Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)

1973-09-16 / 37. szám, Vasárnapi Új Szó

Ivan Szlyepanovics Gyeputatov — a Szovjetunió Hőse (háború utáni felvétel) Konstantyin Pavlovics Tulupov, hadnagy — a Szovjetunió Hőse (1944-ben készült háborús fel­vétel, akkor még alhadnagy) A kéméndi hídfőt védi szovjet katonák önfeláldozó küzdelmének újabb bizonyítékai A kamenini (kéméndi) hídfőnél vívott harcokban tizenegy szovjet katona kapta meg a ..Szovjetunió Hőse" aranycsillagot. Nincs a köztársaság területén még egy folu — és város sem —>, amelynek felszabadításáért ennyi szovjet katonát tüntettek volna ki a ,.Szovjetunió Hőse" címmel Valentyin Jakovlevics Tolsztov, a Szovjetunió Hőse Leonyid Szemjonovics Loginov — a Szovjetunió Hőse Az utolsó háborús tél tombcflt végig Euró­pán. A nedves, nyirkos- időt, eső, hóvihar és jeges szél kísérte. Úttulan utakon, hegyeken és folyókon közeledett határaink felé a fel­szabadító szovjet hadsereg, elkeseredett és súlyos harcokban törve le a hitlerista haderő elszánt és makacs ellenállását. Délről Ma­gyarország területéről a Második Ukrán Front csapatai közeledtek Szlovákia felé. Négyhó napos szakadatlan felszabadító harc után a szovjet hadsereg elérkezett a csehszlovák ha­tárra. A szovjet katonák a súlyos és kimerí­tő harcok* és az álmatlan éjszakák ellenére is változatlan elszántsággal és halálmegvetö bátorsággal indultak támadásba az elkesere detten és keményen ellenálló német csapatok ellen. A szovjet katonák tudták, hogy test­véri népek segítségére sietnek, akiknek nem zeti létét halálosan veszélyeztette a hitle­rista német megszállás. A szovjet katonák minden emberi képességüket, bátorságukat, elszántságukat, kitartásukat igénybe véve in­dultak naponta harcba Szlovákia felszabad! tásáért. Szemük előtt terült el a legendás hí rű Szlovákia, amely évszázadokon át harcolt a szabadságért. A Második Ukrán Front ka­tonái megindultan nézték a kékes ködfelhök- kel átszőtt hegyeket és úgy tűnt nekik, mint­ha a távoli hegyekből partizándalok foszlá­nyait hozná feléjük a szél. A szovjet hadsereg további nagy támadása a Garam-folyó bal partjáról indult 1945. ja nuár 6-án. Reggel, illetve hajnali három óra­kor a szovjet egységek támadást indítottak a (Saram nyugati partja ellen a szokásos tüzér­ségi előkészítés nélkül. Az ellenséget várat­lanul érte és meglepte a szovjet támadás, a németek nem tudták elhárítani a szovjet egy ségek rohamát, akiknek sikerült Kamenén (Kéméndj községnél egy előretolt, de viszony­lag kis hídfőt kialakítaniuk. A német csapa­tok azonban az első meglepetés hatása után minden pozíciót halálos fanatizmussal és elke seredetten védtek. Rendkívül súlyos, kemény és véres harcok bontakoztak ki, amelyek kü rülbelül egy hónapig tartottak. Február közepén kiáradt a Garam, elarasz totta a kéméndi híd környékét és lehetetlen né tett minden átkelési lehetőséget. A Ga­ram nyugati partján levő szovjet egységeket, amelyek a hídfőt védték, az áradás elvágta o főeröktől. A szovjet egységek utánpótlása is megszakadt. Az egyetlen átkelőhely a ki áradt Garamon a kéméndi híd maradt Štúrovó- tól (Párkánytól) északra. A német hadvezető­ség minden erejét erre a frontszakaszra össz pontosította azzal a szándékkal, hogy u ké mérrdi hídfőt védő szovjet egységeket meg semmisítve, délkeleti irányban áttörve a szov jet frontot a Budapest körzetében körülzárt német hadseregcsoport segítségére siessen. A német hadvezetőség a Garam vonalán levő frontkszakaszra gyorsan átcsoportosította Dietrich tábornok hatodik SS páncélos hadse­regének elitégységeit, amelyek 1944 decembe­rében kitűnő harci tapasztalatokra tettek szert az ardennes-i páncélos csatában. A német hadvezetőség ezeknek az egységeknek ren­delkezésére bocsátott négyszáz tankot és ro- hamlöveget, valamint nagy mennyiségű gya- logságot és tüzérséget. 1945. február 17-én hatalmas tüzérségi elő készítés után Svadín (Szölgyén) és Bruly (Bart) térségéből százötven tank és roham- löveg támogatásával az elit SS egységek nagy támadást indítottak a kéméndi híd ellen. A szovjet gyalogos hadosztályoknak ezen a frontszakaszon csak mintegy negyven száza­lékos állományuk volt, a negyedik szovjet páncélos gárdahadtest viszont csak húsz tank­kal és rohamágyúval rendelkezett. Ennek el­lenére a szovjet katonák felvették a harcot a túlerőben levő SS egységekkel és példát­lan hősiességgel védtek minden talpalatnyi csehszlovák földet. A támadás első napján a németek ötvennégy páncélost veszítettek. A kamenini hídfőnél kibontakozott elke­seredett, súlyos páncéloscsatában a szovjet katonák halálmegvető elszántságról, . nem rtTTtl'dennapi bátorságról és kitartásról tettek tanúbizonyságot. — Ezt bizonyítja az a tény, hogy a kéméndi hídfőnél lezajlott véres üt­közetekben tanúsított hősies magatartásért és bátorságért a szovjet hadsereg tizenegy ka­tonáját tüntették ki a legmagasabb katonai ki­tüntetéssel a Szovjetunió Hőse aranycsillag­gal. Vaszilij Boriszovics Lobanov alezredes. katonai újságíró, a Közép-Szovjet Hadsereg­csoport napilapja a „Szovjetszkij szóidat" szerkesztőjének több éves szorgalmas és kö­vetkezetes kutatómunkájának eredményeként ma már ismerjük ezeknek a szovjet hősök­nek nemcsak a neveit, hanem további sorsu­kat és életútjukat is. Az esetek többségében rendelkezésre állnak ezeknek a hősöknek a fényképei és más rájuk vonatkozó dokumen­tumok is. A dokumentumok és tények, melye­ket jelenleg ismerünk minden túlzás nélkül — megdöbbentőek. Nincs hazánkban még egy község vagy város, amelynek felszabadításá­ért annyian megkapták volna a legmagasabb szovjet katonai kitüntetést — a Szovjetunió Hőse arany csillagot —, mint amennyien a kéméndi hídfőnél vívott harcokért, a község felszabadításáért. Felsoroljuk a hősök neveit és rangját. A Szovjetunió Hőse kitüntetést kaptak a ké­méndi hídfőnél vívott harcokban tanúsított bátorságukért. Harckocsiparancsnokok: Ivan Sztyepanovics Gyeputatov alhadnagy, Ivan Fjodorovics Boriszov alhadnagy, Konsztantyin Pavlovics Tulupov hadnagy. Harckocsizó lövészek: Valentyin fakovle­vics Tolsztov szakaszvezető, Pavel Trofimo- vics Piszárenko szakaszvezető, Michal Kon- stantinovics Nyechajev szakaszvezető, Harckocsivezetők — mechanikusok: Leo­nyid Szemjonovics Loginov — szakaszvezető, Anatnlij Petrovics Marunov szakaszvezető. Gri- gorij Szergejevics Nalimov szakaszvezető. A Szovjetunió Hőse kitüntetést kapták a Szölgyén, Bart és Béla térségében vívott har­cokban tanúsított bátorságukért, a kéméndi hídfő — védelméért: A harckocsizó zászlóalj parancsnoka: Ivan Kuzmycs Paszynok kapi­tány, a gyalogos szakasz parancsnoka Alexej .Lebegyev alhadnagy. Közvetlenül az említett harcokban hárman az éTetüket áldozták: Tulupov hadnagy, Nali­mov szakaszvezető és Lebegyev alhadnagy. — A többiek átélték a súlyos harcokat. — néhá- nyan közülük még ma is élnek. (Nechajev, Gyeputatov, Loginov és Boriszov.j Mikor a Kéméndi Helyi Nemzeti Bizottság a fent említett rendkívül érdekes és meghök­kentő történelmi tényekről a Československý voják szerkesztőségével együttműködve tudo­mást szerzett, azonnal elhatározta, hogy a ti­zenegy szovjet hős emlékét méltóképp örökí­ti meg. Tervezik emlékmű felállítását, emlék­táblák elhelyezését, az élő hősök meghívását a község felszabadításának 30. évfordulójá­ra, 1975. március 28-ra. Ezenkívül a nemzeti bizottság elhatározta, hogy összegyűjti és publikálja az összes hiteles és értékelhető helyi dokumentumokat és emlékeket, amelyek valamilyen módon közvetlen összefüggésben vannak az itt harcoló szovjet hősök sorsával. Ezt a munkát a Československý voják című lap szerkesztőségével együttműködve fogják végezni. Addig azonban közreadjuk legalább a már megszerzett értékes dokumentumokat. Kérjük ezúton Kéménd község lakosait, — valamint a környékbeli falvak lakosait —, hogy a nemze­ti bizottságnak kölcsönözzék oda az esetleg birtokukba levő dokumentumokat, fényképe­ket, a szovjet katonákról származó feljegyzé­seket, leveleket és más írásos emlékeket. Kér­jük továbbá mindazokat, akik az említett har­cok alatt személyes kapcsolatba kerültek szovjet katonákkal és tisztekkel, nevükre, cí­mükre lakóhelyükre vagy más azonosítási szempontból fontos körülményre emlékeznek, hogy röviden írják le és hozzák vagy küldjék el a Kamenini Helyi Nemzeti Bizottságra. Kü­lönösen fontosak az elesett szovjet tankis­tákról való információk, emlékek, a helyek ismerete, ahol őket eltemették. Mindeddig nem sikerült megtalálni a Mária-szobornál közös sírba temetett szovjet katonák neveit feltün­tető táblát — később exhumálták őket. Emlé­kéi, feljegyzések és más további részletmoz­zanatok, amelyekkel kiegészíthetnénk és pon­tosabbá tehetnénk tizenegy szovjet hősünk huszonnyolcv évvel ezelőtti történelmi szerep­lését. Célzatosan írtunk, hogy a mi hőseink. Itt vannak és maradnak, örökké köztünk a fel­növekvő nemzedékek hálás emlékezetében. FRANZ RUDOLF alezredes, a Československý voják főszerkesztő­helyettese Michal Konsztantyinovics Nye­chajev — a Szovjetunió Hőse (1972 januárjában készült fel­vétel) Grigori j Szergejevics Nalimov — a Szovjetunió Hőse (háború előtti felvétel) Ivan Kuzmycs Paszynok, kapi­tány — a Szovjetunió Hőse Alexej Fjodurovics Lebegyev, alhadnagy — a Szovjetunió Hő­se (Štúrovóban van eltemetve) 1973. IX. 16.

Next

/
Thumbnails
Contents