Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)

1973-09-18 / 222. szám, kedd

ÉPÍTÉSZEK NEMZETKÖZI TANÁCSKOZÁSA Szeptember 24—29-e között Bratislavában rendezik meg a szocialista országok építészei­nek második nemzetközi érte­kezletét, amelyen hazánkon kí­vül részt vesznek Bulgária, Ma­gyarország, Románia, Lengyel- ország, Mongólia, a Szovjet­unió, az NDK, Jugoszlávia és Kuba képviselői. Az említett rendezvénnyel kapcsolatban a Szlovák Építészek Szövetségé­nek székházában tegnap sajtó- tájékoztatót tartottak, amelyen Ivan Michalec építész, ä szö­vetkezet elnöke és Dušan Bo­háč építész, az előkészítő bi­Szóvá tesszük Reggeli tej nélkül Reggel fél kilenc. Türelmetlenkedő emberek áll­nak a sorban a tejcsarnok előtt. Kezükben üres kanna, tejre várnak. Reggel fél hétkor, sőt korábban kezdődött a „sor“, hi­szen a tej reggelihez kell. Illetve kellene, hiszen a reg­gelizés ideje már régen elmú­lott, akinek a tejre szüksége lett volna, már régen traktoron ül, falat rak, hivatalos ügyet intéz, tanít. Az óvodások koc­kái már egymás mellé sorakoz­nak, az iskolások figyelmesen hallgatva a tanító magyaráza­tát, az iskolapadban ülnek. Megindult a munka mindenütt, csak a tej nem érkezett meg a tejboltba. így igen sokan reg­geli nélkül, vagy csak „valamit harapva“ indultak el otthonról. Igaz, nem a legjobb hangulat­ban, ami bizonyos mértékben befolyásolja munkájukat is. A tejbolt előtt még ott a tü­relmetlen sor, mely ugyan már régen felbomlott, hiszen állan­dóan az utat lesik: nem jön-e még a tejeskocsi? Otthon talán magára hagyva vár a gyerek, haza kellene menni, de hát ak­kor holnapra se lesz tej. Nincs más megoldás: várni kell. De vajon miért kell egy-két liter tejre órák hosszat, 8—9 óráig várni? Ki a felelős azért, hogy egyes községek nem kap­ják meg idejében a tejet? A tejcsarnok vezetője, Cservócs Ferencné így magyarázza a helyzetet. — A tejet azelőtt Šahyból (Ipolyságról) kaptuk, amely 20 kilométerre van községünktől, Vinicától (Ipolynyéktől). Akkor zottság elnöke tájékoztatták az újságírókat. Ismertették az ér­tekezlet három fő napirendi pontját, majd vázolták azokat a feladatokat, amelyeket az építészeknek és a tervezőknek a jövőben kell megoldaniuk. El­mondották, hogy az első szim­pózium óta eltelt három év alatt a szövetség elmélyítette nem­zetközi kapcsolatait, amelyek a jövőben minden bizonnyal visz- szatükröződnek majd az építők munkáján is. A szimpózium alkalmából két tematikus kiállítás megrende­zésére is sor kerül. -nj­mindig idejében itt volt a tej. Most, amikor Krupináról kap­juk, bizony gyakori a késés. Igaz, a távolság is 60 kilométer körül van, de nem ez a késés oka, hisz nem is olyan régen hajnali ölkor már itt volt a tej. Ám mióta a másik, a „keleti“ vonalon kapjuk a tejet, általá­ban csak 8 óra körül érkezik. A krupinai üzem sofőrhiányra hivatkozik, nincs aki szállítsa a tejet. Hát ami azt illeti, ez igen komoly ok, de semmi esetre sem elfogadható magyarázat arra, hogy egy 2300 lakosú község, (s bizonyára más köz­ségek is) ne kaphassák meg idejében a tejet, amely főleg reggelihez kell. Egyetlen „so­főrprobléma“ miatt reggeli nél­kül induljanak el a gyerekek az óvodába és az iskolába vagy a felnőttek a munkába? De nem mindegy a tejcsar­nok vezetőjének sem, hiszen na­ponta 500—600 liter tejet kell eladnia, s ha a vásárlók haza­mennek, ott marad a tej, mely­ből másnap már aludttej lesz. A mezőgazdasági üzemeket a tejtermelés fokozására ösztön­zik az illetékes szervek, a ki­termelt árut pedig nem va­gyunk képesek idejében ejut­tatni a fogyasztókhoz, ami ál­tal az elértéktelenedik, tönkre­megy. A fogyasztók nem jutnak hozzá, s felháborodottan mon­danak véleményt a szervezés­ről, amely sok esetben nemcsak a tejüzemet érinti. Ez pedig nem kívánatos dolog. Bizonyára az illetékesek ta­lálnak — kell hogy találjanak — megoldást, hiszen naponta Ismétlődő, és sokakat érintő fo­gyatékosságról van szó. BÖJTŰS JÁNOS 1973. IX. 18. vatolt egy évnél. A Handlovai Szénbányákban azonban euró­pai viszonylatban is a legne­hezebb feltételekkel kell meg­küzdeni. Az ötödik, jobb eset­ben a hatodik hónap végén ott már használhatatlanok a külön­ben nem drága cipők. Nagyobb mennyiség beszerzése azonban komoly nehézségekbe ütközik. A kiskereskedelmi forgalomba egyetlen pár sem kerül belőlük. Így szükségmegoldásként egy­szerű bakancsokat vásárolnak a bányában dolgozók. Ez ugyan ellentétben áll a munkabizton­sági előírás szabályaival. Vi­szont a fejtést sem lehet be­szüntetni az új szállítmány megérkezéséig. A másik, szerencsére kisebb problémát a védősisakok kis választéka jelenti — mondja a nyolcadik részleg 305 bányá­sza nevében a szakszervezeti műhelybizottság elnöke. — A je­lenleg használt sisakok minősé­gével sem lehetünk elégedet­tek. Amikor Magyarországra, a dorogi bányászok közé látoga­tunk, velük ugyanis, csakúgy, mint a lengyel elvtársakkal, ba­ráti kapcsolataink vannak, e tekintetben mindig irigyeljük előnyösebb helyzetüket. Véle­ményem szerint a rendszeres gyűléseken teljesen indokolt bányászaink felháborodása, hi­szen nem luxuscikkekről van szó. Egyetértek Ladislav Pernica véleményével. Egyetértenek az illetékesek is. A bányászba­kancs és a korszerű védősisak azonban előreláthatólag néhány hónapig még továbbra is hiány­cikk marad. Ezt pedig, sajnos, a föld mélyében elkötelezetten dolgozókról való nagyfokú egészségügyi, szociális és kul­turális gondoskodással sem le­het teljes egészében pótolni. Miközben a panaszokat jegy­zetelem, észrevétlenül nyílik az ajtó. Négy jól megtermett fia­tal vájár lépi át a küszöböt. Tisztára mosakodva és átöltözve jönnek. Ha valahol a városban találkoztam volna velük, véletle­nül sem gondoltam volna arra, hogy bányászok. Most is csak az erős kézszorításuk engedi sejtetni foglalkozásukat. — Seikel Peter — mondja halkan a legfiatalabbnak lát­Mezej Alexander szó. Aztán a többiek is kezet nyújtanak. — Vítek Štefan. — Zérer Alojz. — Mezej Alexander. Körülüljük az asztalt és ál­talános, mindennapi témákról kezdünk beszélgetni. Közben fi­gyelem az arcokat, a mozdula­tokat. Kissé elcsodálkozom azon, hogy különösebb fáradt­ság nem látszik rajtuk. Pedig a 480 méteres mélységben, ahol igazi férfimunkával nyolc órát töltenek el naponta, az egyéb nehézségeken kívül több mint harminc fokos a meleg. Amikor erre célzok, a brigádvezető el­neveti magát. — Hozzászoktunk már ahhoz. Néhány hónap után az Ilyes­mit fel sem veszi az ember. Ml Az alapos és következetes munka eredménye ELÉN JÁRNÁK A KOMMUNISTÁK Főleg nők dolgoznak a szövetkezetben • Felkarolják a fiatalokat • Minden évben tematikus társasutazás a Szovjetunióba • Öntözéssel 30—40 százalékkal növelhetnék a terméshozamot Egy-egy üzem termelési eredményei attól is függnek, milyen eredményes az üzem pártszervezete, milyen aktívak a kommunisták. Ezt a régi fel­ismerést igazolja a Modrai Efsz is, melynek 39 tagú üzemi szervezete élen jár a kezdemé­nyezésben. Természetesen pél­dás a pártonkívüli szövetkezeti tagok aktivitása is. Az efsz-nek összesen 1113 tagja van, zömé­ben nők. A jelenlegi közös gazdaság ez év elején egyesült a közigazgatásilag Modrához tartozó Královái Efsz-szel. Em­lítettük, hogy a szövetkezet tagjainak nagy része nő. A pártszervezetben azonban egye­lőre fordított az arány, de igyekeznek a jövőben a nőket is nagyobb számban megnyerni a pártmunka- számára. A tag­jelöltek közül egy nő. Egyéb­ként a tagjelöltek többsége a termelésben dolgozó fiatal. A pártszervezet a tagsági alap megfiatalítását előre kidolgo­zott terv szerint végzi, s éven­te 5—7 fiatalnak előlegezi a bizalmat. A 24 éves Eduard Preehtl munkabiztonsági technikus, a SZISZ üzemi szervezetének el­nöke is a párttagjelöltek közé tartozik. — Nálunk a szövetkezetben igen kedvezőek a fiatalok po­litikai fejlődésének a feltéte­lei — mondja a SZISZ-elnök. — Én is itt határoztam el, hogy belépek a pártba. Állan­dóan azt tapasztaltam, a párt­tagok azon fáradoznak, hogy a szövetkezetben jól menjenek a dolgok. Nálunk senkit sem hagynak „elaludni“, mindenki kibontakoztathatja tudását, ér­vényesítheti igyekezetét. A ve­zetőség mindenben támogatja a fiatalokat. Egy párttagnak ál­landó feladata a SZISZ-szerve- zet támogatása. Az ifjúsági szervezet beszélgetésein, elő­adásain a kommunisták is szí­vesen vesznek részt. Egyik leg­eredményesebb rendezvényünk az az egyhetes kirándulás volt, melyen megismerkedtünk a Szlovák Nemzeti Felkelés em­pedig már valamennyien évek óta itt dolgozunk. Meglepődött tekintetem látva a fiatal kommunista gyorsan hozzáfűzte, hogy nemrégen múlt harminc éves. Ha pedig az aknában töltött évek számát nézzük, akkor már a többiek sem éppen fiatalok. Seikel Pe­ter tizenhárom évvel ezelőtt, Vítek Štefan még korábban, Zérer Alojz 1951 őszén, Mezej Alexander pedig egy évvel ké­sőbb került a bányába. Vala­mennyien szakiskolát végeztek. Már ott összeszoktak a többiek­kel is. Kapcsolatuk a műszak után sem ér véget. Szabad ide­jük nagyobb részét kötelezett­ségvállalásaik teljesítésére for­dítják. A februári győzelem 25., illetve a Szlovák Nemzeti Felkelés 29. évfordulójának tiszteletére a „Saját magunk­nak“ elnevezésű környezetfej­lesztési akció keretében több mint tízezer korona értékű munkát végeztek a brigád tag­jai. Szükség esetén szombat- vasárnaponként is leereszked­nek az aknába. Mostanában rit­kán engednek maguknak sza­badnapot. A folyosó hosszabbí­tása közben kemény kőzettömb­ből álló nehéz szakaszhoz ér­keztek. A tervteljesítésben ez jelentős lemaradást okozhatna. Az ilyesmi azonban mindeddig ismeretlen fogalomnak számít náluk. Ügy tanulták az idősebbek-, tői, hogy ha munkáról van szó, akkor a handlovai bányászok körében elveszítik ünnepi jelle­güket a vasár- és az ünnepna­pok. A hosszú kötélpályákon percnyi pontossággal találkozó csilléket olyankor sem engedik megállítani. így diktálja ezt a bányászbecsület. LALO KÁROLY lékeiveil. A szervezeten kívül álló fiatalok is voltak velünk a kiránduláson. Az utazás költ­ségét és az ellátás egy részéi a szövetkezet térítette meg. A SZISZ üzemi szervezetének je­lenleg 34 tagja van, de a kö­zeljövőben mintegy ötvenre szeretnénk emelni tagjaink számát. Főleg a kráľovái fia­talok bevonásával. Az általánosan szép eredmé­nyeket a pártszervezet és a szövetkezet elsősorban az ala­pos munkának köszönheti. Pél­dául a kommunisták a CSKP XIV. kongresszusának határo­zatát nagyon részletesen lebon­tották saját feltételeikre. Meg­jelölték a kongresszus határo­zatából és a KB plénumainak határozataiból rájuk háruló feladatokat. Mégpedig területek szerint — a pártélet, a párt gazdaságpolitikája, a növény- termesztés, a szőlőtermesztés és a gépesítés terén elvégzés­re váró feladatokat jelölték ki. Minden feladatot határozatba foglalnak a kommunisták, s konkrétan leszögezik, ki (vagy kik) és mikorra köteles azt el­végezni. Minden egyes tagnak kötelessége szűkebb munkakör­nyezetében megmagyarázni a dolgozóknak a fontos feladatok maradéktalan elvégzését. A ha­tározatok teljesítését rendsze­resen ellenőrzik. A kommunis­ták és a tagjelöltek a határo­zatok teljesítéséből rájuk há­ruló kötelességeken kívül egyéb konkrét pártfeladatokat is teljesítenek. Az egyik tag­jelölt például azt kapta felada­tul, hogy szervezzen szocialis­ta munkabrigádot a gépkezelők közt. A szőlészeti csoportban is megszervezik a jövőben a szocialista munkabrigádot. A szocialista versengés külö­nösen a felszabadulás 25. év­fordulója tiszteletére lendült fel a szövetkezetben. A kötele­zettségvállalások összértéke 542 000 korona. Minden munka­hely dolgozóinak képviselője aláírta a vállalt kötelezettsé­get. A szocialista kötelezett­ségvállalás végső értékelésére az év végén kerül sor. Egye­lőre megvannak a feltételei az adott szó teljesítésének. A tejtermelés tervének teljesítése azonban gondot okoz. Az ara­tás sikeres elvégzése érdeké­ben külön versenyt is hirdet­tek. Versenyben álltak a kom­bájnosok, a gabonaszárítók, a szalmapréselők, a szalmabeta- karítók, a tarlóhántók és a ka- zalrakók. A verseny végered­ményének ünnepélyes kihirde­tésére és a jutalmak átadására az aratási ünnepségen került sor. összesen 3600 korona ju­talmat osztottak ki. Nagy fontosságot tulajdonít az üzemi szervezet a pártműve­lődésnek, melyben a kommu­nistákon és a tagjelölteken kí­vül a vezető tisztségben műkö­dő pártonkívüliek, csoportveze­tők és adminisztrátorok is részt vesznek. Továbbá azok a fiatalok, akiknek tagfelvételé­re számít a pártszervezet. Ta­valy közgazdasági alapismere­tekkel (mezőgazdasági irány­zat) foglalkoztak a pártoktatás részvevői. Ez idén a második évfolyam anyagával ismerked­nek meg. Három tag a mar­xizmus—leninizmus esti egye­temének a hallgatója, s egy­ben helyi előadók is. A szövetkezet tagjainak sok­oldalú művelődéséről és szóra­kozásáról jól gondoskodik az efsz. — Minden egyes tagra hét kulturális rendezvény jut éven­te — tájékoztat M. Famlerovd kulturális és káderügyi felelős, a pártbizottság tagja. — Min­den télen megszervezzük a szö­vetkezeti iskolát, melynek ke­retében szakelőadások hangza­nak el. Ugyancsak minden esz­tendőben szervezünk tematikus társasutazást a Szovjetunióba. Éppen ma indultak negyvenen szövetkezetünkből tanulmányi kirándulásra Siófokra. Minden évben kirándulást szervezünk valamely tenger partjára. Idén Jugoszláviában voltunk. Jártunk már Bulgáriában, Olaszország­ban, Romániában, Lengyelor­szágban, az NDK-ban. Termé­szetesen hazánk szépségeiv . is megismerkedünk. Idősebb tagjaink megkedvelték az egy­napos kirándulásokat. A kirán­dulásokon annyi szép élirényt szerzünk, hogy aztán az egész évben van mire emlékeznünk. Mindez persze csak a gazda­sági-termelési feladatok mara­déktalan teljesítésével képzel­hető el. A pártszervezet minden egyes ülésén gazdasági kérdé­sek megtárgyalása is szerepel. Negyedévenként nyilvános tag­gyűlést is tart a pártszervezet. Legutóbb júniusban az aratási gépek előkészítésével és a já­rási pártkonferencia által kitű­zött feladatok teljesítésével foglalkozott a nyilvános tag­gyűlés. Legközelebb egyebek közt a szüret politikai és szer­vezési kérdéseinek a biztosítá­sa és a sajtónapról való meg­emlékezés szerepel a nyilvános gyűlés napirendjén. A pártszer­vezet valamennyi dolgozó előtt igen nagy tekintélynek örvend. Ennek egyebek közt az is az oka, hogy a szervezet nagyon szigorúan jár el, ha tagjai kö­zül valaki megszegi a munka- fegyelmet. A szervezet eredmé­nyeinek eléréséhez nagyban hozzájárul, hogy a jelenlegi pártbizottság — az elnökkel az élen — igen következetes munkát végez. A pártbizottság minden fontosabb kérdést meg­tárgyal még mielőtt a gazda­sági vezetőség foglalkozna ve­le. A gazdasági vezetőség ta­nácskozásain mindig részt vesz valaki a pártbizottság tagjai közül. A Modrai Efsz valóban szép eredményeket ér el, de azokat még fokozni is lehetne. — 30—40 százalékkal növel­hetnénk évente a terméshoza­mot, ha lehetőségünk nyílna az öntözésre — mon.lja Vincent Glasa mérnök, az efsz elnöke. — Ez 4—5 millió korona hasz­not jelentene évente. Szövetke­zetünk, s a környék többi me­zőgazdasági üzeme számára a legnagyobb gondot a vízhiány okozza. Ezt mindenképpen meg kell oldani. Persze erre saját erőnkből képtelenek vagyunk. Ezért áldásos lenne, ha a Me­zőgazdasági Minisztérium és a többi illetékes szerv hozzájá­rulna ahhoz, hogy a következő ötéves tervben vizet biztosítsa­nak szövetkezetünknek. Ugyan­ez vonatkozik Pezinok és Du­bová határának az öntözésére is. Mintegy 2000—3000 hektár területről van szó. Egyelőre nem tudjuk, honnan nyerhet* nénk vizet. Talán Senecről (Szencről), vagy a Kis-Duná* ból, esetleg a Feketevízből a kanális felduzzasztásával. Ép­pen most készítettünk el egy alapanyagot a minisztérium számára, melyben indokoljuk a víz biztosításának a hasznossá­gát. Főleg a szőlészetünk ön­tözéséről lenne szó. A modrai az ország legnagyobb szőlőter­mesztő szövetkezete. Az efsz 1850 hektárnyi területéből 700 hektáron szőlőt termeszt. Ha vizünk lenne, a takarmánynö­vényeket, esetleg a gabonafé­léket is öntözni tudnánk. Az öntözéssel megváltozna a talaj vízgazdálkodása. Tapasztala­taim szerint ezen a vidél en tíz esztendőből nyolc szárazt kettő pedig közepes. Reméljük, az illetékesek fi­gyelembe veszik a modraiak konkrét és valóban sokatmon­dó érveit, s a következő öt­éves tervben megvalósulnak célkitűzéseik. FÜLÖP IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents