Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)
1973-09-13 / 218. szám, csütörtök
ORSZÁGOS IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ Szeptember 14—15-én a szocialista élelmiszeripar 25. évfordulója alkalmából a hazánk élelmiszeriparában dolgozó fiatalok találkozóját rendezik meg Trebišovon. Amint Imrich Maliáák elvtárs, az előkészítő bizottság titkára elmondotta, a találkozót már ez év májusában meg kellett volna tartaniuk, de ezt technikai okok megakadályozták. Problémát okozott ugyanis háromszáz autóbusz, háromszáz személykocsi parkolási lehetősége, továbbá kétezer személy elszállásolása. A város vezetői fáradságot nem ismerve megoldották a problémát. Az élelmiszeriparban dolgozó fiatalok országos találkozójának sikeres lebonyolítására tökéletesen felkészültek. —szák Gustáv Husák elvi ars, aki nemrég az észak-morvaországi kerii letbe látogatott, kíséretével megtekintette a Valašskói Népművé' szeli Múzeum szabadtéri néprajzi gyűjteményét. (Felvétel: Telefoto — ČSTK) Eredményes felnőttoktatás A KOŠICEI JÁRÁSI NÉPMŰVELÉSI KÖZPONT MUNKÁJA A népművelésre, a felnőttek továbbképzésére nagy gondot fordítanak a košicei járásban is. A járási népművelési központ munkája arra irányul, hogy a CSKP XIV. kongresszusának a határozatát a népművelés dolgozói minden vonalon teljesítsék. A központ munkájáról és sikeréről Mikuláš Ke kefíak elvtárssal, a Košicei járási Népművelési Központ osztályvezetőjével beszélgettünk, aki többek között elmondta, hogy a CSKP XIV. kongresszusának határozataiból eredően a szocialista társadalom további fejlesztése céljából igényes feladatok hárulnak a népművelőkre is. A tudományos-műszaki fejlődéshez, a tervek és a célkitűzések megvalósításához elengedhetetlenül szükséges az emberek szakmai ismereteinek a gyarapítása, szocialista tzel- 'emben történő nevelése. Szem előtt tartotta ezt többek között a Košicei járási Nemzeti Bizottság is, amikor kidolgozta az 1972—73-as iskolai év népművelési tervét. A társadalom és az «gyén igényeinek figyelembe vételével készült munkaterv 61 százaléka különböző előadásokat, előadásciklusokat és né|)i akadémiákat, 39 százaléka pedig tanfolyamokat irányzott elő. A számokból kitűnik, hogy jelentős előrehaladás történt főleg az állampolgári és a világnézeti neveléssel, a munkásmozgalmi hagyományokkal, valamint a polgári ügyekkel és az emberek közti viszonnyal kapcsolatos nevelési formák mennyisége terén. A terv továbbá foglalkozott a színvonal emelésével, és magába foglalta a szervezőknek és a társrendezőknek a nevelési formtók megvalósításával kapcsolatos feladatait is. Ha az eredményeket összevetjük a kitűzött célokkal, elmond hatjuk, hogy a munka sikeres volt. Az állampolgári nevelés terén például 1222 akciót rendeztek, melyeken összesen 81 756-an vettek részt. A különböző előadások, előadásciklusok, beszélgetések, vetélkedők és kiállítások nagy részének témáját az elmúlt időszak jelentős évfordulói — mint például a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55., a Szovjetunió fennállásának 50. és a Győzelmes Február 25. évfordulója — alkották. A politikai nevelés, valamint a munkásmozgalmi hagyományok ápolásának szakaszán ki- emelkedőek voltak a Sabados ezredessel, az I. csehszlovák hadsereg tisztjével történt beszélgetések, továbbá a járási népművelési központ állal rendezett kiállítások. Az utóbbiak közül az „Ötvenéves a Szov- jetunió" című 11 községben közel tízezer ember tekintette meg. Nagy sikernek örvendett a Popročon megrendezett „A Győzelmes február és a jelen" című kiállítás, melynek 15 000 látogatója volt, de jól sikerültek az „50 győzelmes év“, a „Szovjet üveg és grafika“, valamint a „Georgi Dimitrov“ című vándorkiállítás is. A világnézeti neveléssel kapcsolatban nyolc előadássorozatot tartottak. A témák között „A tudományos világnézet alapjai“, „Az ember filozófiai problémái“ és „A fiatalok világnézeti nevelése“ című szerepelt. Gondot fordítottak a szülőknek a népi akadémiákon való nevelésére is. Az elmúlt tanévben a szocialista nevelés formái, az iskola és a család szerepe a nevelésben, a gyermek erkölcsi és érzelmi nevelése stb. témáról 29 népi akadémiát rendeztek. Ezeken összesen 1320-an vettek részt. A fiatalok részére a világnézeti neveléssel kapcsolatban 26 alkalommal előadássorozatot, az egészségüggyel, a mezőgazdasággal és a pedagógiával kapcsolatban 22 népi akadémiát tartottak. Rendeztek egy „Kopernikusz’' című vándorkiállítást is. Sokat segítettek a világnézeti nevelés terén jelentős szerepet betöltő tömegszervezetek, iskolák, polgári ügyek testületei, valamint a helyenként meglevő és jól működő hangszórós körök. Terveik elkészítésénél továbbra is a társadalmi igényből és a tömegek kérelmeiből Indulnak ki, nagy súlyt helyezve a népművelés színvonalának állandó emelésére. GAZDAG JÓZSEF I Koni&zomvt neveltje Ötven éve született Zoja Koszmogyemjanszkaja Zoja Koszmogyemjanszkaja — ezt a nevet ma nemcsak a Szovjetunióban, hanem határain túl is nagyon sokan ismerik. Hősi tette a Szovjetunió sok millió fiatalja számára a hősiesség, bátorság és kitartás jelképe lett. 1941 novemberében, amikor a Szovjetuniót halálos veszély fenyegette, amikor a fasiszta filmoperatőrök már arra készültek, hogy filmet készítsenek a hitlerista csapatok moszkvai bevonulásáról, Zoja, a 18 éves moszkvai diáklány a partizánok közé állt. Egy harci feladat teljesítése közben a hitleristák kezébe került. Kegyetlenül megkínozták, majd kivégezték. Hősiessége még Beirlein hitlerista katona számára sem volt közömbös. Beirlein abban az ezredben szolgált, ahol Zoját kínozták, majd meggyilkolták, a háború végén fogságba esett, de Zoját nem tudta elfelejteni. „Nemzetük kis hősnője — mondotta — szilárd maradt. Nem tudta, mi az árulás. A fagytól megkékült testét sebek borították, de nem mondott egy szót se .. Egy hónappal Zoja halála után az egész országban tudomást szereztek tettéről. A harcterekről, a légvédelmi árkokból több ezer levél érkezett Moszkvába. A katonák nem tudták a címet, levelükre csak ennyit írtak: „Zoja K wzmogyemjanszkaja, a Szovtemet azért, hogy n élhessen. De már késő. Nagy haragom azt suttogja — halált a halálért! Higgye el, mama. mi megbosszuljuk öt. Én is moszkvai vagyok. írtam a feleségemnek, ha lányunk születik, Zoja legyen a neve. Évek múltán több ezer kislány büszkélkedik majd azzal, hogy úgy hívják okét, ahogyan Zoja Koszinogyem- janszkaját, akire az egész ország büszke. Alesa“. Írtak a partizáncsapatok ból, írtak gyerekek, írtak munkások. Azért írtak, mert Zoját társuknak, testvérüknek érezték. A katonák nevével az ajkukon mentek támadásba és győzték le a gyilkosokat. Ott volt a támadók első soraiban, elsőként jutott el a fasiszta harcállásokba. Ott volt a hátországban is, ahol az üzemekben a gépek mellett társai álltak. „Zoja komszomolista példaképe munkasikerekre ösztönöz bennünket. Rágondolva két-háromszorosára teljesítjük a normákat. Ű velünk együtt fegyvereket ad a frontnak“ — írta Zoja anyjának egy hadiüzem munkásnője. A háború befejeződött és Zoja születésének napján Pet- riscseva faluban lányok és fiúk, gyermekek és idősebbek keresik fel emlékművét, hogy tisztelettel adózzanak hősi tettének. A szobor talpazatánál vtrágerdő, a több száz égővörös kardvirág szirma messziről olyan, mintha az emlékmű lángban állna. A bátor komszomolista lány emléke örök. Róla neveztek el iskolákat, pionírcsapatokat, utcákat, parkokat, ifjúsági brigádokat és hajókat. Az idén is a nyári ifjúsági táborok közül a legjobb eredményeket elérők Zoja nevét viselték. Aki a harcban a szabadságért esett el — az nem hal meg. (ANP) S Z U L Ö K, N E V E L Ö K F Ó R U M A A TETTEK IDEJE A CSKP KB és az SZLKP KB júliusi plenáris ülését követően nyilvánvaló volt, hogy az ifjú nemzedék nevelésével és oktatásával kapcsolatos sokrétű és komplex feladatokat szükséges lesz az alsóbb fokú pártós állami szervekben és társadalmi szervezetekben is részletesen megtárgyalni, konkretizálni, hogy már az 1973/74-es tanévben a szavakat tettek kövessék. Most a — mondhatnánk — mérföldkövet jelentő lanév megkezdése után célszerű lesz, ha e rovatban is felvetjük a dokumentum néhány kulcsfontosságú nevelési és oktatási kérdését, melyek különösen a szülőket s a többi nevelésügyi dolgozót érintik. Azt, hogy az ifjú nemzedék nevelése a szocialista társadalom egyik kulcsfontosságú feladata, a múltban is hangsúlyozták az illetékes fórumokon. Tény, hogy e feladat realizálása időről időre megkívánja, hogy az alkalmazott módszereket értékeljük és összehangoljuk a társadalmi fejlődés sajátosságaival és jellegzetességeivel. Ezzel magyarázható, hogy legfelsőbb párt- és állami szerveink oly sokoldalú dokumentumot dolgoztak ki az ifjú nemzedék neveléséről, felkészítéséről a munkára és az életre a fejlett szocialista társadalomban. Hogyan viszonyul társadalmunk a fiatal nemzedék neveléséhez, mi jellemzi ezt a viszonyt? Elsősorban a tudomány és a technika gyors ütemű fejlődése, mely egyre inkább áthatja mindennapi életünket; ez pedig kellőképpen felkészült és művelt fiatal egyéneket feltételez. Társadalmunk fejlődésével, szocialista jellegének elmélyülésével összhangban nőnek az egyénekkel, a jellemükkel, erkölcsi arculatukkal, elkötelezettségükkel szemben támasztott követelmények is. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy a világ osztálytársadalmakra tagolódik, számos negatív tulajdonság, önzés, kispolgári s egyéb nem kívánatos nézet, helytelen magatartás tapasztalható az egyének körében, s az ifjúság jellegzetes pedagógiai-pszichológiai sajátosságait is — például azt, hogy a fiatalok könnyen befolyásolhatók, hajlamosak a romantizmus- ra, példaképre vágynak, viszo- lyognak az őszinte len ség töl. másrészt olyan célokat, feladatokat keresnek-kutatnak, melyekért érdemes síkraszáll- ni, melyek lelkesítenek —, arra a következtetésre jutunk, hogy azt, amiből eddig kiindultunk, feltétlenül magasabb szintre kell emelni, minőségileg javítani kell s az utóbbi években szerzett ismeretekkel ki kell egészíteni. Sürgető és rendkívül felelősségteljes feladat előtt állunk: a nevelés és az oktatás során a fiatalokat olyan irányba kell terelnünk, hogy az eddiginél még aktívabban vegyenek részt a körülöttünk zajló eseményekben, hogy még jobban tudatosítsák felelősségüket társadalmunk fejlődéséért s ez a tudat lelkiismeretes munkával, a jövendő munkára és az életre való felkészüléssel párosuljon. Az oktató-nevelőmunka módszereinek új alapokra helyezésével kapcsolatban a pártdokumentum határozatai két kulcs- fontosságú kérdést hangsúlyoznak: egyrészt az oktatás minőségének a javítását oly módon, hogy a tanulókban elsősorban az alkotóképességet, a gazdasági élet iránti aktív érdeklődést fejlesszük, ne pedig számos elévült Ismeretet szajkóztassunk velük. A másik legfőbb feladat a kommunista nevelés egységes rendszerének a kiépítése, mégpedig nemcsak az iskola aktív részvételével, hanem a szülők s az egész társadalom bevonásával. Az alkotóképesség az egyik legértékesebb emberi képesség. Az egyes pedagógiai-oktatási koncepciók nemhiába helyezek a hangsúlyt ezek fejlesztésére. Az alkotás olyan szellemi ténykedéssel párosul, mint a gondolkodás, a fantázôa, az akarat. Segíti a tények, az adatok, az ismeretek új, tökéletesebb ismeretekké alakítását. Az alkotóképesség hordozóját, ez esetben a fiatalt az alkotás a megelégedés, az új értékek létrehozásában való részvétel élményével tölti el; bár ezek az összemberi értékeknek csak parányi részecskéi, mozaikok, összességük azonban a mai szocialista valóságot alkotja. Iskolaügyünk kötelessége, hogy befolyásolja a tanulókat a képességek fejlesztésében; ez viszont az egyes tantárgyak tartalmának fokozatos átértékelését, a tantárgyak és ismeretek „rangsorolását“ feltételezi. A tudományban és a technikában jelenleg az új ismeretek robbanásszerű keletkezésének lehetünk tanúi; ezeket azonban feltétlenül be kell sorolnunk a mindennapi gyakorlati életbe, mert egyébként életszínvonalunk emelkedése nehézségekl>» ütközne. Társadalmunk elvárja, hogy a haladásnak, a fejlődésnek az ifjú nemzedék lesz a hordozója, ezért munkálkodik oly komolyan az ehhez szükséges feltételek megteremtésén. Képletesen szólva ez annyit jelent, ahelyett, hogy a mai diákok fejből ismernének tíz matematikai képletet, arra kell törekednünk, hogy a tanulók ein« tíz képlet alapján képesek legyenek egy tizenegyediket alkotni. Egyébként a matematika fontossága lényegesen nő, s a* anyanyelvvel — mint a kölcsönös megértés eszközével — és az orosz nyelvvel — az információszerzés alapjával — együtt a hárpm legjelentősebb tantárgy lesz. Ami már idejét múlta, amit a kor túlhaladt, ami már érvényét vesztette, azzal nem szabad feleslegesen terhelni a tanulókat. A diáknak az iskolában korszerű alapismeretanyagot kell kajmia, mely szorosan kapcsolódik a mindennapi élethez, gazdasági életünkhöz. A* iskola és az élet szorosabb kapcsolatának a kialakítására irányuló törekvések, melyeknek már évekkel ezelőtt is tanúi lehettünk, nem jártak kellő eredménnyel. Ennek okát azonban az elégtelen szervezésben kell keresni. A készülő irányelvek foglalkoznak ezekkel a fogyatékosságokkal is s a kedvezőbb eredmények érdekében konkrét feladattal látják el nemcsak az iskolaügyi dolgozókat, hanem a gazdasági téren működő egyéneket is, elsősorban azokat, akik a fiatal szakmunkás-utánpótlást nevelik. A pártdokumentumok másik kulcsfontosságú feladata a kom* munista nevelés egységes koncepciójának a kiépítését szorgalmazza. Szeretnénk, ha .ifjúságunk aktívan és kezdeménye- zően bekapcsolódna társadalmunk építésébe. Ehhez azonban a lehető legalaposabban ismernie kell az általunk kitűzött célokat, ismernie kell azokat a rendeleteket és előírásokat, melyek életünket szabályozzák. Ennek értelmében átértékelik a polgári nevelés tartalmát, mert ez a tantárgy hivatott arra, hogy a tanulókkal elsajátíthassa ezeket az ismereteket. A polgári nevelés mai formájában viszont még nem öleli fel teljes egészében az összes feladatot. Ezért az illetékesek intenzíven foglalkoznak az ifjúság marxi—lenini szellemben való nevelése újabb módszereinek a kidolgozásával. Meg kell találnunk a módját annak, hogy az ifjúságot konkrétan és nagyon rugalmasan tájékoztassuk gazdasági, politikai és kulturális életünk fontos kérdéseiről. S e tekintetben keressük annak útját, hogyan lehetne a szülőket s az egész társadalmat bekapcsolni a nevelésbe, az ellenséges propaganda elleni harcba, a párt és a népi forradalmi hagyományok megismertetésébe. Jelenleg már eljutottunk a konkrét feladatok megfogalmazásáig, az ifjúság nevelésében részt vevő valamennyi tényező feladatainak a kijelöléséig; most már rajtunk a sor, hogy ki-ki a maga munkaterületén a feladatoknak megfelelően cselekedjék. Dr. CZAKÚ MÁTYÁS ÍX. 13. jetunió hőse anyjának“ és a leveleket a címzett megkapta. „1942. február 23. Drága mama! Őszinte szívemből gyászolom lányát. Odaadnám az éle-
