Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)
1973-09-12 / 217. szám, szerda
Kommentárunk Az el nem kötelezett orszá- gok vasárnap befejeződött, sorrendben immár negyedik algíri csúcsértekezlete a nemzetközi helyzetben bekövetkezett reménytkeltő változások időszakában ült össze. Az első, 1961-ben Belgrádban megtartott konferencián öt alapelvben fektették le az el nem kötelezett országok politikájának célkitűzéseit. Ezek: a békés egymás mellett élés, a függetlenségi politika, a nemzeti felszabadító mozgalmak támogatása, pozitív módon közelítik meg a világ kérdéseit, s egyeznek az elkötelezett, tehát katonai szövetségbe tömörült, szocialista országok külpolitikai célkitűzéseivel. Az első csúcsértekezlet óta eltelt több mint egy évtizedben a nemzetközi politikai életben bekövetkezett változások természetszerűen számos új kérdési vetettek fel a katonai szövetségi rendszerekhez nem tartozó országok viszonylatában is. Az imperialisták és a kínai vezető körök megkísérelték, hogy éket verjenek a fejlődő országok és leghívebb szövetségesük, a szocialista közösség közé. Különféle hamis elmélet látott napvilágot, amelyek a haladás és a reakció erőinek világküzdelmét figyelmen kívül hagyva, gazdag és szegény, nagy és kicsi, északi és déli államokat emlegettek. Nem kevésbé hamisak azok az elméletek, amelyek „közbenső övezetek“ létesítését szorgalmazzák az úgynevezett szuper^ hatalmak között. A mostani algíri csúcsértekezletnek tehát lényegében arra kellett választ adnia, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben milyen szerepet vállalnak az el KISSINGER POLITIKAI CÉLKITŰZÉSEI Washington — Henry Kissinger kijelölt amerikai külügyminiszter a kinevezésének megerősítéséhez szükséges szenátusi meghallgatáson ismertette a maga elé tűzött politikai célokat. Kissinger hangsúlyozta, hogy külpolitikájában elsőrendű fontosságot tulajdonít Európának, de a Nyugat-Európával való „az új korszaknak megfelelő“ kapcsolatok kiépítésébe szükségesnek tartja bevonni japánt is. Mint mondotta, az általa korábban meghirdetett „új atlanti charta“ névhez nem ragaszkodik, de alapvetően fontosnak üartja, hogy bevonják Japánt az „új NATO“ tervezésébe. Európáról szólva Kissinger hangsúlyozta a változó stratégiai helyzet jelentőségét, a Szovjetunióval való kapcsolatok fejlődését, a nyugat európai egységtörekvések, továbbá a Nyugat-Ruiópa és az Egyesült Osló — A norvég parlamenti választásokon — a szavazatok 99,5 százalékának összeszámlá* lésa után közölt adatok szerint — az úgynevezett Szocialista Tömb 7H, a polgári pártok 77, ezen belül Korvald miniszterelnök koalíciós kormányának pártjai (a Centrum, a Keresztény Néppárt és a Liberális Párt] összesen 44 mandátumot szereztek a 155 tagú parlamentben. Korvald kedden hajnalban bejelentette, hogy amennyiben az eredményeket hivatalosan is megerősítik, kormánya lemond. A norvég belpolitikai helyzet különös vonása, hogy a tíratteli volt miniszterelnök vezette — jelenleg ellenzékben lévő — munkáspárt, amely a szocialista Államok közötti megváltozott gazdasági kapcsolatok fontosságát. Katonai- kérdésekre áttérve megismőtelte korábbi álláspontját amely szerint ellenzi az Európában állomásozó amerikai csapatok létszámának egyoldalú csökkentését“. Izraeli diplomáciai források szerint Henry Kissinger, akit már csak a szenátusi megerősítés választ el a külügyminiszteri tárcától, hétfőn este találkozott Izrael washingtoni nagykövetével. E források szerint Kissinger hangsúlyozta, hogy Nixon elnöknek az utóbbi Időben a Közel-Keletről és az olajválságról elhangzott kijelentései nem jelentenek változást az amerikai politikában. A Kissinger és a nagykövet megbeszélésén foglalkoztak az ENSZ közgyűlésének közelgő ülésszakával és ICAO Polgári Légügyi Szervezet értekezletével is. csoportosulás legnagyobb pártja, a legutóbbi 196U-es választásokhoz képest 11 mandátumot vesztett ugyan, 63 képviselői helyével mégis a legesélyesebb a kormányalakításra. A Norvég Kommunista Párt — tizenkét év után először — ismét képviselőt küldhet a par lamentbe. A vele választási szövetségben tömörült Szocialista Választási Liga összesen 15 mandátumot szerzett, így a Munkáspárttal koalícióban ;i képviselői helyek többségével rendelkezne. Megfigyelők azonban valószínűnek tartják, hogy Bratteli ragaszkodik elhatározásához, és pártja egyedül alakít majd kormányt. nem kötelezett országok. Közös küzdelmük hagyományai — a békés egymás mellett élés, az imperialistaellenesség, a függetlenségi mozgalmak támogatása — szellemében a konferencia e kérdésre pozitív választ adott, egyértelműen megmutatta, hagy a mozgalom aktív szerepet kiÁMsfoglalós Algírban ván játszani a nemzetközi politikában. Ugyanakkor a csúcsértekezleten elhangzott államfői beszédek jól tükrözték a mozgalomhoz tartozó 76 ország — elsősorban a volt gyarmatok, Ázsia, Afrika és Latin-Amerika fejlődő országai — politikai, gazdasági, társadalmi és történelmi adottságaiból eredő eltéréseket. Egyöntetű állásfoglalás az el nem kötelezettség leghaladóbb hagyományainak számító kérdésekben alakult ki. Ezek: a nemzeti felszabadító mozgalmak támogatása, a nemzetközi imperialista monopóliumokkal való szembeszállás, az el nem kötelezett országok nemzeti kincsei szuverenitásának megvédése. Az algíri tanácskozáson nagy visszhangot keltett Fidel Castro kubai miniszterelnök beszéde, amelyben határozottan leszögezte: a világ kapitalista és szocialista országokra oszlik, minden más megkülönböztetés csak az imperializmus érdekeit szolgálja. A Szovjetunió nem imperialista hatalom, a szovjet nép áldozatai nélkül sok, ma már független ország nem is Brüsszel — A kilenc közös piaci ország külügyminiszterei koppenhágai értekezletük második napján a többi között az európai biztonsági értekezlet előkészítésévé!, az ENSZ ülésszakán szereplő problémákkal foglalkoztak. Az első nap létrejött megállapodásokat a Közös Piac székhelyén jelentős előrelépésnek, több hónap meddő vitái után a megegyezési készség jelének minősítették. A várt erőpróba az utolsó percekben elmaradt, s ehelyett a kilenc külügyminiszter olyan javaslatot fogadott el, amelyből kimaradtak a vitát keltő problémák, illetve amely félreteszi az ilyen nehézségeket. A legfontosabb — s ez a francia álláspont sikerét jelenti — hogy a kilencek az Egyesült Államokkal folytatandó tárgyalásaikból kiiktatják a katonai kérdéseket s ezeket a Peking — Kedden helyi idő szerint 15 órakor, közép európai idő szerint reggel 8-kor — Tung Pi-vu ügyvivő elnök és Csou Enlaj kormányfő meghívására Pekingbe érkezett Pompidou francia köztársasági elnök, aki egyhetes látogatást tesz a népi Kínában, elsőként nyugat európai államfők közül. A fellobogózott pekingi repülőtéren Csou En-laj kormányfővel az élen a kínai párt újonnan megválasztott Politikai Bizottságának számos tagja és több ezer főnyi ünneplő, táncoló tömeg fogadta a francia köz- társasági elnököt ós kíséretét. A himnuszok elhangzása után Pompidou és kísérete ellépett a fegyvernemek tisztelgő egységei és az ünneplő tömeg sorfala előtt, majd a diplomáciai testület üdvözlete után a fellobogózott városközponton keresztül a kormány vendégházába hajtatott. Georges Pompidou az első nyugat európai államfő, ki hivatalos látogatást tesz Kínában. A látogatásra nem egészen tíz évvel azután került sor, hogy De Gaulle tábornok 1964 januárjában elismerte Kínát. A Zsenmin Zsipao, a Kínai Kommunista Párt központi sajtóorgánuma kedden első oldalon közölte Pompidou elnök fényképét. Peking ünnepi zász- lódiszbe öltözött. A középületek előtt elhelyezett hatalmas feliratos táblákon a francia elnököt „forrón üdvözlő“, Franlétezhetne. A kubai miniszterelnök beszédének jelentőségét növelte az a tény, hogy szavaival közvetlenül válaszolt Burgi- ba tunéziai elnöknek, aki nyíltan támadta a Szovjetuniót a konferencián, „a Szovjetunió és az Egyesült Államok bizalmas flörtjéről“ beszélt, úgy akarta beállítani, mintha a két nagyhatalom a kis országok rovására kötne' megállapodásokat. A Castro beszédét követő nagy taps megmutatta, hogy a tanácskozáson résztvevők többsége a kubai miniszterelnökkel értett egyet, s a tanácskozás antiimperialist a jellegét kívánta hangsúlyozni. Az algíri konferencia imperialistaellenes állásfoglalása egyértelmű. Megerősítette, hogy az. el nem kötelezettek mozgalma támogatja Indokína népeit, elítéli az Egyesült Államokat és a saigoni kormányt a párizsi békemegállapodások megsértéséért, követeli az Izrael által megszállt arab területek felszabadítását és a palesztinai nép törvényes jogainak helyreállítását. Támogatja Afrika népeinek a nemzeti felszabadulásért a faji megkülönböztetés ellen, valamint Latin-Amerika népeinek a nemzetgazdaságuk védelmében folytatott harcát. A konferencia további pozitívuma, hogy állás foglalt az általános és teljes leszerelés mielőbbi megvalósítása mellett. Ugyanakkor az el nem kötelezett országok „az ENSZ szerkezetének felülvizsgálását" kérték, hogy hatékonyabban részt vehessenek a nemzetközi békét és biztonságot érintő határozatok elfogadásában. Nagy érdeklődés előzte meg az algíri csúcs gazdasági téren NATO fóruma elé utalják. A gazdasági és a katonai téma különválasztása Párizs régi követelése. Ugyancsak francia sikernek tekinthető, hogy a kilencek elvben megegyeztek a közös nyugat-európai politika általános alapelveiben, bár a részletek kidolgozása itt is elmaradt. Párizsi javaslat volt az is, hogy a közös piaci országokat az Egyesült Államokkal folytatandó tárgyalásokon kezdetben egy közös szóvivő, a miniszteri tanács elnöke, jelen esetben Andersen dán külügyminiszter képviselje. Az engedmények fejében Párizs hajlandóbb volt az enyhébb fogalma- zású angol javaslat egyes ré szeinek elfogadására, sőt Jobert külügyminiszter a tárgyalások idején megbeszéléseket folytatott a bonni delegáció vezetőivel, ezzel mintegy pontot téve az augusztusi párizs—bonni n y i 1 a f k oz a t h á ború r a. ciaország és Kína barátságát, valamint a világ összes népeinek egységét éltető jelszavak olvashatók. Georges Pompidou, francia köztársasági elnök kedden, alig egy órával Pekingbe való megérkezése után megkezdte hivatalos tárgyalásait a kínai vezetőkkel. Kínai tisztviselők tájékoztatása szerint pekingi szálláshelyén — az állami vendégházban — „rövid, de szívélyes eszmecse rét“ folytatott Tung Pi-vuval, a Kínai Népköztársaság ügyvezető elnökével és Csou En lajjal, az államtanács elnökével. Jelen volt Csi Peng-fej külügyminiszter is. Weinberger nyilatkozata Washington — Caspar Weinberger amerikai egészségügyi-, okta tási- és népjóléti miniszter, haza térve tizenhat napus szovjetunió beli és lengyelországi útjáról, héttőn Washingtonban sajtóértekezletet tartott, amelyen kijelentette: az amerikai tudósuknak az a feladatuk, hugy támogassák a szovjet kollégáikkal közösen elvégzendő kutatások terveit, ahelyett, hogy a napi sajtóban vádaskodnának a Szovjetunió ellen. Weinberger e megjegyzéssel Philip Handlernek, az Egyesül Államok Tudományos Akadémiája elnökének arra a vasárnapi megnyilatkozására célzott, amelyben az elnök az amerikai tudósok nevében önkényesen nyilatkozva védelmébe vette Andrej Szaharov szovjet tudóst. hozott határozatait is, hisz a „harmadik világ“ többségét fejlődő országok alkotják, tehát gazdasági függetlenségük, nemzeti gazdaságuk fejlesztése érdekében számos súlyos problémával kell megbirkózniuk. A konferencián a küldöttek rámutattak, hogy a nemzetközi helyzet kedvező fejlődése jó feltételeket teremt e problémák megoldásához is. Bumedien, algériai államfő igen éles szavakkal ítélte el a nyugati nagyhatalmak és monopóliumok gazdasági nyomását. „Ezek az államok rátelepednek a fejlődő országokra azért, hogy fékezzék fejlődésüket" — mondta. Ezért az algíri konferencia záródokumentumában leszögezi a fejlődő országok természeti kincsei feletti szuverenitásuk elvét és a külföldi beruházások ellenőrzésének jogát. Pozitív, új momentum a gazdaságfejlesztési és szolidaritási alap létrehozása is, amelyből a közös fejlesztési terveket és a műszaki segítséget finanszírozzák majd. Az algíri konferenciát általában az jellemzi, hogy eddig páratlan mértékben állást foglalt az el nem kötelezett országok gazdasági együttműködése és közös akciói mellett. Az algíri csúcsértekezlet világosan kifejezésre juttatta, hogy az imperializmus viseli a történelmi felelősséget a harmadik világhoz tartozó államok nagy részének gazdasági és kulturális elmaradottságáért — írta a moszkvai Pravda. Az el nem kötelezett országok ezért a további nemzetközi fejlődést szoros kapcsolatba hozzák országuk gazdasági felszabadításával az imperialista monopóliumok uralma alól.“ PROTICS JOLÁN események margójára JÓAKARATUNK SZILÁRDSÁGA Általánosan elismert tény Csehszlovákia és az NSZK kapcsolatai rendezésének európai és világjelentősége. Köztársaságunk türelmesen hosszú és nehéz tárgyalásokat folytatott az NSZK-val, hogy biztosítsa a vitás 'kérdések mindkét fél számára elfogadható megoldását s a két ország eredményes együttműködésének feltételeit közös érdekükben, valamint az európai béke érdekében. Mint ismeretes, a tárgyalások eredménye az államaink kölcsönös kapcsolatairól szóló szerződés szövege, amelyet júniusban Bonnban a külügyminiszterek parafáltak, s amelyet tervezett látogatása alkalmából, Willy Brandt nyugatnémet sző- vetségi kancellárnak szeptember első hetében Prágában kellett volna aláírnia. Brandt kancellár látogatása egyelőre elmaradt s a szerződésit sem írták alá, aminek okait Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára a nyitrai aratóünnepélyen mondott beszédében ismertette s amelyekről sajtónk is írt. Ľubomír Štrougal miniszter- elnök a vasárnapi olomouci aratóünnepélyen újból emlékeztetett Husák elvtárs szavaira, hogy érdekünk Csehszlovákia és az NSZK jószomszédi viszonya, u lealázó müncheni diktátumtól, napjainkig felhalmozódott összes vitás kérdések megoldása. Újra kiemelte, hogy az alapvető dokumentumokat, főként az országaink kölcsönös viszonyának rendezéséről szóló szerződést mindkét részről pa- rafálták, s az okmány aláírásra vár. „E fontos lépés elhalasztását illetően nem érezzük magunkat hibásnak, ellenkezőleg, sajnáljuk, ami az utóbbi napokban történt. Örömmel fogadtuk Brandt szövetségi kancellár politikájának realista elemeit, melyek főként abban nyilvánultak meg, hogy szerződést kö- töttek a Szovjetunióval és Lengyelországgal, rendezték az NSZK és az NDK alapvető viszonyát. Meggyőződésünk, hogy ez a megkezdett út a többi szocialista ország irányában is folytatódik s főként lezárulnak a köztünk és az NSZK között felhalmozódott, történelmileg égető kérdések. Türelmesek vagyunk s nem nyugtalanítanak minket a jelenlegi akadályok. A világközvélemény teljes mértékben megérti álláspontunkat. A két állam, egész Európa ér* dekei és végeredményben a szélesebb érdekek is most megkövetelik, hogy ne tartóztassa fölösleges huzavona a megértés, a biztonság és az együttműködés útját. A testvéri szocialista országok is egyértelműen támogatják a csehszlovák álláspontot. A Népszabadság például kiemelte: Husák elvtárs nyitrai beszédében joggal mutatott rá, hogy Bonn jelenlegi követelései ellentétben vannak a Nyu- gat-Berlinre vonatkozó négyoldalú megállapodással, s annak a reményének adott kifejezést, hogy Csehszlovákia jószándékát reálisan fogadják majd az NSZK-ban. A nyugatnémet DPA sajtóiroda Štrougal elvtárs beszédéből azt emelte ki, hogy derűlátóan tekint a kölcsönös kapcsolatok vitás kérdéseinek rendezése körüli problémára. Annál inkább csodálkozva olvashatjuk ugyanannak a sajtóirodának egy másik jelentését arról, hogy Sudetendeustche Zeitung című revansista zuglapban megjelent Paul Frank bonni kül- iigyminisztériumi államtitkár levele, amelyben annak a nézetéhek ad kifejezést, hogy az 1938. évi ún. müncheni egyezmény, amelyet a júniusban parafáit szerződés semmisnek nyilvánított, állítólag joghatály- lyal jött létre. A gyalázatos müncheni diktátum közelgő 35. évfordulójának napjaiban különösen negatívnak találjuk az ilyen állásfoglalást. Husák elvtárs kiemelte, hogy érdekünk a múlt akadályainak eltávolítása, a két ország normális, jószomszédi viszonya. (j. b.J Norvég választási eredmények MA NYÍLIK MEG A GATT ÉRTEKEZLET Tokió — Ma délelőtt nyílik meg Tokióban az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény, a GATT miniszteri értekezlete, amelyen a világ kilencvennyolc országa képviselteti magát több mint hatszáz küldöttel. Magyarország hattagú delegációval elsőízben vesz részt teljesjogú tagként a GATT tanácskozásán. A japán fővárosban szeptember 12. és 14. között lezajló értekezlet legfőbb feladata az úgynevezett tokiói nyilatkozat megvitatása és elfogadása. E nyilatkozat alapján bonyolítják majd le azokat a tárgyalásokat, amelyek célja egy diszkrimináció-mentes multilaterális kereskedelmi rendszer kiül aki tása. Ezt a rendszert Tokióban „japánfordulónak“, a nyugati országok körében pedig „Nixon fordulónak“ keresztelték el. Megfigyelők rámutatnak, hogy a GATT-értekezlet zárt ajtók mögött lezajló vitáinak központi kérdése egyrészt az Egyesült Államok és a nyugateurópai Közös Piac, másrészt az iparilag fejlett nyugati országok és a harmadik világ közötti ellentétek lesznek. ELMARADT AZ ERŐPRÓBA Pompidou Pekingben
