Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)
1973-09-23 / 38. szám, Vasárnapi Új Szó
1973. IX. 23. ‘O N C/3 3 Guernica kis város Észak-Spanyol- országban, a Rio Mundaca partján, autóval mintegy harminc percre Bil- baótól. A város nevével már korai középkori okmányokban is találkozni lehet. Számtalan fontos döntést hoztak a történelem folyamán a guerni- cai tölgy tövében. A baszkok számára Guernica ma is villa foral: Euzkadi politikai fővárosa. Harminckét esztendeje a városnak hétezer lakosa volt. Ma csak négyezer lelket számlál. Feltűnő az is, hogy Guernicában, Baszkföld legrégibb városában, alig akad régi épület. Hogyan lehetséges ez? A választ a kérdésre azok az események adják, amelyeket 1937. április 26-án élt át ez a város. 1. Szép tavaszi idő volt, a nap bőkezűen árasztotta sugarait. Az emberek ellepték a piacteret. Nagy volt a sürgés-forgás a környező utcákban Is, mint mindig hetivásár napján. Pár perccel három előtt félreverték a harangokat. Guernicában nem voltak légoltalmi szirénák: harangzúgás jelezte a légiveszélyt. A légiriadó nem okozott különösebb izgalmat a lakosságnak. A fasisztáknak Bilbaóra fájt a foguk; nem múlt el nap, hogy ne bombázták volna a baszk fővárost. Több légitámadás érte már a környéken Bolivár, Durango, Arbacegui, Marquína és Eibar városát is. Guernicát azonban eddig megkímélte a háború: a fasiszta repülők megelégedtek azzal, hogy áthúztak a város fölött. A guernicaiak ezen a napon is azt hitték, hogy a Bilbao ellen vezényelt fasiszta repülőket jelzi a harangok kongása. De más történt. Negyed négykor egy kétmotoros H ein kel -repülőgép tűnt fel a láthatáron. Szárnyai meg-megcsillantak a napfényben. A gép pár percig körözött a vasútállomás fölött, majd kioldotta bombáit. Másodpercek múlva tucatnyi robbanás rázkódtatta meg a falakat: a környéket por, füst öntötte el. A repülőgép, ahogy terhétől megszabadult, megfordult. Az emberek előjöttek az óvóhelyekről. Ogy látszott, mintha a támadás véget ért volna. A látszat csalt. Pár perccel négy óra után huszonnégy repülőgép jelent meg a város fölött, köztük tizenöt Junkers-bombá- zó. Hármas rajokban közeledtek, tökéletes háromszöget alkotva, akár a díszszemléken. Az andráskereszteket puszta szemmel is látni lehetett a repülőgépek szárnyán, tehát a gépek magasságmérője nem mutathatott többet hat-hétszáz méternél. A motorok dübörgése egyre erősödött. Hirtelen elszabadult a pokol. A föld rengett, a recsegés-ropogás elnyelte a sebesültek jajkiáltását. Sok ház kigyulladt. A robbanások gyors egymásutánban követték egymást. Minden detonáció újabb áldozatokat követelt. A bombák egymás mellett csapódtak be. Katonai nyelven az ilyen légibomba záport bombaszőnyegnek hívják. A támadás első hullámát hamarosan második követte. Az utcákat újabb robbanások rázkódtatták meg. A házak egymásután omlottak össze. A tűz gyorsan elharapódzott. Ahová csak a szem pillantott, mindenütt vörösesbarna füstfelhők emelkedtek a magasba. A repülőgépek ezúttal olyan alacsonyan szálltak, hogy szárnyuk súrolni látszott a házak tetejét. Az óvóhelyek nem nyújtottak védelmet a telitalálatok ellen: száz meg száz ember vesztette életét a romok alatt. Akit a bombatámadások megkíméltek, az a város környéki mezőn keresett menedéket. Versenyt futott a halállal... De ez sem segített: a menekülő emberekre a vadászrepülők nyitottak géppuskatüzet. A támadás három óra hosszat tartott. A motorok robaja csak háromnegyed nyolckor némult el. * Részlet a szerző Hispániában című könyvéből. 2. A Bilbaóból a helyszínre siető tűzoltók szeme elé ijesztő látvány tárult. Mintha felszántották volna a főidet. Mindenütt bombatölcsérek tátongtak. Az egész város lángokban állt: fojtogató füst borította el az utcákat. A legtöbb ház porig égett, üszkös falak feketéllettek, a kövezet piros volt a vértőcsáktól. Az Iglesia de San Juan — a Szent János templom — lángok martalékává vált. Romba dőlt az Iglesia de Andra Mari Is. Az utcákon száz meg száz holttest hevert. A város fölött vérvörös volt az ég. összesen 1654 ember esett a bombatámadás áldozatául. A sebesültek száma meghaladta a nyolcszázat. A támadás által sújtott terület össze-visz- sza négy négyzetkilométer volt; ez a fő oka az áldozatok nagy számának. (Rotterdamban, ahol — két év múlva — több mint tizennégyezer házat döntöttek romba a német repülők, 875 ember halt meg.) 3. A guernicai tömeggyilkosság világszerte közfelháborodást keltett. Aki gyilkol, az hazudik is. 1937. április 28-án Jósé Gay, a Franco-főhadiszál- lás sajtófőnöke, nyilatkozott a történtekről a salamancai mikrofon előtt. Nem elégedett meg azzal, hogy kijelentse: a franco-fasisztáknak semmi közük a bombatámadáshoz, hanem rögtön arra az állításra vetemedett, hogy „Guernicát a vörösök rombolták le“. Ennek az állításnak senki sem adott hitelt. Maguk az angolok is elítélték a guernicai tömeggyilkosságot, noha neau sokra tartották a köztársasági kormányt: a Hitler-Németországgul való megegyezés jobban érdekelte őket, mint a Spanyol Köztársaság sorsa. A helyzet láttán a francóisták újabb hazugsághoz folyamodtak: bevallották, hogy bombázták Guernicát, azt azonban kereken tagadták, hogy gyújtóbombákat is ledobtak volna. Megpróbálták úgy beállítani a dolgot, hogy a köztársasági csapatok gyújtották föl a várost. A „titokról“ Adolf Galland náci tábornok lebbentette föl a fátylat: beismerte a Kondor Légió részvételét a bambatámadásban, de megpróbálta a „rossz látási viszonyokra“ hárítani a felelősséget a történtekért. Ezt a dajkamesét senki sem hitte el neki: a támadás napján tiszta, derült Idő volt, a látási viszonyok tehát kimondottan kedvezőek voltak. A vasútállomás bombázása egyébként is világos bizonyítéka a támadás tervszerű végrehajtásának. Az itt ledobott bombák cél jelzőbombák voltak. 4. A guernicai tömeggyilkosság okát kutatva a következő eredményre jutunk. A német nácik célja a spanyolországi beavatkozással mindenekelőtt az volt, hogy kedvező külpolitikai feltételeket teremtsenek a német újra- felfegyvérzést program végrehajtására. Fontos szerepet játszott Spanyol- ország a Hitler-fasiszták stratégiai sakktábláján annyiban is, hogy egyrészt Franciaország bekerítése elsőrendű fontosságú volt Németország számára, másrészt Anglia földközitengeri összeköttetéseinek ellenőrzése is a spanyol polgárháború kimenetelétől függött. Ehhez járult még, hogy a Hitler-fasiszták Spanyolországot katonai gyakorlótérnek tekintették. Ezért a légierő bevetésénél távolról sem szorítkoztak katonai célokra, hanem érdeklődésük mindenekelőtt a mögöttes országrész — a polgári lakosság — elleni hadviselésre irányult. A guernicai tömeggyilkosság a Hitler-fasiszták által a második világháború folyamán védtelen városok ellen végrehajtott sorozatos bombatámadások főpróbája volt. Ezt a sort a Rotterdam elleni légitámadás nyitotta meg. Azután Coventry került sorra. Pár hónap múlva Belgrádot döntötték romba a német repülők. Aki szelet vet, vihart arat. A Hitler-fasiszták akkor még nem sejtették, hogy ezzel a totális légiháborúval tulajdonképpen maguk alatt fűrészelték a fát, hiszen az angolok és amerikaiak 1944-ben, miután magukhoz ragadták a kezdeményezést a légi hadviselés terén, visszaadták a kölcsönt, amennyiben egész sor német várost döntöttek romba. Volt-e tudomása Emilio Molának a Guernica ellen intézett légitámadásokról? A kérdés azért lényeges, mert őt bízták meg a Franco-fasiszták az északi hadjárat vezetésével. Csak a tényeket szögezem le. 1937. március 28-án Emilio Mola magához hívatta Wolfram von Richthofen alezredest, a Kondor Légió vezérkari főnökét. A megbeszélésen, amely Vitoriában zajlott le, Emilio Kindelan tábornok, a francóista légierő vezérkari főnöke is részt vett. Itt állapodtak meg a légierő bevetésének részleteiről. Ma már nem titok, hogy Hugo von Sperrle tábornok, a Kondor Légió fő- parancsnoka adott parancsot a Guernica ellen intézett támadásra. A hadműveleti tervet Wolfram von Richthofen dolgozta ki. Mégsem következik ebből, hogy a németek önkényesen jártak volna el: a Franco-fasiszták nemcsak egyetértettek a tömeggyilkossággal, hanem előzetes áldásukat is adták a vállalkozás végrehajtására. Ezért osztoznak a felelősségben a német nácikkal. 5. Indokolt volt-e katonai szempontból, a Guernica elleni bomba támadás? Mit nyertek a Franco-fasiszták azzal, hogy a földdel tették egyenlővé a várost? A nyugati katonai szakértők véleménye szerint a polgári lakosság biztonsága játszik szerepet a hadműveletek szempontjából. (Ennek bizonyságául elég utalni az amerikai hadvezetésnek a vietnami háborúban alkalmazott módszereire.) A guernicai tömeggyilkosságot azzal próbálták igazolni a fasiszták, hogy a város „fontos közlekedési csomópont“: céljuk a légitámadással az volt, hogy elvágják a Köztársasági Hadsereg visz- szavonulásának útját. Ez az állítás nem helytálló. Igaz, hogy Guernica a köztársasági csapatok visszavonulási útjának metszéspontjában feküdt. Csakhogy a légitámadás pillanatában a Köztársasági Hadsereg átcsoportosítása a Rio Mundaca bal partján már végéhez közeledett. A Monte Oiz-on — a környék legmagasabb pontján — április 26-án már a sárga-vörös-sárga zászló lengett, Guernica pedig az ellenséges tüzérség hatásos tüzében feküdt. A város előterében ugyan még dörögtek a puskák, de a köztársasági csapatok már csak utóvédharcokat vívtak. Guernica bevétele úgyszólván órák kérdése volt. Ilyen körülmények között a fasiszták sem közvetlenül, sem a további hadműveletek szempontjából nem húztak semmiféle katonai vagy egyéb hasznot abból, hogy lerombolták a várost. A guernicai tömeggyilkosságra nincs mentség: hitvány bűntett volt, akár a betlehemi gyermekgyilkosság. Súlyosbító körülmény, hogy a német repülők több mint ezer foszforbombát szórtak a városra. Ez nem volt véletlen: a németek azért folyamodtak ehhez a lépéshez, hogy fokozzák a robbanóbombák pusztító hatását. A guernicai bombatámadás lélektani légitámadás volt. Célját azonban e tekintetben sem érte el: Bilbao még Guernica bombázása után is két hónapig tartotta magát. A Guernica elleni légitámadás a spanyol polgárháború legmegrázóbb eseménye. Jósé Bergaminnak igaza van: a Picasso-festmény nem „realista“, de reális. 6. Engem az északi hadjárat Madrid falai alatt ért. De a bilbaói csata előestéjén áthelyeztek Észak-Spanyolor- szágba. A város eleste után az Északi Hadsereg hadműveleti osztályának parancsnokává neveztek ki. Ezt a következők miatt említem meg. 1937. szeptember 17-én megcsendült íróasztalomon a telefon. A 8. Vegyes Dandár parancsnoksága jelentette, hogy a mieink lelőttek egy há- rammotoros Junkers-gépet Colunga környékén. A gép a lángok martaléka lett. öt utasa közül négy életét vesztette, a pilótának azonban sikerült ejtőernyővel kiugrania. Földet is ért, jóllehet a német vadászgépek zuhanás közben tűz alá vették. Két napig a környező erdőkben bújkált, végül is sikerült elfogni. Parancsot adtam, hogy kísérjék át a foglyot a hadseregparancsnokságra. Tagbaszakadt, huszonnégy éves, hirtelenszőke fickó volt. Előírásos spanyol egyenruhát viselt. Azt se tudta, hová legyen félelmében ... Kihallgatása során beismerte, hogy a Légion Condor 88. harccsoportjához tartozik. Bevallom: akkor nem tulajdonítottam különös jelentőséget a dolognak. Csak jóval később tudtam meg, hogy ez az alakulat is részt vett a guernicai tömeggyilkosságban. Utólag — évek múltán — szereztem tudomást arról is, hogy a csoport egyik százada Heinz Trettner főhadnagy parancsnoksága alá volt rendelve (aki egész sor hasonló bűncselekményt követett el a második világháború idején). Heinz Trettner gyors karriert futott be. A második világháború kitörésekor őrnagy volt. Két év sem telt bele és vezérőrnagy lett. A háború végén már két csillag ékeskedett tábornoki vállpántján (amelyhez Adolf Hitler jóvoltából jutott). Világháborús szereplésének utolsó állomása Olaszország volt, ahol partizánvadászattal foglalkozott. A zsák megtalálja a foltját. Heinz Trettner, aki sok ezer ember juttatott — előre megfontolt szándékkal — a sírba), 1964-ben, az Erhard-kormány megalakulása után, a Bundeswehr — a nyugatnémet hadsereg — főparancsnoka lett. Az ő nevéhez fűződik az a terv, hogy a Bundeswehr létesítsen atomaknazárakat a Csehszlovákiával és a Német Demokratikus Köztársasággal szomszédos határkörzetben. Heinz Trettner jelenleg Bonnban él. Egyetlen vasárnap sem mulasztja el, hogy misére menjen. Jól alszik. « # * A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy a guernicai tömeggyilkosság után baszk katolikus papok beadványnyal fordultak XI. Pius pápához: arra kérték: vesse latba befolyását a nyílt városok biztonsága érdekében. A Szentatya válaszra sem méltatta a beadványt... Pablo Picasso. SPANYOLORSZÁG, 1937 Jász Dezső:
