Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)

1973-09-29 / 232. szám, szombat

EGYRE IGÉNYESEBBEN A szlovák nyelvoktatás feladatai 1973. IX. 29. A szocialista iskola legfonto­sabb feladata, hogy ifjúságunk­ból művelt embereket neveljen, akik figyelemmel kísérik a tu­domány és technika fejlődését, alapvető ismereteit, és aktívan részt vesznek a társadalmi munkában, maximálisan érvé­nyesítik tudásukat hazánk fej­lesztése érdekében. Az iskola ezért nem szigetelődhet el a társadalmi haladás céljaitól. A gyors ütemű fejlődés, a tudo­mányos-műszaki forradalom tér­hódítása, az új tudományágak keletkezése és fejlődése maga után vonja az oktatás tartalmá­nak megújítását, az iskolarend­szer átszervezését, új tantár­gyak bevezetését. Űj didaktikai modellek keletkeznek, amelyek a legújabb társadalmi ép ter­melési követelményeket tük­rözik. A pedagógia terén a kutató­munka jelenleg az iskola tar­talmi és szervezési átépítésére Irányul, az elért eredményeket a tudományos-műszaki haladás eredményeivel konfrontáljuk, amelyeknek bizonyos mértékig tükröződniük kell az iskola ok­tató-nevelő munkájában is. Az oktatás és a nevelés korszerűsí­tése nemcsak az iskolai munka tartalmában, hanem az új taní­tási módszerek, modern mun­kaformák és eszközök alkalma­zásában is megnyilvánul. Az elmélettel foglalkozó pedagó­gusok érdeklődése ennek meg­felelően elsősorban az oktatás tartalmára, a tananyag kiválasz­tására és elrendezésére irá­nyul. A tananyag, a tanítás tar­talma, a* tantárgy didaktikai rendszere, a különböző mód­szertani eljárások pozitív hatás­sal vannak az oktatásra. Az egyes tudományágak eredmé­nyei, az új ismeretek elsősorban az oktatás tartalmában jelent­keznek; a tananyagstruktúra ko­runk tudományos igényeit tük- íözi. Az oktatás során tanulóink megfelelő ismereteket, szokáso­kat és készségeket sajátítanak él, s ezek biztosítják jellemük, egyéniségük sokoldalú kialaku­lását. A tantárgy nevelési és tanítá­si célkitűzését az oktatásban a tananyag tartalma és didak­tikai elrendezése biztosítja. A tudományok struktúráját azon­ban nem lehet mechanikusan átültetni a tananyag tartalmi rendszerébe; az új, didaktikai­lag módosított rendszert nagy körültekintéssel kell kialakíta­ni. A tantárgy didaktikai rend­szerében nemcsak a megfelelő tudományágak alapismeretei és eredményei érvényesülnek, de az ismeretszerzés és készségfej­lesztés mellett kifejezésre jut­nak a kommunista nevelés ele­mei is, melyek hozzájárulnak a harmonikusán fejlett és kép­lett ember formálásához. E feladatok megoldása foglal­koztatja mostanában a tudomá­nyos ismereteken alapuló szlo­vák nyelvoktatás megvalósítá­sán fáradozó szakembereket, valamint e nyelvet oktató leg­jobb pedagógusokat is. Figye­lemmel kísérik a tantárgy he­lyét és jelentőségét, célját és feladatait a magyar tannyelvű iskolák tantárgyainak rendsze­rében. A Pedagógiai Kutatóintézet dolgozói figyelemmel kísérték az új tantervet, amelyet a gim­náziumokba 1969-től kezdődően fokozatosan vezettek be. Ebben a tanévben a gimnázium vala­mennyi osztályában már az új tanterv- szerint tanítanak. Az új tantervvel kapcsolatos tapasz­talatok feldolgozása és elemzé­se után sor kerül a tartalom módosítására, esetleg újabb át­dolgozására, hogy minél jobban megfeleljen korunk követelmé­nyeinek. A szlovák nyelvnek fontos he­lye van a négyéves gimnázium oktatási rendszerében. Specifi­kus tantárgy, ami azt jelenti, hogy elsajátításának lélektanát és tanításának módszertanát te­kintve a magyar nemzetiségű tanulók számára idegen nyelv. A szlovák nyelv helyes elsajá­títása a tanulók számára bizto­sítja az érvényesülést a kultu­rális, gazdasági és politikai élet terén, lehetővé teszi sike­res főiskolai vagy egyetemi to­vábbtanulásukat. A nyelv elsa­játításával a tanulók megismer­kednek a szlovák kultúrával, irodalommal; a szlovák nyelvet oktató pedagógusok nagy gon- „dot fordítanak arra, hogy a fiatalokat a szocialista hazafi- ság és proletár nemzetköziség szellemében neveljék. Ogy vél­jük, a szlovák nyelvoktatás cél­kitűzése reális és objektív, tár­sadalmunk követelményeiből, a magyar tanítási nyelvű iskolák tanulóival szemben támasztott igényekből adódik. A magyar és szlovák nyelv közötti struktúrális eltérések ar­ról győznek meg bennünket, hogy a szlovák nyelv a magyar anyanyelvűek számára valóban idegen nyelv és a tanítás mód­szertanában az idegen nyelv- oktatás elveit kell szem előtt tartanunk. Tudatosítanunk kell. persze, hogy a tantárgy tanítá­sának követelményei igénye­sebbek, mint a többi idegen nyelvé, és a magyar iskolákban mások a szlovák nyelvtanítás feltételei és követelményei is. A szlovák nyelv, valamint az idegen nyelvek tanítása világ­szerte általában a nyelv gya­korlati elsajátítására irányul, a cél tehát a tanulók nyelvkészsé­gének a fejlesztése a beszéd megértésében, a szóbeli és írás­beli kifejezésben. A tanítás cél­ja megköveteli, hogy az elke­rülhetetlenül szükséges elméleti ismereteket a gyakorlatban al­kalmazni tudják, hogy tudásu­kat felhasználják szocialista társadalmunk javára. A szlo­vák nyelv gyakorlati használata a többi idegen nyelvhez képest a korszerű társadalmi igények­nek megfelelően magasabb szinten érvényesül, ezért bonyo­lultabb feladatok elé állítja ta­nulóinkat. A gimnázium külde­tése, hogy a tanulók bizonyos alapszakszókincset is elsajátít­sanak. Főleg a matematika és a természettudományi tantár­gyak szakterminológiáját ismer­jék szlovák nyelven, hogy meg­feleljenek a felvételi vizsgák követelményeinek és sikere­sen folytathassák főiskolai ta­nulmányaikat. A gimnáziumi tanyagot figye­lemmel kísérve, meg kell álla­pítanunk, hogy a nyelv és az irodalom beiktatása a tananyag­ba szükséges, és megfelelő az arány is közöttük. Továbbra is első helyen kell szerepelnie a nyelvi képzésnek és az irodal­mi olvasásnak; az irodalmi is­meretek csak a felsőbb osztá­lyokban kerülnek sorra az iro­dalmi szemelvényekkel kapcso­latban. A négyéves tapasztalat azt mutatja, hogy a nyelv taní­tása során három alapterületet kell kialakítanunk: beszélgetés­sel (konverzáció) a kifejező- készséget, nyelvi képzéssel a helyes nyelvtani alapot és a fogalmazási készséget. Ezek azok a területek, melyek leg­inkább elősegítik a kifejező- készség kialakulását szóban és írásban. Előtérben maradt tehát az élő, beszélt nyelv tanítása. Az oktatás új tartalmának biz­tosítása során is a konverzá- ciót hangsúlyozzuk, amely a to­vábbtanulás és általában a nyelvtanulás kiindulópontja. A beszélgetési tárgyköröket aktu­ális témákkal még jobban élet­közeibe kell hozni. A választott témák tükrözzék az életet, a műszaki újdonságokat, a tudo­mányos felfedezéseket, hogy felkeltsék a tanulók érdeklő­dését. A nyelvi jelenségek, szabá­lyok és törvényszerűségek meg­választása, valamint az ismeret- anyag elrendezése során a nyelv aktív elsajátítását kell szem előtt tartani. A szókincs, a kiejtés, a helyesírás és a nyelvtan taní­tása a kijelölt célt szolgálja. A nyelvtani anyagot és rendsze­rezését még jobban össze kell hangolni a magyar nyelvtan anyagával és azokat a jelensé­geket kell hangsúlyozni, melyek eltérnek a tanulók anyanyelvé­nek szerkezetétől. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk a töb­bi idegen nyelv tananyagát is, és a nyelvelméleti ismereteket úgy kell elrendeznünk, hogy egymásra épüljenek és kiegé­szítsék egymást. A különböző felmérések eredményei azt a feltevést iga­zolják, hogy magyar nemzetisé­gű tanulóink a legtöbb hibát ott követik el, ahol a szlovák nyelvrendszer elvben különbö­zik a magyar nyelvtan rend­szerétől. Ezeket az eltéréseket, a szlovák nyelv jellegzetes vo­násait megfelelő szöveggel, gya­korlatokkal kell illusztrálnunk. Ebben hathatós segítséget nyújt dr. Bartók Imre rendkívül ér­tékes tudományos munkája: A magyar és a szlovák nyelv ta­nításának összehasonlító mód­szertana (SPN, Bratislava, 1-973), amely a magyar és a szlovák nyelv módszertani elemzésével foglalkozik. A cél elérése érdekében fon­tos szerepet tölt be a stiliszti­ka, amely a nyelvtan és a be­széd tanításának a kicsúcsoso- dása. Ennek során a tanulók a szókincset a nyelvtani szabá­lyokkal összekapcsolva elsajá­títják az irodalmi nyelv fel­építését s gyakorlatilag megis­merik a nyelv lényeges stilisz­tikai sajátosságait. A gimnáziumi szlovák nyelvoktatás másik részterülete az irodalom. A gyakorlat és a kutatás ered­ményei az irodalomtanítás szük­ségességét igazolják. A négy­éves gimnázium minden osztá­lyában irodalmat is tanítunk; az első osztályban irodalmi ol­vasás formájában, mely nagy­mértékben elősegíti a tanulók szókincsfejlesztését, finomítja nyelvérzéküket és hozzájárul a nyelv aktív elsajátításához. Lé­nyeges azonban az irodalmi szemelvények helyes megválasz­tása; ezek lehetőleg eseményre, történetre épüljenek, esztétikai és etikai élményt nyújtsanak, formálják a tanulók világnéze­tét. A gimnázium második osztá­lyában a szlovák irodalmat n jövőben szeretnénk időrendi sor­rendben tárgyalni. Az irodalmi anyag természetesen nem lehet kimerítő, csak alapvető jelen­ségekre korlátozódhat, melyeket a gimnázium tanulóinak ismer­niük kell ahhoz, hogy megért­sék és helyesen értékeljék a szlovák irodalom egyes korsza­kait, lássák a kölcsönös kapcso­latokat és összefüggéseket. Az irodalomtanításban a legna­gyobb teret az újabb-, illetve a jelenkori irodalomnak kell kap­nia, mert közelebb áll tanuló­inkhoz és nagyobb érdeklődést tanúsítanak iránta. A gimnázium felsőbb osztályaiban oktatott irodalomelméleti és irodalom- történeti ismeretek az irodalmi mű helyes értelmezését, esztéti­kai és eszmei értékelését szol­gálják. A szlovák irodalom ok­tatásában a jövőben nagyobb fi­gyelmet kell szentelni a szlo­vák—magyar, illetve cseh—ma­gyar irodalmi kapcsolatoknak és keresnünk kell a szlovák, a cseh, a magyar népet összekö­tő szálakat, a közös vonásokat, melyek hozzájárulnak a fiatalok hazafias és internacionalista szellemű neveléséhez. TÖRÖK MATILD Ne légy szomorú! Jövőre is lesz nyár, lesz vidám, jó vakáció! A felvételt Tóthpál Gyula készítette ÍZLIK 'Matis felvétele) M ALAPOSAN FELKÉSZÜLTEK A PÁRTOKTATÁSRA Megkezdte működését o politikai nevelés háza Az ősz nemcsak az iskolások számára jelenti a tanulás kez­detét, hanem a pártoktatás résztvevői számára is. A kom­munista párt mindig nagy fon­tosságot tulajdonított a tanulás­nak, s ma, a tudományos-mű­szaki forradalom időszakában továbbképzés nélkül nem érvé­nyesülhetünk. Amit tegnap tud­tunk, az holnap már nem ele­gendő ahhoz, hogy egyre igé­nyesebb feladatainknak mara­déktalanul eleget tehessünk. Persze nemcsak a szakmai is­mereteket kell bővítenünk, ha­nem ideológiailag is állandóan fejlődnünk kell. Az iedológiai fejlődés szinte elválaszthatatlan a szakmai fejlődéstől. Ezért gondoskodnak a párt alapszer­vezetei arról, hogy minden egyes tagjuk részt vegyen a pártoktatásban, sőt a vezető tisztséget betöltő pártonkívü- lieket és azokat a fiatalokat is beosztják pártoktatásra, akiknek tagfelvételével számítanak. A nyári hónapok általában a pihenés és a pártoktatás ala­pos előkészítése jegyében tel­tek el, hogy most ősszel sike­resen megkezdődhessen a párt­oktatási óv. így, volt ez a Nové Zámky-i (érsekújvári) járásban is, melyben — más járások pél­dáját követve — megkezdte működését a politikai nevelés háza. A pártoktatás előkészü­leteiről František Remiaštól, a politikai nevelés házának igaz­gatójától érdeklődtünk. Megtud­tuk, hogy szeptembertől 28 esti iskolában tartanak másod- és harmadfokú pártoktatást a já­rás területén. Ezt az iskolázást a járási pártbizottságok szerve­zik Újvárban, Suranyban (Su- rányban) és Stúrovóban (Pár­kányban), továbbá az összüzemi pártbizottságok, valamint a na­gyobb alapszervezetek pártbi­zottságai, pl. az érsekújvári Elektrosvitben, a párkányi pa­pírgyárban stb. A másodfokú pártoktatáson tavaly 550 párt­tag, 219 pártonkívüli és 49 SZISZ-tag vett részt. A részt­vevők ez idén a második év­folyam anyagát veszik át. A haimadfokú pártoktatásnak ta­valy hét osztálya volt 298 hall­gatóval; most nyolc osztály lesz. Az első évfolyamot ebben az évben 103-an látogatják. A tagjelöltek iskolázása Is igen eredményes a járásban. Négynapos bentlakásos iskolá­záson vesznek részt. Ezenkívül az alapiskolázásba is beosztják őket. Tavaly 9 csoportban 690 tagjelölt vett részt bentlakásos iskolázáson. A tagjelölteknek 95 százalékban a járási párt­apparátus tagjai adnak elő. Az idei első évfolyamosok közé azokat a fiatalokat osztották be, akiknek jelölését szeptember 1- ig hagyták jóvá. A többi tag­jelölt a jövő évi oktatáson vesz részt. Az alapfokú pártoktatás 314 alakulatban folyik. Némely alapszervezetben létesül alapfo­kú és középfokú alakulat is. Az alapfokú pártoktatás októ­ber 2-án ideológiai konferencia megrendezésével kezdődik el a járásban. Az alapszervezetek szeptemberi taggyűlésükön hagyták jóvá a tagok besoro­lását az idei pártoktatási év­re. Az iskolázásra a járási párt­bizottság főleg a politikai ne­velés háza révén kíván hatni. A téli hónapokban szorgalmazni fogják a résztvevők bentlaká­sos iskolázását is. Ezen a téren tavaly némely szervezet — pél­dául a Dubníky (Csúzi) Efsz és a Surányi Efsz mellett mű­ködő alapszervezet — különö­sen szép eredményeket ért el. Külön politikai iskolázáson vesznek részt a járás tanítói,. Ezt az iskolázást a járási párt­bizottság a járási nemzeti bi­zottság iskolaügyi osztályával karöltve szervezi. Az iskolázá­son 262 párttag és 1051 párton kívüli tanító vesz részt. Az elő­adásokat 72 lektor tartja. Az iskolázás záróbeszélgetéssel vég­ződik, melyen jelen lesz a já­rási pártbizottság és az iskola­ügyi szervek képviselője, vala­mint a lektori testület egyik tagja is. A politikai nevelés háza el­sősorban metodikai segítséget kíván nyújtani az alapszerveze­teknek az iskolázáshoz, és gon­doskodik megfelelő irodalomról. Az egyes témákhoz szemináriu­mot rendez az előadók számára. A nyár folyamán 400 előadó vett részt bentlakásos iskolázá­son. A pártbizottságok javasol­ták, hogy kik vegyenek részt az iskolázáson. A nyári iskolázás résztvevői az előadásra kerülő témákat tárgyalták meg, s mód­szertani kérdésekkel foglalkoz­tak. Az eddigi pártoktatás ered­ményességöt tanúsítja egyebek közt az is, hogy hozzájárul a dolgozók aktivizálásához. Pél­dául az érsekújvári Tesla üzem­ben a pártoktatás hatására szo­cialista munkabrigádot szervez­tek a résztvevők. Fogyatékosság viszont, hogy egyes szerveze­tekben sokan hiányoznak az előadásokról. Ennek részben az előadások alacsonyabb színvona­la, részben pedig az az oka, hogy későn értesíti az alapszer­vezet a pártoktatás résztve­vőit az előadások időpontjáról. A járásban minden feltétele megvan annak, hogy ebben az évben az eddiginél is sikere- sebb legyen a pártoktatás, s hozzájáruljon mind a kommu­nisták, mind a pártonkívüliek előkészítéséhez az igényes fela­datok maradéktalan teljesítésé­re. FÜLÖP IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents