Új Szó, 1973. szeptember (26. évfolyam, 208-232. szám)
1973-09-08 / 36 szombat, Vasárnapi Új Szó
RÓMA GONDJAI Amint Aníonella Amid meghallotta, hogy itt vannak a rendőrök, lekiabált az udvarra: „Ha fel mertek ide jönni, hogy elzavarjatok ebből a lakásból, a gyerekeimmel együtt kiugrók az ablakonI“ A fenyegetés használt. A rendőrök tanácstalanul elvonultak. Amiciné, a takarítónő pedig berendezkedhetett a régi. római házban, amelyet a megelőző éjszaka „szállt meg“ elkeseredett társai segítségével. Mintegy 14 000 „baracatti“, azaz barakklakó foglalt ily módon 1969 óta lakást Rómában az, „akinek nincs{ szerezzen magának“ jelszó jegyében. A Via Prati di Papa utcán például 500 egykori nyomortanya-lakó 220 összkomfortos lakást foglalt el. A háztulajdonos, egy biztosító társaság, azonnal beperelte őket. A bíróság azonban az alpereseket ártatlannak nyilvánította, mert „nagyon szükséges helyzetben cselekedtek“. Kiköl- tözniök csak az esetben kényszerülnek, ha a város részükre más lakást szerez és a lakbér túlnyomó részét is megfizeti ahogyan már más esetekben is megtörtént. Az elmúlt 3 évben több mint 5000 nincstelen család kapott szükséglakást és ez év végéig további 2000-nek kell még lakást cserélnie. A házmegszállások és az állandó politikai nyomás mégis használtak — állapítja meg Aldo Tozzetti kommunista városi tanácstag, szakszervezeti titkár. „Csak megfelelő politikai nyomást kell gyakorolnunk a hatóságokra, akkor érhetünk csak el eredményt.“ Tozzetti elmondta, hogy sajnos még mindig mintegy 9000 család táborozik hevenyészett vityillókban a város pereméin, azaz kb. 45 000 ember. Számuk azonban állandóan csökken. Róma városatyái most már azt sem engedik meg, hogy az új lakáshoz jutott barakklakók volt tanyájukat eladják. Amint valaki rendes lakásba költözik, máris ott teremnek a hernyótalpas buldózerek és azonnal lerombolják a barakkokat vagy más vityillókat. Az ősrégi Acquedutto Felice negyedben tengődő mintegy 200 család, most költözik át Ostiá- ba, a klasszikus Róma egykori kikötőjébe. Ott szerzett nekik Róma városa lakásokat minimális házbér mellett. A barakklakók többsége az elmaradt dél-itáliai vidékekről és az Abruzzokból költözött a fővárosba, esetleg Milánóba vagy Torinóba. Évente mintegy 50 000 vidéki nincstelen hagyja el otthonát abban a reményben, hogy majd Rómában szerez magának egy kis állást vagy alkalmas üzleti lehetőségeket. Sajnos, csak nagyon kevésnek sikerül megvetnie a lábát és megfizetni a magas házbért. Ezrekre megy a száma azoknak, akik hullámlemezből, fából, sőt papírból összetákolt bódékban vagy kimustrált vasúti kocsikban találnak menedéket kint, valahol a világváros peremén. Olaszország szociálpolitikája nem képes lépést tartani a belső népvándorlással. Tizenhárom szegénynegyedekben működő pap „Róma keresztényeihez intézett nyílt levelében“ olvashatjuk: „ ... a negyedekben nincsen csatornarendszer és a legszükségesebb szociális berendezések is hiányoznak. A gyerekek születésüktől kezdve, még mielőtt a polgári társadalom tagjai lennének magukon viselik az elmaradottság bélyegét.“ Haladó szellemű papok és szóRepülőtéri ellenőrzések Kellemetlen, fülsértő zörgés Ijesztette meg őnagyságát, amikor a F.-i repülőtéren az ellenőrző sorompón igyekezett átkerülni. Csak az utolsó előtti levetett ruhadarabja nyugtatta meg a szigorú ellenőrző szerveket: a melltartó váza fémből készült. Az ilyfajta kellemetlenségek és kényes helyzetek ma Európa repülőterein napirenden vannak. Az utóbbi időben, különösen a müncheni olimpiai vérfürdő óta a repülőjáratok utasait és személypoggyászukat csaknem egész Európában (az USA- ban már régebben) olyan alaposan ellenőrzik, hogy szigorúbb intézkedések már alig képzelhetők el. Ahol ez nem történik meg, a következmények sajnos nem maradnak el. Az utóbbi 12 hónap leforgása alatt a nyugatnémet ellenőrző szervek kofferekből és táskákból közel 1400 revolvert, 3500 szúró- és ütőfegyvert, hat bombát és két tucat könnygázszórót koboztak el. Nehéz lenne százalékokban kimutatni, hogy az ellenőrző intézkedések folytán mennyivel fokozódik a repülés biztonsága. Az azonban bizonyos, hogy a nagy repülőgépek eltérítésének száma lényegesen csökkent. Az 1969. évi 80 kísérlet (69 sikeres) óta ez évben már csak négyről számolhatunk be, melyek közül csak egy végződött a gép pusztulásával. Az ellenőrzés technikai segédeszközei gyakran túl alapos munkát végeznek. Az érzékeny készülékek ugyanis teljes ártatlan fémrészekre is reagálnak, mint pl. a ruhák villámzáraira, műfogak ércvázára vagy egy koponyáján operált utas ezüstlemezére. A New York-i Kennedy-repülő- téren egy utas átlépte az ellenőrző-sorompót és összeesett. Az ellenőrző készülék üzemen kívül helyezte az utas elektronikus szívtámogatóját. Frankfurtban pedig egy utas már teljesen meztelenül állt a biztonsági szervek előtt, de a „szenzor“ csak nem szűnt meg zörögni. Végül kisült, hogy az áldozat operált csípőizületében fémszegecs rejtőzött. De érdekes esetek fordulnak elő a technika bevetése nélkül egyszerű testi motozások folyamán is. Egy apa pl. kisfia hasára két teljes tekercs vadászmuníciót szerelt fel, úgy gondolta, ily módon sikerül át- csempősznie a patrónokat. Több török nő pisztolyokat igyekezett külföldre csempészni. Gyakran előfordul, hogy utasok az ellenőrzés előtti pánikhangulatban igyekeznek megszabadulni a tiltott tárgyaktól. Egy nyugati repülőtéren nem is nagyon csodálkoztak, amikor egy használhatatlanná vált WC kitisztítása után a takarítónő 5 revolvert és 400 töltényt adott át főnökének. Az utasok túlnyomó többségét nem zavarja a gondos ellenőrzés. Előfordul bár, hogy egy indiai dühös lesz, ha azt követelik tőle, hogy csavarja le a turbánját és hogy egy dühbe gurult amerikai hölgy cigarettáját az őt végigtapogató ellenőrzőnő fején oltotta el. ciális felvilágosító munkát végző főiskolások sok mindent elkövetnek, hogy fokozzák a nyomortanyák gyerekeinek tanulási vágyát. Így pl. Acquedutto Felice-t minden héten meglátogatja egy baloldali diákcsoport, hogy foglalkozzanak a gyerekekkel és segédkezzenek a szülőknek a hatóságokkal folytatott papírháborúban. Mert csak nagyon kevésnek sikerül a maga erejéből kitörni ebből a gettóból. A barakknyomorúság vége egyelőre még beláthatatlan. Rómában 400 000 lakás hiányzik és a szociális lakásépítés nagyon akadozik. A város eladósodott. Olaszország fővárosa állami segítségre vár. A kormány sok mindent ígér, de hogy sikerül-e felszámolnia az örökvá- ros- nyomortanyáit, az nagyon kérdéses. A MIN^ATA TRAGÉDIA Minamata neve csak úgy volt ismerős Japánban, mint akármelyik másik kisvárosé, amelynek közelében nagy ipartelep van, s a városka lakói ott dolgoznak. Most Minamata a környezetszeny- nyezés miatt meghalt ember nevével kapcsolódik össze — a város melletti vegyi üzem higanyszármazékokkal szeny- nyezte be a közeli tengeröböl vizét és az ott fogott halakból készült étel elfogyasztása után hetven ember meghalt, számosán megbénultak, megstiketültek. A város — a halottak hozzátartozói és a betegek nevében — pert indított a gyár ellen; az üzem tulajdonosai több százmillió yen kártérítést kötelesek fizetni a betegeknek és a halottak hozzátartozóinak. Milliók életét fenyegeti az aszály Afrikában Felső-Volta államban lesoványodott emberek kúsznak a fá«*' ra, hogy fonnyadt bimbókkal és bogyókkal oltsák szomjukat és éhségüket. Maliban a falvak népe a termiták építményeit rombolja szét, a hangyák köleskészleteit igyekszik elrabolni. Nigerben a pásztorok évezredes hagyományokat szegnek meg, megölik a borjakat, egykor büszke nyájaik maradékait. Nyugat-Afrikában borzalmas aszály dühöng. A Szahel övezetben, délre a Szaharától 1968 óta alig esett eső. A Nigerben Agadesen 1970-ben mindössze 40 mm, 1972-ben pedig osa 74 mm csapadékot mértek. Egyes vidékeken az ötéves gyerekek még sohasem éltek meg esőt. Ahol egykor hatalmas nyájak legelésztek, ma már csak dögök rothadnak a tűző nap alatt. Ahol köles termett, most a sivatag terjeszkedik. Az éhhalál Mauretánia, Szenegr.l, Mali, Felső-Volta, Niger és Csád összesen 24 millió lakosának egynegyedét közvetlenül fenyegeti. A falvakban és a nomád táborokban kétségbeesés honol. Fétis-papok varázslatai, a fohászkodások Allahhoz és a keresztények istenéhez, mit sem segíttnek. Még a 100 méteres mélységig fúrt kutak is kiszáradtak és abban a társadalomban, amelyben az öngyilkosság teljesen Ismeretlen volt, az emberek megölik magukat. Pásztorok, akik szemében a marha szinte szentségnek számított, nem bírják túlélni nyájuk pusztulását. Mali ötmilliós szarvasmarha-állományából április végére egy- millió pusztult el. A Falani-pásztorok dél felé terelik az állatokat, mert a hagyományos, megszokott legelők a szárazsági periódusnak már első évében elszáradtak. Sokan a pásztorok közül nevetséges áron igyekeznek túladni az állatokon, de az embereknek nincs pénzük. Hiszen a mezőgazdasági területek is kiszáradtak. A Niger és a Szenegál, a körzet ' ^yobb fo- lyói az utolsó 60 esztendő legalacsonyabb vízállá.-. mutatják. Mail földművelői az átlagosnál 60 százalékkal kevesebbet aratnak, a csádi farmerek mintegy a felét. Dakar és Bamakó piacain az élelmiszerárak a háromszorosára szöktek. Az aszály sújtotta országok kormányai mindent elkövetnek a katasztrófa enyhítése érdekében. Szenegálban a dolgozók havi fizetésükből egynapi jövedelmükről mondtak le a segélyjavak bevásárlásának fedezésére. Niger állam képviselői az országgyűlés elnöke példáját követve jövedelmük egyötödét áldozzák a népnek. Dahomey és Nigéria a szomszédos, aszályban sínylődő országok pásztorai és nyájai számára megnyitotta az északi határokat. Algéria légiereje bevetésével szállít élelmiszert Csádba, teherautó-karavánokkal pedig Maliba és Mauretániába. Hatásos segítséget az afrikai országok népének azonban csak a gazdag, fejlett országok nyújhatnának. Az ENSZ SOS-hívás- sal fordult az ipari országokhoz. Nyugatnémet orvosok azonban, akik Nigériában már hosszabb ideje Igyekeznek megszervezni az egészségügyi szolgálatot, már hetekkel ezelőtt üzenték Bonnba: „ha nem érkezik gyorsan segítség, minden munkánk hiábavaló itt, a lakosság szinte a kezeink közt pusztul el.“ AMERIKAI NYUGDÍJ Habár az Egyesült Államokban is létezik törvényes szociális biztosítás a nyugdíjasok részére, ebből az öregkori járadékból megélni alig képes valaki. Ez a nyugdíj egyharmada annak az összegnek, amit a dolgozó utoljára keresett havonta, azaz országos átlagban 161 dollár; ezzel szemben a törvény által megállapított létminimum egy nyugdíjba vonult házaspár részére 240 dollár. Kereken 34 millió amerikai dolgozó abban reménykedik, hogy majd üzemi nyugdíjat élvez. Sajnos, még a felük sem részesül segélyben az üzemi * nyugdíjalapokból. Sőt, J. K. Javíts republikánus szenátor szerint csak minden tizedik dolgozó élvezheti az üzemi nyugdíjat. Mert habár a munkaszerződések alapján a korhatárt elérők részére előre meghatározott nyugdíjbiztosítás a bér elválaszthatatlan részét képezi, a szerződésekben feltűnően apró betűkkel feltüntetett eltérések és kifogások többnyire lehetővé teszik a cégtulajdonosoknak, hogy megtagadják a járadékigénylők követeléseit. így pl. nagyon sok munkásnak kerüli el a figyelmét, hogy igen sok vállalatnál a legrövidebb munkamegszakítás miatt (pl. haláleset a családban vagy betegség) elvesztheti járadék - igényét. Ha pedig egy cég tönk remegy vagy egy más vállalatba olvad, ez a tény is a nyugdíjak zárolását jelentheti. Ha pedig tekintetbe vesszük, hogy az USA-ban félévenként mintegy 125 000 céget más vállalat vett át és 1954 és 1967. között évente kb. 14 000 vállalat ment csődbe, elképzelhető, mekkora munkástömegek maradtak és maradnak üzemi nyugdíj nélkül. Míg a takarékpénztárak és bankok a törvény alapján kötelesek a bankbetétek biztosítására, ilyen előírás nem vonatkozik az üzemi nyugdíjalapokra, sőt az alapok kezelésével megbízott bizalmiak saját belátásuk szerint spekulálhatnak is a nyugdíjpénzekkel. A washingtoni képviselőháznal. egyik vizsgáló bizottsága például megállapította, hogy az USA legnagyobb elektrotechnikai vállalata, a General Electric kétmilliárd dollárt kitevő nyugdíjalapjából 1,75 milliárdot egy kimondottan spekulációs vállalkozásnak ismert idegenforgalmi tervezetbe invesztált Montana államban. Két évvel ezelőtt, 1971-ben 125 000 munkásnak kellett lemondania üzemi nyugdíjáról, mivel 3335 nyugdíjalap ment csődbe. Sajnos, a szakszervezetek sem kezelik ezt a problémát a leglelkiismeretesebben. Az United Mine Workers bányász-szakszervezet 1946-ban tagjai részére kiharco'ta, hogy minden tonna kifejteit szén után 5 cent legyen fizetendő a szakszervezeti nyugdíjpénztárba. Most azután e~y szövetségi bírósági tárgyaláson kiderült, hogy a szakszervezeti funkcionáriusok ebből a nyugdíjalapból 75 millió dollárt kamat néPül egy ban’ ban helyeztek el, amelyben maga ez a szakszervezet 74%-kai részesedik. Javits szenátor és demokrata párti kollégája Harrison A. Williams néhány hónappal ezelőtt törvényjavaslatot nyújtottak be, amely szerint a dolgozók nyugdíjigényei garantálva legyenek, a vállalatokat törvény kötelezze arra, hogy minden dolgozó részére egy minimális b :tosítási díjrészesedéct fizessenek a nyugdíj énztárakba és ezek az összegek biztosítva legyenek. Hopy sikerül-e e törvény szentesítéséhez a szükséges többséget elérni, az nagyon kérdéses. ANYA ÉS LEÁNYA Terry Fillio kilencéve^ko- rában betegedett meg gyermekbénulásban. Édesanyja, Maxime Fillio ettől a naptól kezdve együtt tanult leányával — az általános iskolában, a gimnáziumban és az egyetemen is. Ü jelentkezett, ha leánya felelni akart, ő írta le a dolgozatot, amit Terry diktált, ő jegyzetelt, ő tolta a táblához lánya járó- székét, ha kellett — mindent, amihez ép kar és ép láb kell, ő végzett el a leánya helyett. Terry Fillio most South Bendben, az Indiánál Állami Egyetemen kitüntetéssel kapott diplomát, mint pszichológus. szereléssel. Cím: Sándor józsef, Pleš C. 31, 985 31 Rapovce. Ú-1041 ■ Veszek öreg pénzérméket. Jelige: Cserélek is. Ú-1048 • Eladó Skoda STW 1202 gén. javítás után Bajza, Rra- tislava-Raca, Novohradská 20. G 1065 K A ČSD bratislavai műhelye (oznamovacie a zabezpečovacie dielne), Bazová 2, 1973. szeptember 1-vel felvesz: — 1 gépkocsivezetőt STW 1202-es furgonhoz, — 1 raktári munkást. Az érdeklődők a személyzeti osztályon jelentkezzenek. 0-142 ■ Eladó családi ház nagy kerttel, Nové Zámky-i járásban Čechy községben. A kert haszonhozama évente 15 000 korona. Vételár megegyezés szerint. Bővebb információt személyesen vagy írásban nyújtok. Cím: Harcsa Zoltán, Továrenská 2, Nové Zámky. 0-875 ■ Négykerekű kertészeti kls- traktort vásárolnék teljes fel1973. IX. 9. APRÓHIRDETÉS mwmm B 53 éves legényember házasság céljából megismerkedne leánnyal vagy özvegyasszony- nyal. Saját lakásom van és beszélek magyar nyelven Is. Jelige: Hűség. Ü-1045 ÁLľÁS
