Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)

1973-09-13 / 218. szám, csütörtök

Belpolitikai kommentár FOKOZNI AZ ÉPÍTKEZÉSEK ÜTEMÉT! A múlt héten országos és helyi ünnepségek keretében méltattuk a bányászuk és az energetikusuk munkáját. Ha- zánk történetében másodszor került sor ennek a népgazda­ság fejlesztése szempontjából két fontos agazat eredmé­nyeinek a közös értékelésére, melyekhez az idén még az olajipari, a gázipari dolgozók és a geológusuk is csatlakoz­tak. Fóleg a bányászuk értek el kimagasló eredményeket, az energetikusok viszont több, a szakmán kivül álló ob­jektív nehézséggel küzdenek, ennek ellenére azunban ró­luk is csak a dicséret hangján szólhatunk. Melyek ezek a nehézségek? A válasz több szót kíván és a szálak távolabb­ra nyúlnak vissza. Az ötödik ötéves terv összeállításakor 33 milliárd koro­nát terveztek új villanytelepek építésére és a meglevők korszerűsítésére. Az ötéves terv ,,félidejéig“ azonban ebből az összegből csak 10.9 milliárd koronát fordítottak beru­házásra az illetékesek, ami a gyakorlatban azt jelenti, ha az ötödik ötéves tervet tiszta számlával akarják zárni az energetikai létesítményeket építő és építtető vállalatok, a tervezett összeg 7U százalékát a hátralevő, nem egészen két és fél év alatt fel kell használniuk beruházásra. Több megkezdett építkezést kell befejezni. Ezek közé tartozik a Vojany II. és III., a Tu$imice II., a detniarovicei erőmű, a Nováky IV., a Bratislava I. elnevezésű villanytelep és még több hasunió rendeltetésű építkezés. A felsoroltakon kívül — ami az összteljesítményt illeti — 2(14(1 megawattot szolgáltató energiaforrást biztosító erő­műnek felépítését kell elkezdeni, melyek 1975 után kezdik termelni az elektromos áramot. Igyekezniük kell az építők­nek és a beruházóknak, hugy adósság nélkül kezdhessenek hozzá a nagy horderejű feladatok teljesítéséhez. Ezek kö­zé tartozik a Jaslovské Bohunice-i Atomvillanytelep is. Az elvégzésre váró feladatok skálája azonban még ennél is sokkal nagyobb, országszerte sok a megkezdett és ha­táridőre nem befejezett energetikai létesítmény, több vil­lanytelepet kell korszerűsíteni. Mivel a villamos áram — ma eat már joggal mondhat­juk — a víz és a napfény után az életet jelentn tényezők közé sorolható, mivel a villamos áram fényt, meleget szol­gáltat, ipari és háztartási gépekei működtet és az egyre jobban gépesített mezőgazdaságban is fontos szerepet kap, sürgetően szükségessé vált, hogy az építkezéseket irányító felettes gazdasági szervek javulást eredményező intézkedé­seket foganatosítsanak. Fejeznék be mielőbb a megkezdett építkezéseket, és míg ezzel fuglalkozuak, ne kezdjenek hozzá a munkaerők további szétszóródását eredményező új építkezésekhez. Az építkezéseken dolgozó szocialista munkabrigádok tag­jai pedig törekedjenek arra, hogy az ő példájuk nyomán minél több dolgozó kapcsolódjon be a iminkaversenybe, hogy az eddig mutatkozó lemaradást 1975-ig sikerüljön be­hozni. A villamos áramot ma már semmilyen területen nél­külözni nem tudó népgazdaság érdekei kívánják ezt így. A politikai és a gazdasági konszolidáció éveiben sikerült felszámolnunk azt a helytelen gyakorlatot, mely a válságus években az energiatermelő üzemeket érintette. Az említett időszakban ugyanis nem fordítottak kellő gondot az ener­getikai létesítmények korszerűsítésére, hálózatuk bővítésé­re. Nagy népgazdasági károk keletkeztek ebből kifolyólag, nem is szólva az apróbb bosszúságokról, amikor esténként megszűnt az áramszolgáltatás, mert se a termelőüzemek, se a vezetékek nem bírták a megterhelést. Azóta gyökeres változásokra került sur. Állami szerveink érdemben foglalkoztak az energiahálózat kibővítésével, az állami költségvetés a szükségleteknek megfelelő anyagi esz közöket bocsátott a korszerűsítésre és az új építkezések re, éppen ezért az illetékesek éljenek az aduit lehetőségek kel és fokozzák az energetikai építkezések ütemét! KOMLÓS1 LAJOS Összesen 2500 hűtőbe, ende zést és óránként 100 000 kiloka- lóriás átlagteljesítménytí légsűrítőt szállítanak a Szovjetunió­ba az ötéves tervidőszak folyamán u CKD Clioceh gyár dol­gozói. A Szovjetunióval megkötött hosszú lejáratú kétoldali szerződés lehetővé tette u gyár számúira, hogy a termelést e berendezések gyártására állíthassa át, és teljes mértékben kihasználhassa a racionalizáló intézkedéseket. Felvételünkön a ČKD Chocefi szerelőközpontjának dolgozói Jaroslav Cindr és Jaroslav Myšák, a szocialista munkabrigád címért versenyző szerelőcsoport vezetője befejezik az NF-811 típusú hűtőlégsű­rítő szerelését. Felvétel: J. Saroch — ČSTK Bizalom és barátság Martin Dzúr hadseregtábor­nok, nemzetvédelmi miniszter, a baráti hadseregek 3. nyári spartakiádjának befejeztével fogadta a barátii hadseregek sportolóinak küldöttségeit. A fogadáson részt vettek Eugen Turzo, a CSKP KB államigazga­tási osztályának vezetője, Konsztarityln Grigoriey&s Koza. nov vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokságának kép viselője és a Nemzetvédelmi Minisztérium képviselői. A baráti hadseregek küldött­ségei között voltak az üiinen- ség tiszteletbeli vendégei: uZ Ugandái, indiai, egyiptomi, szí­riai és iraki katona-sportolók küldöttségei is. Martin Džúr hadsereg tábornok, nemzetvé­delmi miniszter rövid beszédé­ben többek között ezt mondta: „Őszintén örülünk annak, hogy a baráti hadseregek 3. nyári spartakiádja az internaciona­lista egység szellemében és a baráti hadseregek katona-spor­tolói közötti bizalom és barát­ság jegyében zajlott le. A spar­takiád jelentős mértékben hoz­zájárult ahhoz, hogy orszá­gaink hadseregei között a ba­rátság még szilárdabb legyen. Újból bebizonyítottuk országa­ink népeinek, hogy a fizikai felkészültség terén is számít­hatnak ránk az ország védel­mében.“ A katona-sportolok nevében ezután Konstantin Petrovics Zarov ezredes, a baráti hadse­regek sport-bizottságának elnö­ke szólalt fel. Beszédében hangsúlyozta, hogy a sparta­kiád a barátság és az egység nagy ünnepe volt. Köszönetét mondott a szervezők nagy munkájáért és azért a szívélyes fogadtatásért, amelyben Cseh­szlovákiában a spartakiád résztvevőinek részük volt. I ČSTKI Zakatoló varrógépek Manapság egyre kevesebb az olyan nő, akit kielégít a ház tartás vezetése és a családról való gondoskodás. Habár mind­ezt az alkalmazásban levő nők nek is el kell végezniük, még­is egvre több a munkaviszony­ban levő nők száma, egyre több nő használja ki az adott munkalehetőségeket. Plešivecen (Pelsőcön) és környékén a nők nem nagyon válogathatnak a munkahelyek­ben, mert ez a vidék iparban szegény. Valamit enyhített a helyzeten a Rožíiavai (rozs­nyói) Járási Iparvállalat által 1960 ban itt létesített varró­üzem, amely Indulásakor negy­ven nőnek biztosított munkát. Az üzem 1971 szeptemberében új, modern épületbe költözött, s jelenleg már 101 dolgozó­ja — 97 nő és 4 férfi — van. Az asszonyok nemcsak helybe­liek, hanem a széles környék­ről is Járnak be munkahelyük­re. Annakidején fehérneműket varrtak, ma mér exportra ter­melnek. Jelenleg munkaruhá­kat készítenek a Német Demok­ratikus Köztársaság számára. A munkaruhák sötétkék alap­anyagát a megrendelő ország szállítja, s az itt dolgozó fürge 1973. akik a műszak befejeztével sietnek a vonatra meg az autó­buszra. Természetesen a szer­vezet taglétszámának bővítésé­re törekszünk, főképpen a vég­zett ipari tanulók megnyerését tartjuk szem előtt, éte a sport, valamint a kulturális élet sza­kaszán rendezett akciókkal igyekszünk bekapcsolni a mun­kába a többi fiatalt is. Üzemünk fiataljai a termelő- munkában derekasan megállják a helyüket, panaszt még nem hallottunk rájuk. Előfordult, hogy egyes feladatokat talán jobban meg tudtak oldani, mint az idősebbek. A szerelő- műhelyben az ifjúsági termelő vonal mellett két csoportban csupa fiatal dolgozik. Az egyik csoport már elnyerte a szocia­lista munkabrigád címet, a má­sik még gyűjti az eredménye két a cím megszerzéséért. A brigádokban más munkahelye ken is sok fiatal dolgozik, akik a verseny értékelésénél gyak ran az elsők közé kerülnek. Ifjúsági szervezetünk fontos feladata, hogy a közösségi szel­lemet elmélyítse a fiatalok kö­zött A pártba jelentkezésemnél az lebegett a szemem előtt, hogy­ha az ember hisz valamiben és azt meg akarja valósítani, ak­kor azok közé keil tartoznia, akik ugyanazt hiszik és akar­ják ... Elkötelezetten... Stefan parvAi: | Itt születtem Füleken, idesto­va huszonhat esztendeje. Édes­apám a Kovosmaltban negyven­öt évig dolgozott mint kovács. Tizenötéves kora óta maga ke­reste meg a kenyerét, mert szü­lei elhaltak, édesanyám gye­rekkorától uraknál szolgált. A kapitalista rendszerben átélt nehéz gyermekkorukról sokszor beszéltek nekem. A szavaikból megismert világ és a mostani rendszer közti különbséget ösz- szevetve az ember könnyen meg tudja világítani, mi vezé­relte a kommunista pártba való belépésénél. Miután elvégeztem az alap­iskolát, Spišská Nová Vesen tanultam ki asztalosnak. 1965- ben jöttem a Béke üzembe, ahol kezdettől fogva jól érez­tem magam. 1967-ben katonai szolgálatra vonultam be. A had­seregben megkaptam a „Példás katona“ címet és a leszerelés előtt őrvezetői rangra emeltek. Az 1968—1969-es válságos idő­szakban tanúja voltam annak, hogy a jobboldali elemek és a szocialistaellenes erők kezében levő tömegtájékoztatási eszkö­zök hazug és demagóg kam­pánya mily sok embert félreve­zetett és megtévesztett. Nekem lehetőségem nyílt arra, hogy találkozzam és elbeszélgessek szovjet katonákkal, akik közül sokkal összebarátkoztam. Azokban a zűrzavaros napok­ban is teljes világossággal megértettem, hogy a szocialis­ta rendszerünket fenyegető el­lenforradalmi veszély elhárítá­sára mily múlhatatlan szükség volt szocialista szövetsége­seink internacionalista segít­ségnyújtására. Leszerelésem után visszatér­tem a munkahelyemre, megnő­sültem, feleségem munkásnő az üzemben. Beiratkoztam a zvo- leni esti iskolába, most vég­zem a negyedik évfolyamot. Szakmám nagyon tetszik ne­kem. Jelenleg mint mester dol­gozom. Arra törekszem, hogy munkatársaimat politikailag is befolyásoljam. A munkahelye­men szocialista brigádot ala kítottam, most a másik termelő vonalon szervezem a brigádot. A tagjelölti felvételem iránti kérelmet az idén nyújtottam be a pártbizottságnak. Ezt meg­előzően gondosan mérlegeltem saját magamat, az életem so­rán szerzett tapasztalatokat meg azokat az ismereteket, amelyeket szüleim szavaiból szereztem. Pártunk helyes po­litikájának megvalósításáért el kötelezetten akarok dolgozni. Teljes értékű munkával BÁRDI SÁNDOR: Huszonnyolc éves vagyok. A bútorgyár „vasrészlegének“ osz­tályvezetői tisztségét töltöm be. A katonaság után, 1967-ben jöl tem a Béke üzembe. Régebben a Kelet-szlovákiai Vönsmüben dolgoztam, miután Košicéň el­végeztem az energiaipari kö­zépiskolát. A katonaságnál is a szakmámban dolgoztam, fel­jebbvalóim elégedettek voltak velem A részlegen nyolcvanöt em­ber munkáját irányítom, a fe­letteseim véleménye szerint jól megálljuk a helyünket felada­taink teljesítésében. Hozzánk tartozik az üzem egész gép­parkja, a gépek karbantartása, általános és főjavításainak el­végzése. Van egy mechanikai műhelyünk, ahol speciális gé­peket készítünk elsősorban sa­ját gyárunknak, úgyszintén a testvérüzemek részére is. Egyes automata gépeink nagy érdeklődést és elismerést kel­tettek. Az idén a Piloimpregna vállalat számára is készítünk három hulladékzárót. A tagjelöltségi idő alatt egyik feladatként felelősséget vállaltam, hogy a gépek üzem­képessége biztosítása érdeké­ben fokozzuk az ellenőrzést. A gépeket a napi munka után, szabad szombatokon vagy va­sárnap ellenőrzőm, és a hétfői értekezleten ismertetem a mes­terekkel, hogy műhelyükben milyen állapotban hagyták a gépeket a dolgozók. A tiszta­ság ugyanis a gépek hosszú élettartamának és zavartalan működésének egyik követelmé­nye. Régebben elég sok fogya­tékosság fordult elő a gépek gondozása terén, do az ellen­őrzés bevezetése óta nagyon so­kat javult a helyzet. A kommunista pártba még a katonai szolgálatom alatt be akartam lépni, de egymást kö­vetően két baleset is ért. Az üzemvezetőség ajánlására 1970- ben jelentkeztem. A lagjelölt- ségi idő leteltével a júliusi tag­gyűlésen vettek fel párttag­nak. Ami a gyűlésen velem kapcsolatban elhangzott, az mind jó és buzdító volt. Mivel a politikai nevelés munkabeosz­tásomnál fogva is egyik fontos feladatom, örülök neki, hogy most a marxista—leninista esti egyetemre jelöltek. A kétéves esti iskola jó alapot adott a felsőfokú pártoktatás sikeres elvégzéséhez. Pártunk jelenlegi politikai irányvonala jó, és mint párttag teljes értékű munkát akarok végezni megvalósítása érdeké­ben. GÁL LÁSZLÓ ujjú asszonyok és lányok keze alól már készen kerülnek ki a különböző méretű munkaruhák: kabátok és nadrágok. Mint Jačmeník István, az üzem vezetője elmondta, ez évi tervük 200 ezer darab munka­ruha, melynek értéke 16 millió korona. Ez azt jelenti, hogy havonta körülbelül 17—18 ezer darabot indítanak útnak az NDK-ba. A jövő évben ez a szám 240 ezerre emelkedik, s mivel a nagyobb tervfeladatok teljesítéséhez több kézre is szükség van, a munkaerőlét­szám 30—35 fővel bővül. Jačmeník elvtárs végigveze­tett az egész épületen. A tágas, világos műhelyben, ahová hamarosan beszerelik a lég­kondicionáló berendezést is, zakatolnak, kattognak a kü­lönféle: csehszlovák, magyar, japán, német gyártmányú var­rógépek, siklik az anyag az asszonyok ujjai alatt. A műhely egyik felében a felsőrészek, másikban a nadrágok készül­nek. A reggeli műszaktól dél­után újak veszik át a „staféta­botot“, illetve a varrógéget, a két műszak dolgozói szocialista munkaversenyben állnak egy­mással. A varrógépek fölé hajló ar­cok többsége fiatal. A lányok itt betanulják a szakmát, kö­rülbelül fél év alatt tökélete­sen elsajátítják a varrás tudni­valóit. A varróműhely után a sza­bókhoz pillantunk be, akik a tekercsekben érkező anyagból a munkaruhák részeit méretek szerint kiszabják. A kész da­rabok a csomagolóba kerülnek, ahol az alsó- és felsőrészeket összekapcsolják és csomagokba kötik. Az alagsorban vannak a raktárak, az öltözők, a higié­niai berendezések, zuhanyozók és a két pihenőszoba, melyek­re szerencsére, mint a vezető elmondta, ritkán van szükség. Jačmeník elvtárs elégedett az asszonyok munkájával. Szor­galmasan dolgoznak, mert tud­ják, hogy megéri. A közmondás is mondja: amilyen a munka, olyan a fizetség. Ök jól dol­goznak, így a keresetük is szép: havonta átlagban 1250 korona. Hogy az esetleges le­maradást vagy kiesést (április­ban például a megrendelők nem szállították időre az anya­got) behozzák, feláldozzák a szabadszombatjukat is, pedig az egész heti gépzúgás és mun­ka után megérdemlik a pihe­nést. FLORIÁNNÉ M. MÁRTA

Next

/
Thumbnails
Contents