Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)
1973-09-23 / 38. szám, Vasárnapi Új Szó
Az első köztársaság idején a csehszlovák ipar szerkezetében jelentős változásokra került sor. A nyersanyagforrások hiánya miatt főleg a könnyűipar került előtérbe, s a csehszlovák kivitel elsősorban a textil-, a cipő-, az üveg- és a kerámiaipari termékekre, valamint a divatékszerekre irányult. Ezek a termékek azonban csak a munkások fokozottabb kizsákmányolása, az alacsony munkabérek által válhattak versenyképesekké a világpiacon. A második világháború után a csehszlovák ipar további orientálódása nyílt kérdéssé vált. A munkás- osztály februári győzelme azonban véget vetett a kapitalista monopóliumok érdekeit követő spekulációs törekvéseknek, s az 1948. október 27-én jóváhagyott első ötéves terv már az ipari termelés új feladataira irányulhatott. A szocialista építés útjára lépett államok ipari termelésük megalapozásához főleg termelőeszközöket, kohászati, gép és vegyipari termékeket igényeltek, amelyekért a csehszlovák nehézipar nyersanyagellátását és az életszínvonal növeléséhez szükséges fogyasztási cikkek behozatalát is biztosítani lehetett. E céloknak megfelelően az 1949—1954-es évekre szóló 1. ötéves terv a termelésben 50 százalékos, a fémfeldolgozó iparban 95 százalékos, a társadalmi fogyasztásban pedig 35 százalékos növekedést irányzott elő. A csehszlovák gépipar további fejlesztésénél a népi demokratikus államok igényei mellett á hazai szocialista iparosítás szükségleteit — főleg Szlovákia iparosítási program ját —, valamint a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés új igényeit is figyelembe kellett venni. Az imperialista nagyhatalmak részéről megnyilvánuló kereskedelmi embargó viszonyai között a csehszlovák gépiparnak valóban óriási erőfeszítéseket kellett tennie. A CSKP IX. kongresszusán elfogadott irányvonal- nak megfelelően a gépipar a csehszlovák népgazdaság vezető ágazatává fejlődött, külkereskedelmünk szilárd alapját képezi, biztosítja a műszaki haladást és fokozza népgazdaságunk hatékonyságát. Az ipari termelés a további ötéves tervek folyamán is gyorsan fejlődött. A gépiparban a háború előtti színvonalhoz viszonyítva tizenötszörösére növeltük a termelést, ütödik ötéves tervünkben a gépipari termelésben 45, a gépek kivitelében pedig 85 százalékos növekedést irányoztunk elő. Az utóbbi években főleg a fő fejlesztési programok végrehajtásában értünk el jelentős eredményeket. Ide tartozik a programvezérlésű szerszámgépek, a textiles bőripari gépek, a számítástechnikai berendezések, a személyautók, teherautók, turbokompresszorok stb. gyártása, valamint a gyengeáramú félvezetők széles körű ipari felhasználása. A fő fejlesztési programok közé tartozó gépipari szakágazatokban az ötödik ötéves terv átlagosan 82 százalékos növekedést tűzött célul. Ezek közül egyes fontos termékeknél, például a programvezérlésű szerszámgépeknél, a számítógépeknél és a félvezető-technikában többszörös növekedést kell elérni. A csehszlovák gépipar negyed évszázados céltuda tos fejlesztése külkereskedelmünk alakulásában is visszatükröződött. Érdemes megemlíteni azt a tényt, hogy amíg az 1948-tól 1972-ig eltelt időszakban az egész csehszlovák kivitel körülbelül a hatszorosára növekedett, addig a gépipari termékek kivitelében tizenötszörös növekedést értünk el. A gépipari termékek a KGST-tagállantokba irányuló kivitelnek több mint 80 százalékát képezik. Ez azt jelenti, hogy a csehszlovák külkereskedelem aktív szaldója alapjában véve a gépipari termékek kivitelének a függvénye. A csehszlovák gépipar tehát az eltelt huszonöt év alatt jelentős mértékben hozzájárult a KGST-tagálla- mok iparosítási programjának megvalósításához. így ma már azok az országok is nemzetközi sikereket elérő fejlett iparral rendelkeznek, amelyek gazdasága a szocialista építés kezdetén lényegében csak a mezőgazdasági termelésre támaszkodhatott. Ebben az új helyzetben a nemzetközi gazdasági kapcsolatok eddi- gi formái is megváltoznak, napirendre kerülnek a termelési kooperáció, a szakosítás és a közös tudományos-technikai kutatás feladatai. A szocialista integráció keretében megvalósuló termelési szakosítás a csehszlovák gépipar számára egy teljesen új korszak kezdetét jelenti. A több évtizedes hagyományokkal, gazdag termelési tapasztalatokkal rendelkező szakágazatokban lehetővé teszi a termelési folyamatok automatizálását, a legújabb tudományos és műszaki ismeretek felhasználását, a munka termelékenységének robbanásszerű növekedését, s a nagy szériákban történő gyártással az egyre hatékonyabb és gazdaságosabb termelést. A KGST-tagállamok nemzetközi gazdasági együttműködésének további nagy jelentősége, hogy olyan államok között valósul meg, amelyek ötéves népgazdasági tervekkel rendelkeznek, s ezek alapján távlatilag is biztosítják a szakosított termékek árucsere- forgalmát. Ez főleg a további beruházások célszerűsége miatt fontos, s e tekintetben még az ötéves tervek kölcsönös egybehangolása sem bizonyul elégségesnek. Ezért a szocialista államok a népgazdaság egyes ágazataiban 1990-ig szóló távlati előrejelzéseket, ún. gazdasági-termelési prognózisokat dolgoztak ki, s ezek kölcsönös összeegyeztetése alapján rögzítik szakosított termelési programjaikat. Említsünk meg legalább néhányat a csehszlovák gépipar ismertebb termékei közül, amelyek az 1971— 1975-ös évekre kötött távlati kereskedelmi szerződések tárgyát képezik. Ütödik ötéves tervünk első felében csaknem hétezer darab fémforgácsoló szerszámgépet szállítottunk a Szovjetunióba, amelyek főleg az autók és traktorok fő alkatrészeinek tömeges gyártásánál érvényesülnek. Olyan megmunkáló gépekről van szó, amelyek a Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti szakosított gyártási program keretében készülnek. Ezeknél a gépeknél felhasználják a numerikus vezérlésű irányítási rendszerek legújabb ismereteit, s az automatizálási elemek felhasználásával rendkívül magas munkatermelékenységet érnek el. A Szovjetunióban épülő KAMAZ autógyár számára készült például az a gépsor is, amely az idei brnói vásáron aranyéremben részesült. Ezt a TOS 022-es automata gépsort a TOS Kurim vállalatban gyártották és befecskendező-szivattyúházak készítésére szolgál. Összesen 51 állomásból, 149 fekvésből, 495 orsóból és né'gy szakaszra osztott szalagrendszerből áll. Az egész gépsort mindössze 2—3 dolgozó kezeli, akik a gépsor teljes kihasználása mellett óránként 45 darab befecskendező-szivattyúházat készítenek. A CKD Praha új szakosított termékei közül megemlíthetjük a 6 megawatt teljesítményű turboaggre- gátokat, amelyekből 75 darabot rendelt a Szovjetunió a gázvezetékek építéséhez. A Tatra teherautókból az ötödik ötéves terv folyamán 5600 darabot szállítunk a Szovjetunióba, amelyek főleg a távol-keleti építkezések nélkülözhetetlen segítőtársai. Nagyon keresettek a szovjet piacokon a csehszlovák motorkerékpárok is, s az ötödik ötéves tervben érkező 300 000 motorkerékpár között szerepel a milliomodik, a Szovjetunióba szállított példány, Textilipari gépeink közül 5500 különböző szövőgépet és mintegy 25 000 varrógépet vásárolnak a szovjet megrendelők. További jelentős szállításaink közé tartozik 1125 darab 1450 le teljesítményű ČME-3-as motoros mozdony, valamint 150 hajó és egyéb úszómű. Az NDK számára eddig több mint 800 millió korona értékű vegyipari berendezést gyártottunk. Ezek között egy 200 tonnás karbamidszintetizáló reaktor szintén a brnói vásár idei aranyérmesei közé tartozik. Az utóbbi berendezéssel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a Králové Pole-i Gépgyár a karbamid- szintézis technológiájával 1963-ban kezdett foglalkozni, amikor még Európában sehol sem gyártottak ilyen reaktorokat. Annak ellenére, hogy igen bonyolult és igényes feladatról volt szó, a vállalat dolgozóinak rövid idő alatt sikerült nagy teljesítményű egységeket kifejleszteni. A brnói vásáron kiállított reaktor teljesítménye napi 1050 tonna. Az NDK-beli Piesterlit- zi Vegyipari Kombinát építéséhez több ilyen reaktort készítenek, amelyek elszállítása külön problémát jelent. Az első ilyen reaktor nemrég megvalósított beszerelése a szakemberek körében világszerte jelentős visszhangra talált. A Králové Pole-i Gépgyárnak természetesen nem ez az egyetlen jelentős terméke. A brnói vásáron szerepelt még egy pirolízises kohó modellje is, amely évi 40 000 tonna etilén gyártására szolgál, valamint számos további korszerű vegyipari berendezés. A brnói vásáron a csehszlovák gépiparnak több mint 400 olyan terméke szerepelt, amely műszaki újdonságnak számít. Említsünk meg özek közül legalább néhányat. Sokan felfigyeltek például a Js 1400 Jt 75-ös gömbelzáróra, amely a Szovjetunióban épülő nagyobb teljesítményű gázvezetékek egyik fontos berendezése. Az 1400 mm átmérőjű és 75 kp/cm2 nyomású gázvezetékek szállító teljesítménye két éis félszer nagyobb, mint az eddig épített Js 1000 Jt 64-es vezetékeké. A CKD Blansko az újabb típusú gömbelzárók gyártásánál olyan eljárásokat alkalmazott, amelyek lényegesen növelték a termelés gazdaságosságát, s ezzel egy nagy jövő előtt álló termelési irányt alapoztak meg. A gázvezetékek építése és a földgáz energetikai célokra való felhasználása az Első Brnói Gépgyár termelési programját is kibővítette. Egy hordozható alvázon elhelyezett, kisebb méretű, mindössze 18 tonna súlyú és 1500 kilowatt teljesítmélnyű gáztüzelésű turboaggregátjuk az idei vásár egyik aranyérmét kapta. Ezzel az aggregáttal a távolsági gázvezetékek kompresszorállomásait látják el, s alkalmi áramfejlesztőkként alkalmazzák. A villanyenergia-szolgálta- tásban előforduló esetleges üzemzavarok esetén a Turbostart 6-A automatikus önindító három és fél perc alatt üzembe helyezi az aggregátot. Hasznos tulajdonságai, főleg kis térfogata és könnyű kezelése szempontjából a népgazdaság számos további területén is felhasználható. A könnyűipari gépek közül legalább a legújabb típusú textilipari gépekről tegyünk említést. A Libere- ci Textilipari Gépgyárak Vezérigazgatóságához tartozó vállalatok több világszínvonalon álló gépújdonsággal szerepeltek az idén az A pavilonban. É gépek közül ezúttal a H 225 U vízsugaras szövőgép részesült aranyéremben. E gépek iránt továbbra is nagy az érdeklődés a külföldi piacokon. A korábbi 95, 105, majd 124 cm működési szélességű szövőgépekkel szemben először 175, és most 225 cm szélességű szövőgépet sikerült szerkeszteni. A csehszlovák textilipari gépekhez a vízsugaras szövőgépek mellett lé'g- sugaras szövőgépek, orsó nélküli fonógépek, nagy átmérőjű kötőgépek és további újdonságok is tartoznak. E rövid felsorolásban csupán néhány gépipari újdonságot említhettünk. A XV. Brnói Nemzetközi Gépipari Vásár látogatói azonban teljes képet kaphattak a csehszlovák gépipar jelenlegi színvonaláról, s a nemzetközi munkamegosztásban betöltött szerepéről. E rövid ismertetést ezért azzal a gondolattal zárhatjuk, hogy fiatalabb korosztályú műszaki értelmiségünk és szakmunkásaink előtt nagyon igényes és szép feladatok állnak, amelyekre a műszaki tantárgyak tökéletes elsajátításával már az iskola padjaiban kell felkészülni. MAKRAI MIKLÓS 1973. IX. 23. (A CSTK ÉS KIS FELVÉTELEI) A CKD Praha T-478,8-as Diesel-elektrikus mozdonya XV. Rrnői Nemzetközi' Gépipari Vásáron aranyérmet nyert. Ugyancsak aranyéremben részesítették a brnói KPS és az ostravai V2KG együttműködésében gyártott karbamidszintetizáló reaktort. A traktorok gyártásában megnyilvánuló csehszlovák -—lengyel együttműködés eredményességét dicséri a 120 lóerős Zetor traktor. ilriili fali & s ® 11 11 11 iü I sikli $ * ?? Í08Š8& ár SeSS a ŠŠ 11 ili § Uf i. i
