Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)

1973-09-23 / 38. szám, Vasárnapi Új Szó

VASÁRNAP 1973. szeptember 23. A NAP kel — Nyugat- Szlovákia: 5.38, nyugszik: 17.48. Közép-Szlovákia: 5.30, nyugszik: 17.40. Kelet-Szlovákia: 5.22, nyugszik: 17.32 órakor. A HOLD kel: 1.35, nyug­szik: 15.55 órakor. NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KÖSZÖNTJOK TEKLA — ZDENKA nevű kedves olvasóinkat ■ 1878-ban született VLAS­TIMIL BLAZEK zenetörté­nész, levéltáros (+ 1950], ■ 1908 ban született NYI- KOLA] SZEMJONOVICS PA- TOLICSEV szovjet külkeres­kedelmi miniszter. — 1958- ban halt meg JAROSLAV 7.ATLOUKAL költ fi (szil.: 1905). A következő tartalmából: Nem felejtünk! Róják Dezső írása Szocialista módon a konzervgyárban Adnmec József cikke A környezetvédelem ipari módszerei Steigervaid József írása A humanizmus küzdőtérén Kolár Marcell riportja egy példás gyermekgyógyintézetről Vientiane monszun után Sebes Tibor riportja a laoszi fővárosból Nagyváradtól Segesvárig Dudás Teréz útinaplója Hogyan fogom köszönteni Részlet Ordódy Katalin díjnyertes riportkönyvéből BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A társadalom érdekében Szocialista társadalmunk építésében nagy szerepük van a fo­gyasztási szövetkezeteknek. Több mint százéves tevékenysé­gük első szakaszában a proletártömegek kiszolgáltatottságát enyhítették, segítették a munkásokat a sztrájkok és a politikai üldözésük idején. Szerepük a munkásosztály februári győ­zelme után megváltozott, munkájukkal a társadalmi értékek gyarapítását és az életszínvonal növelését szolgálják. A fogyasztási szövetkezetek tevékenységének fejlődését a kiskereskedelmi forgalom növekedésében mérhetjük le a leg­jobban. A fogyasztási szövetkezetek által realizált kiskereske­delmi forgalom értéke 1949-ben 955 millió korona volt ez az elmúlt évben 15 073 millió koronára növekedett, ami csaknem tizenhatszoros növekedést jelent. Az 1973-as évre szóló terv 35 900 millió koronás forgalmat irányzott elő, de a jelek sze­rint a valóságban a 16 milliárd koronát is túlszárnyalja. A kiskereskedelmi forgalom négyötöde a szövetkezetek üzleti hálózatában, egyötöde a vendéglátóipart üzemekben realizáló­dik. A fogyasztási szövetkezetek további hasznos tevékenysége a mezőgazdasági és erdei termékek felvásárlása. Az 1973-as év­re például 294 millió korona értékű termék felvásárlását ter­vezték. A felvásárolt termékeket főleg saját kereskedelmi há­lózatukban értékesítik, részben élelmiszeripari feldolgozásra továbbítják, 8—10 százalékát pedig exportálják. A társadalom igényeinek növekedésével párhuzamosan a fo­gyasztási szövetkezetek élelmiszeripari termelő tevékenysége is egyre nagyobb méretű. Ez eleinte főleg a vidéki pékipari és cukrászipar! termelésre irányult, később az üdítőitalok gyár­tására, a méz, a gombák és az erdei gyümölcsök feldolgo­zására is kiterjedt. A termelő tevékenység értéke eléri az évi 200 millió koronát, ennek 52 százalékát a Jednota fogyasztási szövetkezet üzemei, 48 százalékát pedig a Zvoleni Szövetkezeti Kereskedelmi és Termelő Vállalat végzi. A szolgáltatások területén a fogyasztási szövetkezetek tevé­kenysége főleg étkeztetésre és elszállásolásra irányul. Emel- különböző tárgykölcsönzőket tartanak fenn, szállításokat •egexnek, szabászati szolgáltatásukat nyújtanak, stb. A szol­gáltatásukból származó jövedelem az elmúlt évben elérte a 37 millió komnát. A fogyasztási szövetkezetek jelenleg 8254 elárusító hellyel és 3793 vendéglátóipari üzemmel rendelkeznek. Állandó szál­lodai kapacitásuk 4042 ágy, emellett nyári szezonban további 2139 fekvőhelyet tudnak biztosítani. A fogyasztási szövetkeze­tek tulajdonában levő állóeszközök értéke 1972-ben 3563 mil­lió korona volt, 1948 óta több mint 27-szeresére növekedett. Az ötödik ötéves terv folyamán megvalósuló beruházások együttes értéke meghaladja a 300 millió koronát. Falvainkon és városainkon korszerű önkiszolgáló boltok, bevásárló központok és áruházak dicsérik a fogyasztási szö­vetkezetek kezdeményező munkáját. A szövetkezeti vendéglá­tóipar színvonalas étkeztetésről és elszállásolásról gondosko­dik. 1948-ban a szállodai szolgáltatás még nem tartozott a tevékenységeik közé, jelenleg a fogyasztási szövetkezetek több mint negyven korszerű szállodával rendelkeznek. Megelégedéssel vehetjük tudomásul fogyasztási szövetkeze­teink eddigi fejlődését, s azt a tényt, hogy tevékenységükkel újabban a szocialista államok közötti barátság elmélyülését is szolgálják. M. M. KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A LAOSZI BÉKE Tán nem szükséges különösképpen hangsúlyozni, hogy a vietnami és kambodzsai békés rendezéssel párhuzamosan az ún. „laoszi kérdés“ megoldása szintén az indokínai térség biztonsága megszilárdításának fontos összetevője. Az elmúlt évek során a világsajtó — az események jelentőségéhez mér­ten — viszonylag bőven foglalkozott az Egyesült Államok „különleges laoszi háborújával.“ Nos, tulajdonképpen miben rejlett e háború lényege? . .. Nyilvánvalóan szoros összefüggés­ben állott a vietnami háború eszkalációjával, ám ugyanakkor az amerikai tőke expanzív, neokolonialista törekvéseivel is. Laosz ugyanis — stratégiai helyzetéből adódóan — Indokína egyik kulcsfontosságú térsége, ebből a szempontból a Pentagon számára feltétlenül „többet ért“, mint a szomszédos Thaiföld. Ezzel magyarázható, hogy az amerikai légierő oly sűrűn és oly nagy erőbevetéssel támadta a Patet Lao által ellenőrzött Kőedény síkságot, amely viszont laoszi vonatkozásban rendkí­vüli fontossággal bíró terület. A katonai beavatkozás hátteré­ben, mint rendszerint, gazdasági érdekek húzódtak meg, hi­szen a laók földjének ásványkincseiről a tengerentúli mono­póliumok viszonylag jól tájékozottak. A taktika az immár ha­gyományos „dividae et impera“ jelszó jegyében fogant. A két herceg viszálya alkotta a „casus belli“-t, ám az eredeti el­képzeléseket hamarosan keresztülhúzta a Patet Lao megerő­södése, amely egyértelműen zárkózott fel az indokínai népi- nemzeti felszabadító mozgalmak sorába. Ismeretes, hogy az Egyesült Államok Dél-Vietnamban állo­másozó hadserege több ízben is kísérletet tett a laoszi ellen­állás megtörésére. Ezek a próbálkozások sorra kudarcot val­lottak, hiszen mind a mai napig emlékezetes a saigoni elit­alakulatok fejvesztett futása, amelyek az amerikai légierő és tüzérség erőteljes támogatása ellenére sem voltak képesek megvetni lábukat a laoszi dzsungelekben. Aligha férhetett hozzá kétség, hogy Vientiane, illetve Souvanna Phouma és vezérkara önmagára hagyatva képes helytállni a Patet Lao félelmetes előnyomulásával szemben. Az igazsághoz tartozik ugyanakkor, hogy a hazafias erők az ország jelentős részét tartják ellenőrzésük alatt, ahol kiépítették törvényesen meg­választott szerveiket és közigazgatásukat. Az ellenállás ilye­tén szervezett formája tehát — minden kétséget kizáróan — sikerrel kecsegtetett. Olyannyira, hogy a CIA — ezt bizonyítja a legutóbbi sikertelen víentianei jobboldali államcsínykísérlet — kénytelen volt visszakozni és beletörődni a megváltoz- tathatatlanba. A Patet Lao politikai célkitűzéseinek homlokterében min­denekelőtt az ország függetlenségének biztosítása áll. Nem­zetközi politikai vonatkozásban a pozitív semlegesség irány­vonalát követi. Ez a koncepció nem véletlenül nyerte el a ha­ladó erők egyértelmű támogatását, míg a vientianei vezetést elszigetelődésre kárhoztatta. Ennek tulajdonítható részben, hogy ez év februárjában — hosszadalmas tárgyalások vég­eredményeként — aláírták a szembenálló felek békemegálla- podását, amely magától érthetően kizárja az idegen beavatko­zást az ország belügyeiből. A megállapodás hosszú ideig írott „malaszt“ maradt csupán, míg a múlt hét végén — további tanácskozások és megbeszélések után — aláírták a szóban forgó békemegállapodás végrehajtási jegyzőkönyvét is. Kétségtelen, hogy a végrehajtási jegyzőkönyv aláírása továb­bi pozitív lépés a laoszi béke megteremtéséhez. Viszont hang­súlyoznunk szükséges: sokat, rengeteget kell még tenni mind­két részről a végleges rendezés érdekében. BALOGH P. IMRE E heti karikatúránk Dél-afrikai Jiókák ...és gondos „mamájuk“, a NATO! (Cserepanov rajza) A világ haladó közvéleménye mélységesen elítéli a chilei jobboldali erők puccsát. A párizsi fiatalok szintén szolidaritá­sukról biztosították a chilei haladó mozgalmat. (ČSTK—UPI) A héten megkezdődött az ENSZ XXVIII. közgyűlése, amelyen felveszik a világszervezet tagjainak a sorába a Német Demok­ratikus Köztársaságot. Winzer, az NDK külügyminisztere meg­tekinti az ENSZ székhelyének objektumait. (ČSTK—ZB) 1973. IX. 23. Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK mi­niszterelnöke a hét elején meglátogatta a bratislavai Slovnaft vállalatot, s megismerkedett a vegyikombinát második szaka­sza építésének ütemével. (A ČSTK felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents