Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)
1973-09-28 / 231. szám, penrtek
120 millió kilométerre közelíti meg a Földet JÖN A K0H0UTEK ÜSTÖKÖS Tudományos közlemények már korábban hírt adtak arról, hogy nagyméretű, igen jényesnek ígérkező üstökös közeledik a Naphoz és a Földhöz. A híradások jelkeltették a nagyközönség érdeklődését, de az olvasók többet szeretnének tudni, mint amennyit „az évszázad üstököse“, „a látható semmi“ és egyéb jelzőkkel fűszerezett rövid tudósítások tartalmazhatnak. A tudományos világ felkészül a megfigyelésre A rendkívüli égi jelenségek iránt általános az érdeklődés, és emögött kimondatlanul is ott bujkál az emberiség gyermekkorának évezredeken át uralkodó hite a két külön világról, a földitől mindenben különböző égi világról, ahonnan láthatatlan lények égi jelenségek útján közlik azokat a földi eseményeket, amelyeket büntetésül vagy figyelmeztetésül ők terveitek ki az ember megjavítására. Sokan élnek közöttünk, akik ma is úgy látják a világot, ahogyan az 500 éve született Kopernikusz előtti korok emberei látták, de a XX. század tudománya és felvilágosult embere már régen túl van a szektás, vallásos és misztikus tanok hívőinek szemléletén és félelmén. Egészen más az ok, amiért a tudomány nagyon várja ennek az üstökösnek a megjelenését. Sok igen fényes üstökös volt látható a múlt században, amikor a csillagászok nem rendelkeztek olyan műszerekkel és megfigyelési eljárásokkal, amelyek segítségével tisztázhatták volna az üstökösökkel kapcsolatos problémákat. Ma viszont már igen nagy méretű távcsöveink, kifinomult eljárásaink vannak sokféle megfigyelésre. Természetesen a tudományos intézetek felkészülnek az üstökös minél tökéletesebb megfigyelésére. Csatasorba állítanak néhány mesterséges holdat is, köztük a Kopernikusz nevűt. Különleges feladatokat kapnak a Skylab utasai, és talán a legérdekesebb adatokat a Venus és a Merkur irányába induló Mariner űrszőnda szolgáltatja majd. A világ sok százezer amatőrje is készül a megfigyelésre. Visszatérőek és újak Az üstökösök egy része úgy- pevezett visszatérő, rövid perió- dusú üstökös. Ezeket már korábban felfedezték, visszatérésük időpontját előre jelzik az évkönyvek. Ilyen visszatérő üstökös a Halley üstökös is, Amelynek újabb megjelenése 1910-es feltűnése után (76 év P keringésideje) 1986-ban esedékes. Az üstökösök történetében igen híressé vált az 1826- ban a Biela és tőle függetlenül a Gambart által felfedezett üstökös. Keringése során 1846-ban ez az üstökös már két darabra válva tűnt fel. A két rész folyton távolodott egymástól. 1872- ben, majd 1886-ban a Föld keresztezte az üstökös pályáját, és ekkor rendkívül gazdag meteoresőt észleltek. 1772-ben óránként 6000, 1886-ban óránként 75 000 hullócsillag tűzcsík- ja hasított át a légkörön. Az üstökös tehát tovább bomlott alkotó elemeire. Végeredményben minden üstökösnek ez a sorsa. Az augusztusi és a novemberi hullőcsillagrajok sokszor egy-egy haldokló üstökös búcsúüzenetei a Föld emberének. Vannak azonban szép számmal olyan üstökösök is, amelyek talán százezer évvel ezelőtt jártak itt, megfigyelésükről nincs feljegyzés, ezek új üstökösöknek számítanak, és ilyen a Kohoutek 1873 f jelzésű üstökös is. Az üstökösök felfedezése (egyrészt keresés eredménye. Szerte a világon amatőr üstökösvadászok pásztázzák végig az eget, és eközben bukkannak rá a csillagokhoz képest elmozduló, parányi ködfoltokra. A hivatásos csillagászoknak nincs idejük ilyen vadászatra, keresgélésre, de egyéb vizsgálódásaik közben mégis sok üstököst fedeznek fel. Az említett Biela üstökös feltételezett, még meglevő maradványai 1971 őszén jártak ismét földközelben. Ennek felkutatására vállalkozott a Hamburg- Bergedorfi Csillagvizsgáló. Semmi nyomát nem találták az üstökösnek, de a nagyon alapos munka közben 50 új kisbolygót fedeztek fel. Ezek között volt több követésre érdemes, és ennek a munkának a keretében fedezte fel a cseh Ľuboš Kohoutek 1973. február 27—28-án az 1973e jelzésű, és nyolc napra rá az 1973f jelzésű üstököst. Az előbbi már az idén júniusban eltávolodott a Földtől, az utóbbi ígéri viszont a „század üstököse“ néven emlegetett nagy eseményt. Januái első felében lesz a legjobban megfigyelhető Az üstökös a felfedezése idején csak óriás távcsővel volt megfigyelhető, de ez év december 29-én 21 millió kilométerre, azaz harmad Merkur-távol- ságra megközelíti a Napot. Onnan távolodva egyre közeledik még a Földhöz, és január 20-án 120 millió km-re lesz tőlünk. Hogy milyennek látjuk majd, attól is .függ, milyen lesz a Földhöz és a Naphoz viszonyított helyzete. Jártak már közelünkben igen fényes üstökösök, és a nagyközönség jóformán semmit sem látott belőlük, mert legnagyobb fényességük idején a Nap irányában mozogtak, és a nappali égen együtt jártak a Nappal, vele együtt nyugodtak és keltek. A Kohoutek üstökös december 29-én lesz a legfényesebb, és ekkor pontosan a Nap irányában, annak túlsó oldalán jár. A pályának ez lesz a fordulópontja. Előtte — egész december folyamán — a Nap előtt jár, a Nap előtt kél és nyugszik, tehát a hajnali délkeleti égen lesz látható. Megfigyelésére alkalmasabb lesz a január, amikor — átkerülve a Nap túlsó oldalára — a Nap után nyugszik, és az esti szürkületben láthatjuk a délnyugati égen. Amikor az üstökös annyira eltávolodik a Nap irányától, hogy több mint egy órával nyugszik a Nap után, az első napokban ugyan még nem látjuk a fejét, de a látóhatár alá bukott fényes fej várhatóan hosszú csóváját megpillanthatjuk. Néhány nap után már az egész üstököst megfigyelhetjük majd egészen január végéig. Az amatőrök távcsöveikkel még februárban is követhetik. Végül is milyen fényes lesz? Ezt ma még nem tudjuk, és ennek megértéséhez el kell egyet-mást mondanunk az üstökösök szerkezetéről. A mag, a kóma és a csóva Az üstökösök állandó — legalább ideiglenesen állandó — része a szilárd anyagból álló mag. Ennek átmérője néhány km-től 100 km-ig terjed. Amikor az üstökös még messze jár a Naptól, a Jupiter távolságán (780 millió km) túl, a parányi magot nem lehet meglátni. Közelebb jutva a Naphoz, a mag párologni kezd, és körülötte gömb alakban gáz- és porburok képződik. amelynek átmérője állandóan nő, és több százezer km-t is elérhet. A magot övező burok a kóma vagy üstök. A kómaképződés miatt kell feltételeznünk, hogy az üstökös szerkezete más, mint a többi égitesté. A kóma anyagi összetétele is arra utal, hogy az üstökös mag milliárdnyi apró szemcséből áll, amelyet különböző anyagok (víz, széndioxid, metán stb.) jege cementez össze. Ez a jég párolog a Nap melegétől, és a beágyazott szemcsék a gázokkal együtt felszabadulnak. Minél nagyobb a fel- melegedés, annál hevesebb ez a párolgás, annál nagyobb at anyagkiáramlás. A gyakran visszatérő üstökösök lassan „kiégnek“, minden új visszatéréskor csökken a fényességük. A Naphoz közeledve az anyagkiáramlás tehát fokozódik. A felmelegedés nyilván a Nap felőli oldalon a legerősebb, ebbe az irányba lép ki tehát az elpárolgott anyag és a magával ragadt finom por. Az ilyen parányi méretű testekre azonban a Nap vonzóerejénél nagyobb lehet a Nap taszító hatása, a sugárnyomás. Ennek az a következménye, hogy a Nap felé induló részecskék visszafordulnak, és a Nappal ellentétes irányban kialakul a csóva vagy farok. Kiderült, hogy a sugárnyomás egymaga nem magyarázza a csóvában tapasztalható erőteljes mozgást, abban nagy szerep jut a napszélnek, a Napból kiáramló atomi részek áradatának is. A csóva hossza is ngyon különböző lehet: néhány százezer, millió km-től több száz millió km-ig terjedhet. Visszavert fény, saját fény Az a tapasztalat, hogy az új üstökösöknek, mint amilyen a mostani is, gazdag csóvaképző anyaguk van, tehát valószínűleg nagy lesz a fej és a csóva mérete, ami a számítottnál is nagyobb fényességet eredményezhet. Az üstökös fényességének egy része ugyanis visszavert napfény, amelynek erőssége a visszaverő felület nagyságától függ. Az üstökösnek azonban sajáí fénye is van. A kóma és a csóvagáz anyaga gerjesztett fényt ad, olyan fény ez, mint a sarki fény, vagy a fénycsövek fénye. Ennek erőssége nagyban függ a napközelségtől. E tekintetben is biztató a helyzet, mert a Naptól 21 millió km-re a felmelegedés több száz fokot is elér, ami már nemcsak a külűnböző jegek, hanem egyes fémek el- párologtatásához is elegendő. A korábbi megfigyelésekre támaszkodva, a szerényebb becslés alapján is, az üstökös fejének fényessége eléri a Venus fényességét. Nem látszik túlzónak az az adat sem, amely szerint legnagyobb fényessége idején a Holdéhoz lesz hasonló a fénye. Ez esetben — mivel ez az időszak december végére esik, amikor a Földről nézve az üstökös a Nap irányában lesz — csak abban reménykedhetünk, hogy a Nap közelében a nappali égen megláthatjuk. Hasonló volt az eset az 1910-es Johannesburgi üstökössel is. * Mennyi anyagból áll? Valóban látható semmi az üstökös? összesepert, hosszú csóvája valóban elférne egy bőröndben? Üstököse válogatja. Az igaz, hogy a magot övező kóma sűrűsége igen kicsiny. A földi laboratóriumokban eddig megteremtett legnagyobb vákuumban is mintegy tízezer- szerte több anyag van, mint a kómában, a csóva anyaga pedig még ennél is ritkább. De számoljunk egy keveset. Egy százezer km átmérőjű, gömb alakú kóma gázanyagának tömege mintegy százmillió kg akkor is, ha itt az egy köb- kilométerben levő gáz tömege csak egy két milligramm. A csóva kisebb sűrűségével számolva is azt kapjuk, hogy az egymillió km hosszú csóvában ie csak a gázanyag tömege ugyancsak százmillió kg körül van. Nehéz lenne ezt látható semminek nevezni, ezért ez az elterjedt elnevezés csak képletesen értendő, akárcsak az, hogy az üstökös csóvája elférne egy utazóbőröndben. Az üstökös parányi égitest ugyan, de egy 20 km átmérőjű üstökös tömege még vízsűrűséggel számolva is több billió tonna. Ez azonban milliárdszor kevesebb, mint a Föld tömege, s az is igaz, hogy az üstökösök legtöbbjének átmérője csupán néhány km. Ennek alapján még ha sok milliárdra tesszük is naprendszerünk üstököseinek számát, együttes tömegük is csak töredéke a Föld tömegének. Az összeütközés lehetősége jelenthet-e veszélyt egy üstökös a Föld számára? Ha áthaladunk az üstökös csóváján, észre sem vesszük. Ha viszont összeütköznénk a maggal, akkor egy kisebb üstökös is hatalmas pusztítást végezne. Statisztikai becslések szerint kb. tízezer évenként egyszer kerülhet sor ilyen összeütközésre. Lehet, hogy az 1908-as Tunguz- jelenséget is egy kisebb üstökös magjával történt összeütközés okozta. Lehet-e védekezni az ilyen katasztrófa ellen? Először is jó előre pontosan ki lehetne számítani, hogy az összeütközés a Föld melyik pontján következnék be. A fenyegetett terület lakosságát biztonságba lehetne helyezni. A kísérő jelenségek — szökőár, szélvihar — ellen már nehezebb lenne megvédeni az épületeket, létesítményeket. Lassan azonban felnövünk más lehetséges megoldáshoz is. Egy várható összeütközés azt jelenti, hogy azonos pillanatban ér két égitest — a Föld és az üstökös — a tér egy pontjába. Ez a kritikus idő elég rövid. A Föld pályáját nem módosíthatjuk, de arra reményünk lehet, hogy a jövőben megfelelő mennyiségű atomenergiával parányi mértékben növelni vagy csökkenteni tudjuk az üstökös sebességét, úgy ahogyan az ügyes autóvezető teszi (fékez vagy gyorsít, hogy a karambolt elkerülje), és az összeütközést az emberi beavatkozás megakadályozhatja. A tőlünk legközelebb 120 millió km távolságban — a Földtől több mint háromszáz- szór olyan messzeségben, mint amennyire a Hold van — elhaladó Kohoutek üstökös azonban nem okoz semmiféle ilyen gondot. Használjunk fel viszont minden lehetőséget a megfigyelésre, mert lehet, hogy emberöltők telnek el, amíg egy hasonló üstökös ellátogat hozzánk. Dr. KULIN GYÖRGY A MOSZKVAI CIRKUSZ PRÁGÁBAN Košice, Zvolen, Bratislava, Brnq és Ostrava után a Miuszkvai Álla? mi Cirkusz október 5-én megkezdi prágai vendégszereplését. A prágai vendégszereplés előtt tartott sajtóértekezleten J. V. Bezrucsen- ko, a szovjet cirkusz-együttes vezetője szuperlatívuszokban nyilatkozott a cirkusz szlovákiai fogad? tatásáról: „Műsorunkat Szlovákiában százhúszezer ember tekintette meg, s elmondhatuin, hogy a legőszintébb testvéri fogadtatásban részesítettek bennünket. Különösen nagyra értékeljük a Csehszlovák—Szovjet Barátsági Szövet? ség szervezeteinek segítségét, amelyek fellépéseink fölött védnökséget vállaltak.“ Amíg a Mioszkvai Állami Cir? kusz Csehszlovákiában turnézik, addig a Csehszlovák Cirkusz- és Varieté vállalat két együttese Zsi- tomirban és Kazanyban ütötte fel a sátrat. V. Sisnia, a Csehszlovák Cirkusz-vállalat vezérigazgatója kijelentette: ,,A szovjet közönség megkülönböztetett barátsággal és érdeklődéssel fogadja mindenütt cirkusz-együtteseinket. Ez, a hatalmas tömegek számára vonzó, igazán népi jellegű művészet ugyancsak jelentős hozzájárulás a népeink közötti barátság elmélyítéséhez.“ (sm) TERMÉSHOZAMBAN MEGTÉRÜL A BERUHÁZÁS Az újságírók idei sajtónapi fogadásán Ján PIRC elvtárs, a CSKP KB tagja, az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizottságának vezető titkára a kerület sikeres gazdasági eredményeiről szólva, külön felhívta a figyelmet a kelet-szlovákiai és a moldavai síkságon működő mezőgazdasági üzemeknek a kalászosokból elért magas hektárhozamaira. A trebišovi járásban 40,5, a michalovceiben 37,1 és a Košice-vidéki járásban 35,6 mázsás átlagos terméshozammal dicsekedhettek az idén. A magashozamú szovejt búzafajták alkalmazása mellett igen jelentős mértékben hozzájárultak az egyre magasabb hektárhozamok eléréséhez a keletszlovákiai és moldavai síkságon végrehajtott talajjavítási beruházások. A CSKP XIV. kongresszusának az ötéves népgazdaságfejlesztési tervünkre vonatkozó irányelvei szellemében, jelentősen meggyorsulnak ezekben az években a kelet-szlovákiai és a moldavai síkság vízgazdálkodásával összefüggő talajjavítási munkálatok. Az illetékes szervek, az aprólékosan végrehajtott elemzések, felmérések alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a kelet-szlovákiai síkságon az ötéves tervben előirányzott 18 000 hektár helyett 30 000 hektáron, s a moldavai síkságon több mint ötezer hektáros területen el lehet végezni a talajvíz le- csapolását. Az 1971—72-es évekre tervezett beruházási feladatokat teljesítették, sőt túl is szárnyalták. A kelet-szlovákiai síkságon közel 141,2 millió koronát használtak fel s átadtak 5370 hektár lecsapolt területet, 104 km hosszú vízlevezető csatornát és 2796 hektáron bevezették az öntözést. Sikeresen teljesítették a feladatokat a moldavai síkságon is. Közel 25,6 millió korona ráfordítással 1318 hektáros területen végeztek talajjavítási munkálatokat. Az ötéves terv első két évében a trebišovi és michalovcei járásban 13114 hektáros területet változtattak termőbbé. Az idén csaknem 117 millió koronát fordítanak a két síkság rendezésére, ennek keretében több mint ötezer hektárt mentesítenek a talajvíztől. Jövőre és az ötéves terv utolsó évében összesen több mint 24 ezer hektár talajvízmentes területet adnak át művelésre. — Nagy összefogást, szervezettséget és kiváló munkateljesítményeket igényel az említett feladatok teljesítése, — hangsúlyozta tájékoztatójában Pavol Leukanič mérnök, az Állami Melioráció košicei kirendeltségének vezetője. — Derűlátók vagyunk, mert munkánkban teljes megértésre, támogatásra találunk a kerület politikai és közigazgatási vezetőinél... (kulikI 60 éves a gimnázium Ez a címe annak a 112-oldalas évkönyvnek, illetve emlékkönyvnek, melyet a fennállásának 60. évfordulóját ünneplő šahyi (Ipolysági) Magyar Tannyelvű Gimnázium munkaközössége adott ki a bratislavai Obzor kiadóvállalat gondozásában. A könyvecske (szerzője: Dana Lánczošová), tartalmazza az intézet történetét, a magyar és a szlovák tannyelvű gimnázium összes eddigi igazgatójának, tanárának és végzett növendékének névjegyzékét és a baráti Iskolák üdvözletét. Illusztrációs anyagában ott találjuk az iskola első igazgatójának, Barczán Endrének fényképét, Jozef Fraňonak, a felszabadulás után létesült szlovák tannyelvű gimnázium első igazgatójának fényképét, az „alma mater“ épületeinek fényképeit, valamint Varga Lajos és Karol Zá- brady képzőművészek (a magyar és a szlovák tannyelvű gimnázium volt növendékeinek) 1—1 grafikáját, illetve linómetszetét. (A jubileumi emlékkönyvet az érdeklődők megrendelhetik az iskola igazgatóságánál. Ára 10 korona, plusz postaköltség). (sági) Tokióban az egyik leiüiagyobb áruház kiállítási lermeben ezt a „mini-hegedűt“ is kiállították (Felvétel: Panafoto)
