Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)

1973-09-13 / 218. szám, csütörtök

A szlovákiai vállalatok főképp meymunkálóge péket, orvosi műszereket és elektronikai ipari tenné keket állítanak ki az idei brnói vásáron. - A képen: a megmunkálógépek pavilonja. (Felvétel: |. I.ofaj CSTK ) Tapasztalatok, élmények A LÚČNICA DÉL-AMERIKAI SIKERE Olvasóink lapunk hasábjain már értesüllek arról, hogy a LÚČNICA júliusban és augusztusban hathete« • körúton vett részt Latin-Amerikában. Vezetője és tagjai hazatérve beszá­moltak élményeikről és tapasztaljaikról. Ezekből elevenítünk fel néhányat az alábbiakban. Az együttes egyszer már járt Dél-Amerikában. 1956-ban ui. Uruguayban, Peruban és Brazí­liában vendégszerepeit. Most az akkori tapasztalatokból kiin­dulva a fennállás 25. évfordu­lójának alkalmából összeállított gazdag repertoárja legjobb és leghatásosabb számaival indult el a nyugati féltekére. A körút résztvevőinek már a fellépések előtt jelentős él­ményben volt részük. Havanná­ban, ahol átutazóban voltak, a dél-amerikaiak mentalitását ta Ián a leginkább visszatükröző karnevál forró légkörébe csöp­penlek. Az utcákon vonuló jel­mezes és jelmez nélküli embe­rek táncaiban megelevenedő temperamentumos ritmusok, a fantázia határait súroló, külön böző alakú allegorikus kocsik és a tűzijátékok sziporkázó fé­nyei annyira elkápráztatták ókét, hogy Chilébe utazva kis­sé szorongva gondoltak a fel­lépéseikre. Hogyan fogadják majd őket az emberek? Milyen hatást vált majd ki bennük a Tátra alatti nemzet népművé­szete? Aggályaik azonban rö­videsen szertefoszlottak. A „holdvilágos országban“ melyben egyébként fárasztó utazásban bőven volt részük, — a közönség nemcsak tapssal fe­jezte ki tetszését. Sokan közü­lük az előadások után is felke­resték őket, hogy kifejezhessék elismerésüket. Emlékezetes ma­rad többek között az antofa- gasti diákokkal és az egyik, Csehszl óvá k i á ba n ven d égszere­Nczpirenden o jövő évi terv A jó felkészülés eredményhez vezet A kelet-szlovákiai kerületi nemzeti bizottság néhány nap­pal ezelőtt megtartott plenáris ülésén Jozef Kubašovský mér­nök, a kerületi nemzeti bizott­ság alelnöke,' a kerületi terv­bizottság elnöke, beszámolójá­ban említést tett arról is, hogy az előző évektől eltérően, az idén már korábban, a második félév elején elkezdődött a ke­rületben az 1974-es terv-, és költségvetési javaslatok előké­szítése. A kerületi tervbizottság elnö­ke, Kubašovský elvtárs munka­társunk kérdéseire válaszolva, Így nyilatkozott a kerület 1974-es évi gazdasági feladatai­ról. — A jövö évi kerületi gazda­sági irányelvek a termelés fej­lesztését, gazdaságosságának és rentabilitásának növekedését, a beruházási feladatok mara­déktalan teljesítését célozzák, szem előtt tartva a társadalmi termelés növelése ütemének meggyorsítását, ami számokban kifejezve az 1973-as évhez vi­szonyítva 7,5—7,8 százalékos lenne. Az ipari termelés 10—12 százalékos növekedésével szá­molunk elsősorban azokon a szakaszokon, melyek hozzájá­rulnak a gazdaság fejlesztésé­hez, a 7,8 százalékkal megnöve­kedett beruházási építkezések megvalósításához, a szolgálta­tások kibővítéséhez. A mezőgazdaság területén to­vábbi 10—Í2 százalékos nőve kedést tervezünk. A munkater­melékenység 6—9 százalékos növekedésével azt szeretnénk elérni, hogy a termelés foko­zását csaknem 75 százalékban a munkatermelékenység növe­lése útján biztosíthassuk. A komplex lakásépítkezés sza­kaszán feltételezzük több mint 70 ezer új lakás átadását és to­vábbi 7200 lakás építésének megkezdését. Az irányelvek elég igényes feladatokat szab nak a szolgáltatások fejleszté­se, az iskolák, kulturális és egészségügyi intézmények háló­zatának bővítése stb. szakaszán is. Újabb dinamikus fejlődés előtt áll Kelet-Szlovákia az 1974-es évben, amelyhez a ke­rület költségvetésében a nem­zeti bizottságok vonalán hat­milliárd 900 millió korona áll rendelkezésre. A tervjavaslatok előkészíté­sének üteme kerületszerte ked­vező, a gazdasági élet minden szakaszán lelkes munka folyik az idei feladatok sikeres telje­sítése érdekében, ami szilárd alapját képezi majd a most még csak tervezési stádiumban levő jövö évi tennivalók ered­ményes megvalósításának. (kulik) pelt chilei együttessel való fa lálkozásuk is Chilében a perui Aroquipába a határon történt veszteglő* miatt kétórás késéssel érkezett meg az együttes. A sportcsar­nokban, ahol fel kellett lépniük, tízezer néző füttykoncerttel fo­gadta őket. A kedvezőtlen lég­kört azonban mindjárt az első tánc után elégedettség váltotta fel. Ez a fellépés kimerítette a szereplőket. 2400 méter „magas­ságban“ voltak a tenger szintje felett, s bizony a színpad mö­gött - útjuk során többször oxigénkészüléket kellett hasz nálniuk. Mexikóba — Panamán és Gua­temalán keresztül — a légifor­galmi dolgozók sztrájkja miatt csak háromnapos késéssel sike rült eljutniuk. A mexikói fővá­rosban a 4500 férőhelyes Teát ro de Bellas Arte« színházban léptek fel több alkalommal. Előadásaikat megtekintette több ismert hazai balettművész is, akik elismerően nyilatkoz­tak a műsorról. Az együttes ulolsó állomása Latin-Amerikában Kuba volt. A havannai Lenln-parkban léptek fel, ahol a szabadtéri színpad egy tavon úszott át velük a kö­zönséghez. Később újabb meg­lepetés érte őket. A szünetben ugyanis víz- és fénysugarakból „készült függöny választotta el a színpadot a nézőtértől. A cso­dás látványért a művészek sem maradtak adósak. A népi kultú­ra tolmácsolásával sikert arat­tak, s erről a közönség elége­dettsége, valamint a szakembe­rek elismerése is tanúskodott. —ér— Harmincöt éves a Szlovák Műszaki Főiskola Sajtótájékoztató az intézmény elöljáróságával A bratislavai Szlovák Műsza­ki Főiskola ez évben emlékezik meg fennállásának 35. évfordu­lójáról. A jubileum alkalmából az intézmény elöljárósága saj­tótájékoztatót tartott, melyen Anton Blažej professzor, a íóis kóla rektora értékelte a felső­fokú oktatási intézet eddigi eredményeit s vázolta a követ­kező időszak legfőbb feladatait. A tudományos-műszaki forra­dalom térhódítása következté­ben egyre több mérnökre, mű­szaki végzettséggel rendelkező tudományos dolgozóra lesz szükségünk — hangsúlyozta a főiskola rektora —, s ez termé­szetesen nagyobb követelmé­nyeket támaszt az intézmény dolgozóival szemben. Ez az igény kifejezésre jut a párt XIV. kongresszusa és a júliusi plenáris ülés határozataiban is. A főiskola elöljárósága arra törekszik, hogy lépést tartson a tudományos fejlődéssel; en­nek érdekében szükséges, hogy a hallgatók a saját szakosítá­suk keretében ne csak kellő a 1 a p i sra er e t e k e t sz er ezzen ek, hanem olyan egyénekké nevel­jék őket, akik képesek lesznek az önálló tudományos munkára, vagy irányításra és a perma­nens önképzésre. A jövő igé nyeit szem előtt tartva, ezérJ szükségesnek mutatkozik az in­tézmény új koncepciójának e* tanterveinek a kidolgozása. A sajtótájékoztató további ré­szében az egyes karok dékán­jai a műszaki pályák felé orientálás problémáival, a ma tematika-oktatás kérdéseivel foglalkoztak. Szó volt az Intéz­mény SZISZ-szervezetének tény­kedéséről, valamint arról, hogy a Szlovák Műszaki Főiskola már tíz éve baráti kapcsolatban van a moszkvai, a minszki és a harkovi műszaki főiskolával —ym— VÁLLALTA A TÖBBLETMUNKÁT A tagjelöltek iskolázásán ta­lálkoztam vele, ahol nagyon szorgalmasan készítette jegyze­teit arról, hogy mik a céljaik és feladataik a nemzeti bizott­ságuknak a járási és kerületi pár t k onferen c i ák határozatai alapján s a Nemzeti Front vá­lasztási terveinek megvalósítá­sában. Érdeklődése érthető, hiszen Koleszár Dezsőnek a Moldava nad Bodvou-1 (Szepsi-j gépko­csijavító üzem villanyszerelőjé­nek, 1971-tól többet kell tudnia és csinálnia, mint egynéhány munkatársának. Becsületes mun­kája nyomán az üzem vezető­sége és a pártszervezet úgy lát­ta, hogy ott volna a helye a párttagok között. Ezért felvet­ték a tagjelöltek közé. Megis­merkedett pártunk céljaival s részt vesz ezek fokozatos való­ra váltásában. Az üzemben az ifjúsági szervezet elnöke s vil­lanyszerelő csoportja versenyez a szocialista munkabrigáő büszke címe megszerzéséért. önként vállalta tehát a több­letmunkát. Hogy miért? Erre o kérdésre így válaszolt: „Helyes­lem pártunk politikáját s min den erőmmel támogatni akarom szocialista társadalmunk fejlő dését, egész nemzetünk jobblé te érdekében.“ Igen, a párttag nak minden szakaszon vállalnia kell a többletmunkát, példát kell mutatnia. Jóleső érzéssel hallgattam meggyőző szavait, hogy csak becsületes munkával s mindannyiunk hozzájárulásé val juthatunk el a fejlett szó cialista és kommunista társa­dalomhoz. S ennek a munkának részesei akarnak lenni a Kosi ce-vidéki járás lagjelöltjei is. IVÁN SÄNOOR JŰNAK ÍGiRKFM A CUKORTARTALOM Az idén a Trebišovi Járási Cukorgyár körzetéhez tartozó mezőgazdasági üzemek dolgo­zóinak mintegy 6580 hektárról kell begyűjteni ük a cukorrépát. Szakemberek becslése szerint 241 000 tonna cukorrépa begyűj­tésére lehet számítani. Ebből a mennyiségből a Trebišovi Járá­si Cukorgyárban 184 000 tonnát dolgoznak majd fel, 57 000 ton­nát pedig a Rimavská Sobota-i Cukorgyárban. A répa cukor­tartalma a tavalyihoz képes! 3 százalékkal nagyobb. Trebišov környékén szeptem­ber 20—22-én kezdődik a répa­kampány. A cukorgyár vezető­sége az idei jó termésre való tekintettel 100 napra tervezi a kampányt, mely idő alatt elöre*- láthatólag 21 453 tonna cukrot fognak gyártani. A cukorrépa betakarításához 26 komplett gépsor áll rendelkezésükre. —szák FIATAL ELV TÁRSAK A pártszervezet építése, so­minak megerősítése a füleki Béke bútorgyárban is a kommu­nisták állandó feladata. Nagy gonddal választják ki a fiatal munkások és műszaki dolgozók közül az arra legérdemesebbe- két. hogy a párt tagjelöltjévé, illetve kommunistává neveljék őket. Közülük négy fiatal elv- társ — a CSKP két új tagjelölt­je és két új tagja szólt munká­járól. a pártba vezető útjáról. Jó emberek dolgoznak itt.. STEFAN PIS AR: Huszonkét éves vagyok. Mun­káscsaládból származom. Édes­apám a pártszervezetben elnöki tisztséget is viselt. A pártba ve­zető úton ő indított el, ő ismer­tetett meg a kommunista párt munkájának céljaival. Miután elvégeztem az alapiskolát, ipa­ri tanulónak jelentkeztem a Béke üzembe. Kitanulásom után az üzem gépi részlegén lép­tem munkába. A Szocialista If­júsági Szövetségben dolgoz­tam mint az üzemi bizottság tagja, majd pedig Ratkán, ak­kori lakóhelyemen mint a falu­si szervezet elnöke. Később a technikai ellenőrzésre helyez­tek át. A CSKP alapszervezete 1971- ben vett fel tagjelöltnek, párt­tagsági felvételemet az idei jú­liusi taggyűlésen szavazták me-g egyhangúlag. Az ifjúsági szervezet üzemi bizottságának ma is tagja va­gyok, a sajtóreferensi tisztsé­get látom el, Ratkán az évzáró taggyűlésig viselem az elnöki funkciót. A közelmúltban ugyanis nagy változás állt be az élelemben, megnősültem és feleségem lakóhelyére, Fülek kovácsira, illetve pontosabban Kurtány településre költöztem át. Ratkán már dolgozunk az ifjúsági szervezet új bizottsá­gának összeállításán. Most leg­újabb célom, vagyis kötelezett­ségvállalásom, hogy Kurtányban megalakítjuk az ifjúsági szer vezetet. Ezt a feladatot az év­záró közgyűlések után, január­ban akarjuk megvalósítani. El akarjuk érni, hogy a fiatalság aktívan bekapcsolódjon az ifjú­sági szövetség munkájába. Az üzemben jelenleg mint önálló normázó dolgozom. Mun­kahelyemen négytagú a kol­lektíva, én vagyok a legfiata­labb. Úgy érzem, nagyon jó kollektívába kerültem, jól megy a munka. Most jelentős feladatot, a normák objektivi- zálását oldjuk meg. Azt a célt követve, hogy munkámat még jobban végezzem, beiratkoztam az esti ipariskolába, ami tel­jes szakközépiskolai végzettsé get nyújt, és érettségivel feje­ződik be. Eddig helyben jár­tam az iskolába, a mostani tan évtől kezdve Zvolenben tanú lok. Jő emberek dolgoznak az özemben. A kollégák, a meste­rek, a diszpécserek, az idősebb párttagok mindig a legnagyobb készséggel segítettek mind a munkámban, mind az ifjúsági szervezettel kapcsolatos teen­dők ellátásában. Mindenkor megértésre találtam, megmond­ták, mit hogyan csináljak. El kell mondanom azt is, hogy üzemünkben nagyon jól meg­ejtjük egymást szlovákok és magyarok, nemzetiségi téren semmiféle nézeteltérés nem merül fel, nagyon jól dolgo­zunk együtt... Befejezésül azt szeretném hangsúlyozni, hogy nemcsak a párttagoknak, hanem minden egyes fiatalnak elkötelezetten kell részt vennie a párt politi­kájának a megvalósításában, lelkiismeretesen kell kötelessé­gét teljesíteni. Főképpen pedig az a fontos, hogy amint azt a bányászok jelszava célul tűzte: igyekezzünk túlszárnyalni ön­magunkat, mert az nagyon fel­emelő érzés. Munkámban én is ezt tartom szem előtt. Mert jö­vőnket úgy alapozzuk meg, ahogyan munkánkat végez­zük ... Azonos célért f TÓTH TIBOR: j Édesapám a Kovosmalt mun­kása volt, már nyugdíjas, édes­anyám a nyári hónapokban a fülekpüspöki szövetkezetben szokott dolgozni. Košicén tanul­tam a gépipari középiskolá­ban. Az ifjúsági szervezet mun­kájába ott kapcsolódtam be. Szívesen emlékezem vissza a rádiósklub munkájára, a film­vetítésekre, amelyet mi végez­tünk, meg a közösen látoga­tott kulturális rendezvényekre. Az iskola elvégzése után gé­pészként egy faipari üzembé kerültem, három évvel ezelőtt-, tizenkilenc éves koromban jöt­tem a Béke üzembe. A köszö rűsmühelyben dolgozom, ahol a késeket, fúrókat, fűrészeket élesítjük a famegmunkáló gé­pekhez. Falitáblákat és más propa- gációs tárgyakat is szoktam készíteni a különféle évfordu­lók és ünnepi események al­kalmából. Az ifjúsági szervezet üzemi bizottságának az elnöki tisztségét töltöm be. Amikor a tagjelöltek javasolásánál rám is gondoltak, az ifjúsági szerve­zetben végzett munkámat is fi­gyelembe vették. Pártfeladatul is azt bízták rám, hogy fokoz­zuk az ifjúsági szervezet mun­káját. A szervezet működésével a magam részéről még nem vagyok teljesen elégedett. Elég sok fiatal még úgy fejezi ki a véleményét, ha társadalmi mun­káról van szó, hogy „akkor megyek brigádmunkára, hu ki­rándulni is megyünk“. Vagyis nem érzik még eléggé szüksé­gét annak, hogy társadalmilag szükséges munkát végezzenek akkor is, ha nekik abból nincs közvetlen hasznuk. Ez a nézet természetesen nem általánosít­ható, de gyakran megnyilvánul, ezért szükséges, hogy nevelő­munkával növeljük a fiatalok öntudatosságát. Az üzemünkben dolgozó fia talok számához viszonyítva aránylag kevés az ifjúsági szervezet tagjainak száma. Üze­mi szervezetünknek jelenleg negyvenhat tagja van. Itt figye­lembe kell vennünk, azt is, hogy nagyon sokan a szomszé­dos községekből járnak be, 1973. IX. 13.

Next

/
Thumbnails
Contents