Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)
1973-09-22 / 226. szám, szombat
hétvégi hírmagyarázatunk ELNÖKVÁLASZTÁS KÉRDŐJELLEL A rgentínában vasárnap új államfőt választanak. Nem kétséges, hogy a Casa Rosada, az elnöki Rózsaszínű Palota új ura Juan Domingo Perón, a 18 évi száműzetés után hazatért egykori diktátor lesz, akit — politikai ígéreteinek megfelelően — a baloldali erők, köztük a kommunista párt is támogatnak. Ezt a Perónnak előlegezett bizalmat egyrészt előzetesen körvonalazott politikai koncepciója, másrészt politikai szálláscstnálójának, Hector Campora lemondott elnöknek rövid idő alatt foganatosított konkrét intézkedései, a közélet demokratizálásának érezhető eredményei alapozták meg. Miután az Argentin Kommunista Párt augusztusi XIV. kongresszusának határozata leszögezte, hogy a párt támogatja Perón politikájának pozitív vonásait s ezért elnökké jelölését is, nem kétséges, hogy Perón megszerzi a szükséges szavazattöbbséget; a megfigyelők szerint a szavazatok 60 százalékára számíthat. 1973. IX. 21. <§3> A sokarcú perónizmus A perónizmusról, mint szélesen elágazó, egymással olykor érdekellentétbe kerülő politikai csoportok zavaros ideológiájú, határozatlan arcélű mozgalmáról sokat írt a sajtó. Nem kétséges, hogy a legutóbbi másfél évtizedben objektív körülmények hatására a perónista mozgalom is változott. Ez azonban nem feltétlenül vonatkozik céljaira. Perón hatalma fénykorában megnyitotta az utat az amerikai monopóliumok beruházásai előtt, ettől remélte Argentína gazdasági felvirágzását. Ma a visszatért politikus egyetért a kommunistákkal a monopóliumok jogainak megnyirbálásában, a külföldi érdekeltségek visszaszorításában és a nagybirtok-rendszer megszüntetésében. Perón beharangozott gazdasági és szociális intézkedései érthetők is, hisz az egymást követő junták uralma idején Argentína annyira eladósodott, hogy államadóssága, amelyet Perónnak áldatlan örökségként kell vállalnia, eléri a li milliárd 200 millió dollárt. Emellett egyre nyomasztóbb az Infláció elharapódzása, nem is szólván a mind nagyobb gondokat okozó 10 százalékos munkanélküliségről. Perón és közvetlen környezete tehát hadat üzen az északamerikai monopóliumoknak, korlátozni fogja tevékenységüket és befolyásukat. Max Krebs amerikai ügyvivőt nemrégen kiutasították Argentínából, mert tiltakozott a perónisták készülő törvénytervezete ellen, beavatkozott az ország belügyeibe. E téren Argentína képviseletében az a Jósé Gelbhard gazdasági csúcsminiszter került szembe az amerikai diplomatával, aki a CGE, a gyáriparosok szövetségének az elnökeként részt vett a mérsékeltebb, sőt konzervatívabb CGT (Általános Munkásszövetség) vezetőivel együtt Perón gazdaságpolitikai tervezetének kidolgozásában. Itt világos, hogy a nemzeti burzsoázia érdekei ütköznek össze a monopóliumokéval. Mi is tehát a perónizmus? Az elnöki szék 78 éves várományosa autentikusan így jellemezte: „Mi baloldali mozgalom vagyunk, az az irányzat, amelynek jellemzője, hogy sem nem kommunista, sem nem anarchista baloldal. Ez juszticialista baloldal és ez olyan szervezetet jog megteremteni, amelyen belül minden argentínainak meg lesz a lehetősége, hogy megvalósítsa vágyait.“ A perónizmus mint juszticia- lista, „törvény- és rendtisztelő“ mozgalom fennállása óta kacérkodott már a fasizmussal, a humanizmussal, a pluralizmussal, sőt újabban a maoizmus- sal, s ezért a perőni „nemzeti szocializmus“ nem európai értelmű, viszont közelebbről meghatározhatatlan eklektikus politikai mozgalom fogalma. Perón — módszereinek változása ellenére sem rejti véka alá —, hogy tetszetős jelszavaival és politikai ígéreteivel, a maga „szocializmusával“ a marxista szocializmus ellen akar küzdeni, Illetve gyengíteni hatását, noha igényt tart a kommunisták együttműködésére. © Bianco csekk nélkül A junták hétévi basáskodása után politikai téren derűsebb napok köszöntöttek Argentínára, amikor március 11-én a Frejuli baloldali választási front jelöltjét, Hector Campo- rát választották köztársasági elnökké, Solano Limát pedig alelnökké. Camporáról köztudott volt, hogy Perón bizalmi embere és meghosszabbított keze. Utólag derült ki, hogy ennél több volt: főnökének szál láscsinálója. A május 25-én beiktatott Campora mindössze július 13-ig töltötte, he az állam fői tisztséget, de e rövid idő alatt is sok haladó intézkedést hajtott végre, köztük a hetiltott pártok, elsősorban a kommunis ta párt tevékenységének újra- engedélyezését. Polgári demok ratikus légkör kezdett kialakulni az országban, fellendült a politikai aktivitás. Campora lemondása után felmerült a kérdés, történik-e változás a perónista mozgalom politikájában. Mérvadó értékelések szerint Campora politikáját túl baloldalinak tartotta a perónista jobboldal, s a mozgalmon belül szervezkedés történt a reformok lelassítására. A jobboldal és a centrum nyomása gyorsította meg Campora lemondását. Ezeknek az erőknek a kezére játszottak bizonyos ultrabalos perón ista csoportosulások meggondolatlan tettei, amelyeket a jobboldali maffiás csoportok a haladó irányú fejlődés fékezésére használtak ki. Mint mondottuk, a kommunista párt XIV. kongresszusa támogatásáról biztosította Perónt, de nem adóit neki kitöltetlen csekket. Tehát, ha Perón a jövőben nem ragaszkodna ahhoz a megállapodáshoz, amelyet a pártvezetőség képviselőinek legutóbbi látogatásakor kötött a kommunistákkal, az Argentin KP szembefordulna vele. • A tömegek vágyai Perón elképzelései szerint a jövőben államtanács révén igazgatná az országot. Argentína a junta lelépése óta külpolitikai téren is sikereket könyvelt el; különösen pozitív lépése volt a diplomáciai kapcsolatok felvétele az NDK val, a VDK-val és a népi Koreával. Elmélyültek kapcsolatai a forradalmi Chilével, sőt közeledés történt Kuba irányában is, amit a latinamerikai reakció rossz szemmel nézett. Az elnökválasztás küszöbén kérdésessé vált, nem változik-e Argentína magatartása a chilei reakciós puccs következtében. Tény az, hogy Argentínát azon országok között tartják számon, amelyek elismerik a santiagói rendszerváltozást s a chilei események ismertetésében is óvatos hangot ütnek meg az argentin tömegtájékoztatási eszközök, nem írnak bírálóan a juntáról. Ez azonban nem jelenti a perónizmus gyökeres változását. Perón kijelentette, hogy győzelme esetén „nemzetmentő kormányt" alakít. A kommunisták úgy vélik, a fő feladat minden nemzeti erő egyesülése demokratikus, oligarchia-elle- nes és antiimperialista platformon. Ilyen kormányprogramot támogatnak a kommunisták, ehhez fűzik reményeiket a néptömegek. A Perónt támogató népi erők most nagy próbatétel előtt állnak: be kell bizonyítaniuk, hogy érvényt tudnak szerezni a szükséges változásokat megvalósító reformpolitikának egy demokratikus választásokon győző elnök és stabil kormány vezetésével. L. L. Kegyeden terror dúl Chilében A junta visszaadja az államosított ipart a magántőkéseknek Katonaság kényszeríti a munkásokat a munka felvételére • Pablo Nerudát háziőrizetre kárhoztatják Santiago — A TASZSZ hír- ügynökség jelentése szerint a puccsisták kegyetlen terrort vezettek be Chilében. Szerte az országban razziákat és házkutatásokat tartanak, letartóztatásokat hajtanak végre. A katonai diktatúra egyre újabb és újabb áldozatai kerülnek rács mögé. A Washington Post jelentése szerint kíméletlen hajtóvadászatot folytatnak Allende hívei ellen. Nemcsak chileieket, hanem külföldieket is letartóztatnak. A fővárosban a katonák a körözöttek neveit tartalmazó listákkal járnak házról házra és keresik a „felforgató személyeket“. A New York Times azt jelenti, hogy az egyik santiagói stadionban 15 000 embert tartanak fogva, embertelen körülmények között. A foglyokat megkínozzák. Tegnapra virradó éjjel a fővárosban ismét géppuska sorozatok voltak hallhatók. A megtorlás nem töri meg a chilei hazafiak szellemét, akik folytatják az ellenállást. A junta csapatainak mindig újabb ellenállási csoportokkal kell felvenniük a harcot. Az ország különböző részein partizáncsoportok szerveződnek. Pinochet tábornok, a junta vezetője bejelentette, hogy szeretne találkozni Banzer bolíviai elnökkel, aki hozzá hasonló körülmények között került hatalomra. Megérkezett a chilei fővárosba az ENSZ menekültügyi bizottságának latin-amerikai képviselője, hogy megállapítsa, a világszervezet hogyan tud segíteni a Chilében élő külföldi menekülteknek. Mint ismeretes, a junta több ízben bejelentette, hogy az országban élő külföldiek közül 13 000-et tekint illegálisan ott-tartózkodónak. Chilében pénteken is érvényben volt az éjszakai kijárási tilalom. Az ország határait továbbra sem nyitották meg, habár néhány határállomáson már megindult a szorosan ellenőrzött forgalom. A légitársaságokkal közölték, hogy tevékenységük felújítása esetén minden repülés előtt 24 órával le kell adni a hatóságoknak az utaslistát. A junta így akarja megakadályozni, hogy az általa keresett személyek kijussanak az országból. A Reuter angol hírügynökség jelentése szerint Santiagóban a fegyveres erők továbbra is 24- órás járőrszolgálatot teljesítenek. A junta ismételten felszólította a munkásokat és minden más dolgozót, hogy vegyék fel a munkát. A katonai kormányzat egyik szóvivője bejelentette, hogy a rézbányászatban vissza- t-érnek a magánbefektetések rendszeréhez és várják a vállalkozók jelentkezését. Mint emlékezetes, az eredetileg amerikai tulajdonban levő rézbányákat a Népi Egység kormánya államosította. A junta bejelentése egyenértékű az államosítási intézkedések visszavonásával. Egy másik jelentés szerint a junta katonai egységekkel szállta meg az ország déli tartományában levő szénbányákat, hogy megtörjék a bányászok sztrájkját. Mintegy 200 bányászvezetőt letartóztattak és börtönbe zártak. Egyidejűleg a santiagói értéktőzsdén 500-ról több mint 2 millióra emelkedett az üzletkötések száma, s a magánrészvények ára átlagosan 200 százalékkal növekedett. Az egyik mexikói lap jelentése szerint Pablo Nerudát, Chile világhírű Nobel-díjas költőjét a katonai kormányzat házi őrizet alá helyezte. Neruda házát csendőrök őrzik, a költő csak a junta külön engedélyével rendelkező látogatókat fogadhat, telefonja nem működik, postáját cenzúrázzák. NEM CSÖKKEN A VILÁGMÉRETŰ TILTAKOZÁS Moszkva — Világszerte tovább tartanak a chilei katonai juntát elítélő tüntetések és megmozdulások. A szovjet békebizottság nyilatkozatot adott ki, amelyben tagjai nevében határozottan tiltakozik a chilei reakció tevékenysége ellen. „A szovjet emberek fájdalommal és szomorúsággal értesültek Salvador Allendenek, a latin-amerikai antiimperialista felszabadítási mozgalom kiemelkedő alakjának a béke és a demokrácia bátor védelmezőjének becstelen meggyilkolásáról. London — A Morning Star éles hangon ítéli el Douglas- Home angol külügyminiszter nyilatkozatát, melyben felvette a reakciós chilei kormány hivatalos elismerését. Az angol külügyminiszter szerint a chilei kormány elismerése „segíti a brit nemzeti érdekek érvényre jutását Chilében“. A lap megjegyzi, hogy a brit érdekek szöges ellentétben állnak a külügyminiszter által említett „nemzeti érdekekkel“. New York — Egyiptom és Szíria állandó ENSZ-képviselői levelet intéztek az ENSZ Biztonsági Tanácsa elnökéhez, melyben egyértelműen elítélik a chilei katonai államfordulatot. A levélben hangsúlyozták, hogy a Santiagóban székelő külföldi képviselőtestületek ellen — így a kubai nagykövetség ellen — elkövetett támadások a nemzetközi jog durva megszegését jelentik. Genfben folytatódik az előkészítés Genf — Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második szakasza pénteken hét albizottság ülésével befe- jezte első rövid munkahetét. A vita a korábbi napokhoz hasonlóan a bizottsági munka megszervezéséről folyt és nem hozott lényeges előrehaladást. A nyugati országok különböző munkaterveikkel, napirendi javaslataikkal hosszú időre puszta vitára próbálják kárhoztatni az albizottságokat, jóllehet ezek munkaterve már benne foglaltatik a helsinki ajánlásokban. Egyelőre nem született megoldás a különböző dokumentum-tervezetek megvitatásának sorrendjéről és mikéntjéről sem. A konferencia köreiben nem tartják kizártnak, hogy az eljárási vita a jövő évben is folytatódik és esetleg csak a kormányfők értekezletén születik róla végleges döntés. Ezzel szemben a belga küldöttség egyik tagja a moszkvai Pravdának adott interjújában azt mondotta, hogy a bizottságok ülései építő szellemben folynak. A résztvevő küldöttek realizmust tanúsítanak és ez optimizmust sugalmaz. Nyilatkozott a szovjet lapnak a nyugatnémet küldöttség egyik vezetője is és hangoztatta, hogy az értekezlet légköréhez nagyban hozzájárult a szovjet—nyugatnémet és a lengyel —nyugatnémet szerződés, valamint a Nyugat-Berlin- ről szóló megállapodás, továbbá uz NSZK és az NDK alap- szerződése. ANDREJ BARČÁK, hazánk külkereskedelmi minisztere négynapos hivatalos látogatásra a finn fővárosba érkezett. Tárgyalni fog Jermu Lainnal, a finn külkereskedelmi miniszterrel és fogadja őt Kalev Im- szorsz, a kormány elnöke is. SZÓFIÁBAN a csehszlovák kultúrközpontban megnyitották a Julius Fučík kiállítást. Gazdag képanyag illusztrálja Fučík útját a Szovjetunióban. HUSSZEIN MAHMUD SAFFII miniszterelnök vezetésével egyiptomi küldöttség érkezett Pekingbe. A küldöttség Kínából Sri Lankába utazik. GRIVASZ tábornok, aki Ciprust Görögországhoz szeretné csatolni, elutasította Makariosz ciprusi elnök felhívását, hogy szüntessék be terrorakciójukat a szigeten. BUDAPESTEN a csehszlovák nagykövetség székházában tegnap filmnapot tartottak a csehszlovák sajtónap alkalmából. AARNE SZAAVIN, a Finn Kommunista Párt elnöke felszólította a finn lakosságot, hogy fejezze ki ellenállását Finnország és az európai gazdasági közösség közötti szerződés megkötése ellen. COMMONWEALTH 33 tagállamának pénzügyminiszterei befejezték kétnapos konferenciájukat. Közös közleményben nemzetközi pénzreformot kérnek. BUDAPESTEN tegnap folytatta munkáját a VIII. magyar béke-kongresszus, amelynek ülésén felszólalt Romes Csalidra a Béke-Világtanács főtitkára is. NIXON amerikai elnök elutasította a fellebviteli bíróság kompromisszumos javaslatát, hogy a Watergate-bizottság által követelt magnetofonszalagokat az ügy vádlójával együtt hallgassa meg. Nemzetközi kereskedelmi központ Moszkvában New York — New York ban aláírták a Szovjet Kereskedelmi Kamara és az Occidental Petroleum Corporation között létrejött egyezményt, amelynek értelmében nemzetközi kereskedelmi központot létesítenek Moszkvában. Borisz Boriszov a Szovjet Kereskedelmi Kamara elnöke ennek kapcsán többek között kijelentette: a moszkvai nemzet- közi kereskedelmi központ létesítéséről szóló egyezmény újabb szemléletes bizonyítéka annak, hogy milyen átfogóak és kedvezőek a Szovjetunió és más országok gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak távlatai. A nemzetközi kereskedelmi központ komplexumának építését jövő év tavaszán kezdik meg. A Moszkva folyó partján az Ukrajna szállóval szemben felépítendő gigászi méretű létesítmény egy 25-emeletes igazgatási épületből, két 24-emele- tes lakóépületből és egy 20- emeletes szállodából áll majd^ Kiváló amerikai építészek a moszkvai építészekkel együtt szorosan együttműködve fogják irányítani az építkezést. KOMMUNISTAELLENES DISZKRIMINÁCIÓ AZ NSZK-BAN Bonn — A nyugatnémet tartományok miniszterelnökei Willy Brandt szövetségi kancellár elnökletével összeültek, hogy felülvizsgálják azt az 1972. január 28-án elfogadott határozatukat, amelynek értelmében „alkotmányellenes elemek“ nem foglalkoztathatók közszolgálatban. Az elmúlt két esztendő gyakorlata azt bizonyította, hogy ez a rendelkezés kizárólag a haladó erők, elsősorban a kommunisták ellen irányult. Tucatjával akadályozták meg a hatóságok fiatal kommunisták foglalkoztatását az iskolákban és hivatalokban. A nyugatnémet haladó szervezetek, köztük még az SPD és az FDP ifjúsági szervezetei is követelték a rendelkezés érvénytelenítését. Az említett értekezleten Brandt kancellár azzal lepte meg a miniszterelnököket, hogy a jobboldali nyomásnak engedve bejelentette: törvényt dolgoznak ki, amely jogérvényre emeli a diszkriminációs intéz- kedéseket. Nem csoda, hogy a CDU tartományok vezetői megelégedetten fogadták a kancel-* lári állásfoglalást. k>f §i yi
