Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)
1973-09-08 / 36 szombat, Vasárnapi Új Szó
1973. IX. 9. KÖZÖS GYÁRTÁSI !\ KGST-TAGÁLLAMOKBAN és gépelemek gyártásában így nagyobb koncentráltságot és magasabb hatékonyságot sikerült elérni. A trak tor azonban a két államban eltérő elnevezés alatt kerül forgalomba, lengyelországi elnevezése URSUS C-385, csehszlovákiai pedig Zetor 8011 Crystal A későbbiek folyamán a román traktoripar is társult a traktorok kö zös gyártásához. A brassói Usina Trac- torul a ZKL Brno módosított tervdokumentációi alapján már az idén elkezdi a hajtott első futómű gyártását a lengyel és a csehszlovák, valamint a romániai traktorgyártás számára. Ezáltal lényegesen megnagyobbodott a termelés tömegessége, s az első futómű meghajtásával a traktor vonóereje is ötödrésznyivei növekedett. Ez az együttműködés egyúttal meggyorsította a nagyobb teljesítményű négyke rék-meghajtású traktorok gyártásának előkészítését, melyek iránt a csehszlovákiai mezőgazdaságban nagy az érdeklődés. Viszonylag kevesen tudnak még a cukorrépa-betakarító gépek fejlesztésére irányuló sokoldalú együttműködés eddigi eredményeiről. A Szovjetunióban és az NDK-ban, magyar és bolgár szakemberek közreműködésével kifejlesztették a KS ö-os önjáró cukorrépa-kiszánfó gépet. Az állami minőségellenőrzés keretében az idén már nálunk is elkezdik e gép próba- üzemeltetését, s a jelek szerint jövőre már komolyabb segítséget fog jelente ni a cukorrépa betakarításában. A két- menetes cukorrépa-betakarítás hatsoros önjáró gépsorába tartozik még az önjáró cukorrépa-fejelő gép is, melynek sorozatgyártása az idén kezdődött Csehszlovákiában, s már a közeljövőben együtt fog dolgozni a KS 6-os cukorrépa-kiszántó géppel az NDK-ban és Magyarországon, esetleg a KGST további államaiban is. A Komplex Programot minden irányban komplex módon kell értelmezni. Teljesítésénél a mezőgazdasági gépiparban is különböző nehézségeket kell leküzdeni, amihez nagyon sok bonyolult szakmai és politikai munkára van szükség. A mezőgazdaság gépesítésének minden KGST-tagállamban nagy népgazdasági jelentősége van, ezért a nemzetközi munkamegosztás kérdéseinek ebben az ágazatban a KGST XXVII. prágai ülésszaka is jelentős figyelmet szentelt. Ild) Az Agrostroj Pelhrimov gépújdonságai között szerepel 'az SP 152 es jüggesz- tett járvaszecskázó, amely zöldtakarmányok, fonny ászt ott takarmányok és a kombájnok után visszamaradt gabonaszalma betakarítására egyaránt alkalmas. Az idén 1350 darabot készítenek belőle. A mezőgazdasági gépgyártás olyan •igazat, amely a legintenzívebben járul hozzá a mezőgazdasági termelés munkaerő-szükségletének csökkentéséhez. s döntő mértékben hat a munkatermelékenység növelésére. A KGST-tagállamokban a munkaerő- hiányra és a népgazdaság intenzitásának fokozására való tekintettel a mezőgazdasági gépgyártásnak kifejezően racionalizációs jellege van, ezért a központi politikai és gazdasági szervek részéről is különleges figyelemben részesül. Csehszlovákiában például a bruttó mezőgazdasági termelés 1970-től 1975-ig körülbelül 14 százalékkal növekszik. A CSKP XIV kongresszusa határozatának értelmében a mezőgazdasági termelés növelésével kell fedezni az élelmiszerfogyasztás egész növekedési többletét, s közben a mezőgazdasági dolgozók létszámát I 1.25 000 személyről 955 000 személy re, vagyis 15 százalékkal kell csökkenteni. Hasonló fejlődést helyeznek kilátásba az 1975 utáni évekre vonatkozó gazdasági prognózisok. A KGST-tagállamok közötti nemzetközi munkamegosztás és a szocialista termelés feltételei között a mezőgazdasági gépek gyártásában (a traktorokat kivéve) nagyobb koncentrációt sikerült elérni, mint amilyen a legnagyobb kapitalista termelőknél tapasztalható. A Szovjetunióban természetesen a traktorok gyártásában is nagy a termelési koncentráció. Mindez kedvezően hatott a KGST-tagállamokban gyártott mezőgazdasági gépek bel ke reskedelmi áraira. Ma a csehszlovákiai mezőgazdasági vállalatok körülbelül 430 különböző típusú mezőgépet vásárolhatnak, amelyek közül mintegy 130 géptípus a többi KGST-tagállambóI származik. Ez azt jelenti, hogy a KGST tagállamok ban a mezőgazdasági gépek gyártásában már most is jelentős mértékben érvényesül a nemzetközi munkamegosztás. A legtöbb gépet az NDK-ból (kombájnok, burgonyaszedők, növényvédelmi gépek, vetőgépek, önjáró takarmánybegyűjtők, szalma prések, vető megszántok stb.), a Szovjetunióból (nehéz kerekes és lánctalpas traktorok, kombájnok, talajjavító gépek stb.), Lengyelországból (burgonyákiszántók, takarmányforgatók, trágyaszórók, szárítók), Magyarországról és Bulgáriából (kukoricabegyűjtő adapterek, kertészeti és szőlészeti gépek stb.) hozzuk be. Csehszlovákiából a KGST-tagálla- mokba főleg megosztott cukorrépabe- gyűjtő gépsorokat, burgonyaültetőket, burgonyaosztályozókat, fejőgépeket és fejőautomatákat, trágyaszórókat, hidraulikus rakodókat, rotációs kaszálógépeket stb. szállítunk. A sokoldalú szakosítási szerződés értelmében Csehszlovákia lesz a komlőtermesztés egyedüli szállítója Elsősorban az Ag- rostroj Prostejovban gyártott nagy teljesítményű komlófésülő gépekről van szó, amelyek utolsó típusa, a ČCH-4-es 400 dolgozót helyettesít. Ezt a gépet kiváló teljesítményéért, tiszta munkájáért és további előnyeiért az elmúlt évi brnói. gépipari vásáron aranyéremben részesítették. A Moto- kov külkereskedelmi vállalat a Žateci Komlótermesztés szakágazati vállalattal együttműködve az elmúlt évben megkezdte a komplex komlószüretelő gépsorok exportálását, amelyek a ÜCH-4-es fésülőgépeken kívül szárítóból, klimatizácios és egyéb beren dezésekből állnak. E komplex gépso rok iránt főleg a Szovjetunióból, az NDK-ból, Jugoszláviából, Bulgáriából és Romániából érdeklődnek. A szocialista államok nemzetközi együttműködésének elmélyítése érdekében a KGST 25. ülésszaka után, 1972 júniusában az egyes kiválasztott mezőgazdasági gépek gyártására sokoldalú távlati szakosítási szerződést írtak alá. Ezzel az egyes géptípusok fej lesztéséhez és szerkesztéséhez is lerakták a további rendszeres együttműködés alapjait, s a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok is szilárd jogi alapokon fejlődhetnek tovább. Már a jelen időben intenzív munka folyik az eddigi szakosítás elmé lyítésénr melynek eredményei főleg 1975 után mutatkoznak meg. A nemzetközi együttműködés jelentős minőségi változással is jár, a tárgyalások ugyanis a termelési programok elosz tásáról fokozatosan a gépek közös fej lesztési és szerkesztési feladataira térnek, át. Ez azt jelenti, hogy a közö sen fejlesztett új gépek az érdekelt államok távlati igényeinek is meg fognak felelni. Ilyen irányban már közismert a traktorok gyártására vonatkozó 1962- ben kötött csehszlovák lengyel együttműködési szerződés. Ennek értelmében a Lengyel Népköztársaság már évekkel ezelőtt átvette a Zetor 4011-es traktor gyártási dokumentá ciőját. Lengyelországban ezt a típust 1966 óta C-350-es jelöléssel gyártják, s a lengyel szakemberek saját korsze rűsítő javaslataikat is érvényesítették ezen a típuson. A lengyel és a cseh szlovák szakemberek 1963 óta egy újabb, 1,4 Mp teljesítményű traktor fejlesztésén is együttműködtek, mely nek közös gyártására 1969-ben került sor a varsói URSUS traktorgyárban és a ZKL Brno vállalatban. A szerző dós szerint a két fél körülbelül fele fele arányban gyártja a fő gépeleme két, mind a saját, mind a partner szükségletei számára. A fő alkatrészek A Taganrogi Mezőgazdasági Gépgyűr ban a 9. ötéves tervben 1050 Kolosz gabonakombájnt gyártanak. Ugyancsak az Agrostroj Pelhrimouban gyárt ják az RŽS 160 as rotációs kaszálógépet, mely iránt külföldön is nagy az érdeklődé',. Egy újabb Z 8011 Crystal traktor halad a gyárból rendeltetési helyére. A CSTK és jd felvételei
