Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)
1973-09-04 / 210. szám, kedd
A prápi Politikai Nevelés Háza felkészült a pártoktatás; évre 1973. IX. 4. A városi és a járási pártbizottságok mellett működő Politikai Nevelés Házai- a CSKP KB határozata alapján — a Marxista—Leninista Intézeteket, illetve Tanácsadókat és Tanulmányi Központokat hivatottak pótolni. Ezt az intézkedést a politikai nevelő- és ideológiai munkával szemben támasztott fokozott igények tettek indokolttá. Az új, szocialista ember nevelése ui. abban az időszak ban, melyet részben még mindig a burzsoá ideológia, a kispolgári csökevények és a múlt negatív jelenségei elleni harc, nem utolsósorban pedig az előítéletek leküzdésére irányuló törekvés jellemez, hosszadalmas folyamat, melynek sikere csak kitartással és a legnagyobb lelkiismeretességgel biztosítható. A prágai Politikai Nevelés Háza 1972 óta teljesíti küldetését. Kapuja a nyári szünetben szokásos karbantartási munkák ellenére is tárva van a magasabb fokú tanulmányaikat folytató, ismereteiket rendszeresen gyarapítani kívánó pártfunkcionáriusok részére. Miroslav Hanzík igazgató távollétében Josef Hauserrel, Prága Városi Pártbizottsága propaganda- és agitációs osztályának a vezetőjével a marxi—lenini e's. ti egyetem iránti fokozódó érdeklődésről beszélgetünk. Az intézet tevékenységének felügyeletével megbízott Hauser elvtárs tájékoztatása értelmében 1970-ben mindössze 320-an jár tak az esti iskolába, ám az 1972—73 tanévben már 1470 hallgatót tartottak nyilván. Az oktatási terv pedig minden esztendő első évfolyamában kb 700—800 új hallgatót irányoz elő. QSikerül-e teljesíteniük ezt az igényes tervet és kikből tevődnek össze az intézet hallgatói? — A pártszervek funkción« riusaiból, vezető állásban lévő gazdasági és kulturális dolgozókból, a prágai iskolák pedagógusaiból, valamint a városi és a központi tömegtájékoztatási eszközök dolgozóiból. Ez utóbbiak zöme ugyanis — így szól a párthatározat — 1978 végéig köteles elvégezni az esti egyetemet, melyre egyelőre néhány százan jelentkeztek. Célunk emellett természetesen a munkáshallgatók számának lé* nyeges gyarapítása. IA pártmunkával megbízott elvtársaknak azonban csak egy része jár az esti egyetemre. A többiek ideológiai neveléséről szakosított elméleti szemináriumokon gondoskodunk. A szemináriumok látogatói főleg a népi milícia törzskarának káderei, a kultúra, az oktatásügy, a kereskedelem és a kulcságazatok élenjárói. Számuk az elmúlt tanévben meghaladta a 2200-at. • Ügy tudjuk, hogy a Politikai Nevelés Háza a körzeti és a városi pártbizottságok részére lektorokat és propagandistákat is nevel. Milyen eredményeket értek el ezen a téren? — A pártszervek ezzel a munkával azokat az elvtársakat bízzák meg, akik megfelelő műveltségük és aktív tevékenységük alapján kielégítő gyakorlati tapasztalatokra tettek szert. Ez azt jelenti, hogy tartalmilag és módszertanilag is számítunk közreműködésükre a középfokú pártoktatás valamennyi alakulatában. A legutóbbi tanévben először rendeztünk részükre az esti iskola egyes témaköreinek magyarázatával foglalkozó ideológiai szemináriumokat. Ez az oktatási forma kitűnően bevált — ezt a 16 szemináriumon résztvett mintegy 1600 elvtárs ismereteivel is bizonyította —, de ezen túlmenően a pártoktatási program rögzítése is megkívánja, hogy folytassuk ezt a gyakorlatot. Csupán az új oktatási formát kell még alaposabban kidolgoznunk, hogy az esti egyetem lektorai a módszertani szemináriumokon szerzett tapasztalatokat is sikeresen felhasználhassák. Hasonló szemináriumokat rendeztünk azoknak a lektoroknak a részére — összesen 11- szervezet ideológiai aktívájából kiválasztott munkatársat tart nyilván. De sok közöttük a nemet —, akik a körzetekben és a járásokban, valamint a kulcs- fontosságú üzemekben előadó propagandistákat készítik elő! • Milyen feladatokra összpontosítják figyelmüket a jövő tanévben? — A pártoktatás tartalmi és módszertani színvonalának emelésével további oktatási formák bevezetésére törekszünk. Az ideológiai program rögzítése ugyanis lehetővé teszi az előadások színvonalasabbá tételét, illetve a lektorok munkamódszereinek gondosabb kidolgozását is. Ez a hallgatók aktivizálásához vezető bevált út. Azokra a kedvező tapasztalatainkra gondolok, amelyeket a középfokú és az esti iskolák hallgatóinak ideológiai konferenciái részére kidolgozott rendszerünkkel szereztünk. Ezek a konferenciák a múlt évben pl. a győzelmes február 25. évfordulójának hagyatékával foglalkoztak. A nagy jelentőségű évfordulóval összefüggő kérdésekről a körzeti esti iskolák hallgatói különféle beszámolókat s anyagokat dolgoztak ki és adtak elő. Az oktatási programon kívül azonban a pártirodalom tanulmányozásával szerzett ismereteik megbeszélésére rendezeti összejövetelek is igen népszerűek voltak. Ez az oktatási forma azért vált be, mert a hallgatókat érdekes formában sikerült a pártirodalom tanulmányozására ösztönözni. Az elvtársak a tankönyveken kívül a marxizmus— leninizmus klasszikusainak válogatott műveivel és a párt folyóirataiban megjelent fontosabb írásokkal is megismerkedtek. 0 A Politikai Nevelés Házának hallgatói öntudatos emberek s ezért feltételezhető, hogy lelkiismeretesebbek, komolyabban veszik a tanulást, mint azok, akik az alacsonyabb fokú tankörökbe járnak? — Az új szocialista ember nevelése bonyolult feladat. Időt igényel és a család, a párt, az állam, a társadalmi szervek segítségét is feltételezi. Tisztában vagyunk azzal, hogy az elv- társakat bizonyos munkamódszerre, önállóságra kell nevelnünk, hogy megszokják a rendszeres tanulást. Például az esti egyetem hallgatóinak nemcsak lelkiismeretesen kell dolgozniuk, hogy eredményeket mutassanak fel, hanem egyeseknek időközben az előzetes műveltségűkben mutatkozó hézagok pótlására is időt kell szakítaniuk. A propagandisták és a lektorok kifogástalan felkészültsége tehát elengedhetetlen követelmény. Enélkül aligha serkenthetnénk a hallgatókat a politikai irodalom tanulmányozására és aligha hívhatnánk fel figyelmüket a marxista irodalom klasszikusainak a müveire. • Hogyan ellenőrzik az eredményeket és főleg hogyan érvényesíthetők a gyakorlatban? — A szemináriumokon folytatott beszélgetések, az esti egyetemen pedig az egyes tantárgyakból vizsgázók feleletei is fényt derítenek a hallgatók ismereteinek fokára. A legtöbb helyen már az osztályzást is bevezettük, mert nem az a célunk, hogy az elvtársak gépiesen végigüljenek néhány előadást, hanem, hogy gondolkodásra szoktassuk őket, és elsajátítsák az előadott anyagot. Az esti egyetem hallgatóival ugyanis további céljaink is vannak. Képességeik szerint propagandistákat, illetve lektorokat igyekszünk nevelni belőlük. A jövő évtől kezdve pedig — szemesztrális tanfolyamok létesítésével — megteremtjük az ehhez a munkához szükséges módszertani feltételeket. A tanfolyamokra azokat osztjuk majd be, akik még nem jártasak az aktív pártmunkában, akikkel azonban a párt alapszervezetei mint propagan distákkal számolnak. Az utánpótlás olyan probléma, amely- lyel állandóan foglalkoznunk kell, még akkor is, ha a Politikai Nevelés Háza ma 300 lektort és számos, a városi párt- szervezet ideológiai aktívájából kiválasztott munkatársat tart nyilván. De sok közöttük a .nemzeti bizottságokban, a társadalmi intézményekben és egyéb intézetekben, az állami szervekben, a központi hivatalok ban és másutt tevékenykedő, segíteni akaró, készségesen rendelkezésünkre álló elvtárs is. Ezek különösen további problémáink megoldásánál vannak segítségünkre. ; • Milyen problémákra gon dől? — Munkánk minőségének színvonalasabbá tétele megkívánja a tananyag elemzését, illetve az eddiginél is alaposabb kidolgozását. Ez egyébként az előadók érdeke is, akik közt sok a kezdő. Köztudott ugyanis, hogy a párt a tisztogatási akció befejeztével újjá szervezte a letkorok és propagandisták aktíváját. Olyan elvtársak ajánlották fel a segítse güket, akik most először vég zik ezt a munkát, tehát pedagógiai tapasztalatokkal nem rendelkeznek. Ezért elengedhetetlen követelmény rendszeres ideológiai nevelésük. Munkáju kát minden bizonnyal megköny- nyítjük a politikai irodalom propagálására irányuló bibliográfiai kivonatok kidolgozásával, hogy a klasszikusok műveit ilymódon is áttekinthetőbbekké tegyük számukra. Ezt a munkánkat egyébként megköny- nyíti kitünően felszerelt könyvtárunk, melyben több mint 50 ezer pártirodalmi mű és nagy mennyiségű marxista folyóirat áll rendelkezésre. A további problémát a műszaki tansegédeszközök jelentik. A lektorok egyik csoportjának a feladata az ezzel a témakörrel összefüggő kérdések kidolgozása és koordinálása. Egy másik csoport a politikai irodalommal, egy további pedig a filmmel foglalkozva, módszertani dokumentumokat készít elő. A cél ugyanis rámutatni, hogyan használható fel a Jeg- hathatósabban a pártirodalom, illetve a film a pártoktatásban. Az 1973—74. pártoktatási évre tehát a központi bizottság májusi határozata értelmében rögzített programokkal készültünk fel, melyek alapján mód szertani tevékenységünk kétségtelenül könnyűszerrel to vábbfejleszthető és elmélyíthető. Ugyanakkor azonban azt sem hallgathatjuk el, hogy a párt- agitációval megbízott csoportjainak nyújtott segítséggel még nem lehetünk elégedettek. Noha a pártpolitika időszerű kér déseiről és a nemzetközi helyzetről szóló rendszeres havi megbeszéléseket nem hanyagoljuk el, az agitátorokat a szükséges érvekkel is felruházzuk, kétségtelen, hogy a jobb eredmények érdekében még többet is tehetnénk. Ezt bizonyítják a Szovjetunióban szerzett tapasztalataink, melyeknek felhasználása nemcsak a pártoktatás jobb minőségének, hanem a pártfeladatok pontos, maradéktalan teljesítésének és a nehézségek kiküszöbölésének a záloga is. KARDOS MARTA Čierna nad Tisou-i pillanatfelvétel. (Tóthpál Gyula felvétele] NYÁRUTÓ A VLTAVA PARTJÁN .. . (Molnár János felvétele)' AZ EREDMÉNY KÖTELEZ Húszéves a Népművelési Intézet A bratislavai Népművelési Intézet, amely a Megbízottak Tes tületének és a kormány határozatának az értelmében 1953 júliusában alakult, fennállása óta nagymértékben hozzájárult a szocialista kultúra fejlesztéséhez. Tevékenysége elsősorban a népművelési dolgozók továbbképzésére, szakmai és módszertani megsegítésére, valamint szakirodalom kiadására irányult, s ezáltal a népművelési intézmények jelentős érdemeket szerezlek a falvak szocialista szellemben történő átformálásában. Az állampolgári neveléssel a népművelési dolgozók jelentősen hozzájárultak a CSKP programjának a teljesítéséhez. Az iskolán kívüli nevelés kezdettől fogva szerepel az intézet munkatervében. Az évek folyamán a párt- és az állami szervek által támasztott követelményeknek megfelelően útmutató jellegű kiadványok, különböző szemináriumok, tanulmányutak, előadások, tanfolyamok és kulturális rendezvények szolgálták a dolgozók politikai nevelését és kulturális igényeinek a kielégítését. Napjainkban, amikor a tudományos-műszaki forradalom következtében , gyorsabb ütemben halad előre a szocialista építés, ez a tevékenység egyre jobban előtérbe kerül. A termelés modern formája az emberek viszonyában és az életformában számos olyan erkölcsi, etikai és társadalmi problémát hoz magával, melyekkel a népművelési dolgozóknak szembe kell nézniük s biztosítaniuk kell az egyén sokoldalú és harmonikus fejlődését. A műkedvelő művészi tevékenységben szintén kiemelkedő eredmények születtek. Az elmúlt húsz évben erről nemcsak a nagyobb szabású kulturális rendezvények — mint például a východnái folklórfesztivál vagy a komáromi Jókai-napok — tanúskodnak, hanem a Szlovákiában tevékenykedő különböző műkedvelő művészi csoportok és együttesek száma is. A jó eredmények eléréséhez a Népművelési Intézet ezen a téren — a szakemberekre támaszkodva — elsősorban szak- irodalom kiadásával, iskolázások rendezésével és a szakköröknek nyújtott módszertani útmutatással igyekezett hozzájárulni. Az egyes szakterületekkel kapcsolatos műsorfüzetek kiadásával közvetlenül hatott a műkedvelő művészi együttesek tevékenységének eszmei és művészi irányvonalára š ezáltal biztosította a társadalmi rendszerünknek megfelelő politikát nevelési célt. A Népművelési Intézet 1959- től napjainkig többek között mintegy 500 kiállítást rendezett* s ennek a negyedrészét külföldön, körülbelül 2400 különböző kiadványt jelentetett meg, ezen kívül az elmúlt húsz év alatt több mint száz tematikus felmérést végzett, mintegy ezer szemináriumot, értekezletet, illetve konferenciát rendezett, és felbecsülhetetlen értékű mód-* szertani útmutatást nyújtott a népművelési dolgozóknak. Figyelemre méltó eredmények ezek, melyek arra köteleznek, hogy a dolgozók s egyúttal a népművelési alkalmazottak nevelése — a marxizmus—leni* nízmus szellemében a jövőben még magasabb színvonalon folyjon. — ér -* Inehkarvezetök iskoláztatása A bratislavo] Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának rendezvénye A bratislavai Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya ebben az évben egy új hároméves magyar nyelvű karvezetői tanfolyamot indított olyan kórusvezetők számára, akik gyermekvagy felnőtt énekkart vezetnek, és tovább szeretnék bővíteni ismereteiket, szakmai tudásukat. E tanfolyam részét képezte az az ötnapos bennlakásos iskolázás is, amelyet az említett intézmény a napokban rendezett Komáromban. Az iskoláztatáson Grébner Margit, Pintér Ferenc és Schleicher László a karvezetésről, a hangképzésről és az énekkultúráról, Balázs Béla a CSKP művelődéspolitikájáról és a júliusi plénum határozatáról tartott előadást. Az előadásokat vita, szakmai megbeszélés követte. Többen megjegyezték, hogy a szabad időben végzett kulturális munkát és a népművelést gyakran még nem övezi kellő megbecsülés. Egy-egy énekkar vezetése is rengeteg munkát és időt igényel. Az énekkari tagokkal való együttműködésben fontos szerep jut a karvezető személyiségének, szakmai tudásának, szervezőképességének. A jó vezető munkája nyomán a szocialista közösségre jellemző vonásokat magán viselő kollektíva ková- csolódik ki. Minden falu büszke énekkarára, de sok esetben megfeledkezik arról, hogy az együttes nemcsak erkölcsi, hanem anyagi támogatást is érdemel. Oj énekkarok alapítása, a meglévőknek nyújtott hathatósabb támogatás az ifjúsággal végzett munka egyik új formája. A kórus Is lehetőséget nyújt az ifjúság alkotótevékenységének a kibontakoztatására; jó munkával szintén hozzájárulhat az ifjúságra vonatkozó párthatározat teljesítéséhez. HRITZNÉ KRAUSZ JÚLIA
