Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)

1973-09-23 / 38. szám, Vasárnapi Új Szó

1973. IX. 23. ‘O N C/3 3 Guernica kis város Észak-Spanyol- országban, a Rio Mundaca partján, autóval mintegy harminc percre Bil- baótól. A város nevével már korai középkori okmányokban is találkozni lehet. Számtalan fontos döntést hoz­tak a történelem folyamán a guerni- cai tölgy tövében. A baszkok számára Guernica ma is villa foral: Euzkadi politikai fővárosa. Harminckét esztendeje a városnak hétezer lakosa volt. Ma csak négy­ezer lelket számlál. Feltűnő az is, hogy Guernicában, Baszkföld legré­gibb városában, alig akad régi épület. Hogyan lehetséges ez? A választ a kérdésre azok az ese­mények adják, amelyeket 1937. április 26-án élt át ez a város. 1. Szép tavaszi idő volt, a nap bőke­zűen árasztotta sugarait. Az emberek ellepték a piacteret. Nagy volt a sür­gés-forgás a környező utcákban Is, mint mindig hetivásár napján. Pár perccel három előtt félreverték a harangokat. Guernicában nem vol­tak légoltalmi szirénák: harangzúgás jelezte a légiveszélyt. A légiriadó nem okozott különö­sebb izgalmat a lakosságnak. A fa­sisztáknak Bilbaóra fájt a foguk; nem múlt el nap, hogy ne bombázták vol­na a baszk fővárost. Több légitáma­dás érte már a környéken Bolivár, Durango, Arbacegui, Marquína és Eibar városát is. Guernicát azonban eddig megkímélte a háború: a fasiszta re­pülők megelégedtek azzal, hogy át­húztak a város fölött. A guernicaiak ezen a napon is azt hitték, hogy a Bilbao ellen vezényelt fasiszta repülő­ket jelzi a harangok kongása. De más történt. Negyed négykor egy kétmotoros H ein kel -repülőgép tűnt fel a láthatá­ron. Szárnyai meg-megcsillantak a napfényben. A gép pár percig körö­zött a vasútállomás fölött, majd ki­oldotta bombáit. Másodpercek múlva tucatnyi robbanás rázkódtatta meg a falakat: a környéket por, füst ön­tötte el. A repülőgép, ahogy terhétől megszabadult, megfordult. Az embe­rek előjöttek az óvóhelyekről. Ogy látszott, mintha a támadás véget ért volna. A látszat csalt. Pár perccel négy óra után huszon­négy repülőgép jelent meg a város fölött, köztük tizenöt Junkers-bombá- zó. Hármas rajokban közeledtek, tö­kéletes háromszöget alkotva, akár a díszszemléken. Az andráskereszteket puszta szemmel is látni lehetett a re­pülőgépek szárnyán, tehát a gépek magasságmérője nem mutathatott töb­bet hat-hétszáz méternél. A motorok dübörgése egyre erősö­dött. Hirtelen elszabadult a pokol. A föld rengett, a recsegés-ropogás el­nyelte a sebesültek jajkiáltását. Sok ház kigyulladt. A robbanások gyors egymásutánban követték egymást. Minden detonáció újabb áldozatokat követelt. A bombák egymás mellett csapódtak be. Katonai nyelven az ilyen légibomba záport bombasző­nyegnek hívják. A támadás első hullámát hamaro­san második követte. Az utcákat újabb robbanások rázkódtatták meg. A házak egymásután omlottak össze. A tűz gyorsan elharapódzott. Ahová csak a szem pillantott, mindenütt vö­rösesbarna füstfelhők emelkedtek a magasba. A repülőgépek ezúttal olyan alacsonyan szálltak, hogy szárnyuk súrolni látszott a házak tetejét. Az óvóhelyek nem nyújtottak védelmet a telitalálatok ellen: száz meg száz ember vesztette életét a romok alatt. Akit a bombatámadások megkíméltek, az a város környéki mezőn keresett menedéket. Versenyt futott a halál­lal... De ez sem segített: a menekülő emberekre a vadászrepülők nyitottak géppuskatüzet. A támadás három óra hosszat tar­tott. A motorok robaja csak három­negyed nyolckor némult el. * Részlet a szerző Hispániában című könyvéből. 2. A Bilbaóból a helyszínre siető tűz­oltók szeme elé ijesztő látvány tárult. Mintha felszántották volna a főidet. Mindenütt bombatölcsérek tátongtak. Az egész város lángokban állt: fojto­gató füst borította el az utcákat. A legtöbb ház porig égett, üszkös falak feketéllettek, a kövezet piros volt a vértőcsáktól. Az Iglesia de San Juan — a Szent János templom — lángok martalékává vált. Romba dőlt az Igle­sia de Andra Mari Is. Az utcákon száz meg száz holttest hevert. A vá­ros fölött vérvörös volt az ég. összesen 1654 ember esett a bomba­támadás áldozatául. A sebesültek szá­ma meghaladta a nyolcszázat. A tá­madás által sújtott terület össze-visz- sza négy négyzetkilométer volt; ez a fő oka az áldozatok nagy számának. (Rotterdamban, ahol — két év múlva — több mint tizennégyezer házat döntöttek romba a német repülők, 875 ember halt meg.) 3. A guernicai tömeggyilkosság világ­szerte közfelháborodást keltett. Aki gyilkol, az hazudik is. 1937. április 28-án Jósé Gay, a Franco-főhadiszál- lás sajtófőnöke, nyilatkozott a történ­tekről a salamancai mikrofon előtt. Nem elégedett meg azzal, hogy kije­lentse: a franco-fasisztáknak semmi közük a bombatámadáshoz, hanem rögtön arra az állításra vetemedett, hogy „Guernicát a vörösök rombolták le“. Ennek az állításnak senki sem adott hitelt. Maguk az angolok is elítélték a guernicai tömeggyilkosságot, noha neau sokra tartották a köztársasági kormányt: a Hitler-Németországgul való megegyezés jobban érdekelte őket, mint a Spanyol Köztársaság sor­sa. A helyzet láttán a francóisták újabb hazugsághoz folyamodtak: be­vallották, hogy bombázták Guernicát, azt azonban kereken tagadták, hogy gyújtóbombákat is ledobtak volna. Megpróbálták úgy beállítani a dolgot, hogy a köztársasági csapatok gyúj­tották föl a várost. A „titokról“ Adolf Galland náci tá­bornok lebbentette föl a fátylat: be­ismerte a Kondor Légió részvételét a bambatámadásban, de megpróbálta a „rossz látási viszonyokra“ hárítani a felelősséget a történtekért. Ezt a daj­kamesét senki sem hitte el neki: a támadás napján tiszta, derült Idő volt, a látási viszonyok tehát kimondottan kedvezőek voltak. A vasútállomás bombázása egyéb­ként is világos bizonyítéka a támadás tervszerű végrehajtásának. Az itt le­dobott bombák cél jelzőbombák vol­tak. 4. A guernicai tömeggyilkosság okát kutatva a következő eredményre ju­tunk. A német nácik célja a spanyol­országi beavatkozással mindenekelőtt az volt, hogy kedvező külpolitikai fel­tételeket teremtsenek a német újra- felfegyvérzést program végrehajtásá­ra. Fontos szerepet játszott Spanyol- ország a Hitler-fasiszták stratégiai sakktábláján annyiban is, hogy egy­részt Franciaország bekerítése első­rendű fontosságú volt Németország számára, másrészt Anglia földközi­tengeri összeköttetéseinek ellenőrzése is a spanyol polgárháború kimenete­létől függött. Ehhez járult még, hogy a Hitler-fasiszták Spanyolországot ka­tonai gyakorlótérnek tekintették. Ezért a légierő bevetésénél távolról sem szorítkoztak katonai célokra, ha­nem érdeklődésük mindenekelőtt a mögöttes országrész — a polgári la­kosság — elleni hadviselésre irá­nyult. A guernicai tömeggyilkosság a Hitler-fasiszták által a második világ­háború folyamán védtelen városok ellen végrehajtott sorozatos bombatá­madások főpróbája volt. Ezt a sort a Rotterdam elleni légi­támadás nyitotta meg. Azután Covent­ry került sorra. Pár hónap múlva Belgrádot döntötték romba a német repülők. Aki szelet vet, vihart arat. A Hitler-fasiszták akkor még nem sej­tették, hogy ezzel a totális légihábo­rúval tulajdonképpen maguk alatt fűrészelték a fát, hiszen az angolok és amerikaiak 1944-ben, miután ma­gukhoz ragadták a kezdeményezést a légi hadviselés terén, visszaadták a kölcsönt, amennyiben egész sor né­met várost döntöttek romba. Volt-e tudomása Emilio Molának a Guernica ellen intézett légitámadá­sokról? A kérdés azért lényeges, mert őt bízták meg a Franco-fasiszták az északi hadjárat vezetésével. Csak a tényeket szögezem le. 1937. március 28-án Emilio Mola magához hívatta Wolfram von Richt­hofen alezredest, a Kondor Légió ve­zérkari főnökét. A megbeszélésen, amely Vitoriában zajlott le, Emilio Kindelan tábornok, a francóista légi­erő vezérkari főnöke is részt vett. Itt állapodtak meg a légierő bevetésének részleteiről. Ma már nem titok, hogy Hugo von Sperrle tábornok, a Kondor Légió fő- parancsnoka adott parancsot a Guer­nica ellen intézett támadásra. A had­műveleti tervet Wolfram von Richtho­fen dolgozta ki. Mégsem következik ebből, hogy a németek önkényesen jártak volna el: a Franco-fasiszták nemcsak egyetértettek a tömeggyil­kossággal, hanem előzetes áldásukat is adták a vállalkozás végrehajtásá­ra. Ezért osztoznak a felelősségben a német nácikkal. 5. Indokolt volt-e katonai szempont­ból, a Guernica elleni bomba táma­dás? Mit nyertek a Franco-fasiszták azzal, hogy a földdel tették egyenlő­vé a várost? A nyugati katonai szakértők véle­ménye szerint a polgári lakosság biz­tonsága játszik szerepet a hadműve­letek szempontjából. (Ennek bizony­ságául elég utalni az amerikai had­vezetésnek a vietnami háborúban al­kalmazott módszereire.) A guernicai tömeggyilkosságot azzal próbálták igazolni a fasiszták, hogy a város „fontos közlekedési csomópont“: cél­juk a légitámadással az volt, hogy el­vágják a Köztársasági Hadsereg visz- szavonulásának útját. Ez az állítás nem helytálló. Igaz, hogy Guernica a köztársasági csapa­tok visszavonulási útjának metszés­pontjában feküdt. Csakhogy a légi­támadás pillanatában a Köztársasági Hadsereg átcsoportosítása a Rio Mun­daca bal partján már végéhez köze­ledett. A Monte Oiz-on — a környék legmagasabb pontján — április 26-án már a sárga-vörös-sárga zászló len­gett, Guernica pedig az ellenséges tüzérség hatásos tüzében feküdt. A város előterében ugyan még dörögtek a puskák, de a köztársasági csapatok már csak utóvédharcokat vívtak. Guernica bevétele úgyszólván órák kérdése volt. Ilyen körülmények kö­zött a fasiszták sem közvetlenül, sem a további hadműveletek szempontjá­ból nem húztak semmiféle katonai vagy egyéb hasznot abból, hogy le­rombolták a várost. A guernicai tömeggyilkosságra nincs mentség: hitvány bűntett volt, akár a betlehemi gyermekgyilkosság. Sú­lyosbító körülmény, hogy a német re­pülők több mint ezer foszforbombát szórtak a városra. Ez nem volt vélet­len: a németek azért folyamodtak eh­hez a lépéshez, hogy fokozzák a rob­banóbombák pusztító hatását. A guer­nicai bombatámadás lélektani légitá­madás volt. Célját azonban e tekin­tetben sem érte el: Bilbao még Guer­nica bombázása után is két hónapig tartotta magát. A Guernica elleni légitámadás a spanyol polgárháború legmegrázóbb eseménye. Jósé Bergaminnak igaza van: a Picasso-festmény nem „realis­ta“, de reális. 6. Engem az északi hadjárat Madrid falai alatt ért. De a bilbaói csata elő­estéjén áthelyeztek Észak-Spanyolor- szágba. A város eleste után az Északi Hadsereg hadműveleti osztályának parancsnokává neveztek ki. Ezt a kö­vetkezők miatt említem meg. 1937. szeptember 17-én megcsen­dült íróasztalomon a telefon. A 8. Ve­gyes Dandár parancsnoksága jelentet­te, hogy a mieink lelőttek egy há- rammotoros Junkers-gépet Colunga környékén. A gép a lángok martalé­ka lett. öt utasa közül négy életét vesztette, a pilótának azonban sike­rült ejtőernyővel kiugrania. Földet is ért, jóllehet a német vadászgépek zuhanás közben tűz alá vették. Két napig a környező erdőkben bújkált, végül is sikerült elfogni. Parancsot adtam, hogy kísérjék át a foglyot a hadseregparancsnokságra. Tagbaszakadt, huszonnégy éves, hir­telenszőke fickó volt. Előírásos spa­nyol egyenruhát viselt. Azt se tudta, hová legyen félelmében ... Kihallga­tása során beismerte, hogy a Légion Condor 88. harccsoportjához tartozik. Bevallom: akkor nem tulajdonítottam különös jelentőséget a dolognak. Csak jóval később tudtam meg, hogy ez az alakulat is részt vett a guerni­cai tömeggyilkosságban. Utólag — évek múltán — szereztem tudomást arról is, hogy a csoport egyik szá­zada Heinz Trettner főhadnagy pa­rancsnoksága alá volt rendelve (aki egész sor hasonló bűncselekményt kö­vetett el a második világháború ide­jén). Heinz Trettner gyors karriert fu­tott be. A második világháború kitö­résekor őrnagy volt. Két év sem telt bele és vezérőrnagy lett. A háború végén már két csillag ékeskedett tá­bornoki vállpántján (amelyhez Adolf Hitler jóvoltából jutott). Világhábo­rús szereplésének utolsó állomása Olaszország volt, ahol partizánvadá­szattal foglalkozott. A zsák megtalálja a foltját. Heinz Trettner, aki sok ezer ember juttatott — előre megfontolt szándékkal — a sírba), 1964-ben, az Erhard-kormány megalakulása után, a Bundeswehr — a nyugatnémet hadsereg — főpa­rancsnoka lett. Az ő nevéhez fűződik az a terv, hogy a Bundeswehr létesítsen atomaknazárakat a Cseh­szlovákiával és a Német Demokrati­kus Köztársasággal szomszédos ha­tárkörzetben. Heinz Trettner jelenleg Bonnban él. Egyetlen vasárnap sem mulasztja el, hogy misére menjen. Jól alszik. « # * A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy a guernicai tömeggyilkosság után baszk katolikus papok beadvány­nyal fordultak XI. Pius pápához: arra kérték: vesse latba befolyását a nyílt városok biztonsága érdekében. A Szentatya válaszra sem méltatta a beadványt... Pablo Picasso. SPANYOLORSZÁG, 1937 Jász Dezső:

Next

/
Thumbnails
Contents