Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)

1973-09-30 / 39. szám, Vasárnapi Új Szó

VASÁRNAP 1973. szeptember 30. A NAP kel — Nyugat- Szlovákia: 5.48, nyug­szik: 17.33 Közép-Szlovákia: 5.40, nyugszik: 17.25 Kelet-Szlovákia: 5.32, nyugszik: 17.17 órakor. A HOLD kel: 10.11, nyug­szik 18.50 órakor. NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KÖSZÖNT JÜK JEROMOS nevű kedves olvasóinkat ■ 1908-ban sz&letett DA­VID FJODOROVICS OJSZT- RAH I.enin díjas szovjet he­gedűművész ■ 1918-ban halt meg SZABÓ FRVIN, a marxizmus első magyar tu­dományos igényű művelője, a magyar könyvtárügy egyik legjelentősebb képvi­selője fszül.: 1877) ■ 1938- ban a csehszlovák burzsoá kormány elfogadta a mün­cheni diktátumot I 1943- ban 2000 szluvák katona állt át a szovjet felszabadítók oldalára. „Azt a bizonyos árut...“ Az eltelt háromnegyedévben szerzett tapasztalatok egyértel­műen bizonyítják: jól ellátott a belső piacunk, de továbbra is alapvető feladat annak elérése, hogy a kereskedelem a nö­vekvő keresetet ne csak terjedelmében, hanem a választékban is kielégítse. A fogyasztók igénye nőtt, ezt a kereskedelem a készletek növekedésén is lemérheti. Persze ez már „megké­sett“ jelzés, ezt meg lehetne, sőt meg is kell előzni, mégpedig rendszeres piackutatással, a fogyasztók igényei alakulásának felismerésével, reális tervezéssel. A legfelsőbb pártszerv feb­ruári ülésén, a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak teljesí­tését értékelve megállapította: „Ügyelni kell arra, hogy a pia­con egyre több új, korszerű gyártmány legyen. Ezért a terme­lőktől azt kérjük, hogy rugalmasabban alkalmazkodjanak a fogyasztók gyorsan növekvő igényeihez. A kereskedelmi dol­gozóktól pedig elvárjuk, hogy következetesen védjék és érvé­nyesítsék a fogyasztók érdekeit a termeléssel szemben, hogy az eddiginél jobban ismerjék és befolyásolják a keresletet. Az elmúlt nyolc hónapban a kiskereskedelmi forgalom szer­kezetében is érezhető változás. Növekedett az iparcikkek iránti kereslet, így az iparcikkekből származó bevétel növekedésé­nek üteme gyorsabb volt, mint az élelmiszerből származó be­vételé. Ugyanakkor a kiskereskedelmi forgalomban az iparcik­kekből származó bevétel még nem érte el a tervezett arányt. Az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva lényegesen bő­vült az áruválaszték, de nem lehetünk teljesen elégedettek, mivel „az áruval tömött üzletekből sok vásárló távozik anél­kül, hogy vásárolt volna“. S aki négy öt üzletben is hiába kéri „azt a bizonyos árut“, az bizony bosszankodik. Mi okoza az elégedetlenséget? Helyenként az üzletvezetők hibája, nem tudják felmérni, kiérezni a keresletet, felelőtlenül, kapásból készítik a megrendeléseket, vagy hiányzik az eladási kedv, a készséges kiszolgálás. A kereskedelemnek nem elég csupán ismerni a fogyasztók igényeit és ennek alapján megrendelése­ket készíteni, hanem az eddiginél igényesebbnek kell lennünk a termeléssel szemben — a fogyasztók érdekében — az áru átvételénél is. Szigorúbban kell ügyelniök az osztályozásra, a minőségre. Szükséges, hogy néhány árucikk — lábbeli, készru­ha — alapanyagának minőségét alaposabban megvizsgálják a termelőüzemek, mert jó minőségű árucikket csak jó minő­ségű alapanyagból lehet készíteni. Látni kell azt is, mind nagyobb az igény a háztartással kap­csolatos munkák elvégzését megkönnyítő gépek és iparcikkek iránt. Keresik az új és a felújított termékeket, az ízléses, von­zó kivitelezésű és jó minőségű iparcikkeket. Ha ezt a keresle­tet nem tudják kielégíteni, akkor tovább nőnek a takarékbe­tétek. Persze a korona szilárdsága iránti bizalomnak ez a po­zitív megnyilvánulási formája egyúttal azt is jelzi, hogy a ke­reskedelem nem mindenütt kínálja „azt a bizonyos árut“, ami­vel leköthetné a vásárlóerőt. Nagyon találón jegyezte meg egy képviselő a közelmúltban az SZNT ipari bizottságának ülésén: a hiánycikek időnkénti „előbukkanásának“ okát az irányító és szervező munkában, a kereskedelmi és az ipari tárca kapcso­latában kell keresni „Mindkét tényezőtől azt várjuk, hogy a kölcsönös együttműködés javításával biztosítsák belső pia­cunk zavartalanságát“. Ez olyan feladat, amit nem csupán terjedelmében, hanem apró részleteiben is teljesíteni kell, hogy mindenki megtalálhassa „azt a bizonyos árut“. KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Történelmi lépés Az ENSZ-közgyűlés idei ülésszakának eddigi legkiemelkedőbb eseménye a két német állam felvétele volt. Üj .agok felvétele évente szinte ügyrendi kérdéssé vált, ám az a tény, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köz­társaság — ha nagy történelmi késéssel is — elfoglalhatja megillető helyét a világ népeinek szervezetében, nem formális dolog, nem egyszerű ügyrendi kérdés, hanem egyrészt a szocia­lista közösség éveken át tanúsított kitartó törekvésének az eredménye, másrészt a megváltozott világviszonyok tükröző­dése. Otto Winzer, az NDK külügyminisztere úgy jellemezte orszá­ga újonnan elnyert ENSZ-tagságát, mint „a szocialista orszá­gok egybehangolt külpolitikájának a sikerét“, „részt azokban a sikerekben, amelyeket a szocialista közösség országai az európai biztonság megszilárdítása és a világbiztonság terén értek el“. s Ez a lakonikus egyszerűséggel megfogalmazott mondat év­tizedek egyik aggasztó problémájának a rendezését fejezi ki. Örökre elmúltak azok az idők, amelyeknek adenaueri politiká­ja csak egy Németország létezésére épült, s a másiktól meg­tagadta a létjogosultságot. Azzal a Németországgal — első német munkásparaszt állammal —, amelyet Adenauer nem létezőnek tekintett, napjainkban a világnak már 94 országa tart fenn diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat. Ez a Német­ország, amely konstruktív hozzáállásával a világproblémákhoz döntően hozzájárult a szocialista közösség békepolitikájának vitathatatlan, konkrét sikereihez, erősebbnek bizonyult az adenaueri korszak politikusainak ködképeinél. Nem lehetett letörülni a történelem színpadáról, s e korszak levitézlett po­litikusainak bele kellett törődniük, hogy létezik és gazda­ságilag fejlődik, erkölcsi és világpolitikai tekintpivét öregbíti a német népi állam. Nem kerülték el a változások a másik német államot, a Né­met Szövetségi Köztársaságot, amelyben felülkerekedett a józan reálpolitika. Ez a háború utáni változásokkal számoló, a kibontakozást kereső józanabb szemlélet vezetett végül is a Szovjetunióval és Lengyelországgal megkötött szerződéshez, a két német állami viszonyának rendezéséhez, a készülő cseh­szlovák— nyugatnémet szerződéshez, s így megoldást nyert vagy ehhez közeledik az egyik legnagyobb európai dilemma. Az NDK a lenini szocialista békepolitika kipróbált útját kö­vette, kitartásának az eredménye, hogy győzött a józan ész. Az NSZK politikájának kellett lényegesen változnia ahhoz, hogy elismerjék a bonni állam konstruktív, a békét elősegí­teni hivatott szerepét, hogy aztán mindkét némpf állam elfog­lalhassa helyét a világszervezetben. A világközvélemény megelégedéssel vette tudomásul a két német állam ENSZ-tagságának történelmi térvét s nagy remé­nyeket fűznek a világszervezetben kifejtendő tevékenységük­höz. Ebben a szellemben nyilatkozott külügyminiszterünk, Bo- huslav Chňoupek elvtárs, s nemcsak a szocialista közösség, hanem valamennyi állam képviselője is. Még a hűvös fogal­mazásáról ismert brit küldött is így jellempzte a történelmi lépést: „Az európai konfliktusok forrásainak megszüntetésére Irányuló haladás példája lehet". m la. L. BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK tartalmából: A fő irány Konsztantyin Katusev írásának első része Költözik a gazdaság Böjtös János riportja Őszi határjáráson Szombath Ambrus riportja a palárikovói efsz-ből Kettőből egy Hajdú András riportja Virágzó kert A modern örmény építészet eredményei Sasok Emilijan Sztanev novellája Ondrej Klokoč, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke hét fon jo­gadta Eugen Suchoň nemzeti művészt a művész 65. születés­napja alkalmából. (A ČSTK felvétele) ií.tíxe, i\oizigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke egyhetes hivatalos baráti látogatásra Jugoszláviába érkezett. A belgrádi repülőtéren a magas rangú vendéget Dzsemal Ri- jedics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke fo­gadta. (A ČSTK — UPI felvétele) Rohamrendőrök jutalma (LE MONDE) Az NSZK beli Kölnben több mint 5000 fiatal tiltakozott a chilei katonai junta terrorakciói ellen. [ČSTK — felvétele) 1973. IX. 30. 2 A következő

Next

/
Thumbnails
Contents