Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)
1973-09-10 / 215. szám, hétfő
Fel lehet-e építeni egy magos házot nyolcvanöt nap alatt és emellett megtakarítani o költségek egyötödét? Ma igennel válaszolhatunk ezekre a kérdésekre. Ezt bizonyítják a Nyikolaj Zlobin, a szocialista munka hőse vezette moszkvai építöbrigád topasztolatai ÚJ szó 1973. IX. 10. A Nyikolaj Zlobin vezette moszkvai építőbrigád már csaknem két esztendeje új rendszer szerint — kivitelezői szerződés alapján dolgozik. A munkaszervezésnek ez a módja nagy elismerésre talált mindenütt, és ma száz meg száz szovjet építőbrigád követi a Zlobin-brigád példáját. Mi ennek az új módszernek « lényege? Az építők azzal vállalják a lakóház építését, hogy a bankban számlát nyitnak számukra a költségvetési keret erejéig. A brigád ezzel teljes gazdasági önállósághoz jut. Maga fizet a szállítóknak az építőanyagért, a saját pénzéért bérel építőipari gépeket és felelős az összes költségekért. Ha nem tartja be a költségvetési tervet, hanem túllépi ezt, a keretátlépést a saját zsebéből téríti. Azonkívül a brigád köteles határidőre és a legjobb minőségben átadni a lakóházat. Ha valamit megtakarít, és az építkezés kevesebbe kerül, mint amennyire a költségvetés szól, a megtakarított pénzösszeg 30 százalékát prémium formájában elosztják az építők között. Milyen munkaeredményeket ért el a Zlobin-brigád az elmúlt két év folyamán? Egyetlenegy esetben sem lépte túl a költségvetési keretet, tehát nem űzetett rá egy kopejkát sem. A brigád az építési határidőket egyharmaduk- ra csökkentette, úgyhogy a kész házakat 83 —85 nap alatt adta át. Azelőtt egy ugyanilyen háznak az építése 250 napig tartott. A brigád által felépített összes házakat „kitűnő“ vagy ,,jó“ minősítéssel vette át az állami bizottság. Valamennyi ház építésénél jelentős megtakarításokat ért el a brigád — a költségvetési keretnek olykor 20 százalékát is. A brigád valamennyi tagja nagy összegű prémiumot kap. Amint látjuk, hatásos eredmények ezek. Az építőbrigádok új munkamódszere — a kivitelezői szerződés alapján végzett munka — jelentős gazdasági és társadalmi jelenségévé lett a szovjet üzemgazdaságnak. És hogyan érik el ezeket az eredményeket? Miben áll az új módszer társadalmi jelentősége? A kivitelezői szerződés alapján végzett építkezést tulajdonképpen nincs miért furcsának találni. Ilyen módon építkeztek azelőtt Is. De a kivitelezői szerződésről való elképzelés, ahogy az az olvasók nagy részének tudatában megrögződött, és az építőbrigádok kivitelezői szerződés alapján végzett munkája, ez az új módszer, amely most van szélté- ben-hosszában elterjedőben a Szovjetunióban, a „kivitelezői szerződés“ szón kívül semmiben sem hasonlít egymásra. Bármely nem szocialista országban az építőipari munkák kivitelezője önálló vállalkozó. Szerződéseket köt az alvállalkozókkal, építőmunkásokat szerződtet. A vállalkozó fizet munkaerejükért, s igyekszik a legtöbbet kifacsarni belőlük ... Az építőbrigádok által a kivitelezői szerződősek alapján végzett munka rendszerében a vállalkozó az egész brigád. Ez Ítéli meg a kivitelezői szerződés feltételeit, felbecsüli a saját erőit és lehetőségeit, kollektíván teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettséget, kollektívon felel értük és kollektíván kapja a prémiumot, amennyiben sikeresen dolgozik. A brigádvezető műszaki szempontból szervezi és irányítja a munkát. Mint az építőbrigád bármely más tagja, ős is bizonyos feladatokat lát el. Anatolij Agranovszkij szovjet író így magyarázza a Zlobin- brigád sikereit: „Amikor — a szocializmusban — a város és a falu, a szellemi és a fizikai munka közötti lényeges különbségek elmosódásáról beszélünk, tekintetbe kellene vennünk még egy fajta munkamegosztást, amely nyilván a legtartósabb. Ez az emberek felosztása gondolkodó emberekre és utasításokat végrehajtó emberekre. Amint az emberek kezdtek felelős összetartozást érezni, egyesítették magukban az utasításokat végrehajtót és az alkotót, és ezt semmiféle kibernetikával sem lehetne pótolni. így értelmezi ezt a kérdést az író, és kétség kívül igaza van. Az emberek potenciális lehetőségei még távolról sincsenek teljes mértékben feltárva. És ha az emberben együtt hat az utasítások végrehajtója és az alkotó, meglepő az eredmény. Hallgassuk meg azonban a közgazdász véleményét is. Ha a Zlobin-brigádnak sikerült egy- harmadára csökkenteni az építési határidőket, nem jelenti ez azt, hogy az összes többi építők jóformán ölbe tett kézzel dolgoznak? Ügy vélem, nincs mit a szemére vetni a szovjet építőknek. Gondoljunk csak arra, hogy a világon egyetlen ország sem építkezik annyit, mint a Szovjetunió. Milliók dolgoznak az építőiparban. És az építőipari normákat — akárcsak más normákat — nem a rekordokat elérők teljesítményei, hanem az átlagos munkások AZ ÉPÍTÖBRIGÁD BANKSZÁMLÁJA Irta: Alekszandr Birman, a közgazdaságtudomány doktora teljesítményei és az átlagos munkakörülmények szerint számították ki. A Zlobin-brigád tagjai felül kerültek az átlagon. Hogyan sikerült ez nekik? Először, a brigád minden egyes tagja több építőipari szakmát sajátított el, úgyhogy dolgozni tud az emelődaruval, tud falat húzni és Ismer egyéb szakmunkákat is. Ezzel adva van az operatív manőverezés és az erők koncentrációjának lehetősége. Másodszor, minden napra elkészítik a munkaterv két-három változatát. Egy váratlan eső, havazás vagy gépmeghibásodás nem okoz várakozást, munkakiesést. A brigád a tartalékként elkészített másik változat szerint kezd el dolgozni. Harmadszor, nyilvántartanak minden kopejkát. Mindjárt a kísérlet kezdetén megtörtént, hogy az egyik munkás hibájából megdermedt a tehergépkocsi billenő szekrényében a beton. A kár 72 rubelt tett ki. A munkás, aki hibázott, kérte, hogy írják a terhére a kárt, és számolják el a számláján. De a brigád másként határozott. A kárt elosztották valamennyiük között s döntésüket így indokolták: „Ha magad fizeted meg a kárt, azt gondolod majd, hogy ezzel jóvátetted a hibádat. Ha azonban mindannyian károsodunk, ez nem fog többet előfordulni.“ És nem is fordult elő többé. A néző azt mondhatja, hogy semmi különös sincs ezen a brigádon, módszerei hozzáférhetők mindenki számára. Ez igaz, és éppen ebben van a Zlobin-brigád kezdeményezésének óriási jelentősége az egész ország gazdasága számára. Miért tartjuk a kivitelezői alapon végzett építőipari munkát ebben a megoldásában a kilencedik ötéves terv jelentős gazdasági és társadalmi jelenségének? Jelentős gazdaságilag azért, mert itt nem egy-egy munka- mozzanatért, munkaegységért, hanem a kész, befejezett termékért fizetnek. A társďdalom kapott kulcsátadásra egy házat — és a házért fizet. jelentős társadalmi jelenségnek tartjuk ezt a rendszert azért, mert megtanítja az embereket, hogy gazdaságosan bánjanak a társadalmi vagyonnal. Az építőbrigádok által kivitelezői szerződések alapján végzett munka rendszere gyakorlatilag emberek millióit neveli, tanítja a kommunista gazdaságosságra. i ÉS A SZOCIALIZMUS VÉDELMEZŐI A várőrség krónikájából A prágai vár, államiságunk jelképe, a Csehszlovák Köztársaság elnökének székhelye 1948- ban, a győzelmes februári események után új őrséget kapott. A vár Őrségét a néphadsereg legöntudatosabb katonáira bíz ták. Az öntudatos, a szocializmus eszméihez hű katonák elsősorban a munkások és a parasztok soraiból kerültek ki. A díszőrség összetétele kidomborította osztályjellegét és -kiildeté sét. így az államfők székhelye őrségének újkori hagyománya a első munkáselnök, Klement Gottwald megérkezése után kezdődik a prágai várban. A Belügyminisztérium fegyveres erőinek a megalakulásáig a várőrség a csehszlovák néphadsereg különleges alakulatai közé tartozott. A belső őrség megalakulása után, amelynek feladata a köztársaság belső biztonságának a védelme volt, hatáskörébe átment a várőrség is. Ez jobban megfelelt jelentőségének és küldetésének is. A várőrség már 1953-ban csapatzászlót kapott. Bár az évek során elnevezése többször megváltozott, küldetése mindig ugyanaz maradt — a köztársasági elnök székhelyének a védelme, államfők és nagykövetek fogadásánál díszőrség állítása. A díszőrség katonáira évről évre igényesebb feladatok hárulnak. Elsősorban a várőrségi szolgálatot és az igényesebb politikai és harci felkészülést illetően. A kommunisták és az ifjúsági szervezet tagjai jó példával és önfeláldozó munkával jártak elől. Különösen igényes feladatok hárultak a prágai vár díszőrhelyén, a Mátyás-kapunál szolgálatot teljesítő katonákra. Ezen a helyen a szolgálat az időjárásra való tekintet nélkül mindegyik katonától akaraterői és nagy önfegyelmet követelt meg. Ma is a várőrség legfontosabb és legmegerőlte- tőbb őrhelyei közé tartozik. Az elért eredmények alapja a katonák politikai öntudatossága, a szocializmus eszméihez való hűségük és az a tudat, hogy a munkásosztály érdekeit szolgálják. A díszőrség megalakulása 5. évfordulójának alkalmából Jísa és Zvonek őrmestert a szovjet hadsereg „Példás katona“ díszjelvénnyel tüntették ki. Tíz év múlva az első díszszázadot a belső őrség politikai osztályának vándorzászlajával tüntették ki. BabiC századost, a duklai harcok résztvevőjét érdemdús munkájáért tüntették ki. A következő években több katonát tüntettek ki „A haza szolgálatáért“, „A haza védelmében szerzett érdemekért“ éremmel. Az alakulat mozgatóereje a párt- és az ifjúsági szervezetek alkotó és szervező munkája lett. A parancsnokokkal és a politikai tisztekkel való együttműködés következtében táptalajra talált a szocialista mun- kaverseny, amelynek keretében a rajok, szakaszok és egyének is jobban teljesítették és teljesítik a politikai és a harci felkészülés feladatait. A szocialista munkaverseny az egység összes katonáit kezdeményezésre és nagvfokú tevékenységre ösztönözte. A CSKP XII. kongresszusa és Csehszlovákia szovjet hadsereg által történt felszabadítása 15. évfordulójának alkalmából tett első szervezett tömeges kötelezettségvállalás az egység sokoldalú előkészítését is fellendítette. Egy rajt, két szakaszt és egy századot a „Példás egység“ címmel tüntettek ki. Egyre több katona nyerte el a „Példás katona“ díszjelvényt és egyre többen A nyári táborozás során a honvédelmi sport fejlesztésére is lehetőség adódott. Felvételünkön a népi milícia tagjai lőni tanítják a pionírokat. TELJESÜLT AZ ÁLMA Ľudovít Takáčnak, néphadseregünk tizedesének gyermekkora óta az volt a vágya, hogy elsajátítsa a szakács- mesterséget. Az alapiskola elvégzése után ez az álma teljesült is. Felvették szakácspincér szakos üzemi tanulónak Samorínban (Šomorjá- ban). Kitanulta mesterségét, s utána bevonult katonának. Mondhatnánk, hogy álma itt tovább teljesedett. Szakácsnak osztották be. Lassacskán megszokta új munkahelyét és nemsokára már meg is volt az eredménye. Egy év múlva kinevezték főszakácsnak és katonai rendfokozata is emelkedett. Ma már tizedes és saját szakképzettségének növelésén kívül számos más kato- - nának szakkiképzéséről is gondoskodik. Szakácsraja megkapta a „Kiváló raj“ megtisztelő címet. Nemsokára véget ér Ľudovít Takáč tizedes katonai szolgálata. De a katonai egyenruhában eltöltött két évet nem tartja elveszettnek, ellenkezőleg a katonai szolgálatról így nyilatkozik: „Tény, hogy a polgári és katonai élet között különbség van. De ez a különbség nem olyan, hogy az embert két évre teljesen kiragadná megszokott életéből. Én magam semmit sem vesztettem. Polgári hivatásomat a két év alatt a katonaságnál is tovább folytattam. Sőt, nyugodtan állíthatom, hogy szak- képzettségem növekedett, és ma már kész szakács lett belőlem. Hiszen az mégiscsak különbség, ha az ember 80— 100, vagy ahogy az már a katonaságnál van, jó néhány száz ember számára főzni az ebédet vagy a vacsorát. Az ember ilyenkor egészen másképp kalkulál, gazdálkodik, tervez stb. Katonaéveim letelte után a Dunajská Streda-i [Dunaszerdahelyi) Jednotához megyek dolgozni. Onnan származom és az ottani Bihary borozóban dolgozik a feleségem Is. Katonaéveimre mindig szeretettel fogok visszaemlékezni és mindannak, amit itt megtanultam, a polgári életemben nagy hasznát fogom venni.“ szerezték meg lövészetből az osztályminősítést. Az csak természetes, logikus következmény volt, hogy a CSISZ-szervezetet a CS1SZ KB díszoklevelével tüntették ki. A fiatal katonák állandóan jó eredményeket értek el a kulturális és a sport- tevékenység terén is. Ezért a legfelsőbb fokú elismerésben részesültek. Ettől a szervezettől a várőrség három katonája ka- kott díszoklevelet. Nem is beszélve a prágai első kerületi pionírokkal való már hagyományos és kitűnő munkáról. A katonák önkéntes tevékenységének jelentős részét képezik a kisegítő brigádmunkák. Csak néhány adatot. Az egység katonái 1958-ban 12 000 brigádórát dolgoztak le. Bár a várőrség katonáira évről évre igényesebb feladatok hárultak, ennek ellenére továbbra is segítettek a népgazdaságnak. Tavaly önkéntes brigádmunka keretében 7000 órát dolgoztak le. Ennek jelentős részét a kaszárnya és a prágai vár egyes épületeinek a karbantartásánál. A várőrség krónikája a katonák felelősségteljes és becsületes szolgálatáról tanúskodik. Bulánek, Skŕivan és Kotas liszt azok között volt, akiket a CSKP megalakulása 50. évfordulójának alkalmából emlékéremmel tüntettek ki. Több elvtársat a győzelmes február 25. évfordulója alkalmából tüntettek ki emlékéremmel, és parancsnoki dicséretet kaptak. Ma a csapatzászlót a Vörös Csillag Érdemrend és díc;z<-za- lagok ékesítik. • FRANTIŠEK HUŤKA. JAVUL A rffiW. A levicei járásban az utóbbi két évben 14 községben alakult PHSZ-szervezet és a tagok száma 1082-vel gyarapodott. Az autóiskola 1670 új járművezelöt képezett ki. A Polgári Honvédelmi Szövetség tagjai a Nemzeti Front keretében több mint ezer brigádórát dolgoztak le a faluszépítés terén, 6000 koronát folyósítottak a szolidaritási alapra. A fiatalok bekapcsolódtak a SZMB címért folyó versenybe, és ezzel teljesítették a vállalt 100 000 korona értéket, 11 000 koronát pedig megtakarítottak. További terveik is kecsegtetők. Az új megbízatási időszakban közel félmillió korona értékű társadalmi munkát végeznek el, 800 új tagot szereznek és 5 új alapszervezetet alakítanak. VERESS VILMOS És tényleg így van. Az ifjú ság a tényleges katonai szolgálattal nem veszít két évet életéből. Sokan teljesen új szakmát tanulnak ki, sokan pedig, mint Ľudovít Takáč tizedes is, saját szakmájukban tökéletesítik magukat. Az így nyert tapasztalataikat teljes mértékben érvényesíteni tudják polgári munkahelyükön, s hozzájárulnak hazánk további felvirágoztatásához. —gf— 1a. békxs
