Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)
1973-09-04 / 210. szám, kedd
ÚJ F E L M E K SZENT TERÉZ ÉS AZ ÖRDÖGÖK (román' Háborús kalandfilm a Szent Teréz és az ördögök, Francisc Muntaenu munkája. Az ellenállási történet hőseire nehéz feladatot bíznak: fel kell robban- taniok egy viaduktot, hogy ezzel elzárják a németek előrenyomulásának útját. Az akc'ió a rendező számára lehetővé tette, hogy kalandot kalandra, izgalmat izgalomra halmozzon, s a történetet még egy szerelmi idillel is színezze. A jellegzetes akciófilmben jól ismert fordulatok és valószínűtlen epizódok váltják egymást. A rendezőnek is kiváló román író ezzel a filmjével nem érte el korábbi alkotásainak szintjét, nem sikerült elkerülnie a logikai hibákat és a túlzásokat. Jók a főszereplők — Ion Dichi seanu, Peter Paulhofer és Nagy Réka — játéka. A Szent Teréz és az ördögök című román film egyik jelenete Az Egyesült Államok történelmének egyik legsötétebb fejezetéről mond ítéletet Arthur Penn amerikai rendező A kis nagy ember című filmjében. A haladó szellemű alkotó tulajdonképpen _ több évtizedes mítoszt rombol szét, amikor az Amerika területén élő indián törzsek brutális tömegmészárlását tárja a nézők elé híven érvetődik, voltaképpen két értékrend között hányódik, belső indíttatású cselekvésre képtelenül. Az öngyilkosságnak is csak a gondolatáig jut el, megrettenve húzódik vissza a szikláról, ahonnan — életének, viszontagságainak tragikomikus- ságát érezve — le akart ugrani. Visszafordul, újabb kalandokba sodródik... s százhúsz Dustin Hoffmann (balra) A kis nagy ember című amerikai film' ben. zékeltetve, hogy az indiánok a fehér gyarmatosítók hódító céljainak estek áldozatul. A film központi alakja a kis nagy ember, aki százhúsz évesen — a nagy harcok utolsó élő rész- vevőjeként — furcsa nosztalgiaként felidézi élettörténetét. És akkor láttam, hogy az élet nagyon-nagyon nevetséges, és elhatároztam, hogy életemet eldobom magamtól — mondja a Kisember, miután sok-sok különös kalandot és megpróbáltatást volt kénytelen átélni és túlélni. Az indiánok nevelik, a fehér emberek keresztény kultúrájára buzgó lelkipásztor oktatja. Az indiánok apró termetűnek, de nagy bátorságának tartják; a fehérek úgy vélik: apró emberke, akivel különös dolgok történnek, de a dolgok vele s nem általa történnek. A Kisember valóban hányódik, sodródik, különös kalandokba keveredik ..., de sem az indiánok, sem a fehérek világát nem tudja vállalni, hol ide, hol oda évesen már csak egy furcsa nosztalgia pislákol benne, amikor felidézi a rég elpusztított indián törzset, a magukat ern- berarcúaknak nevezők törzsét, mely őt bátornak tartotta, s mely úgy harcolt, hogy az ellenfelet nem akarta elpusztítani, hanem a támadókat meg akarta szégyeníteni. Arthur Penn hőséről nem mond ítéletet, a Kisembert csupán végigköveti viszontagságos útjain, hogy a két értékrend közti tragikomikus hányattatásból maradandó értékű filmet kerekítsen. A kis nagy ember szerepét Dustin Hoffmann, az egyik legtehetségesebb amerikai színész játssza — páratlan mesterségbeli hozzáértéssel. A humoros, sőt ironikus hangvételű, rendkívül lendületes tempójú és mélységesen humánus filmet az 1971. évi moszkvai nemzetközi fesztiválon — versenyen kívül — a Szovjet Békevédők díjával tüntették ki. W3LLIT SEMMI SEM HOZZA KI A SODRÁBÓL (nyugatnémet) olpszországi nyaralásuk idején játszódik le. A szolid mesterségbeli tudással készült ötletes, szellemes film az igényesebb szórakoztató termékek közül való. — ym — A LABORATÓRIUMI TECHNIKA ÚJ ÚTJA Gondolkodásunkban a tudományos és műszaki fejlődés eredményei szinte elválaszthatatlanul asszociálódtak a laboratórium fogalmával. Ha a riporter az újságban beszámolót ír valamiféle tudományos kutatómunkáról, a kísérő képen rendszerint a mikroszkóp fölé hajló tudóst, vagy a kísérleti berendezést körülálló fehér köpenyes emberek csoportját látjuk. A tudomány múltja azonban sokkal nagyobb, mint a kísérleté és a laboratóriumé. Az antik tudomány kitűnő megfigyelésekre támaszkodott, de nem ismerte a módszeres és tudatos kísérletet. Ez utóbbi a reneszánsz vívmánya, amely a spekulációtól a természet és a tények világa felé fordult, a humán világnézet pedig megszüntette a kísérletezésnél nélkülözhetetlen manuális munka korábbi lebecsülését. Az új tudomány persze néha ködképeket kergetett, mint amikor az alkimisták a fémkohászat tapasztalatainak merész extrapolációjával aranyat, vagy a gyógyszerészet sikerein felbuzdulva a bölcsek kövét, az életelixírt akarták görebeik- ben előállítani. A laboratóriumi technika igazi fellendülését az ipari forradalom, a XIX. század hozta meg. Ekkor keletkeztek az első mai értelemben vett alapkutató laboratóriumok. Az ipari kutatás ősének talán Edison 1870-ben alapított laboratóriumát tekinthetjük, amely már a piaci igények kielégítésére kutatott, s amelyből tulajdonképpen a General Electric Company kinőtt. Számítógépes laboratórium A mai tudományos és technikai felfedezések egész sora helyezi egyebek között a laboratóriumi technikát is új alapokra. A laboratórium célja a kísérletezés, az elmélet, a feltevések szembesítése a tényekkel. A kísérlet eredményes megszervezése és végrehajtása nem könnyű feladat, számtalan csapda fenyeget: a jelenségeket függetleníteni kell a környezet zavaró hatásától, a nagy számú paraméter többségét állandó értéken kell tartani, s csak néhány kiválasztottat változtatni úgy és akkor, ahogy azt céljaink megkívánják. Ehhez kellenek a laboratóriumi feltételek. A számítógép, mint a valóság modellje ideális laboratóriumi körülményeket teremt, hiszen a program a kiválasztott paraméterekre korlátozza a változásokat, azokon belül viszont villámgyorsan létrehozza a lehetséges variációkat, az eredményeket azonnal fel is dolgozza, rögzíti, tömérdek munkát és időt takarítva meg a kísérletező számára. Felmerül a kérdés: adhat-e a számítógép új eredményt, amikor a kísérletező programozza be? Ha nem, akkor nem is igazán kísérleti eszköz. A felelet egyszerű, hiszen ha tudnánk előre az eredményt, akkor a számítógépre nem is volna szükség. Következtetőképességünk még a mindennapi történések viszonylag egyszerű eseteiben is gyakran csődöt mond. A sokváltozós, komplex jelenségek kiinduló adataiból a következményt sokszor még nagy vonalaiban sem tudjuk előre megmondani. A számítógépes kísérlet elvégzéséhez a fizikai világ valamiféle modelljéből kell kiindulnunk, valamilyen munkahipotézisből. Minél tökéletesebb és részletesebb információt tudunk betáplálni, annál valószínűbb, hogy az eredmények jól egyeznek a megfigyelt tényekkel. Ez egyébként a hagyományos kísérletnél is így van. Az elmélet próbaköve a jóslatok egyezése a megfigyeléssel. Gondoljunk csak az általános relativitás elméletére, amely még napjainkban is gyűjti az igazoló kísérleti megfigyeléseket! A libanoni cédrusok Az észak amerikai mammut fény őket leszámítva a világ leghíresebb fái kétségtelenül a libanoni cédrusok. Arról nevezetesek, hogy a fenyőfélék családjába tartozó néhány rokonukkal együtt a szó szoros értelmében véve évezredeket megérő faóriások. Az öt-hat ezer éves cédrusokról szóló írások minden bizonnyal a legendák'körébe tartoznak, de ezerévesnél idősebb fákat a Lés Cédresnek nevezett kirándulóhelyen ma is láthat a turista. A libanoni hegyek — a Libanon és az Antili- banon egymással párhuzamos vonulata — valaha szinte egyetlen összefüggő cédruserdővel borítottan pompáztak. 100—150 kilométer hosz- szúságában. Valaha... Négy öt ezer évvel ezelőtt, amikor ezen a tájon még az ókor legérdekesebb népe, a kitűnő kereskedelmi érzékkel és nagyszerű hajózási ismeretekkel rendelkező, a mai írásunk alapjait megalkotó és a szólásmondás szerint a pénzt feltaláló föníciaiak laktak. A cédrus — ez a csodálatos faóriás — egyaránt kellett a tengerészeknek és a kereskedőknek. A kőkemény szívós fából faragott gerendák, deszkák évszázadokig állják a sós víz, az eső, a szél ostromát, sőt még a fa alattomos ellensége, a szú sem támadja meg. Ezért a világjáró föníciai gályák cédrusfából készültek. Az egyiptomi fáraókat cédrusfából faragott, dúsan aranyozott koporsókban helyezték nyugalomra a piramisok, majd a föld alatti sírkamrák belsejébe. Libanoni cédrusfából építették az ókor egyik leghíresebb épületét, Salamon király jeruzsále- mi templomát is. Ma már csak néhány száz cédrusfa maradt Lés Cédresbcn és alig ezer egész Libanonban. Túlélték évszázadok, sőt évezredek minden viharát s most szigorú természetvédelmi törvények védik őket. A számítógép, mint kísérleti technika, egyelőre inkább az alkalmazott tudományokban vívott ki jó helyet magának, térhódítása az alaptudományokban talán csak ezután várható. Ne tévesszük össze a puszta adatfeldolgozást a tényleges kísérlettel. Az előbbivel bőségesen élnek a legváltozatosabb tudományágak, mint a magfizika, a krisztallográfia, a rádiócsillagászat, az aerodinamika és egyre növekvő mértékben a biológia és az orvostudomány. Számítógépes kísérletezésnek minősíthetjük például azokat a tervezési munkákat, amelyek során a repülőgép-konstruktőrök kialakítják a modern ultraszonikus gépek minimális súlyú, legkedvezőbb szilárdságú és aerodinamikai tulajdonságaiban is megfelelő formáit. Az áramköri tervezés is — bonyolult áromkörök esetén — annyi változat áttekintését igényli, amire csak a számítógép képes. így magunknak a számítógépeknek a kísérleti tervezése is számítógépek segítségével történik. A számítógépes laboratórium a gépi nyelv tekintetében különleges igényeket támaszt: az összetett rendszer elemeinek viselkedési szabályait kell ezen a speciális nyelven a gép számára „érthető“ módon megfogalmazni, mint például a sakkfigurák lépési szabályait. Ezen a módon társadalomtudományi, pénzügyi, közgazdasági vagy kozmogóniai kísérletek végzése is elképzelhető, ahol a laboratóriumi feltételeket egyéb eszközökkel nem is tudjuk előállítani. Ürlaboratórium Az űrtechnika a kísérletező tudós számára ismét egészen más értelemben kínál új lehetőségeket. A Föld körül keringő szputnyik a súlytalanság állapotában van, és kívül a földi atmoszférán, amely a világűrből hozzánk érkező információkat alaposan megtizedeli. És magát a Földet is olyan perspektívából látja, amely a felszínem élő apró lények elől egyébként elfedett tények sokaságának a megfigyelésére ad lehetőséget. Amint az az eddigi űrkísérletekből közismert, a mesterséges égitestek nemcsak fizikai, hanem biológiai és orvostudományi laboratóriumok is, módot adva az élő szervezet viselkedésének tanulmányozására a súlytalanság állapotában. Visszatérve a fizikára, a földi légkör a világ űrből érkező elektromágneses sugárzások zömét nem engedi át. A Föld színére csupán a látható fény, néhány szűk rádióhullámsáv és az infravörös spektrumnak egy korlátozott és erősen csillapított része jut el. Csak néhány éve, a magaslégköri rakéták útján szereztünk tudomást arról, hogy röntgensugárforrások is léteznek a világegyetemben. Az űrlaboratóriumok segítségével szereztük meg az első áttekintést az ultraibolya égboltról. E réven jutottunk hozzá ahhoz, hogy a Napot az eddig előlünk elzárt hullámtartományok tükrében tanulmányozzuk. És mind e megfigyelések még csak éppen hogy megkezdődtek, így az asztronómia tudománya joggal vár még sok eredményt az űrlaboratóriumok tevékenységétől. A kozmikus sugárzás a légkörön kívül eredeti alakjában tanulmányozható, még mielőtt kölcsönhatásba lépne a légkör részecskéivel. Ismereteink a szoláris szélre, a Föld ionosz- férájára, magnetoszférájára, a bolygóközi térre vonatkozóan máris jelentősen bővültek, nem is beszélve a Hold, Venus és Mars közvetlen feltárásáról. Az ionoszféra plazmaállapotú anyag, ezt ilyen mértékben földi laboratóriumban lehetetlen volna produkálni. Ma már vannak speciális napkutató, csillagászati, geodéziai, meteorológiai, űrtechnológiai és egyéb sajátos rendeltetésű mesterséges holdak, illetve űrlaboratóriumok. Lánglaboratórium De menjünk tovább az újfajta laboratóriumok seregszemléjén. A láng, az égés ősidők óta szol gálja az embert, mint hő- és fényforrás. Kétes értékű „szolgálat“ az égéstermékek gyors expanziójának felhasználása katonai célokra, már inkább közérdekű, ha ugyanezt a jelenséget a belső égésű motorokban vagy a sugárhajtású repülőgépekben hasznosítjuk. Az utóbbi két évtizedben azonban a láng újszerű és érdekes hasznosítása tűnt fel: a láng fal nélküli, jól reprodukálható termosztatikus gáztér 1000—4000 Kelvin-fok közötti hőmérsékleten, amelyben kitűnően tanulmányozható a magas hőmérsékleten végbemenő vegyi reakciók kinetikája, termodinamikája és spektroszkópiája. Igen jó lánglaboratóriumot szolgáltat a hidrogén, oxigén és nitrogén — tüzelő, oxidáló és hígítóanyag — keveréke. A benne végbemenő vegyi reakciók viszonylag egyszerű, a láng a látható és az ultraibolya spektrum nagy részében átlátszó, benne a töltött részecskék koncentráció ja elhanyagolható. A lánglaboratórium alkalmazási területe máris tág programot fog át a tüzelőanyagok valameny- nyi fajtájának vizsgálatától az űrtechnológiáig, a katalitikus és korróziós problémákig, a levegőszennyezéstől a közvetlen villamosenergia előállításáig. Nem beszéltünk külön a magfizikai laboratóriumokról és a kísérleti reaktorokról. Ennek ellenére le lehet szögezni, hogy a tudományt a jövőben sem kizárólag a millió rubeles vagy dolláros űrlaboratőriumokban és a hasonló különleges intézményekben elért eredmények viszik csak előre, hanem a fejlődéshez a mi szerény eszközökkel végrehajtott kísérleteink — alapos tudással, jó fantáziával, iogikával és megfigyelő erővel társítva — is hozzájárulnak. (dj) 1973. IX. 4. 6 A KIS NAGY EMBER (amerikai) E szórakoztató vígjáték alkotói szemmel láthatóan nem igyekeztek többre, mint a közönség megnevettetésére. Rolf Olsen rendaző filmjében a komikum két, haragban, veszekedésben élő német család körül bontakozik ki, s az egész story
