek. Jelei azonban biztosan és jól tapinthatók a középső ujjheggyel, te­hát ezek a könyvek jól olvashatók. A másik olvasási mód, mely használatos a vakok körében, nem igazi olvasás. Valaki a könyvek szö­vegét hangosan elolvassa, s azt magnószalagra rögzí­tik. A vak megkapja a magnótekercset, visszajátszat­ja a szöveget, vagyis meghallgatja. Magnóskönyvnek nevezik maguk körében. Nagyon érdekes dolgokat mondott el új Ismerő­söm. Kovács Imre könyvtáros, a vakok olvasásáról. A pontírás olvasását a vak gyermekek az Intézet kilencéves alapiskolájában sajátítják el. Tapintás- készségük évről évre finomul, tökéletesedik később, felnőtt korukban már magabiztosan, önállóan írnak és olvasnak. Akik felnőtt korukban vesztették el lá­tásukat. az intézet által rendezett tanfolyamokban tanulják meg a vakírást és olvasást Az ilyen sze­mély valóiéban önbizalmat psak akkor kap, ha el­sajátíthatja a tapintás útján való olvasást, megta­nulja a pontírást Ha valaki sehogy sem képes ezt megtanulni, akkor „olvas“ magnóskönyvet. MAGÁN JELLEGŰ könyvtárat aligha tudnának a vakok létesíteni, mert a könyvek formátuma nagy, s az oldalak száma a pontírás miatt több, mint más könyveknél, vastagabb a papír Is. Ilyen könyvekből szinte lehetetlen egyénileg összegyűjteni egy könyv­tárra valót. A pontírást ügyesen és 161 használják a vakok, hisz könyveik lehetnek kézzel írott művek Is. Régebben csak így készítettek maguk számára könyveket. Napjainkban persze már különleges nyomdagép segítségével készítik. Hazánkban két helyen, Prágában és Levočán mű­ködik ilyen speciális nyomda. Mindkét helyen a fel­szabadulás utáni időszakban alapították a nyomdát. KÜLÖNÖS KÖNYVTÁR Azelőtt senki sem tartotta fontosnak, hogy a vakok számára könyveket készítsenek. Levoőán egyébként már építik közel 7 millió koronás költséggel az új. modern nyomdát. Napjainkban Is teljes kapacitással üzemel a va­kok nyomdája, de sajnos, a kapacitása nem olyan nagy. hogy fedezni tudná az Igényeket, Illetve, hogy máról-holnapra behozná a lemaradást. Ugyanis, bár­mily furcsán hangzik, de tény. való. hogv a vakok nagyon szeretnek olvasni. SZLOVÁKIÁBAN 1955-ben alapították meg a vakOk könyvtárát. Ideiglenesen a báhonyi szociális otthon­ban helyezték el az első köteteket mert Itt főleg idősebb vakok élnek, akik általában sokkal többet olvasnak, mint a fiatalok A könyvtárat azonban 1971-ben Levočára költöztették. Ez sokkal előnyö­sebb, mert Itt működik a nyomda, s így a két In­tézmény. a nyomda és a könyvtár között szorosabb kapcsolat alakulhatott ki. Benéztünk a könyvtárba. Több mint 1700 kötetes. Hazai és külföldi írók alkotásai, politikai jellegű, oktató, ismereteket közlő művek, regények talál­hatók a polcokon. A könyveket főleg a levočai és prágai nyomda készítette, de szép számban találha­tunk közöttük még kézzel írott műveket is. Minő­ségük nem olyan jó. mint a nyomdában készített műveké, de őrzik, ha szükség van rájuk kikölcsön­zik ezeket a kézzel írott pontírásos műveket is mert helyettük lobbat, tökéletesebbet még nem tudnak adni. ÜGY SZOKÁS egy-egy könyvtár tevékenységét mér­legelni, hogy először összehasonlítják a lakosok szá­mát a kötetek számával, majd megvizsgálják, hogy a könvvtár egy-egy olvasója hány kötetet kölcsön­zött ki. Ha így mérlegelnénk a vakok könyvtárának tevékenységét is. már eleve megdöbbennénk, mert a Rokkantak Szövetsége Szlovákiában 3345 vakot tart számon, s a könyvtár állománya alig több 1700 kö­tetnél. Más könyvtárakban ugyanis legalább 3—4 kötet jut egv lakosra. Addig itt egy kötetre 2 olva­só jut. Természetesen más könyvtárakban szép ered­mény, ha évente 4—5 kölcsönzés Jut egy-egy olvasó­ra. Addig itt nem ritkaság, ha évente 8—10 kötetet Is kölcsönöz egy olvasó. A felsorolt adatok egyébként lói bizonyítják hogy a vakok szeretnek olvasni s az új nyomda építésére már nagyon nagy szükség volt. Jó volna, ha már most üzemelne. MEGÁLLAPÍTOTTUK, hogy különös könyvtár a vakok levočai könyvtára. Különös, mert pontírásos művek­ről van szó. Különös, mert más a kötetek és az olvasók arányszáma, mint máshol. De más különös­ségei is vannak Például: a vakok számára nem számít kölcsönzési díjat Teljesen ingyenes szolgál­tatás a könyvek kölcsönzése ebben a könyvtárban. Olyannyira, hogy azok számára, akik nem az Inté­zetben laknak, tarifamentes postai csomagban küldik el a kért könyveket. Ha úgy vesszük, a különösségek közé tartozik még az is, hogy a könyvek gondozója, aki a szellem vi­lágosságát fénvét luttatja el a vak olvasókhoz, aki ügyes és tevékeny könyvtáros, saját maga :s vak. Különös könyvtár. Nagyon érdekes... De nagyon szükséges. Több ezer ember számára jelent fényt az örökösnek tűnő sötétségben. HAJDÜ ANDRÁS 1973. IX. 3.

Next

/
Thumbnails
Contents