Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)

1973-09-03 / 209. szám, hétfő

AZ IDEI GAZDAG TERMÉS

népOnk szorgalmat dicséri

(Folytatás az 1. oldalról) .

CSKP KB titkára, JOZEF LENÁRT, az SZLKP KB első titkára, PETER COLOTKA, 'az SZSZK kormányának elnöke, MILOSLAV HRUSKOVlC, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára, JAN BARYL, a CSKP KB titkára, BOHUSLAV VEČERA, a CSSZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere, ONDREJ HOLEC, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Szlovákiai Központi Bizottságának az elnöke.

Az aratóünnepély tiszteletbeli vendégei között voltak még az SZLKP KB Elnökségének tagjai — ONDREJ KLOKOČ, az SZNT elnöke, LADISLAV ABRAHÁM, a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöke, VILIAM ŠALGOVIČ, az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának az elnöke. A szlovákiai aratóünnepélyen részt vett JOSEF NÁGR, a CSSZK mezőgazdasági és élelmezés- ügyi minisztere, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének cseh képviselői. A díszemelvényen helyet foglaltak az SZLKP kerületi bizottságainak vezető titkárai és az egyes kerületek további képviselői.

Az ünnepségen részt vett VLAGYIMIR VLA- GYIM1ROVICS MACKEVICS, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott csehszlovákiai nagykövete, MIHÁL MIHAJLOVICS GYEJEV, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja és a szocialista országok Bratislavában akkreditált konzuláris képviseleteinek további vezetői.

A csehszlovák állami himnusz elhangzása után mikrofonhoz lépett JÁN JANOVIC, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere, aki szívélyesen üdvözölte a szlovákiai aratóünnepélyen megjelent kedves vendégeket, a CSKP KB és a CSSZSZK kormányának a küldöttségét és másokat, majd átadta a szót GUSTÁV HUSÁK elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának. Ebben a pillanatban az aratókoszorúkkal díszített emelvényhez sietett a pionírok egy csoportja és vörös virágcsokrokat nyújtott át a becses vendégeknek.

Viharos taps közepette emelkedett szólásra GUSTÁV HUSÁK elvtárs, a CSKP KB főtitkára.

Szombaton délután és vasárnap a Váralja térségében elhelyezett vásárvárosban, a fürdőben felállított színpadok előtt, valamint a zobori szabadtéri színpad lelátóin szórakozott a közönség. A VIII. szlovákiai aratóünnepély jó alkalmat adott a barátok, az ismerősök találkozójára és a hasznos tapasztalatcserére egyaránt, ami méltóképpen domborította ki e hagyományos, felejthetetlen ünnepély igazi jelentőségét.

(ČSTK — SZ. A.)

Gustáv Husák elvtárs beszéde

(Folytatás az 1. oldalról) termázsán felüli hektárhozamo- kat ért el. Joggal kijelenthetjük, hogy Csehszlovákia a gabonatermesztés átlagos hektárhozamait illetően világviszonylatban az élvonalba került.

Rendkívül értékeljük azt a tényt, hogy az idei aratásban a szemveszteség csökkentése terén is figyelemreméltó eredményeket értek el. Ehhez az időjárás is hozzájárult, de nemcsak az időjárás, hanem elsősorban a technikusok, a kombájnosok és mindazok munkája is, akik bekapcsolódtak az aratásba. Nekik köszönhető, hogy — amint azt minisztereink mondották — a szem- veszteség csak fél-, esetleg egyszázalékos lesz.

Méltányoljuk azt is, hogy az állami gabonafelvásárlási terv- feladatokat az elmúlt évekhez viszonyítva sokkal gyorsabban teljesítették. A tervfeladatokat máris túlteljesítették. Ezzel biztosították a lakosság ellátását, és a gazdaság gabonaneműek- kel való fedezését.

Becsüljük azt, hogy a kolíni felhívás az egész köztársaság mezőgazdasági dolgozóinak körében visszhangra talált, és hogy a járások és kerületek saját lehetőségeikhez mérten terven felül járulnak hozzá az állami alapok gyarapításához. Ezzel kapcsolatban külön értékeljük a nyugat-szlovákiai, a

kelet-csehországi, a közép-csehországi és a kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági dolgozóinak a magatartását. Meg vagyunk győződve róla, hogy a termés számbavétele után további szövetkezetek és állami gazdaságok is hozzájárulnak az állami alapok gyarapításához. Tudjuk, hogy a külföldről is be kell még hoznunk gabonát. Ezért okos dolog, hogy a saját jó termésünket a lehető legjobban a központi alapok megerősítésére fordítjuk.

A mai alkalommal szeretném értékelni Szlovákia mezőgazdaságának kiváló eredményeit. Az idei gabonatermés Szlovákia történelmében a legnagyobb. A kukoricahozam feltehetően 3 millió 200 000 tonna lesz. Az idén egész államunkban első ízben szárnyaljuk túl a 9 millió tonna gabonatermesztési határt. Nagyszerű eredményekről tanúskodnak az idei hozamok felmérései is. Az elvtársak tájékoztattak bennünket arról, hogy szlovákiai viszonylatban az általános gabonatermést hektáronként 35 métermázsára, búzából átlagosan 39 métermázsánál valamivel többre becsülik. A cseh kerületekben is jobbak a hozamok, mint tavaly. Ezek a számadatok bizonyítják, hogy Szlovákia mezőgazdasága az utóbbi években milyen hatalmas fellendülést ért el.

Kitűnő eredmények a nyugat-szlovákiai kerületben

termázsa. Ezek valóban nagyszerű eredmények. Ha megfontoljuk, hogy a nyugat-szlovákiai kerület Szlovákia egész gabonatermelésében 50 százalékkal részesedik, akkor a fentiek különösen nagy hozzájárulásnak vehetők.

A 18 járás — amelyek gabo- naneműekből országos viszonylatban több mint 40 métermázsás átlagos hektárhozamokat értek el — fele (kilenc) szlovákiai, s közülük hót a nyugat-szlovákiai kerületben található. Tehát a nyugat-szlovákiai kerület 11 járása közül hét járás érte el a 40 métermázsán felüli átlagos hektárhozamot! ,

Külön szeretném hangsúlyozni a Dunajská Streda-i járás mezőgazdasági dolgozóinak a munkáját. A gabonahozamokkal ez a járás került Szlovákia és Csehszlovákia valamennyi járásának az élére. Több mint 47 métermázsás átlagos hektárhozamot ért el búzából — államunk történelmében mint egész járás — első ízben ért el 50 mázsás hektárhozamot.

Tisztelet és dicsőség a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági dolgozóinak, a nagy hozamok mestereinek, tisztelet és becsület valamennyi mezőgazdasági dolgozónak, akik Szlovákiában és Csehszlovákiában is ilyen termést, ilyen hozamokat értek el.

Mezőgazdaságunk nem csupán a gabonatermesztés terén halad rohamosan előre. Jó burgonya-, cukorrépatermés, és más mezőgazdasági terményekből is jó termés mutatkozik. Ősszel minden igyekezetünket arra kell fordítanunk, hogy ezt a gazdag termést betakarítsuk s vele okosan gazdálkodjunk.

Rohamosan fejlődik az állattenyésztés is. Az idén rendszeresen teljesítik és túlteljesítik az állati termékek felvásárlási tervét. A súlygyarapodás terén elért eredmények figyelemre méltók, büszkeséggel töltenek el bennünket. Lakosságunk és a piac jó ellátása számára biztosítja a húst, a tejet és a tojást.

Az itt említett néhány adat, amelyeknek a fejtegetésére most nincs idő, mezőgazdaságunk dinamikus fejlődését tükrözi. A mezőgazdaság teljesíti és túlteljesíti azokat a feladatokat, amelyeket pártunk XIV. kongresszusa kitűzött, túlteljesíti az ötéves tervben előirányozott feladatokat. Az egyes mezőgazdasági terményekben

máris olyan eredményeket mvu tathatunk fel, amelyekre az ötéves terv csak 1975 körül számított.

Mindé? elsősorban mezőgazdasági dolgozóink szorgalmas munkájának és pártunknak, kormányunknak és az egész társadalomnak a mezőgazdaságról, a földművesek munkájáról és életéről való gondoskodásának az eredménye. Kijelenthetem, hogy a mezőgazdaság ma a fejlett csehszlovák ipar méltó partnere, hogy a népgazdaság stabilizáló tényezője, és hogy szocialista mező- gazdaságunk egyben a szocializmus megbízható bázisa a falun.

Örömteli átalakulások

A mi nemzedékünk még nagyon jól emlékszik arra, hogyan élt a kisparaszt, hogyan éltek a mezőgazdasági munkások és végezetül a dolgozó nép, milyen volt a termelés, milyenek voltak a hozamok, milyen volt az élet a falvakon és a városokban. Aránylag rövid idő alatt — jövőre ünnepeljük meg az egységes földművesszövetkezetek alakításának a 25. évfordulóját — mezőgazdaságunk forradalmi átalakulásokon ment át. Forradalmi átalakuláson mentek át falvaink is. Miben rejlik ezeknek az átalakulásoknak az alapja? Elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemi termelés szocialista szövetkezeti formáira való átmenetben. Ennek alapja a munkás- osztály, a szocialista állam és a társadalom segítségében rejlik, amelyet a politikai munka terén, s ugyancsak a mezőgazdaság fejlesztésére fordított hatalmas anyagi költségek formájában nyújtott. Ha röviden ösz- szegezni szeretnénk ezt a folyamatot és eredményeit, amelyekről ma szólunk, akkor joggal kijelenthetjük, hogy ez a mezőgazdasági nagyüzemi termelés szocialista elgondolásának a nagy politikai győzelme, a CSKP politikájának a nagy politikai győzelme. Nem csupán a termelés változott meg. A felismerhetetlenségig megváltozott a falvakon élő dolgozók egész élete. A mai falura a magas életszínvonal, a jövedelmek magas színvonala jellemző. Megszűnt a város és a falu közti évszázados különbség, amely a falut elmaradottságra és nyomorra ítélte. Ez a különbség annyira megszűnt, hogy ma már nehezen ismerhető fel a város és a falu közötti határ mind az életszínvonal, a lakás, a háztartások berendezése, mind az élet egyéb oldala tekintetében. Falvaink n1a a leg- fejletteb államok bármelyik falujával összehasonlíthatók és kijelenthetjük, hogy magasabb szinten állnak abban, hogy nálunk nincsenek osztálykülönbségek, hogy nálunk a kulturális és az anyagi szempontból biztosított élet előnyei minden dolgozó ember kiváltságát képezik.

Megváltozott a munka. Ma a mezőgazdasági munkára a gépek, a vegyszerek tömeges alkalmazása, a tudománnyal való együttműködés új szervezési formája jellemző a gabonatermesztés és az állattenyésztés terén egyaránt. Rövid idő alatt szakmailag fejlett, tapasztalt kádereket neveltünk. A csehszlovák mezőgazdaságot dicséri az a tény, hogy ma körülbelül 100 000 főiskolai és középiskolai végzettségű szakemberrel rendelkezik, hogy a tudomány és a technika legújabb ismereteit a mindennapi munkában alkalmazza.

Amikor tehát röviden mérlegeljük a tényeket, nagy ürömmel — úgy is mondanám megnyugvással — tekinthetünk a munkaeredményekre ezen a népgazdaságunk, és több millió ember élete számára fontos szakaszon, akik a mezőgazdaságban dolgoznak.

A mai aratóünnepéllyel nem fejeztük be munkánkat, ez tovább halad, az élet megy tovább, s nekünk további és újabb célokat kell kitűznünk. Mi lesz fontos a továbbiakban? Elsősorban megtartani a gabonatermesztés terén elért nagy tempót, mint népgazdaságunk és az állattenyésztés egyik alapvető feladatát, biztosítani államunk önellátását az élelmiszerek előállításában. Tudjuk, hogy a mezőgazdasági termények, főleg a gabona ára világ- viszonylatban emelkedik. Minél kevesebbet leszünk kénytelenek behozni, annál több eszközt fordíthatunk más szükségleteinkre.

Az aratás befejezése után értékelni kell az elért nagyszerű eredményeket, a jó tapasztalatokat át kell adni a gyengébb járásoknak, amelyek hasonló feltételek közepette gazdálkodnak, a mezőgazdasági termelés további emelése érdekében fel kell használni azokat a tartalékokat, amelyekkel a (Folytatás a 3. oldalon)

(Folytatás az 1. oldalról)

Ezt az elvet azért hangsúlyozzuk, mert manapság, amikor a nemzetközi kapcsolatokban a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének a gondolata jut kifejezésre, fennáll a veszély, hogy hamis illúziók keletkeznek és terjednek el a szocializmus és a kapitalizmus osztálybékéjéről. Az ilyen illúziók megakadályozása, a becsületes helytállás a szocializmus és az imperializmus ideológiai harcában, valamint az ifjúság eszmei felfegyverzése — ez iskoláink elsőrendű feladata.

A Szlovák Nemzeti Felkelés

30. évfordulója ünnepségeinek előkészületei ebben a tanévben lehetővé teszik az iskolák nevelőmunkájának a megszilárdítását. Arról van szó, hogy a gyermekek és az ifjúság még jobban közelebb kerüljön azokhoz az alapeszmékhez, melyekből a felkelés merített, s melyekért a hősök harcoltak: az elnyomás és a kizsákmányolás minden formájának a gyűlölete, a csehszlovák szocialista haza és a dolgozó nép szeretete, a mélységes proletár internacionalizmus, a Szovjetunió iránti szeretet, a szocializmus és a kommunizmus, a szocialista életforma és a szocialista erkölcs eszméi iránti hűség és odaadás. A

Célunk: a minőség fokozása a; oktatásban

Szlovák Nemzeti Felkelés örökérvényű gondolatai erre köteleznek bennünket.

Az új tanévben előbbre kell jutnunk az iskolaügy demokratikus jellegének az elmélyítésében is. Ez elsősorban azt jelenti, hogy lényegesen növeljük minden iskola munkájának az eredményességét, ám nem a tanulókkal szemben támasztott követelmények csökkentésével, hanem a diákokról való gondoskodás fokozásával, a gyengébb előmenetelű tanulók tanulmányi feltételeinek a javításával, a tanító és a tanuló új, szocialista viszonyának a kialakításával. Azok a tanítók, akik valamennyi tanulóval úgy foglalkoznak, mint a kertész egy rendkívül becses oltvánnyal, a nemzet számára mérhetetlen értékeket gyarapí- tanak; minden leendő polgárban értékes képességekre bukkannak, formálják és fejlesztik őket. Az ilyen tanítók a szó nemes értelmében minden tanulóért harcolnak s nem engedik meg, hogy akár egy is lemaradjon a tanulásban és osztályt kelljen ismételnie. Reális célkitűzésünk, hogy valameny- nyi fiatal — akinek kellő feltétele van — számára fokozatosan lehetővé tegyük a teljes

középiskolai műveltség megszerzését. Sürgősen fel kell számolnunk azt a helyzetet, hogy a diákság ötödrésze jelenleg alapiskolai végzettséget sem szerez.

Az oktató-nevelő munka hatékonyságának növelése érdekében elsőrendű figyelmet kell fordítani a kulcsfontosságú tantárgyakra, tehát az anyanyelvre, az orosz nyelvre és a matematikára. El kell érni, hogy megváltozzon a tanulók viszonya ezekhez a tantárgyakhoz, úgy kell oktatni, hogy a tantárgyak vonzók legyenek, ne pedig „mumusok“. A tanulókat és a szülőket meg kell győznünk, hogy a diákok lelkiismeretes munkájával és a pedagógusok színvonalas tevékenységével az említett tantárgyak anyagát minden diák elsajátíthatja. Ha megváltozik a tanulók viszonya a matematikához és a fizikához, bizonyára változás áll be a tanulók pályaválasztásában a természet- tudományi és a műszaki pályák iránti érdeklődést illetően is.

A minőségi munka komoly követelményeket támaszt a tanítók eszmei, pedagógiai felkészültségével és szakképzettségével szemben is. Ezért a párt és az egész társadalom —*

ahogy azt a CSKP KB és az SZLKP KB júliusi plenáris ülése is hangsúlyozta — egyre jobb feltételeket teremt a tanítók életéhez és munkájához. A siker kulcsa azonban a tanítók kezében van. A tapasztalatok egyértelműen igazolják, hogy a tanító tekintélye és munkájának eredményessége elsősorban szilárd politikai állásfoglalásától, a párt politikájának a helyességéről való mélységes meggyőződésétől, marxista—leninista fejlettségétől, polgári öntudatától és becsületességétől függ. Egyetlen tanító sem feledkezhet meg arról, hogy a nevelés és az oktatás alkotómunka, mely ösz- szeegyeztethetetlen a sablonszerűséggel: az oktató-nevelő munkában nincsenek megismétlődő helyzetek. A pedagógus alkotó- képessége azonban nem alakul ki önmagától. A tanító nem válik alkotóvá egyik napról a másikra. Ezt a képességet a főiskoláról sem hozza magával. Az alkotóképesség évek hosszú során alakul ki, keresések és kutatások eredménye. A jő pedagógus azonban sohasem adja fel a harcot, s végül is győzedelmeskedik. A győzelem a lekiismeretes munka legszebb jutalma.

Az ifjúság szocialista nevelése érdekében az iskola mérhetetlenül sokat tehet, ám nem tehet meg mindent. A CSKP KB és az SZLKP KB júliusi plenáris ülése ezért hangsúlyozta oly nyomatékosan, hogy az ifjú nemzedék nevelése az egész társadalom ügye, s a fiatalok formálásában aktívan részt kell vennie mindenkinek, kezdve a családtól egészen a tömegtájékoztatási eszközökig. Meggyőződésünk, hogy a pártszervek és -szervezetek vezetésével iskoláink az új tanévben sokoldalú segítséget kapnak a szülői munkaközösségektől, a vállalatoktól, az üzemektől, a földművesszövetkezetektől, a társadalmi szervezetektől, s hogy egész társadalmunk arccal az iskola felé fordul a gyermekek és az ifjúság szocialista arculatának a formálásánál csakúgy, mint az iskolák anyagi feltételeinek a megteremtésénél. A közös célok teljesítése érdekében kifejtett közös törekvés bizonyára sikeres lesz.

Világos célok és feladatok várnak ránk az új tanévben; megvalósításukhoz kedvező feltételeink vannak. Konkrét tevékenységgel járuljunk hozzá valamennyien, hogy az 1973— 74-es tanév jelentős mértékben segítse pártunk politikája cél kitűzéseinek valóra váltását

1973.

IX. 3.

Külön szeretném értékelni a nyugat-szlovákiai kerület mező- gazdasági dolgozóinak a munkaeredményeit. Az egész nyugat-szlovákiai kerületben az idén az átlagos gabonahozam 41 métermázsa, s a búza átlagos hektárhozama kb. 43 mé-