Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)

1973-09-26 / 229. szám, szerda

Megkezdőit az ENSZ-közgyíílés általános vitája Gromiko—Kissinger találkozó New Yorkban hétfőn meg­kezdődött az ENSZ-közgyűlés 28. ülésszakának általános vi­tája. A hagyományoknak meg­felelően, először Brazília kép­viselője beszélt, majd második­ként az Egyesült Államok új külügyminisztere, Henry Kissin­ger szólalt fel. Kissinger a be­vezetőjében hangoztatta, hogy „az Egyesült Államok nagy fon­tosságot tulajdonít az ENSZ- nek, amely különlegesen alkal­mas arra, hogy túl a legutóbbi évek kétoldalú diplomáciáján és a gyakorlati megállapodásokon, részt vegyen az intézményesí­tett és át jogó béke erősítésé­ben“. Kissinger a washingtoni elképzelésekről beszélve kiemel­te. hogy „az Egyesült Államok és a Szovjetunió közös megér­tésre jutott a nukleáris pusztí­tás elhárításában fennálló ér­dekközösségüket illetően, és a két ország a konstruktív kap­csolatok kiterjedt rendszerét teremtette meg". Kissinger meg­állapította, hogy a SALT-tárgya­lások máris történelmi jelentő­ségű megállapodásokra vezettek a fegyverkezési verseny féke­zése érdekében. Az ENSZ-közgyűlés üléssza­kán New Yorkban tartózkodó Andrej Gromiko szovjet külügy­miniszter hétfőn megbeszélést folytatott Henry Kissinger ame­rikai külügyminiszterrel, Nixon elnök nemzetbiztonsági főta­nácsadójával. A baráti légkör­ben lefolyt találkozó során vé­leményt cseréltek a két ország közti kapcsolatok egyes kérdé­seiről, áttekintették á nemzet­közi kérdések széles körét. A találkozón jelen volt Anatolij Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövet és Walter Stoessel amerikai külügyminiszter he­lyettes. Gromiko szovjet külügymi­niszter hétfőn találkozott Mi­chael Jubert francia, Walter Scheel nyugatnémet, Knud An­dersen dán, Dagfinn Vaarvik norvég és Max Van Üer Stuhl holland külügyminiszterrel. Gro­miko viliésreggelit adott a mi­niszterek tiszteletére. A baráti légkörű megbeszélésen az ENSZ közgyűlési ülésszak munkájával kapcsolatos kérdésekről esett szó. New Yorkban hétfőn találko­zott Gromiko szovjet külügymi­niszter Sharp kanadai külügy­miniszterrel. A kétoldalú kap­csolatok kérdéseit és az ENSZ- tilésszak problémáit vitatták A DIFK NYILATKOZATA a párizsi békemegállapodás sorozatos megsértéséről ELENGEDHETETLENÜL SZÜKSÉGES AZ EURÓPAI EGYÜTTMŰKÖDÉS MEGTEREMTÉSE Kommentárunk B rezsnyev elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára az utóbbi időben többször is beszédet mondott, amelyben egyéb kérdések mel­lett időszerű külpolitikai ese­ményekre is kitért s ennek kapcsán érintette a földkerek­ség legfőbb problémáját — a világbéke megőrzését, a békés egymás mellett élés légköré­nek megteremtését. Erről be­szélt Alma-Atában, Szófiában, tegnapelőtt pedig Taskentben, az Üzbég SZSZK fővárosában. A Szovjetunióban hagyomá­nyossá vált a jubiláló szövet­ségi köztársaságok kitüntetése. Az SZKP főtitkára hétfőn Üz­begisztán képviselőinek nyúj­totta át a „Népek Barátsága“ érdemrendet. Az Üzbég SZSZK nagy építési sikerein szemlél­tetve a lenini nemzetiségi po­litika óriási életerejét, a gon­dos gazda szemszögéből mér­legelte az űzbég mezőgazda­ság, elsősorban a fő termelési ág, a gyapottermesztés ered­ményeit és jelölte meg a to­vábbi tennivalókat a XXIV. pártkongresszuson kimunkált gazdasági program szerint. Brezsnyev elvtárs taskenti beszédében visszatért a békés egymás mellett élés gondolatá­hoz s a főbb nemzetközi kér­déseket is elemezte. Nem vé­letlen, hogy beszédének kül­politikai részén vezérfonalként húzódik ez a megállapítás: „A békés egymás mellett élés el­veinek a nemzetközi élet nor­máivá kell válniuk“. Ez a kérdés nem véletlenül vetődik fel annyiszor. A nem­zetközi kapcsolatokban bekö­lát. A múlt tapasztalataira tá­maszkodva szükségszerűnek tartjuk, hogy az értekezlet a határok érinthetetlenségánek el­véből induljon ki. Ezt az elvet tartalmazza a Szovjetunió által az európai biztonsági és együtt működési értekezlet első. hel­sinki szakaszán előterjesz­tett javaslat. A csehszlovák delegáció mun­kájáról szólva kijelentette, hogy hazánk küldöttsége már az eu­rópai biztonsági és együttműkö­dési konferencia előkészítő megbeszélései során és a hel­sinki tanácskozáson is a leg­aktívabb résztvevők közé tarto­zott. Küldöttségünk Helsinkiben javaslatot terjesztett elő a mű­velődés, a kultúra, a tudomá­nyos-műszaki haladás területén kívánatos együttműködésről, melyet a részt vevő államok kül­ügyminiszterei elfogadtak. Ezen­kívül Chňoupek elvtárs, hazánk külügyminisztere javasolta egy konzultatív szerv létrehozását, mely értékelné a befejeződött értekezlet eredményeit és elő­készítené a soron következő ta­nácskozásokat. Hanoi — Nguyen van Tien, a Dél-vietnami Köztársaság VDK-beli állandó képviseleté­nek vezetője kedden reggel a Hanoiban akkreditált külföldi sajtótudósítóknak nyilatkozott. Felhívta a figyelmüket arra, hogy a N ixon-kormányzat a Vietnamról szóló párizsi meg­állapodás, valamint az 1973. jú­nius 13-i közös közlemény szel­lemével és betűjével ellentét­ben, még mindig nem szüntette be az Egyesült Államok beavat­kozását Dél-Vietnam belügyeibe, továbbra is a Thieu-klikket használja a párizsi megállapo­dás szabotálásának eszköze­ként, polgári tanácsadóknak ál­cázva őket, több tízezer külön­böző rendfokozatú katonát ál­lomásoztál Üél-Vietnamban, il­legálisan nagy mennyiségű hadi­anyagot szállított a saigoni re­zsimnek, s továbbra is évi több mint egymilliónl dolláros kato­nai segélyben részesíti a Thieu- kormányzatot. » Ezzel egyidejűleg a Thieu- kormány az Egyesült Államok támogatásával és felhajtására továbbra is sorozatosan megsze­gi a párizsi békemegállapodás lényeges rendelkezéseit. Ugyanakkor akadályozza a La-Celle-Saint Cloud-i tárgyalá­sokat és a kétoldalú katonai vegyesbizottság munkáját. A Thieu-klikk az utóbbi idő­ben egyre harciasabb hangne­met üt meg. Tran Thien Khiem, saigoni miniszterelnök például szeptember 12-én azt mondotta: „A párizsi békemegállapodás bármely pillanatban érvénytele­níthető és a harmadik összete­vő csak papíron létezik ...“ Dél-Vietnam népe és a DIFK keményen elítéli az amerikai és a saigoni kormány sötét terveit, a párizsi békomegállapodást sértő cselekményeit. Határozot­tan követeli, hogy az Egyesült Államok szüntesse meg katonai intervencióját, beavatkozását Dél-Vietnam belügyeibe, a sai­goni kormány pedig vessen ha­ladéktalanul véget terület rabló hadműveleteinek, bocsássa sza­badon az általa őrizetben tar tott polgári személyek százez­reit, biztosítsa a nép demokra­tikus szabadságjogait, s egyen­gesse a dél-vietnami belügyek- kel összefüggő egyéb problémák rendezésének útját. A DIFK szigorúan tiszteletben tartotta és lelkiismeretesen vég­rehajtotta mind a párizsi béke­megállapodást, mind a június 13-i közös közleményt — hang­súlyozta nyilatkozatában a DIFK hanoi képviseletének ve­zetője. Ha azonban az amerikai kormány és a saigoni rezsim továbbra is megszegi a megál­lapodást és folytatja katonai kalandjait, akkor a Dél-vietna­mi Köztársaság ideiglenes for­radalmi kormánya fenntartja magának a jogot, hogy megte­gye az összes szükséges intéz­kedéseket az ellenőrzése alatt álló terület védelmére. Az ame­rikai és a saigoni kormányzat­nak vállalnia kell a teljes fele­lősséget katonai kalandortettei nek összes következményeiért. Folytatódik a Nemzetközi Valuta Alap értekezlete Nairobi — A Nemzetközi Va­luta Alap és a Világbank nairobi értekezletének második napján felszólalt Helmut Schmidt nyu­gatnémet, George Schultz ameri­kai, Aicsi Kiicsi japán pénzügy- miniszter és Ivar Norgaard dán külügyminiszter. Schmidt kijelentette, hogy az amerikai fizetési mérleg egyen­súlyának helyreállítása alapfel­tétele a nyugati világ valuta- rendszere újjáalakításának. A nyugatnémet pénzügyminiszter szerint az infláció elleni harc­hoz is szükséges, mert a kül­földön felhalmozott dollártöme­gek hozzájárultak az árak emel­kedéséhez. A valutareformról szólva Schmidt javasolta: hozzanak lét­re „multivalutáris beavatkozási rendszert" amelyben a „bajba jutott“ valutát több ország tá­mogatná saját pénzével; szoro­san ellenőrizzék a nyugati világ­ban forgalomba kerülő pénz mennyiségét; a fizetési mérleg- többlettel rendelkező országok hajtsanak végre felértékelést és gyakoroljanak nyomást valutáik leértékelése érdekében azokra az országokra, amelyek fizetési mérlege deficites. Aicsi Kiicsi japán pénzügymi­niszter felszólalásában kijelen­tette, hogy nem ellenzi az ame­rikai-nyugatnémet javaslatot, de nem tartja mechanikusan alkal- mazhatónak, egyéb tényezőket is figyelembe kell venni a valu­taárfolyamok megállapításánál. Közölte, hogy Japán valutatöbb­lete a múlt évi 6,6 milliárd dol­lárral szemben ez év első nyolc hónapjában csupán 130 millió dollár volt. Aicsi kijelentette, hogy orszá­ga fokozza hozzájárulását a Nemzetközi Fejlesztési Társaság (IDA) tőkéjéhez. IX. 26. vetkezett javulás, a feszültség enyhülése után, a szovjet— amerikai kapcsolatok rendezé­sére tett pozitív lépések, a né­met kérdés rendezésében elért eredmények után ugyanis a bé­ke ellenségei — bizonyos im- \ Követk e zef es, koncepciós békepolitika perialista körök — szeretnék mindenképpen kétessé tenni a szovjet béketörekvések értékét, lerontani hatásukat s a tőkés propaganda eszközei útján el­hitetni az emberekkel, hogy a békés egymás mellett élésnek a szocialista országok által kö­vetett politikája nem őszinte, csak megtévesztés stb. Mivel nem lehet lebecsülni a nyuga­ti propaganda hatását, szüksé­ges minduntalan konkrét pél­dákkal bizonyítani, hogy az emberiségnek a békés élet táv­latát csakis a Szovjetunió és a többi szocialista ország politi­kája mutatja. Nemcsak a burzsoá propa­ganda megcáfolásáról van szó, hanem a kínai maoista vezető­ség képtelen vádjairól is. A „szuperhatalmakról“ terjesz­tett kínai állítás megcáfolásá­ra találóan jegyezte meg Brezsnyev elvtárs: „A Szovjet­unió a szovjet—amerikai kap­csolatok javulását a nemzet­közi légkörben bekövetkezett gyökeres változások általános folyamatának szerves alkotóré­szeként tekinti. Ez a rész igen fontos, de egyáltalán nem azért, mintha a két állam vala­mifajta „különleges“ jogokkal rendelkezne a nemzetközi ügyekben vagy igényt tartana arra, hogy közben irányítsa a világ sorsát. A Szovjetunió és az Egyesült Államok katonai, gazdasági és tudományos-mű­szaki potenciáljának ereje miatt kapcsolataik állapota ob­jektiven hatást gyakorol a nem­zetközi helyzet egészére, külö­nösen pedig a háború és a bé­ke kérdéseinek megoldására“. Ez az idézet tömör, de mé- lyenszántó elemzése mindan­nak, ami az utóbbi időben a két nagyhatalom viszonyában és általában nemzetközi téren történt, s minden kétséget el­oszlat azzal kapcsolatban, hogy a békés egymás mellett élés lenini elveiből kiinduló, a szocializmus, a békeszerető em­beriség, az alkotás és haladás érdekeit szolgáló politikának gyakorlati megnyilvánulásáról van szó. Politikai realitásról tett bi­zonyságot Brezsnyev elvtárs be­széde, amikor a „türelmetlenke- dőknek“, az összes probléma egyszerre és egyszer s minden­korra történő megoldását kö­vetelőknek válaszolt, akik le­becsülik az eddigi megkötött megállapodások jelentőségét. „A „mindent vagy semmit“ elv semmiképpen sem fogadha­tó el a nemzetközi politikában. A területen szüntelenül igye­kezni kell előrelépni, felhasz­nálva minden rendelkezésre ál­ló lehetőséget,“ — hangoztatta az SZKP főtitkára. Nem véletlen, hogy beszéde külpolitikai részében igen be­hatóan foglalkozott Kínával, a kínai vezetőség politikájával. A Kínai Kommunista Párt közel­múltban lezajlott X. kongresz- szusa konstruktív program el­fogadása helyett szentesítette a maoista vezetőség szovjetel­lenes irányvonalát, s ezt a maoisták újabban olyan koholt vádakkal próbálják „igazolni“ a tömegek előtt, mintha a Szov­jetunió agressziós szándékokat táplálna Kínával szemben, be szeretné „kebelezni“ stb. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára leleplezte a kínai ve­zetőséget, hogy szándékosan szítja az ellenségeskedés lég­körét, s válaszra sem méltat­ta a megnemtámadási szerző­dés kötésére tett júniusi szov­jet kormányjavaslatot. Ez az ellentétek szítására irányuló kínai politika csak egyes tőkés hatalmak politikusainak ked­vez, alkalmat ad nekik arra, hogy politikai téren a „zava­rosban halásszanak“. Az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának legutóbbi beszédé­ből kicsengő határozott béketö­rekvés, reális életszemlélet, marxista—leninista helyzet- elemzés azt bizonyítja, hogy a nemzetközi feszültség enyhíté­sének, a békés egymás mellett élés elvei érvényesítésének po­litikája az SZKP s a szovjet kormány programjának egyik legfőbb koncepciós, következe­tesen szorgalmazott elve, ame­lyet a béke ellenségeinek kü­lönféle üzelmei és Peking ak­namunkája ellenére is elszán­tan követ. L. L. Koszigin tárgyalásai Belgrádban Belgrád — Alekszej Koszigin, a Szovjetunió miniszterelnöke jugoszláviai látogatásának má­sodik napján folytatta hivata­los megbeszéléseit Dzsemal Bi­jedics kormányfővel. A tárgya­lások megkezdése előtt Koszi­gin jelképesen fát ültetett el az új belgrádi Barátság-parkban. Délután a jugoszláv főváros ne­vezetességeivel ismerkedett, es­te pedig a szovjet nagykövetsé­gen fogadást adott vendéglátója tiszteletére. A keddi jugoszláv lapok nagy terjedelemben számolnak be Ko­szigin jugoszláviai látogatásá­nak első napjáról, ismertetik a díszebóden mondott pohár­köszöntőket. A jugoszláv sajtó kedden kiemelt helyen, részle­tesen ismerteti Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP KB főtitká­rának Taskentben mondott- be­szédét. Az argentin elnökválasztások végeredménye Buenos Aires — Az Argentí­nában vasárnap lebonyolított elnökválasztások végeredményét hétfőn este tették közzé Buenos Airesben. E szerint juan Domin­go Perón és felesége lsabel a Juszticialista Párt nevében 7 381 249 szavazatot, vagyis az érvényes szavazatok 61,85 szá­zalékát kapták meg. Egyes választó körzetekben, mint például Tucumanban 77,40 százaléknyi szavazatot is kapott Juan Perón, a fővárosban pedig a szavazatok 64,24 százalékát szerezte meg. Perón az újonnan megválasz­tott elnök, akit mint jelentettük október 12-én iktatnak be hiva­talába, még nem nyilatkozott a sajtónak konkrét terveiről. Egy nappal Juan Perón vá­lasztási győzelme után, az ar­gentin kormány dekrétumban tiltotta be a „forradalmi népi hadsereg“ (ERP) elnevezésű vá­rosi gerillaszervezetet. LEONYID BREZSNYEV az SZKP KB főtitkára Taskentböi Moszkvába utazott. KÁDÁR JÁNOS a Magyar Szo­cialista Munkáspárt KB első titkára és felesége Urho Kek- konen-nek a Finn Köztársaság elnökének meghívására baráti látogatásra Finnországba uta­zott. LENGYELORSZÁGI látogatá­son tartózkodott a nyugatné­met Szociáldemokrata Párt if­júsági szervezetének küldöttsé­ge. A küldöttség tagjai Wolf­gang Rothnak a szövetség el­nökének vezetésével a Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetség vezetőivel a két szervezet együtt­működésének kiépítéséről tár­gyaltak. NAGYSZABÁSÚ letartóztatási hullám söpört végig a Fülöp- szigeteken Ferdinánd Marcos köztársasági elnök korrupció­ellenes kampányának keretében. A hét végén őrizetbe vett 57 személy között magasrangú kor­mányhivatalnokok is vannak. AZ EURÓPAI Gazdasági Kö­zösség tagországainak földmű­velésügyi miniszterei Brüsszel­ben kétnapos tanácskozást kezd­tek a közös piac cukorpolitiká­ja, valamint a holland forint felértékeléséből adódó problé­mák megtárgyalására. A tanács­kozás középpontjában a tagor­szágok az új nemzetközi cukor­egyezményhez történő csatlako­zásának kérdése áll. Az új nem­zetközi cukoregyezményről je­lenleg Genfben folynak tárgya­lások. A KÍNAI Népköztársaság ga­bonatermése az elmúlt 24 év so­rán több mint megkétszerező­dött. Az ország lakosságának száma ugyanakkor majdnem 50 százalékkal növekedett. Az or­szág 1972. évi gabonatermése az 1949. évi 110 millió tonná­val szemben 240 millió tonna volt. A lakosság száma az 1949. évi 500 millióról 700 millióra növekedett. Genf — Oldrich Pavlovsky nagykövet, az európai biztonsá­gi értekezlet második szakaszán részt vevő csehszlovák küldött­ség vezetője nyilatkozott a Csehszlovák Sajtóiroda Tudósí­tójának az értekezlet várható eredményeiről, valamint hazánk részvételéről annak munkájá­ban. Pavlovský nagykövet az ér­tekezlet második szakaszának fő céljaival kapcsolatban kije­lentette, hogy a tanácskozás kö­zéppontjában a revansista hi­degháborús politika következ­ményeinek felszámolása áll, mely a múltban állandó féle­lemben tartotta az emberiséget. Napjainkban — a tudományos­műszaki forradalom korában — elengedhetetlenül szükséges az európai együttműködés megte­remtése, mert koordinált együtt­működés nélkül a tudományos haladás pozitív eredményei nem állíthatók teljes egészében az emberiség szolgálatába. A genfi értekezlettől azt várjuk, hogy elfogad egy, az európai államok kapcsolatait szabályozó formu-

Next

/
Thumbnails
Contents