Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)

1973-09-04 / 210. szám, kedd

A Vietnami Demokratikus Köztársaság ifjúsága derekasan kiveszi részét a szocialista haza újjáépítéséből. (Sebes Tibor felvétele) TOVÁBBI TERULETSZERZÖ AKCIÓK A DIFK nyilatkozata £ Kompong Cham ostroma Az ENSZ hivatott a válság megoldására WALDHEIM AMMANBAN TÁRGYAL Saigon — A saigoni hadveze­tőség — a tűzszüneti megálla­podások újabb megsértésével — vasárnap és hétfőn Is folytatta a DIFK területei ellen indított területszerző akcióit. Thua Thien tartományban, az egyko­ri császári székváros, Hűé kör­nyékén a felszabadító erők ágyútűzzel válaszoltak a saigo­ni alakulatok támadásaira. A Mekong deltavidékén a saigoni rezsim csapatai a 4. számú or­szágút mentén tettek kísérletet az ellenőrzésük alatt álló terű let növelésére, de itt is meghiú­sították terveiket. A kétoldalú katonai vegyes bizottságban résztvevő DIFK- küldöttség nyilatkozatban ítél­te el a saigoni kormányzatnak a katonai vegyes bizottság meg­bénítására irányuló tevékenysé­gét, azt, hogy megtiltotta a saigoni újságíróknak a DIFK- szóvivő heti sajtóértekezletén való részvételt és hogy indok lás nélkül nem vett részt a ve­gyes bizottság albizottságainak szombatra kitűzött ülésén. A saigoni fél magatartása és eljárása az augusztus 31-i ülé­sen és az azt követő napokban nemcsak a sajtószabadságot sér tette meg, hanem újabb, na gyobb akadályt gördít a kato nai vegyes bizottság munkájá­nak útjába — állapítja meg a DIFK-küldöttség nyilatkozata. Ez az eljárás a párizsi megálla­podásban és a június 13-i közös közleményben foglaltak megva­lósításának módszeres meghiú­sítására irányul, ellentétes a la­kosságnak a függetlenségre, a demokráciára, a békére és a nemzeti egyetértésre irányuló törekvéseivel. A DIFK küldött­sége erélyesen elítéli a saigoni kormányzat terveit és magatar­tását, követeli, hogy a saigoni fél tartsa szigorúan tiszteletben és hajtsa pontosan végre a pá­rizsi Vietnam-megállapodást, a csatolt jegyzőkönyvek, valamint a június 13-i közös közlemény előírásait és mindazt, amiben si­került a kétoldalú vegyes bi­zottság ülésein megállapodni. A DIFK küldöttsége — hang­zik a nyilatkozat — a jövőben is arra fog törekedni, hogy a két­oldalú katonai vegyes bizottság folytassa munkáját és jó ered­ményekre jusson. Hanoi — Elutazott Hanoiból Nguyen Huu Tho, a DIFK kon­zultatív tanácsának elnöke, aki úton az el nem kötelezett or­szágok algíri csúcsértekezleté­re, néhány napot a VDK főváro­sában töltött. Elutazása előtt megbeszélést folytatott Ton Duc Thanggal, a VDK elnökével és Le Duannal, a Vietnami Dolgo­zók Pártja Központi Bizottsá­gának. első titkárával. Phnom Penh — A kambod­zsai felszabadító erők folytat­ják az ország harmadik legna­gyobb városának, Kompong Cham tartományi székhelynek az ostromát, és az ország déli részében a 4. számú országút mentén meghiúsították a rezsim alakulatainak támadási kísérle­tét. Kompong Chamnál a felsza badító erők észak és délnyugat felől egybehangolt támadásokat indítottak, s egyidejűleg hozzá­láttak a város környékén elszi­getelődött ellenséges gócok fel­számolásához. A 4. számú országút mentén, a fővárostól 32 kilométerre újabb útszakaszról űzték ki a Phnom Penh-i rezsim alakula tait. A rezsim katonasága a fő várostól 20 kilométerre meg próbált a 4. számú országion egy szakaszt visszafoglalni, de a kísérlet kudarcba fulladt. A felszabadító erők álcázott fede­zékeikben megvárták, amíg az ellenfél 75 méterre megközelíti őket, gépfegyverből tüzet nyi tottak. A kormánycsapatok sú­lyos veszteségeket szenvedtek és visszavonulásra kényszerül­tek, jóllehet az akcióban fel­használták az Egyesült Államok „ajándékát“, több 105 mm-es üteget is. den feltétele annak, hogy a ta­nácskozás beváltsa a hozzá fű zött reményeket, s erősítse a népek antiimperialista harcát, valamint a békéért és a bizton­ságért folytatott küzdelmét. A szocialista országok, inter­* HARMADIK VILÁG nacionalista kötelezettségeikhez híven, támogatták és támogat­ják ezeket az országokat nem­zeti függetlenségük biztosításá­ban, s gazdasági önállóságuk kivívásában, valamint abban a küzdelemben, melyet a szociális haladás érdekében folytatnak. A nemzetközi helyzet enyhülé­se, mely a Szovjetunió követke­zetes békepolitikájának az ered ménye, kedvező feltételeket te- renmt a fejlődő országok szá­mára is. Jelentős erőről lévén szó, egyes csoportok mindent elkö­vetnek annak* érdekében, hogy csökkentsék ezen országok poli­tikájának imperialistaellenessé- gét, s éket verjenek a mozga­lom és a szocialista országok biztatóan fejlődő kapcsolatai közé. Ennek érdekében külön­böző elméletek születnek. Köz­tük olyanok, melyek elmossák az antiimperialista harc lénye­gét, s egy kalap alá veszik a kapitalista és a szocialista tár­Amman — Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek főtitkára közel-keleti kőr­útjának ötödik és egyben utolsó állomására, Ammanba érkezett, ahol tegnap kezdte meg tanács­kozásait. A világszervezet főtitkára, megérkezése után adott sajtó- nyilatkozatában ezúttal is rá­mutatott, hogy nem közvetítő­ként járja a Közel-Keletet, célja mindössze az, hogy tájékozód­jék az érintett országok állás­pontjáról a rendkívül súlyos közel-keleti helyzet ügyében. Ugyanakkor azonban leszögezte, hogy az ENSZ az alapokmány ban foglalt elvek értelmében egyértelműen hivatott a válság megoldására. Azt is hangsú­lyozta, hogy az ENSZ állás­pontja továbbra is változatlan a megszállt területek, köztük jeruzsálem státuszának kérdé­sében. Jordániában nagy jelentősé­get tulajdonítanak Waldheim látogatásának. Rámutatnak: az ENSZ főtitkárának ammani ta­nácskozásaira olyan időpontban kerül sor, amikor Jordánia ko­moly lépéseket tesz afelé, hogy megjavítsa és rendezze kapcso tatait más arab országokkal. Egyes jordániai lapjelentések szerint ugyanis a hét végére várható, hogy Egyiptom és Szí­ria helyreállítja a normális dip­lomáciai viszonyt, a hasemita királysá-ggal. Kairó — Az egyiptomi fővá rosban hivatalos közleményt ad tak ki Waldheim tárgyalásairól. Eszerint a főtitkár és egyiptomi tárgyalópartnerei az 1967-es iz­sadalmi rendszert. Azzal ugyan­is, hogy a világot „gazdagokra" és „szegényekre“, kicsi és nagy országokra, erősekre és gyen­gékre osztják, lényegében a mozgalmat szeretnék megoszta­ni. A harc ugyanis a világon nem a „gazdagok“ és a „szegé­nye“, a fejlett és a fejletlen országok között folyik, hanem a haladás és a reakció erői között. Erre figyelmeztet egyébként az az üzenet is, me­lyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára küldött a ta­nácskozás házigazdájának, Hua­ri Bumedien algériai államfő­nek. Abban a kérdésben ugyanis, hogy ki az ellenség és ki a ba­rát, s mely országok lehetnek az el nem kötelezettek termé­szetes szövetségesei, nem a gaz­dagság, vagy a nagyság a meg­határozó, hanem, hogy a vilá­gon folyó osztálykiizdelemben ki kinek az oldalán áll. Az el­nyomás, kizsákmányolás, faji megkülönböztetés, gyarmatosí­tás stb. oldalán-e, vagy a társa­dalmi haladás, egyenlőség, a népek függetlensége és ember­hez méltó élete pártján-e?! A tanácskozás készülő doku­mentuma, a politikai -nyilatko­zat elengedhetetlennek tartja a békét és biztonságot a „harma­dik világ“ számára. Ugyanakkor megállapítja, míg a fejlett or­szágok között enyhül a feszült­ség, addig a fejlődő országok — raeli hódítás és a palesztin nép jogainak 1948 óta tartó izraeli semmibevétele következtében kialakult közel-keleti helyzet fokozódó súlyosságáról tárgyal­tak. Megvitatták az ENSZ fő­titkárának és személyes képvi­selőjének a békés rendezés ér­dekében kifejtett erőfeszítéseit, a közel-keleti helyzettel foglal­kozó biztonsági tanácsi ülések eredményeit és annak szüksé­gességét, hogy a kérdés az ENSZ keretei között rendeződ­jék. A hivatalos egyiptomi közle ményből és Kurt Waldheimnek elutazása előtt megtartott sajtó értekezletéből egyaránt kiderül, hogy Kairóban a tárgyaló jelek az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1967. november 22 én hozott, 242. határozatát tekintik mérv adóként a rendezés kidolgozó sóhoz. Szadat hangsúlyozta, hogy Egyiptom ragaszkodik te­rületei felszabadításához és a palesztinai nép törvényes jogai nak szavatolásához. Sajtóértekezletén Waldheim közölte, hogy kiváló légkörű és érdekes kairói tárgyalásai al­kalmat adtak neki arra, hogy jobban megértse az egyiptomi kormánynak a közel-keleti problémával kapcsolatos véle­ményét. Waldheim cáfolta hogy mostani útja során közvetítő tevékenységet fejtett ki és kö zölte, hogy New Yorkban a köz gyűlés rövidesen megnyíló ülésszakát felhasználva, folytat­ja majd az érdekelt felek kép­viselőivel a most megkezdett eszmecserét. az imperialisták cselszövései miatt — újabb és újabb konflik tus-veszélynek vannak kitéve. A kolonializmus, cionizmus, va lamint a faji elnyomás elleni küzdelem éppen ezért elenged hetetlen. Az előkészítő bizottság mun­kája érzékelteti, a fejlődő or­szágok felismerték, a legfonto­sabb most, hogy az imperializ­mus elleni küzdelem hatásos eszközeit megtalálják, s engesz­telhetetlen harcot vívjanak a reakciós erőkkel, melyek min­den eszközzeP fékezni akarják a „harmadik világ“ politikai, gazdasági és szociális fejlődé­sét. |/orai volna persze még az értekezlet eredményeiről beszélni. Egy azonban bizonyos, az imperializmus agresszív po­litikájával szemben a szocialis­ta világrendszer a béke aktív védelmének és a nemzetközi biztonság megszilárdításának politikáját állítja szembe, s ez a politika teljes mértékben megfelel a „harmadik világ“ érdekeinek is. A tanácskozás feltehetőan ezt a felismerést éppúgy megerősíti, mint azt a másikat, hogy az el nem köte­lezett országok igazi szövetsé­gesei azok, akik következetes antiimperialista politikát foly­tatva erősítik a népek közti ba­rátságot. FONOD ZOLTÁN VLAGYIMIR ALHIMOV külke­reskedelmi miniszterhelyettes vezetésével szovjet kormány- küldöttség utazott Washington­ba, hogy megtárgyalja a szov­jet—amerikai gazdasági és ke­reskedelmi együttműködés fej­lesztésével kapcsolatos valutá- ris és pénzügyi kérdéseket. HENRY KISSINGER, kijelölt amerikai külügyminiszter, aki tegnap vette át új hivatalát, a kaliforniai San Clementében egyórás megbeszélést tartott Anatolij Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövettel. A SZOVJETUNIÓ és az NDK közötti barátság és együtttmű- ködés elmélyítése terén végzett kiemelkedő tevékenysége elis­merésképpen Lothar Boltzot, a Német—Szovjet Barátsági Tár­saság elnökét 70. születésnapja alkalmából a Népek Barátsága Érdemrenddel tüntették ki. GEORGE SCHULTZ, amerikai pénzügyminiszter, az elnök gaz­dasági tanácsadója október ele­jén a Szovjetunióba, Jugoszlá­viába és az NSZK-ba látogat. AZ EURÓPAI biztonsági érte­kezlet második szakaszát elő­készítő koordinációs bizottság újabb ülést tartott, hogy meg­próbálja megoldani a nem eu­rópai földközi-tengeri országok­nak a második szakaszban tör­ténő meghallgatása kérdését. TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, az Államtanács elnöke ünnepélye­sen megnyitotta a 29. plovdivi nemzetközi vásárt. HORST SOLLE, az NDK kül­kereskedelmi minisztere meg­nyitotta az idei lipcsei őszi vá­sárt. AZ UNITA legutóbbi számá­ban U. Pecchilli, az Olasz Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának titkára közölte, az olasz párt tagjainak létszáma augusz­tus végén egymillió 615 ezer fő volt. A taglétszám jelenleg 30 ezerrel haladja meg az 1972. évi legnagyobb létszámot FÜLÖP, edinburghi herceg, az angol királynő férje nem hiva­talos jellegű látogatásra a szovjet fővárosba érkezett. A repülőtéren Fjodor Szurganov, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnökhelyet­tese üdvözölte a herceget MÁKARIOSZ érsek, a Ciprusi Köztársaság elnöke kijelentet­te, hogy nem jelölteti újra ma­gát, miután 1978-ban lejár öt­éves elnöki megbízatása. El­mondotta, hogy Grivasz tábor­nok célja a ciprusi kormány megdöntése és elsősorban az ő meggyilkolása. FERNANDO VALVERDE VE­GA, Costa Rica-i közbiztonság­ügyi miniszter San Jóséban tar* tott sajtóértekezletén bejelen­tette, hogy a kormány összees­küvés nyomára bukkant. A „Szabad Costa Rica“ nevű fa­siszta szervezet jobboldali ér­zelmű katonák és bizonyos kö­zép-amerikai államok támoga­tásával meg akarta dönteni Jó­sé Figueres Ferrer elnök rend­szerét. Mit rejt a sombrero?... (H. Baöík karikatúrája) Elítélik a rágalmazást Moszkva — A múlt hé<ten szovjet tudósok nyílt levélben ítélték el A. D. Szaharov akadé­mikus tevékenységét. Megítélé­sük szerint Szaharov az utóbbi években elfordult az aktív tu­dományos tevékenységtől, és számos nyilatkozatot tett, ame­lyekben becsmérelte az állam­rendet, a Szovjetunió bel- és külpolitikáját. Külföldi tudósí­tóknak nemrégen adott nyilat­kozatában odáig ment, hogy fellépett a Szovjetuniónak a nemzetközi feszültség enyhítésé­re és a világon az utóbbi időben végbement pozitív változások megszilárdítására irányuló poli tikája ellen. Ezeket a nyilatkozatokat A. D. Szaharov a szovjet valóság durva eltorzításával, a szocia­lista rendszerről hangoztatott koholmányokkal próbálja iga­zolni. Kijelentéseivel szolidari tást vállal a legreakciósabb im­perialista körökkel, s ténylege­sen a Szovjetunió és más szo­cialista országok ellen folyta­tott ellen égés propaganda esz­közévé vált. A levelet aláíró tudósok, akik között van Bogoljubov, Vino­gradov, Kedrov, Keldis, Nyesz- mejanov, Paton, Szkobelcin s mások, felháborodásukat fejez­ték ki Szaharov nyilatkozatai miatt és erélyesen elítélték te­vékenységét. A moszkvai Pravda augusztus 29-i számában közölt levelük­ben szovjet zeneművészek és zenetudósok is csatlakoztak Szaharov bírálóihoz. Bennünket, a szovjet művészet képviselőit, akik kitartóan hívek vagyunk a népek kölcsönös közeledésének és megértésének fennkölt hu­manista hagyományaihoz és egyöntetűen támogatjuk kom­munista pártunk politikáját, felháborít Andrej Szaharov te vékenysége, amelyet erélyesen elítélünk, — hangoztatja a le­vél, amelyet többek között Dmitrij Kabalevszkij, Aram Ha- csaturjan, Tyihon Hrennyikov, Dmitrij Sosztakovics, Rogyion Scsedrin és mások írtak alá. Kommentárunk F estői környezetben, a fő várostól 25 kilorm'terre, a Földközi tenger partján fekvő Nemzetek Palotájában kezdő­dött meg vasárnap az el nem kötelezett országok külügymi­nisztereinek háromnapos érte­kezlete. A külügyminiszterek találkozóját az állam- és kor­mányfők megbeszélése követi, mely a tervek szerint szeptem­ber 5-től 8-ig tart. A vendéglá­tók mindent elkövettek annak érdekében, hogy a legkedvezőbb feltételeket biztosítsák az érte­kezlet lefolyása számára, hogy az el nem kötelezett országok negyedik csúcstalálkozójának előkészítése hibátlan legyen. Egyébként az az Algéria fogad­ja most közel 80 ország és szer­vezet küldötteit, mely tavaly ünnepelte függetlensége kivívá­sának 10. évfordulóját. A részvevő országok száma is bizonyítja, jelentős tanácsko­zásról van szó, olyanról, mely­re érdemes odafigyelni. A „har­madik világ“ — ahogy ezeket a fejlődésben levő országokat szokták nevezni — különböző földrészek államait öleli fel, s már eddig is jelentős tényező volt a nemzetközi politikában. Társadalmi rendszerükben elté­rő, a fejlődés különböző fokán álló országok ezek, melyeket az el nem kötelezettség politikája kapcsol egybe. Antiimperialista politikájuk jelentős erő a mai világban. Most is megvan min-

Next

/
Thumbnails
Contents