Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)
1973-09-16 / 37. szám, Vasárnapi Új Szó
TÁRSULÁSI ALAPON Nem a véletlen műve, hogy a háziasszonyok az elárusítóhelyeken a vágott baromfiból és a tojásból kedvük szerint válogathatnak. A baromfihús- és a tojástermelés hazánkban az utóbbi években gyorsan fejlődött. Növekedésének üteme különösen a nagyüzemi, iparszerű tartási technológia elterjedése óta került élre az állattenyésztési ágazatok között. Igaz, hogy a termelés növekedésének feltételeit is viszonylag ebben az ágazatban a legkönnyebb biztosítani. A korszerű, zárt rendszerű állattartási technológia és az ilyen tartás követelményeinek megfelelő fajták, illetve hibridek elsőként a broiler csirkék nevelésében és a tojástermelésben alakultak ki. A külföldi és a hazai kutatási eredményeket aránylag gyorsan hasznosítottuk. Kialakult a szövetkezetek közötti munka- megosztás és együttműködés, előrehaladt a termelés koncentrálódása. Ipari szinten Ezt a legjobban járható utat követve építették fel baromfigyárukat a Dunajská Streda-i (dunaszerda helyi) járásban Baloňon (Balony) a Csüizköz szövetkezetei is, ahol két óv óta szakmai megalapozottság gal egyre sikeresebben folyik a termelés. A baromfigyár négy, egyenként 14 500 tyúk befogadására alkalmas tojócsarnokból áll. Mellette helyezkedik el két előnevelde, ahonnan évente 36 ezer jér- cével egészíthetik ki tojásállományukat. Mielőtt az üzem tüzetes látogatására került volna sor, Pázmány Péter mérnök, üzemigazgató röviden vázolta a gyár létrejöttének történetét. — A baromfifarm közös létesítmény. Építőséhez hat szövetkezet 12 millió beruházási összeggel járult hozzá, amit 5 millió 936 ezer korona bankhitellel egészítettünk ki. Állami támogatás címén további 6 millió 33 ezer koronához jutottunk, úgyhogy az egész építkezés a berendezésekkel együtt 21 millió 490 ezer koronába került. — Milyen típusú berendezéssel szerelték fel a tojó- házakat? — Miután a vélemények összeegyeztetése során közös nevezőre jutottunk, az EKT egyszintes, ketreces tojóházi berendezés mellett döntöttünk. Itt az állomány takarmány- és ivóvíz-ellátása, az optimális klimatikus viszonyok biztosítása, a trágyaeltávolítás és a tojásgyűjtés teljesen automatizált, ipari szinten működik. Az igazgató szakmai előadásnak is beillő magyarázata csak fokozta kíváncsiságomat. Ezért szívesen fogadtam el a meghívást a tojóházak megtekintésére. Kulturált munkafeltételek Az első csarnokban Tóth Irénnel találkoztam, akinek a négy tojásszalag üzemeltetése, a garmadával érkező tojások osztályozása és szállításra történő előkészítése teljesen lekötötte figyelmét. Ezért csak néhány szót tudtam vele váltani. — Mert a legrosszabbkor jöttek — vetette óda munka közben. — Délelőtt mindig ilyen tájban, 9—10 óra között tojnak a tyúkok legtöbbet. A munka itt nem nehéz, de a gépek kiszolgálása valóban komoly figyelmet követel. A gondozók munkájukat, akárcsak a laboratóriumban, fehér köpenyben végzik. Legfőbb gondjuk, hogy a mechanizmusok működésére ügyeljenek, amelyek a takarmányt és a vizet szállítják s a hőmérsékletet szabályozzák a tojóházakban. sa tette lehetővé a mi üzemünk létesítését is, amelyben a tojás és a baromfihús termelése ipari szinten történik. — Miért a ketreces tartási műd a legelőnyösebb? — Ennek bizonyítására néhány címszóban is válaszolhatok: legjobb a területkihasználás, legkedvezőbb a takarmányhasznosítás, teljesen automatizálható a termelés és legkisebb a munkaerő-szükséglet, tehát ez mutatkozik a legjövedelmezőbb eljárásnak. A technikus — érvelnek alátámasztása jeléül — átnyújtotta az üzem gazdasági eredményeit rögzítő jegyzőkönyvet, melynek sorai felett hosszabban elidőztem. Az adatok egyértelműen elárulták, hogy a mindössze 35 alkalmazottat foglalkoztató baromfigyárban a munka termelékenysége egy-egy dolgozóra számítva már tavaly elérte az évi 439 ezer koronát, s a tyúkok takarmányfelhasználása 10 tojásra számítva 1,60 kilogramm súlyú eleség volt. Ha azonban a jér- cék etetését is beleszámítom, ahol a napi takarmányadagot fél dekagrammal felemelték, akkor olyan eredményt kapok, mely szerint az 1972-es évi takarmányfogyasztás 783 mázsával túlhaladta a tervezett mennyiséget, drágította a termelést. — Ez a többletkiadás csak látszólagos — igazít ki Pázmány igazgató —, mert azáltal, hogy több takarmányt etettünk fel, az átlagos tojáshozam a tervezett 230 helyett darabonként 246-ra növekedett. A kiadós takarmányozás ezenkívül jó hatással volt a jércék kondíciójának javítására is, melynek eredményei az idei tojásbozam további fellendülésében tapasztalhatók. Itt is sok a rejtett tartalék A baromfitenyésztés termelési költségeinek mintegy 60 százalékát a takarmányokra fordított költségek adják. A jércék nevelésénél és a tojótyúkok tartásánál ugyanakkor kevés figyelmet fordítunk arra, hogy vajon megfelelő szinten elégítjük-e ki az állomány-tápanyag- és hatóanyag-igényeit. Az is kérdés, hogy a mi viszonyaink között és a baromfitápok adott összetétele mellett az egyes kiegészítő anyagokból nem végzünk-e túladagolást? Amikor ezt a kérdést a balonyl üzem termelési feltételeire vonatkoztatva is felteszem, az Igazgató helyeslően válaszolt. — A tojók takarmányozásában valóban jelentős tartalékaink vannak. A növétxyi és állati eredetű fehérjetakarmányok egyre növekvő világpiaci és ebből adódó hazai magas ára napjainkban nálunk is szükségessé teszi ezek feltárását. Több ízben javasoltam társ- szövetkezeteink képviselőinek, hogy a legfontosabb, nélkülözhetetlen fehérjetápokat hazai termelés útján, főleg a szójatermesztés nagyobb mértékű meghonosításával ml Is biztosíthatnánk. Azzal kapcsolatban, hogy a felnevelő és tojástermelő baromfitápjaink ásványianyag-, vitamin-, valamint egyéb hatóanyagtartalma megfelelő-e, nem tudunk pontos feleletet adni. Az ilyen jellegű kérdésekre csak úgy kaphatnánk megnyugtató választ, ha vizsgálásukhoz a kísérlet i- kutatóintézetek szakemberei a közös érdekeltség szem előtt tartásával megadnák a kellő segítséget. A baromfigyár kétéves működését pozitívan értékelhetjük. Évente több mint 10 millió tojással gazdagítja az ország közellátását, emellett vagonos tételekben termeli a vágóbaromfit. A társszövetkezetekn k pedig hozzájárulásuk arányában két év alatt 1 millió 400 000 korona részesedést fizetett ki a közös jövedelemből. SZOMBATH AMBRUS volság 20—22 milliméter. Ilyen távolság esetén az ürülék is akadálytalanul átesik a rácson s rajta a tyúkok szabadon állhatnak, mozoghatnak, a tojás pedig nem eshet a trágyatálcába. A ketreces tartás előnyei A szemle közben Szőcs László fiatal technikussal is alkalmam volt találkozni, a baromfigyár üzembehelyezése óta a gyakorlatban is kiválóan elsajátította a nagyüzemi baromfitenyésztés ismereteit. Tőle a tyúkok ketreces tartásának problémáiról, előnyeiről érdeklődtem. — Amikor a baromfi ketreces tartásáról beszélünk — mondotta — általában a baromfigyárak kialakult rendszerét értjük alatta. A ketreces cslbenevelés és tyúktartás rendszerének kidolgozása és meghonosítá1973 IX. 16 A Nitrai Közös Szövetkezeti Baromfivállalat 1967-ben keletkezett két állami gazdaság és hat szövetkezet társulásából. A közös vállalat négy üzemegységében 20 millió tojást és mintegy 50 vagon vágóbaromfit termelnek évente és az egész járás szükségleteit fedezik ezekből a termékekből. A képek a vállalat bodoki farmján készültek, ahol a tojócsarnokokban elhelyezett tyúkok naponta 65 000 tojást termelnek. Az egyetlen kétkezi munka a tojás csomagolása, s a képen látható Anežka Fülisovának ugyancsak igyekeznie kell, amíg a napi tízezer tojást szépen elrendezve a ládákba csomagolja. ČSTK felvételei Ahogy elnézem a tojásgyűjtő szalag működését, alig látok sérült tojást a kivezetőben. Ennek pedig az a magyarázata, hogy tojásrakáskor a tojás közvetlen a lejtős padozatra kerül, ahonnan szabadon klgurul a ketrecekből anélkül, hogy a héja megsérülne. Ezekben a battériákban az egyszintes ketreceknek lejtős alja van. A lejtés irányával párhuzamosan a rácstáA Horváth Júlia vezette szocialista munkabrigád a baromfigyár büszkesége. Munkatervét 110 százalékon felül teljesíti, 711 ezer tojással termelt többet a tervezettnél és 22 ezer koronát takarított meg az anyagkiadásokon. MM*
