Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)
1973-09-24 / 227. szám, hétfő
Ó RI Á S KI K Ö T Ö A Szovjetunió távol-keleti partvidékén, a nemrég még alig ismert Vrangel-öbölben megkezdték a Csendes-óceán legnagyobb kikötőjének építését. 64 kikötőhelye 13 kilométer hosszan húzódik majd itt és évente 34—37 millió tonna rakományt továbbít. Az építkezés hozzávetőlegesen egymilliárd rubelbe kerül. Az első kikötőhelyet még az idén megnyitják. A távol-keleti kikötőóriás építését a Szovjetunió gazdasági erejének növekedése és a szovjet külkereskedelem fejlődése tette lehetővé és szükségessé. Egy ilyen terv megvalósítása az építkezés helyétől függetlenül is bonyolult feladat, de még nehezebb egy, az ország fő ipari központjától távol eső területen. Maga a Vrangel-öböl kettős képet mutat: az egyik partján a gépek dübörgése — a másikon a csend uralkodik. A kikötőhelyek, raktárak, lakóházak még csak a tervrajzon léteznek. Az építők — kb. hétezren vannak — egyelőre egy utas- szállító hajón, kollégiumokban, az újonnan épült első házakban laknak. De az első építők — akik szinte üres területre érkeznek — sem laktak sátrakban, nem irtottak erdőt puszta kézzel, nem nélkülözték az elemi szolgáltatásokat, ugyanis hajón érkeztek a Vrangel-öbölbe, és a kényelmesen berendezett kabin lett ideiglenes otthonuk. A tervrajz szerint az öblöt kikötőhelyek betongyűrűje veszi majd körül, a modern tengeri kikötőben gyors utasszállító hajók kötnek ki, a széles autósztrádán gépkocsik, autóbuszok száguldanak és hatalmas üveg- és betontömbök, lakóházak, szállodák emelkednek a magasba. / APN ) A daloló fa mestere A tadzsik nemzeti filmstúdióban elkészült Mamadali Haliko vról, a hangszerek mesteréről szóló dokumentumfilm. Több mint 30 éve foglalkozik ősi hangszerek készítésével. Azelőtt csak e hangszerek nevét ismerték. Újraalkotásukat Halikov az öregek elbeszélése alapján kezdte meg, de ma már a karategini citerák, a badah- sani tamburák, a szokatlan hangú rubodok és különféle zi konok gazdag gyűjteményével rendelkezik. Hamarosan elkészül egy „makom“ is, amelynek elkészítési módját mindörökre elfelejtettnek hitték. Az ősi hangszerekből rendezett kiállítást már a világ számos országában megcsodálták. Emellett Halikov nagy gondot fordít az utódok nevelésére is. Mintegy száz sudanbei iskolás tanulja az ősi hangszerek készítésének módját. (APN) Ki nem szereti a munkáját és miért? Amikor valamilyen munka- feladat teljesítése közben az ember saját maga választhat a cél elérésének különböző módjai, változatai között, önállóan keresi meg az optimális megoldást, ez már alkotómunka, a siker az agy és a kéz diadala. A legmagasabbrendű alkotómunkára természetesen a tudományban van lehetőség, amikor a kutató előtt felmérhetetlen sok változat áll. A megelégedettség, az öröm forrását azonban nemcsak a feladat teljesítése, a cél elérése — az új felfedezés vagy az elkészült munkadarab — jelenti, maga a munka folyamata ad örömet az embernek. A technikai fejlődés eredményeként létrejönnek az „egyszerű“ munkák, például a futószalag melletti, szakképzettséget nem igénylő, egyhangú munka. A technika fejlődéséért drága árat fizetünk: azt, hogy a munkást nem elégíti ki munkája, untatja, nem szerez számára örömet. Az automatizálás első fázisa a bonyolult műveletek lebontása elemi mozdulatok összegére. Majd megjelenik a futószalag, a mellette álló ember valóban csak a mechanizmus része, és csak ezután jön az automata, amely magára vállalja, integrálja a futószalagot elemi művelőiekkel kiszolgálók munkáját. Sajnos, úgy néz ki, hogy a futószalag-sza- kaszt nem lehet kihagyni a fejlődésből. A szociológusok szerint az egyedüli kiút az, hogy mielőbb áttérjünk a komplex automatizálásra. Az automatát kiszolgáló ember munkája ugyanis kevésbé monoton és unalmas, bár a teljes automatizálásnak is vannak hátrányai. Ezzel kapcsolatos ku'atásaink során találkoztunk egy olyan esettel, amikor az egyik vegvikombinát gépkezelője — akinek a munkája abból állt, hogy félóránként megnyomott egy gombot —, a közbülső időben talicskát fogott és hordani kezdte a készterméket. „Pihenésként csinálom, legalább mozgatom az izmaimat“ — felelte kérdésünkre. Ezt nevezik izoméhségnek, bár a munkásnak ilyen esetben nemcsak az izma, hanem az agya is éhezik. Többek szerint a munka egyhangúságát pénzzel kárpótolni lehet, mások egyéb külső ösztönzőket (előléptetés) javasolnak. Pár éve megkérdeztünk 2665 fiatal leningrádi munkást, és döntő többségük a fizetés és az előrelépés elé helyezte az értelmes munkát. Egyes pszichológusok szerint nincs nem alkotó jellegű munka, csak alkotásra képtelen emberek van0*173. nak. Nekem fogalmam sincs, hogy lehetne alkotó jellegűvé tenni a futószalag kiszolgálását. Attól, hogy eközben pl. verseket költ, még munkája jellege és monotonitása nem változik. A szalag mellett álló számára az időnkénti művele't- csere sem teszi alkotóvá a munkát — egyik szabványművelet helyett a másikat végzi. Lehet könnyíteni a munkakörülményeken, zenével, világítással, — ugyanakkor a munkatermelékenység is emelkedik —, de ez nem sokat jelent abból a szempontból, bogy az ember örömét lelje a munkában. A modern munkapszichológiában két uralkodó irányzat van: az egyik a munka analízise a hatékonyság növelése céljából; a másik célja, hogy az embert végzett munkája kielégítse. A munka van az emberért, és nem az ember a munkáért — ez ennek az irányzatnak a krédója. Nem állítom, hogy uz alkotómunkát végző ember állandó boldogságban él, míg a szalag mellett csak boldogtalanok léteznek. A jó közérzet, a jó munkahelyi kollektíva rengeteget jelent. Vannak, akik minden munkához, bármilyen környezet ben a 1 k a 1 m a zkod n a k (adaptív típus), míg másokra minden apró változtatás zavaróan hat, ők az egyhangú, nyugodt munkában találnak kielégülést. Becsléseink szerint a munkások 5 százaléka tartozik az utóbbi kategóriába. Viszont a monoton munka aránya ennél sokkal nagyobb. Kiutat talán a munka és a szabad időben végzett tevékenység összehangolása jelent. Ha a szalag mellett dolgozó munkás szabad idejében alkot, akár mint rádióamatőr, akár fúr-farag, annak már társadalmi haszna van. El kell érni, hogy a munkás ne csak szakmailag legyen képzett, hanem ismerje a vállalat ügyelt, legyen képes arra, hogy részt vegyen a vezetésben. Az újítómozgalom nemcsak műszaki feladatokra vonatkozik, hanem a műhely, üzem, gyár szociális problémáinak megoldására is. El kell érnünk azt, hogy a munkás személyisége éppen olyan fontos szempont legyen, mint a terv teljesítése. Ehhez nem elegendőek a jó szándékok és a társadalmi rendünkben gyökerező lehetőségek, a dolgozó ember pszichológiájának nagyon alapos megismerésére van szükség. Ha ezt elértük, lényegesen kevesebb lesz az olyan ember, aki nem szeret dolgozni. V. JADOV Lityeratűrnaja gazeta Bulgária Kommunista Pártja munkásokból és parasztokból álló fegyveres csoportokat vezetett harcba 1923. szeptember 23-án a monarchista-fasiszta önkényuralom ellen. Ez volt a világ első fasisztaellenes felkelése. A kezdeti sikerek ellenére azonban ezt a mozgalmat felszámolták; a fasiszta kormánynak sikerült, megtartania hatalmát a legfontosabb központokban, ellentámadásba ment át és véres bosszút állt. Több mint 20 000 derék bolgár fizetett életével a szabadság iránti vágyáért. Ezeknek az eseményeknek az emlékére tartják meg minden évben a bolgár néphadsereg napját. Az ezt követő években a Bolgár Kommunista Párt jelentős figyelmet szentel a katonai kérdésnek. Azonkívül illegális milicista szervezeteket és ún. harci szakaszokat szervezett és betanította őket a partizán- hcfpen'fl viselésére. Nagy sikerrel járt a kommunisták politikai munkája a bolgár cári hadsereg katonái között. Eközben jelentős feLadat jutott az illegális katonai sajtónak. A párt internacionalista katonai politikájának egyik legfontosabb fel-' adatává vált a spanyolországi fasisztaellenes népi kormánynak nyújtandó segítség megszervezése. A második világháború elején Bulgária a burzsoázia reakciós politikája következtében gazdaságilag és politikailag is a hitleri Németországtól függött. A A magyar néphadsereg ezekben a napokban tartja meg ünnepét. A hősi múlttal, valamint a nemzeti és szociális felszabadulásért folytatott dicsőséges harcokkal való szoros kapcsolata természetes. A magyar nép sosem szűnt meg védekezni a különböző támadások, a feudális urak, a királyok, vagy a „szentatyák“ részéről történő kizsákmányolás ellen. Jól ismerjük a történelemből a Dó- zsa-féie felkelést, vagy később a Kossuth Lajos vezette szabadságharcot. Marx Károly szavai szerint Kossuth „valóban forradalmi személyiség volt, olyan férfi, aki népe nevében kész volt arra, hogy elfogadja a kétségbeesett harcra való felhívást“. A magyar nemzeti hadsereg megalapítója lett, amely 1848. szeptember 29-én dicsőséges győzelmet aratott Pákozd mellett az osztrák hadsereg felett. Ezen a napon ünnepük meg ma a Magyar Népköztársaságban a magyar fegyveres erők napját. Ez a nap a jelen és a régmúlt hagyományok ösz- szekapcsolódásának a jelképe. A magyar néphadsereg megalakulásának története szorosan összefügg a kommunista pártnak a magyar dolgozók szabadságáért folytatott harcával. 1905-ben az első orosz forradalom hatására a magyar proletariátus is megmozdult. A munkásosztály és a parasztság 1912 májusában százezres tömegben tüntetést rendezett, amely utcai harcokkal végződött. A magyar proletariátusra nagy hatással volt — éppen úgy, mint az egész" világon — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Csaknem 100 000 magyar harcol a forradalom oldalán, s lép be a bolsevik pártba. Azok, akik hazajöttek, a szocializmus gondolatát terjesztik, ami mindenhol termékeny talajra talál. 1918-ban megszervezték a katonai tanácsokat, amelyek nyíltan felléptek a háborúban való további részvétel ellen. A kommunista párt hatását bizonyítja a Magyar Tanács- köztársaság megalakulása is. Itt kezdődhetett volna el a világ második munkásállamának történelme, de a tőke egyesült ereje ádáz küzdelmek után vémonarchista kormány beleegyezésével, a bolgár nép akarata ellenére a hitleri hadsereg 1941 márciusában Bulgária földjére lépett, és az országot támaszpontul használta a Görögország és Jugoszlávia elleni agressziójához. A Szovjetuniónak a náci Németország által történt hitszegő megtámadása után Bulgária Kommunista Pártja Központi Bizottsága konkrét feladatokat állított a kommunisták, a munkásosztály és az egész antifasiszta mozgalom elé: fegyyerrel a kezükben szembeszállni a fasiszta katonai gépezettel, forradalmi katonai szervezeteket létesíteni a hadseregben, megakadályozni a bolgár katonák bevetését a Szovjetunió elleni harcokba, megakadályozni Bulgária gazdasági forrásainak a hitleristák általi kihasználását és sokoldalúan támogatni a szovjet népet az ellenséggel való küzdelmében. Központi katonai bizottságot létesítettek Bulgária Kommunista Pártja Központi Bizottsága mellett, amely partizánegységeket szervezett és mozgósította az erőket egy felkelés előkészítéséhez. Ezeknek a törekvéseknek köszönhető, hogy egyetlen bolgár katona sem került a keleti frontra, a bolgár cári hadsereg bomlásnak indult, és mind több és több katona, sőt egész egységek is átálltak a felszabadító, felkelő hadsereg oldalára. Amikor 1944 szeptember elején Bulgária területére lépett a szovjet hadsereg, a get vetett a szocializmus kezdeti győzelmének Európának ebben a részében. A kormányválságot kihasználta Horthy admirális, ellen- forradalmi osztagaival elfoglalta Budapestet és uralomra jutott a kemény fehérterror. A kommunista párt csaknem 25 évig illegalitásban volt, hihetetlen nehéz feltételek között élt. 1940-ben a fasiszta kormány a fasiszta Németország oldalára állt. Egyetlen világos pont volt a harcoló Spanyolországnak nyújtott segítség, amikor a magyar nép újra bebizonyíthatta a szabadság iránti vágyát. De a közös fasiszta ellenség elleni harc csakhamar szülőhazájában is kitört. Magyarország Kommunista Pártja az ellenállási mozgalom élére állt, amely nagy fegyveres csoportok harcává fejlődött. Számos Horthy-katona szökött át a szovjet hadsereghez, hogy azzal közösen szabadítsa fel hazáját. 1945-ben szabadul fel Magyarország, 1946. február 1-én kikiáltják a köztársaságot és 1949. május 15-én megalakul a Magyar Népköz- társaság, amely hat évvel később a Varsói Szerződés tagállamai közé lép. A kezdeti sikerek ellenére az ötvenes évek elején a deformá- lódás hatására rosszabbodik a kommunista párt felhívására fegyveres felkelés tört ki, amely elsöpörte a német megszállókat és a velük együttműködő bolgár burzsoáziát. A katonai politika új szakaszát a háború utáni népi demokratikus Bulgáriában a pártnak és a kormánynak arra irányuló igyekezete jellemezte, hogy a katonaságot, beleértve a parancsnoki testületet is, megtisztítsa, és káderszempontból újra felépítse. Nagy hatással volt a hadsereg megszilárdítására és harcképességének sokoldalú fokozására a politikai apparátus. Különösen a Szovjetunió segítsége tette lehetővé, hogy azoknak az intézkedéseknek egész sorát befejezhessék, amelyek a bolgár néphadsereg felépítésének tökéletesítésére irányultak. Komoly változásokra került sor a katonai felkészültség és a katonák nevelése terén. Politikai és szakszempontból a hadsereg nagy szakképzettségű katonai káderekkel rendelkezik: a tisztek és a tábornokok 83 százaléka a kommunista párt tagja, a parancsnoki testület 40 százalékának felsőbb katonai és speciális képesítése van és minden harmadik fiatal tiszt mérnöki vagy legalábbis középfokú műszaki ismeretekkel rendelkezik. A bolgár néphadseregnek fontos szerepe van a béke fenntartásáért folytatott küzdelemben a Balkán félszigeten. J. M, politikai és a gazdasági hely? zet. Ez természetesen megnyilvánul a hadsereg erkölcsi és speciális felkészültségében is, aminek következtében 1956-ban az ellenforradalmi erőknek sikerül saját céljaikra használniuk fel a hadsereg egy részét. Az ellenforradalom dühöng, legyilkolják a kommunistákat és a becsületesen gondolkozó polgárokat. De sok katona áldozta fel az életét a szocializmus védelmében is. A Szovjetunió internacionalista segítségének köszönhető, hogy véget vetettek a magyar hazafiak durva és értelmetlen gyilkolásának. És így a magyar nép újra megmenekült a hazai és a külföldi reakciós erőktől. Az ellenforradalom felszámolása után a hadsereg fejlődésé- nek új szakasza kezdődik. Alapjává azok az egységek válnak, amelyek érdemeket szereztek a reakció elleni harcban. 1960-ig a magyar néphadsereget a legkorszerűbb haditechnikával fegyverezték fel és a parancsnoki testület soraiba a legjobbak jöttek. Ma a korszerűen felfegyverzett magyar néphadsereg népének függetlenségét őrzi, és a Varsói Szerződés többi tagjával együtt a szocialista világrendszer érinthetet- lenségét védelmezi. JÄN MIČÁTEK alezredes Műszaki ellenőrzés a felszállás előtt BoFivoj Černý felvétele ÉS A SZOCIALIZMUS VÉDELMEZŐI A nép szolgálatában
