Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)
1973-09-28 / 231. szám, penrtek
A jövő fürdővárosa Csízfürdő Dél kelet-Szlovákiában, a Rima folyó mentén fekszik. Nem tartozik az ország nagyobb, ismertebb fürdőhelyei közé, csaknem a legkisebb, de a legjobb, a leghatásosabb gyógyfürdők egyike. A fürdő és a község rendezett; minden utcája aszfaltozott. A fürdőt hatalmas, vadregényes park keretezi. Kanyargó útjain a több százéves fák alatt gyógyulásra váró páciensek sétálgatnak. Élvezik a festői szépségű park áhitatos csöndjét, amit csak madárdal, gerleturbékolás és gó- lyakelepelés tör meg. Az emberi társadalom évszázadok óta hódol a gyógyvízkúrának. A község krónikájából tudjuk, hogy Csízfürdő több, mint százéves múltra tekint vissza. Létezését az 1862-ben véletlenül feltörő jód-brómos forrásnak köszönheti. Először csak a nyári idényben működött, 1956-tó<, egész évben a páciensek gyógykezelését szolgálja. Csízben felnőtt és gyermekpácienseket kezelnek. A fürdő vize hatásosan gyógyítja a reumát, az idegszervek, a mozgásszervek betegségeit, a hátgerinc- és csonttébécét, a magas vérnyomást stb. Dr. András a fürdő igazgatófőorvosa, orvoskollégáival, az ápolónők, az ápolók és a fürdő többi dolgozójával lelkiismeretesen gyógyítja a betegeket, akik nagyon elégedettek a gyógykezeléssel. A régmúltban csodának tartották a procedúrák hutását, — amikor a súlyosabb betegek eldobva mankójukat, botjukat, felgyógyulva, egészségesen tértek haza családi otthonukba, szeretteik közé. A rehabilitációt vezető ápolónő: Ferencz Magda nővér, fáradságot nem ismerő gyógytornája, sok esetben ilyen csodás javulást idéz elő a betegeknél. A páciensek szórakoztatásáról Csernk Mária elvtársnő gondoskodik, akinél hivatásszeretőbb, kiválóbb kultúrreferensnőt még elképzelni sem lehet. Méltóképpen ünnepük jubileumukat (CSTK) — A Vítkovicei Klement Gottwald Vasmű az idén ünnepli létesítésének 145. évfordulóját. Az üzem azokat a berendezéseket gyártja, amelyekkel az épülő és az átépített üzemeket látják el. Kivitelének terjedelme kb. 2 milliárd korona. Főleg az elmúlt öt évben került sor a kivitel fokozására, amikor is az export értéke 82 százalékkal emelkedett. A kivitel a világ több mint 50 országába irányul. A szocialista országok közül a Szovjetunió a legnagyobb üzlettárs, ümelyre az összkivitel 23 százaléka esik. Sok gépipari gyártmányt exportál Svédországba, Norvégiába, az NSZK-ba, Ausztriába, ércei őkészítő-berendezé- seket Kanadába, könyöktengelyeket Hollandiába, Svájcba, magas nyomásnak kitett alkatrészeket az erőműipar és a vegyipar számára Hollandiába és Svédországba, ércszállító berendezéseket Venezuelába, nagy- olvasztó- és acélműberendezé- Seket Ausztriába. A Bŕasyi Nyugat-csehországi Kerámiai Üzemben megkezdték a TOB típusú, glazúrozott borítócsempék gyártására szolgáló félautomalikus gép sor üzemeltetését. A csempe az épületek külső homlok zat falának díszítésére alkalmas, csak minimális meny- nyiségben szívja fel a nedvességet. jelenleg két színben készül. Már tárgyalások folynak a szocialista és a tőkésországokba való szállításáról. A tervezett évi 200 ezer négyzetméternyi termelésből az új gépsor százezer négyzetméternyi mennyiséget állít elő az idén. 2560 darabot tartalmazó csomagolásban szállítják. Felvételünkön Dana Faitová, az üzem dolgozója Felvétel: Vlach — CSTK A gyermekszanatórium is csodát művel a kis betegekkel, akik sokszor hosszú időt töltenek gyógykezelésen. Dr. Ga'sek Zdenék a szanatórium főorvosa, úgyszólván csak a kis pácienseknek él, atyai módon gondoskodik róluk. Az intézet pedagógusai nemcsak tanítanak, ne veinek, hanem szerető gondossággal az otthon szeretetét igyekszenek pótolni a kis betegeknél. Példa erre Kasár július, az intézet igazgatója, aki még szabadszombatokon, vasárnapokon is meglátogatja kis tanítványait. Szülői látogatások alkalmával a tantestület tagjai tájékoztatják a szülőket gyermekeik tanulmányi előmeneteléről. A messziről jött ember szemével nézve az épületek elavultaknak látszanak. A fürdő kinőtte régi ruháit, ezért a régi pavilonok helyére ultramodern épületeket terveztek. A fürdő fejlesztésének, bővítésének tervét részben már kidolgozták, szem előtt tartva az építészeti, az esztétikai, az egészségügyi elveket. Csízfürdő a következő ötéves tervidőszakban új, a mai kornak megfelelő pavilonsorozatot kap. A beruházás óriási ősz- szeget emészt fel. Az előirányzott költségvetés meghaladja a hetvenmillió koronát. A közeljövőben megkezdik az első pavilon építését, az ivóvíz bevezetését, a kanalizáció megvalósítását, később a gázvezeték beszerelését. Máris világosan látható a fürdőhely fejlődése az új gondnok, Krejcir Miloš vezetésével, aki már sok újítást valósított meg. Restaurálták a régebbi épületeket, aszfaltozták a fürdőépületek közötti utakat. A rendelő előtt új szökőkút csobog, hűsítve, tisztítva a levegőt. A park központjában a szovjet hősök emlékműve készül, a Szovjetunió iránti hálánk szimbólumaként. A fürdő fejlesztési terve szorosan összefügg a községi tervvel. Csízfürdő élén kiváló tekintélynek örvendő, gyakorlati tapasztalattal rendelkező, nagy tudású jogász áll, aki ésszerűen tervezi és vezeti a község és a fürdőhely szépítését. Dr. Gém bicky János titkár elvtárs beiktatása pillanatától kezdve nehéz küzdelmet vívott a község arculatának a megváltoztatásáért, az emberek gondolkodás- módjának az átalakításáért. Mindenki érzi, mennyire a szívén viseli a község gondját-ba- ját, a lakosság örömét, bánatát. A gesztenyefasorral szegé lyezett út mentén hatalmas kultúrház épült — szállodai részleggel egybekötve — csaknem 3 millió koronás költséggel. A falu apraja-nagyja karöltve, telkesen dolgozott a gyermekpark megvalósításáért, aminek ünnepélyes átadása 1973. augusztus 29-én, az SZNF történelmi évfordulóján volt. A helybeli szlovák nyelvű iskola restaurálását szintén ekkorra fejezték be, az átadást egybekötötték a gyermekpark átadásával. Csízfürdő két iskolájában kiváló pedagógusok tanítanak: Kochan Mária elvtársnő, Erdélyi István és Tóth Sándor elvtárs. Nagyon sokat tett a község és a fürdőhely felemeléséért a hob volt elnöke Kiss Béla elvtárs, a Katona család és Ország István. Nevezettek szabad idejüket sok szór a közügyek intézésére fordították. A község lakosságának nagy része az egyesített efsz-ben dolgozik, amelynek Madarász Sán dór, országgyűlési képviselő az elnöke, az agronömusok egyike Csiszár István mezőgazdász, a jnb képviselője. A vezetők és a lakosság ösz- szefogásával épül és szépül Csízfürdő és a jövő fürdővárosává válik. HOLLONIi SÁNDOR ILONA Több figyelmet a fiataloknak Az erdő- és vízgazdálkodási üzemek gépesítésével megoldódott ugyan a termelési problémák egy része, ám a munkaerőkkel való gazdálkodás — különösen a fiatalokkal — még mindig sok nehézséggel jár. A nagyobb városoktól és falvaktól többnyire távol eső munkahelyek varázsa ugyanis rendszerint nem tartós. Ezért oly fontos, hogy az erdő- és vízgazdálkodási üzemek többet foglalkozzanak dolgozóikkal, lehetővé tegyék művelődésüket és politikai nevelésüket se hanyagolják el. Az üzemek közvetlen kapcsolata az ifjúsággal, elsősorban az ipari tanulókkal elengedhetetlen követelmény. A prágai sajtótájékoztatón kapott felvilágosítás értelmében a legfőbb gondot a dolgozóknak a munkahelyre való elszállítása, megfelelő élelmezése és elszállásolása jelenti. A CSKP KB júliusi plénumán hozott határozatból kiindulva figyelemmel kell kísérniük a fiatal dolgozók életét és problémáit, melyeknek megoldásához a SZISZ szervezetei is lényegesen hozzájárulhatnak . Az üzemeknek a jövőben tehát nagyobb gondot kell fordí taniuk a szociál- és a bérpolitikára is. Az igazgatók legutóbbi tanácskozásukon elhatároz fák, hogy az ifjúság problémáit ezentúl az egész társadalom problémáiként fogják kezelni. —km— A királyhelmeci JIV rádió és tv javító részlege műhelyében öt szakember dolgozik Li pán Ferenc vezető irányításával. Hozzájuk tartoznak a Bodrogszerdahelyre, Tiszacsernyöre, Slovenské Nové Mesto ra és Michalanyra kihelyezett javítóműhelyek is. Félévi tervüket jóval túlteljesítették. Felvételünkön Lipán Ferenc műhelyvezető és Kovács József tv javító egy probléma megoldásán töri (i fejét (Tóthpál Gyula felvétele) Két probléma Úgy volna jó, ha a nemzeti bizottságok által szervezett és irányított albizottságok közül a közrend ügyeivel foglalkozók tevékenysége volna a legjelentéktelenebb. Ha ezek a bizottságok egyszerűen csak azzal foglal koznának, hogy rendszeres üléseiken megállapítanák: nincs különösebb probléma, legközelebbi ülésünket ekkor és ekkor tartjuk ... Naiv elképzelés ez persze, mert még olyan csendes, rendes faluban is, mint a Garam mel- etti Kamenín (Kéménd), van mivel foglalkoznia a közrendi bizottságnak. Ami az ügyek számát illeti: nein sok. Fél év alatt általában 10—12 üggyel szokott foglalkozni a bizottság. Kelecsényi László, a hnb dolgozója pontosan számontartja ezeket az ügyeket, mert ö kapott megbízatást a bizottság ügykezelésére vonatkozólag. Egyébként a helyi szokás is olyan, hogy először vele beszélik meg problémáikat, panaszaikat a lakosok, s egy-egy ilyen beszélgetés után lesz „igazán“ ligy az elmondottakból. A bizottság tevékenységét tehát az ő áttekintése alapján könnyen mérlegre tehetjük, jól megítélhetjük. A BIZOTTSÁG főleg arra tö rekszik, hogy nevelőhatást váltson ki a lakosok körében. Ez abban is kifejezésre jut, hogy a bizottság elnöke, Janig Károly elvtárs, foglalkozására nézve tanító. Általános szokásjog már napjainkban, hogy a törvények, szabályok betartása akkor is kötelező, ha azokat részletesen nem ismerik. Senkit sem mentesít a következményektől, ha arra hivatkozik, hogy nem ismerte a törvények, szabályok előírásait, figyelmeztetéseit. Ennek ellenére a bizottság egyik fontos feladatának azt tartja, hogy a lakosokkal ismertesse a szabályokat, az előírásokat. Ezt a hangszórós körrel fenntartott jó kapcsolat során szokták megvalósítani. Tóth Pál elvtárs, a hangszórós kör vezetője gondoskodik arról, hogy a helyi hangszóróban sugárzott műsor olyan közérdekű közleményeket is tartalmazzon, melyeket fontosnak tart a bizottság. Fontosnak, főleg a tájékoztatás szempontjából, mert álláspontjuk hasonló az orvosokéhoz: Legjobb védekezés a megelőzés. Csak ők ezt nem a betegségekre, hanem a káros társadalmi jelenségekre vonatkoztatják. A nevelőhatáson kívül persze azt is fontosnak tartják, hogy kellő szigorral és hatásosan lépjenek fel, intézkedjenek, ha erre szükség van. Ennek biztosítéka, hogy a bizottság munkájában nagyon tevékenyen vesz részt Harach József főhadnagy, a közbiztonsági szervek helyi parancsnokságának tisztje. A bizottság, és a közbiztonsági szervek között tehát jó a kapcsolat, s megfelelő keretek között jó az együttműködés. A segédszolgálatosok kiképzése színvonalas. Problémát, komoly problémát azok az esetek jelentenek, melyek a bizottság ügyintézése során kerülnek megoldásra. AZ EGYIK ilyen probléma, hogy a lakosok panaszainak bizonyos része, mintegy fele, a családi viszályok rendezését kívánja meg. Nehéz, nagyon nehéz a családi perpatvarok után úgy rendet teremteni, hogy a közrend követelményeinek érvényt szerezzenek, s ha csak lehet, az érdekelt felek kívánságai alapján rendezzék a családban a helyzetet, biztosítsák nyugalmát, békéjét. Még a legegyszerűbb családi ügy az volt, amikor két esetben a gyermektartási kötelezet t- seg elmulasztása miatt kellett intézkedni, mert egyszerű figyelmeztetésről volt szó, s arról, hogy az illetők adatait, munkahelyük címét jelentsék a bíróságnak. A többi esetben a törvények alapos ismerete, a jó emberismeret, pszichológiai tapasztalat segítette a bizottság tagjait abban, hogy jól végezzék munkájukat. A MÁSIK problémakör, hogy a panaszok, az ügyek közel felének igazi okozója az alkoholizmus. Ezen a téren már rendszerint késő a megelőzést emlegetni, mert éppen arról van szó, hogy a megelőző intézkedések ellenére is sor került törvénysértésre, szabálysértésre. Nem mellőzhető az esetek külön-külön szempontból való megítélése, mert különbséget kell tenni egyszeri, véletlen esetek, és a már notórikusan alkoholisták által okozott eseti k között. Szerencsére a bizottság nincs magára hagyatva az alkoholizmus elleni harcban. Még ha nem is rendszeresen, de jelentős mértékben támogatják ezen a téren a tömegszervezetek. Egyébként függetlenül attól, hogy az esetek felének igazi okozója az alkoholizmus, minden egyes ügyet a törvényesség betartásával kell elintézni. Formális ügyintézésről pedig szó sem lehet, hisz a bizottság tagjai nap mint nap találkoznak az érdekelt felekkel, s azonnal, határidő és egyéb formaságok nélkül véleményt mondanak az illetők ... ÚJABB PROBLÉMA ennek nyomán az, hogy véleményt mondanak, függetlenül attól, hogy jól és alaposan, vagy csak felületesen ismerik a törvényeket, szabályokat. A dolgozók jogismeretéről van szó. Nem közvetlen feladata a közrendi bizottságnak foglalkozni ezzel a kérdéssel, de beszélgetésünk során Kelecsényi László, a hnb dolgozója tapasztalataira hivatkozva többször is megemlítette: Nem ártana, ha jobb, alaposabb jogismerettel rendelkeznének a lakosok. Két problémát említettünk. Még a címben is. Ugyanakkor íme itt a harmadik: a dolgozók jogismeretének bővítése. A népnevelők a most következő őszi és téli időszakban bizonyára sort kerítenek majd arra is az ismeretterjesztő előadások során, hogy ilyen jellegű témák is napirendre kerüljenek. És akkor már igazán csak két komoly problémakörrel kell majd foglalkoznia Ké- ménd községben a hnb mellett működő közrendi bizottságnak. HAJDO ANDRÁS
