Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)
1973-08-10 / 189. szám, péntek
Régi hírnév, új fényben A Slovlik malackyi íizeme több évtizedes múltra tekint vissza. Az egykori szeszfőzde konzervrészleggel, később szeszfinomítóval gazdagodott. A szakosítás és természetesen a kereslet kielégítésére egyre jobban előtérbe került a limonádé, és más alkoholmentes ital alapanyagának előállítása. Itt ké szül például a Slovcola gyártásához szükséges szirup is. Az üzem országszerte egyre ismertebbé lett, évről évre öregbítette régi hírnevét, jóllehet a szakosítás következtében megszüntették a konzervgyártást. Ezzel szemben az év április 7-én 9.30 órakor új fejezet kéz dődött az üzem életében. Meg kezdték a Pepsi-cola gyártását s az első megtöltött üveg ma is ott díszeleg az igazgatói szó bábán. — A Pepsi-cola céggel feletteseink tavaly kezdték meg a tárgyalásokat — tájékoztat Emil Hasa igazgató. A Jablono- vi Efsz építkezési csoportjának és vállalatunk Nové Mesto nad Váhom-i kivitelező csoportjának az érdeme, hogy néhány hónap leforgása alatt üzembe helyezhettük a Pepsi-cola részleget. Az üzembe helyezés óta augusztus 1-ig 6 millió üveg hagyta el a gyár kapuit. Az év végéig a terv szerint további 5 millió 680 000 üveg colát kellene forgalomba hozni. Ám a szükség törvényt bont s így tei’Qíga Kováčikova részlegvezető ellenőrzi a megtöltött üvegeket fékezi a termelést — mondja az igazgató. — Ezért arra kérjük üzletfeleinket, bogy ezeket mielőbb juttassák vissza, még üveg nélkül is. Az említett frissítő ital külföldi szabadalom alapján készül. Így hát a minőséget nemcsak az üzemi és a vállalati laboratóriumban, hanem az állami minőségi ellenőrzésem kívül a szabadalmazó cég is ellenőrzi, ö szállítja egyébként az aromát és ízt adó alapanyagot, míg a ven felül több mint 1,5 millióval többet gyártanak, főleg augusztusban és szeptemberben. Ezt úgy oldják meg, hogy bevezetik a második műszakot. — A Pepsi-cola iránt nagy az érdeklődés. Ám a kereskedelem igényét száz százalékra kielégíteni nem tudjuk, s ez nem a mi hibánk. A „Seitz“ töltőberendezés óránként 15 000 üveg Pepsi-cola gyártását teszi lehetővé. Míg máskor az üveg, most a szállítórekeszek hiánya sziruphoz szükséges cukrot a Slavkovi Cukorgyár. — A jövőben a „Miranda Tonik“ gyártását is megkezdjük — mondja az igazgató. A Pepsi-cola részlegben Ján Nejezchleb, az igazgató üzem- biztosítási helyettese kísér el. Megmutatja a hatalmas tartályokat, ahol az aromás alapanyaggal összekeverve 24 órán keresztül áll, illetve „érik“, mielőtt a töltőberendezésbe kerülne. Nem kell hozzá nagy tuŰ s z óm e d e ncét é pí te ttek A közelmúltban helyezték tizembe és adták át Dunajská Stredán (Dunaszerdahelyen) az 50 méteres úszómedencét. A medencét a lakosok a város- fejlesztési akció keretében 480 000 korona ráfordítással építették. Azért vált lehetővé az üdülőközpont építése, mert a hőforrás, amelynek vize 90 fokos, másodpercenként kb. 15 liter vizet szolgáltat. A forrást 1971-ben tárták fel. A íor- rás vizét eddig például a téli időszakban melegházak fűtésére használták fel, egyébként kárba veszett, a csatornába eresztették. Ezért dolgozták ki az üdülőközpont tervét, amelynek megvalósításához tavaly fogtak hozzá. E központban még az idén hozzáfognak egy további, 50 méteres úszómedence építéséhez. A csatornahálózat építése 4 millió korona költséget igényel. Az elkövetkező két évben több mint 18 millió korona értékű építkezési tevékenységre számítanak. Utat, 250 gépkocsi számára parkolóhelyet építenek, körvilágítást, szociális berendezéseket, ruhatárakat és kabinokat, kis medencét a gyermekek számára, ezenkívül parkosítják a központ környékét, zöldterületeket létesítenek. 1975-ig a munkálatok első szakaszában kb. 17 hektárnyi területen építkeznek majd. Az építés e részének befejezése után ezt a központot naponta átlag 4000 ember látogathatja. Az építkezés második szakaszában, 1975 után, bővíteni fogják az üdülőközpontot, mégpedig egy több célt szolgáló sportcsarnokkal, amelyben melegvizű medence, tornaterem, gyógytornaterem és szauna lesz. Ugyanakkor egy 180 férőhelyes szállodát és egy 240 férőhelyes motelt építenek. Egy 1500 férőhelyes étterem építését is tervezik, ugyanakkor bővítik az árusítókioszkok számát. Több lesz a szociális berendezés és a szabadtéri sportpálya. Az idegenforgalom e berendezésének komplex felépítése után naponta mintegy 20 000 vendégre számítanak. (ČSTK) Ötmillió új tankönyv Több mint 5 millió példányban jelennek meg a/, első és u második ciklusú iskolák számára készülő új tankönyvek, amelyeket a 73—74-es iskolaév kezdetéig szállítanak. A nyomdaipar szakigazgatóságának tájékoztatása szerint a megrendelések többségének már eleget tettek. A legtöbb tankönyvet, mint minden évben, most is az Állami Pedagógiai Könyvkiadó Vállalat rendelte. Az elmúlt tizenkét év alatt elkészült tankönyvek értéke, amelyeket az első és a második ciklusú iskolák diákjai ingyen kapnak, egy- milliard 320 millió korona. (ČSTK) dqmány, hogy az ember meggyőződjék a gépsor korszerűségéről. A ládákból az üveget Vlasta Nemcová gépi berendezéssel emeli ki, illetve helyezi a szállítószalagra. Az üres üvegek néhány métert vándorolnak, amíg a mosóberendezéshez érkeznek, ahol Alena Spustová ügyel arra, hogy fennakadás nélkül működjék az automatikus üvegmosó. Három-négy méterrel odább Mária Krsková és Anna Poláková a fény falnál ellenőrzik az üvegek tisztaságát. Aztán már megtöltődik coléval, s az ellenőrzés a fényfal előtt újra megismétlődik. — Üt év alatt megtérülnek a töltőberendezés költségei — mondja Nejezchleb elvtárs. — Nem kötöttünk rossz üzletet. Az üvegcsörömpölés helyétől félrehúzódva, az igazgatóhelyettestől azt is megtudtam, hogy az óv elején az üzem dolgozói kö t etedet tség vállalásukban azt ígérték, hogy az évi tervfelada- tokat 5 millió koronával túlszárnyalták. Az eredmények azt mutatják, l^ogy nem értékelték kellően saját munkájukat. Ugyanis az első fél évben 6,5 millió koronával túlszárnyalták feladataikat. A bruttó-' termelés tervét 115,9, az árutermelését 106,3 százalékra teljesítették. A tiszta nyereség mutatóit pedig 21,3 százalékkal szárnyalták túl. — Tíz évvel ezelőtt gyártmányaink nagy része szeszes ital volt — mondja kísérőm. Ma éppen a fordítottja. Az alkohol- mentes italok aránya ma már az össztermelés 75 százalékát teszi ki. S ez az arány — bár új szeszfőzderészleg épül — a jövőben még tovább növekedik. A Slovlik malackyi részlegébe behozott nyersanyagból gyártják egyébként a „La Fru- ta“ és a „Gold Drops“ dzsúszt is. Bebizonyították, hogy az új föltételek közepette is tudnak jó eredményeket elérni. Természetesem csak akkor, ha színvonalas gyártmányokat hoznak forgalomba és nem állnak hadilábon a minőséggel. E térem a malackyi Üzemben nincs baj. A második negyedben a minőségi mutatót (terv 64, teljesítés 74) jóval túlszárnyalták. A Pepsi-cola gyártása terén érték el a legjobb eredményt. Amint tehát látni, az egykori Malackyi Konzerv- és Szeszgyár régi hírneve új fényben tündököl. NÉMETH JÁNOS Jóiét és feSelotlenség Huszonöt év óta élek egy lakótelepen, fiaink lányaink szinte a szemem előtt nőttek felnőttekké és ma már az unokák játékát figyelem de — bevallom — nem olyan szeretó- símogató jóindulattal, mint az előttük felserdült nemzedékét. Akik velem együtt öregedtek, deresedtek. többnyire munkások, osztályharcokban edződött és a szocializmus építésének kezdeti korszakában minden feladatot önfeláldozó módon teljesítő proletárok. Neveléstudományt nem tanultak. ösztönösen faragtak embert gyermekeikből, nem saj nálva a jó szót. de — ha kelllett — nem sajnálva egy-egy ajiai pofont sem. Talán ennek köszönhető hogy fiaink és lányaink a „huliganizmus hőskorában“ is fegyelmezetten, kifogástalanul viselkedtek, hogy a telep parkja este nyolc óra után kiürült, mert az volt az elv, hagy „este nyolc óra után a gyereknek otthon a helye!“ Azóta az élet nagyon megváltozott. Televíziós antennákból épült erdő a háztetőkön, a motorkerékpár életszükséglet, de egyre több a személyautó is. Az élelmiszerboltban, ahol valamikor csak olcsó bort tartottak raktáron, ma nyugati márkájú és méregdrága italkülönlegességek sorakoznak a polcokon —, sokasodnak a jólét jelei, kevesebb az arcokon a ránc. mert kevesebb a gund. mert szebb, teljesebb, gazdagabb az élet. Az egyetlen nagy. súlyos, aggasztó negatívum: a gyér meknevelés! Mintha az anyagi jólét felmorzsolt volna minden szabályt, közösség normát, a szülök valami anarchista nemtörődömséggel tűrik a 8—9 évesek vandál lombolásál. Nem gvermekcsinyeket kellene megtorolni, hanem agresszivitást, fegyelmezetlenséget, ártó szándékot. Amikor 8—9 éves gyermekek szájában cigaretta füstölög, amikor még este kilenc órakor is csoportokba verődve üvöl tenek a parkban, vagy pántszakadásig csapkodják a kapukat. amikor olyan trágár, szennyes kifejezéseket ordítoznak hogy nekünk öregeknek arcunkba szökik a vér, amikor 10—11 éves lányok vihognak a késő esti órákban is a park bokrai között, akkor sokan aggódva kérdezzük önmagunktól. hogy vajon mi lesz ezekből a gyermekekből?! Köztudomású, hogy a személyiségnek természeti alapjai vannak, azonban ezek sem mentesek fejlődésükben és funkcionálásukban a társadalmi tényezők hatásától. Az alkati és biulógiai sajátosságok, a szervi folyamatok az emberi funkciók anyagi alapjai, de ezekben olyan társadalmilag strukturált tulajdonságok fejeződnek ki, melyeket az ember személyiséggé fejlődése során a környezetté! való szüntelen kölcsönhatásban szerez meg. De az is köztudomású, hogy a személyiség fejlődését elsődlegesen befolyásoló társadalmi tényező a szülő. Nem a nyolcéves gyermeket kell elmarasztalni azért, mert „nem tudja mikor kell hazamenni“ és még este kilenc órakor is kint csavarog, hanem azt az anyát és apát, aki ezt eltűri, akinek nyolc óra előtt öt perccel sem jut eszébe, hogy „a gyerek még nincs itthon“, aki azt hiszi, hogy ez is hozzátartozik a „jóléthez“, hogy a gyermeknek szüksége van a „korlátlan szabadságra“ — holott a korlátlan szabadság: anarchia! Mi lesz az olyan 8—9 éves gyermekekből, akik a játszótér felügyelőnőjének figyelmeztető szavaira durva kifejezésekkel válaszolnak, hiszen tuljak, hogy anyjuk, vagy apjuk nem a felügyelőnek ad igazat?! Sokszor hallunk telefonautomatákat rongáló, közkerteket pusztító serdülőkorúukról. Azt hiszem, hogy néhány évvel ezelőtt ők is így kezdték és a gyakorlat — sajnos — azt igazolja, hogy többen mint autótolvajok végzik! Adjuk meg a gyermekeknek mindazt, amit szocialista társadalmi rendünk, fejlődő, erősödő népgazdaságunk nyújt, de ne iktassuk ki a nevelésből a fegyelmet, mert az felelőtlenség, amivel a jelen a jövőnek árt! PÉTERF1 GYULA A terszatólyozás nem jelent bércsökkentést A népgazdasági feladatok teljesítésének egyik fontos eszköze a munka bérezése. Azonban mint minden eszköz, a bérrendszer is elavulhat, ezért időnként korszerűsítésre szorul. A CSKP XIV. kongresszusa határozata alapján ilyen korszerűsítésre kerüli sor — egyelőre kísérletképpen — az ország 73 vállalatában. Az új bérrendszer kísér leti bevezetése 247 000 dolgozót érint, ami az egyes reszortok dolgozóinak körülbelül 8 százaléka. Jelenleg további vállalatok is készülnek a bérrendszer ésszerűsítésére. Az új bérrendszert a Žiar nad Hronom-i SZNF Üzemében is bevezették. A žiari vállalat vezetői tisztában vannak azzal, hogy e feladat végrehajtása az üzem minden dolgozóját érinti, ezért rendkívül érzékenyen kezelik az új bérezési rendszer bevezetésének valamennyi kérdését, melynek egyik elválaszthatatlanul fontos része a munkaszükségleti normák objektivi- zálása. Vizsgáljuk meg köze lebbről, hogy tulajdonképpen mit is értünk a normák objekti- vizálása alatt. A termelési és a munkafolyamatokban különböző változásokra kerül sor, amelyek végső fokon azt eredményezik, hogy a meghatározása idején még műszakilag indokolt teljesítménynorma bizonyos idő múlva elveszíti ezt a jellegét. Ezért a feljesítménynormákat a műszaki és szervezési feltételek alakulásával összhangban állandóan figyelemmel kell kísérni. A műszakilag indokolt normák meghatározásának fontos alapelve az, hogy az így megindokolt normának csak az azonos feltételek mellett dolgozó és megfelelő szakképzettséggel rendelkező dolgozók társadalmilag szükséges munkaidő-felhasználását szabad kifejeznie. Valóban így van ez? A Žiar nad Hronom-i SZNF Üzemében a munkaidő-kihasználás ellenőrzése során megállapították, hogy a dolgozók egy resze nem használja ki a munkaidőt. Néha később kezdik a műszakot, máskor végtelennek tűnő tízórai szüneteket tartanak, esetleg idő előtt távoznak munkahelyükről az öltözőbe, majd az ellenőrző óránál sorban állva türelmetlenül várakoznak a munkaidő végére. A žiari vállalatot ezekért a nem kívánatos jelenségekért nem lehet külön elítélni, mert más vállalatokban és üzemekben is gyakran lehet találkozni hasonló jelenségekkel. A munkafegyelem megsértése következtében a Žiar nad Hronom-i SZNF Üzemében a munkaidőnek körülbelül 12 százaléka megy veszendőbe. Ezek a veszteségidők a normákban rejlenek, ezek tehát többnyire „fizetett“ veszteségidők. További tartalékok, rejlenek a jobb munkaszervezésben, az anyag- mozgatásban, stb., ahol további 10—20 százalékos munkaidőveszteséget lehet kimutatni. Ha mindenütt úgy kihasználnák a munkaidőt, ahogy azt a Munka Törvénykönyve előírja — amire a legtöbben csak akkor hivatkoznak, ha saját javukra akarnak valamit elintézni —, akkor a teljesítménynormák átlagos teljesítése a jelenlegi 133 százalékról 150 százalékra, esetleg még többre is növekedne. A normák objektivizálásával kapcsolatban olyan aggodalom merült fel a dolgozók körében, hogy ez az újdonság nem vezet-e végeredményben a dolgozók jövedelmének csökkentésére. Az első eredmények azt igazolják, hogy nem. Az elektrolf- zisés öntödében például a teljesítmények és munkabérek kimutatási alapján elvégezték az egyes munkaműveletek elemzését. Felülvizsgálták az 1973-ban érvényes tarifákat, ellenőrizték a teljesítményprémiumok elosztásának helyességét, valamint a teljesítmény-kimutatásokban szereplő adatok pontosságát. A számítások alapján, s figyelembe véve az üzemág jelentőségét, az öntöde munkásainak alapprémiumát 42,6 százalékról 48,8 százalékra emelték. Azt, hogy a Žiar nad Hronom-i SZNF Üzemében a munkaszükségleti normák objektivi- zálásának nagy jelentőségét tulajdonítanak, egy további tény is bizonyítja. A kohászati feldolgozó üzemben a politikaiszervezési terv szerint a mai napig 103 normánál kellett volna elvégezni az objektívizálást, ezzel szemben az üzemben már 126 normát objektivizáltak. Mint már mondotta, kétségek merülnek fel, hogy a normák objektivizálása következtében vajon- nem lesznek-e vékonyabbak a fizetési borítékok. A normák objektivizálása egyáltalán nem a keresetek csökkentésére irányuló intézkedés. Már az első eredmények is azt igazolják, hogy ahol a kereseteket eddig is munkával támasztották alá, ahol nem ferdítették el mesterségesen a normákat és a kereseteket, ott a normák objektivizálása után is legalább any- nyit keresnek a dolgozók, mint eddig. És a többiek? Azok is meg fogják érteni, hogy aki nem dolgozik, az nem is érdé met kalácsot. IVAN BAČA 1973. VIII. 10. Mária Breréná a töltőgép mellett
