Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)

1973-08-10 / 189. szám, péntek

Régi hírnév, új fényben A Slovlik malackyi íizeme több évtizedes múltra tekint vissza. Az egykori szeszfőzde konzervrészleggel, később szesz­finomítóval gazdagodott. A sza­kosítás és természetesen a ke­reslet kielégítésére egyre job­ban előtérbe került a limonádé, és más alkoholmentes ital alap­anyagának előállítása. Itt ké szül például a Slovcola gyártá­sához szükséges szirup is. Az üzem országszerte egyre ismer­tebbé lett, évről évre öregbítet­te régi hírnevét, jóllehet a sza­kosítás következtében megszün­tették a konzervgyártást. Ezzel szemben az év április 7-én 9.30 órakor új fejezet kéz dődött az üzem életében. Meg kezdték a Pepsi-cola gyártását s az első megtöltött üveg ma is ott díszeleg az igazgatói szó bábán. — A Pepsi-cola céggel felet­teseink tavaly kezdték meg a tárgyalásokat — tájékoztat Emil Hasa igazgató. A Jablono- vi Efsz építkezési csoportjának és vállalatunk Nové Mesto nad Váhom-i kivitelező csoportjának az érdeme, hogy néhány hónap leforgása alatt üzembe helyez­hettük a Pepsi-cola részleget. Az üzembe helyezés óta au­gusztus 1-ig 6 millió üveg hagy­ta el a gyár kapuit. Az év vé­géig a terv szerint további 5 millió 680 000 üveg colát kelle­ne forgalomba hozni. Ám a szükség törvényt bont s így tei’­Qíga Kováčikova részlegvezető ellenőrzi a megtöltött üvegeket fékezi a termelést — mondja az igazgató. — Ezért arra kérjük üzletfeleinket, bogy ezeket mi­előbb juttassák vissza, még üveg nélkül is. Az említett frissítő ital kül­földi szabadalom alapján ké­szül. Így hát a minőséget nem­csak az üzemi és a vállalati la­boratóriumban, hanem az álla­mi minőségi ellenőrzésem kívül a szabadalmazó cég is ellenőrzi, ö szállítja egyébként az aromát és ízt adó alapanyagot, míg a ven felül több mint 1,5 millió­val többet gyártanak, főleg au­gusztusban és szeptemberben. Ezt úgy oldják meg, hogy be­vezetik a második műszakot. — A Pepsi-cola iránt nagy az érdeklődés. Ám a kereske­delem igényét száz százalékra kielégíteni nem tudjuk, s ez nem a mi hibánk. A „Seitz“ töltőberendezés óránként 15 000 üveg Pepsi-cola gyártását teszi lehetővé. Míg máskor az üveg, most a szállítórekeszek hiánya sziruphoz szükséges cukrot a Slavkovi Cukorgyár. — A jövőben a „Miranda To­nik“ gyártását is megkezdjük — mondja az igazgató. A Pepsi-cola részlegben Ján Nejezchleb, az igazgató üzem- biztosítási helyettese kísér el. Megmutatja a hatalmas tartá­lyokat, ahol az aromás alap­anyaggal összekeverve 24 órán keresztül áll, illetve „érik“, mi­előtt a töltőberendezésbe ke­rülne. Nem kell hozzá nagy tu­Ű s z óm e d e ncét é pí te ttek A közelmúltban helyezték tizembe és adták át Dunajská Stredán (Dunaszerdahelyen) az 50 méteres úszómedencét. A medencét a lakosok a város- fejlesztési akció keretében 480 000 korona ráfordítással építették. Azért vált lehetővé az üdülőközpont építése, mert a hőforrás, amelynek vize 90 fokos, másodpercenként kb. 15 liter vizet szolgáltat. A for­rást 1971-ben tárták fel. A íor- rás vizét eddig például a téli időszakban melegházak fűtésé­re használták fel, egyébként kárba veszett, a csatornába eresztették. Ezért dolgozták ki az üdülőközpont tervét, amely­nek megvalósításához tavaly fogtak hozzá. E központban még az idén hozzáfognak egy további, 50 méteres úszómedence építésé­hez. A csatornahálózat építése 4 millió korona költséget igé­nyel. Az elkövetkező két évben több mint 18 millió korona ér­tékű építkezési tevékenységre számítanak. Utat, 250 gépkocsi számára parkolóhelyet építe­nek, körvilágítást, szociális be­rendezéseket, ruhatárakat és kabinokat, kis medencét a gyermekek számára, ezenkívül parkosítják a központ környé­két, zöldterületeket létesítenek. 1975-ig a munkálatok első sza­kaszában kb. 17 hektárnyi te­rületen építkeznek majd. Az építés e részének befejezése után ezt a központot naponta átlag 4000 ember látogathatja. Az építkezés második szaka­szában, 1975 után, bővíteni fogják az üdülőközpontot, még­pedig egy több célt szolgáló sportcsarnokkal, amelyben me­legvizű medence, tornaterem, gyógytornaterem és szauna lesz. Ugyanakkor egy 180 fé­rőhelyes szállodát és egy 240 férőhelyes motelt építenek. Egy 1500 férőhelyes étterem építé­sét is tervezik, ugyanakkor bő­vítik az árusítókioszkok szá­mát. Több lesz a szociális be­rendezés és a szabadtéri sport­pálya. Az idegenforgalom e be­rendezésének komplex felépíté­se után naponta mintegy 20 000 vendégre számítanak. (ČSTK) Ötmillió új tankönyv Több mint 5 millió példány­ban jelennek meg a/, első és u második ciklusú iskolák szá­mára készülő új tankönyvek, amelyeket a 73—74-es iskolaév kezdetéig szállítanak. A nyom­daipar szakigazgatóságának tá­jékoztatása szerint a megrende­lések többségének már eleget tettek. A legtöbb tankönyvet, mint minden évben, most is az Állami Pedagógiai Könyvkiadó Vállalat rendelte. Az elmúlt ti­zenkét év alatt elkészült tan­könyvek értéke, amelyeket az első és a második ciklusú isko­lák diákjai ingyen kapnak, egy- milliard 320 millió korona. (ČSTK) dqmány, hogy az ember meg­győződjék a gépsor korszerűsé­géről. A ládákból az üveget Vlasta Nemcová gépi berende­zéssel emeli ki, illetve helyezi a szállítószalagra. Az üres üve­gek néhány métert vándorol­nak, amíg a mosóberendezéshez érkeznek, ahol Alena Spustová ügyel arra, hogy fennakadás nélkül működjék az automati­kus üvegmosó. Három-négy méterrel odább Mária Krsková és Anna Poláková a fény falnál ellenőrzik az üvegek tisztasá­gát. Aztán már megtöltődik co­léval, s az ellenőrzés a fény­fal előtt újra megismétlődik. — Üt év alatt megtérülnek a töltőberendezés költségei — mondja Nejezchleb elvtárs. — Nem kötöttünk rossz üzletet. Az üvegcsörömpölés helyétől félrehúzódva, az igazgatóhelyet­testől azt is megtudtam, hogy az óv elején az üzem dolgozói kö t etedet tség vállalásukban azt ígérték, hogy az évi tervfelada- tokat 5 millió koronával túl­szárnyalták. Az eredmények azt mutatják, l^ogy nem érté­kelték kellően saját munkáju­kat. Ugyanis az első fél évben 6,5 millió koronával túlszár­nyalták feladataikat. A bruttó-' termelés tervét 115,9, az áruter­melését 106,3 százalékra telje­sítették. A tiszta nyereség mu­tatóit pedig 21,3 százalékkal szárnyalták túl. — Tíz évvel ezelőtt gyártmá­nyaink nagy része szeszes ital volt — mondja kísérőm. Ma ép­pen a fordítottja. Az alkohol- mentes italok aránya ma már az össztermelés 75 százalékát teszi ki. S ez az arány — bár új szeszfőzderészleg épül — a jövőben még tovább növekedik. A Slovlik malackyi részlegé­be behozott nyersanyagból gyártják egyébként a „La Fru- ta“ és a „Gold Drops“ dzsúszt is. Bebizonyították, hogy az új föltételek közepette is tudnak jó eredményeket elérni. Termé­szetesem csak akkor, ha szín­vonalas gyártmányokat hoznak forgalomba és nem állnak ha­dilábon a minőséggel. E térem a malackyi Üzemben nincs baj. A második negyedben a minő­ségi mutatót (terv 64, teljesítés 74) jóval túlszárnyalták. A Pepsi-cola gyártása terén érték el a legjobb eredményt. Amint tehát látni, az egyko­ri Malackyi Konzerv- és Szesz­gyár régi hírneve új fényben tündököl. NÉMETH JÁNOS Jóiét és feSelotlenség Huszonöt év óta élek egy lakótelepen, fiaink lányaink szinte a szemem előtt nőttek felnőttekké és ma már az uno­kák játékát figyelem de — bevallom — nem olyan szeretó- símogató jóindulattal, mint az előttük felserdült nemzedé­két. Akik velem együtt öregedtek, deresedtek. többnyire munkások, osztályharcokban edződött és a szocializmus épí­tésének kezdeti korszakában minden feladatot önfeláldozó módon teljesítő proletárok. Neveléstudományt nem tanul­tak. ösztönösen faragtak embert gyermekeikből, nem saj nálva a jó szót. de — ha kelllett — nem sajnálva egy-egy ajiai pofont sem. Talán ennek köszönhető hogy fiaink és lányaink a „huliganizmus hőskorában“ is fegyelmezetten, kifogástalanul viselkedtek, hogy a telep parkja este nyolc óra után kiürült, mert az volt az elv, hagy „este nyolc óra után a gyereknek otthon a helye!“ Azóta az élet nagyon megváltozott. Televíziós antennák­ból épült erdő a háztetőkön, a motorkerékpár életszükség­let, de egyre több a személyautó is. Az élelmiszerboltban, ahol valamikor csak olcsó bort tartottak raktáron, ma nyu­gati márkájú és méregdrága italkülönlegességek sorakoz­nak a polcokon —, sokasodnak a jólét jelei, kevesebb az arcokon a ránc. mert kevesebb a gund. mert szebb, telje­sebb, gazdagabb az élet. Az egyetlen nagy. súlyos, aggasztó negatívum: a gyér meknevelés! Mintha az anyagi jólét felmorzsolt volna min­den szabályt, közösség normát, a szülök valami anarchista nemtörődömséggel tűrik a 8—9 évesek vandál lombolásál. Nem gvermekcsinyeket kellene megtorolni, hanem agresszi­vitást, fegyelmezetlenséget, ártó szándékot. Amikor 8—9 éves gyermekek szájában cigaretta füstölög, amikor még este kilenc órakor is csoportokba verődve üvöl tenek a parkban, vagy pántszakadásig csapkodják a kapu­kat. amikor olyan trágár, szennyes kifejezéseket ordítoz­nak hogy nekünk öregeknek arcunkba szökik a vér, ami­kor 10—11 éves lányok vihognak a késő esti órákban is a park bokrai között, akkor sokan aggódva kérdezzük önma­gunktól. hogy vajon mi lesz ezekből a gyermekekből?! Köz­tudomású, hogy a személyiségnek természeti alapjai van­nak, azonban ezek sem mentesek fejlődésükben és funk­cionálásukban a társadalmi tényezők hatásától. Az alkati és biulógiai sajátosságok, a szervi folyamatok az emberi funk­ciók anyagi alapjai, de ezekben olyan társadalmilag struktu­rált tulajdonságok fejeződnek ki, melyeket az ember sze­mélyiséggé fejlődése során a környezetté! való szüntelen kölcsönhatásban szerez meg. De az is köztudomású, hogy a személyiség fejlődését elsődlegesen befolyásoló társadal­mi tényező a szülő. Nem a nyolcéves gyermeket kell elma­rasztalni azért, mert „nem tudja mikor kell hazamenni“ és még este kilenc órakor is kint csavarog, hanem azt az anyát és apát, aki ezt eltűri, akinek nyolc óra előtt öt perc­cel sem jut eszébe, hogy „a gyerek még nincs itthon“, aki azt hiszi, hogy ez is hozzátartozik a „jóléthez“, hogy a gyer­meknek szüksége van a „korlátlan szabadságra“ — holott a korlátlan szabadság: anarchia! Mi lesz az olyan 8—9 éves gyermekekből, akik a játszótér felügyelőnőjének figyelmeztető szavaira durva kifejezések­kel válaszolnak, hiszen tuljak, hogy anyjuk, vagy apjuk nem a felügyelőnek ad igazat?! Sokszor hallunk telefonautomatákat rongáló, közkerte­ket pusztító serdülőkorúukról. Azt hiszem, hogy néhány év­vel ezelőtt ők is így kezdték és a gyakorlat — sajnos — azt igazolja, hogy többen mint autótolvajok végzik! Adjuk meg a gyermekeknek mindazt, amit szocialista társadalmi rendünk, fejlődő, erősödő népgazdaságunk nyújt, de ne iktassuk ki a nevelésből a fegyelmet, mert az fele­lőtlenség, amivel a jelen a jövőnek árt! PÉTERF1 GYULA A terszatólyozás nem jelent bércsökkentést A népgazdasági feladatok tel­jesítésének egyik fontos eszkö­ze a munka bérezése. Azonban mint minden eszköz, a bérrend­szer is elavulhat, ezért időnként korszerűsítésre szorul. A CSKP XIV. kongresszusa határozata alapján ilyen korszerűsítésre kerüli sor — egyelőre kísérlet­képpen — az ország 73 vállala­tában. Az új bérrendszer kísér leti bevezetése 247 000 dolgozót érint, ami az egyes reszortok dolgozóinak körülbelül 8 szá­zaléka. Jelenleg további válla­latok is készülnek a bérrend­szer ésszerűsítésére. Az új bérrendszert a Žiar nad Hronom-i SZNF Üzemében is bevezették. A žiari vállalat ve­zetői tisztában vannak azzal, hogy e feladat végrehajtása az üzem minden dolgozóját érinti, ezért rendkívül érzékenyen ke­zelik az új bérezési rendszer bevezetésének valamennyi kér­dését, melynek egyik elválaszt­hatatlanul fontos része a mun­kaszükségleti normák objektivi- zálása. Vizsgáljuk meg köze lebbről, hogy tulajdonképpen mit is értünk a normák objekti- vizálása alatt. A termelési és a munkafolya­matokban különböző változások­ra kerül sor, amelyek végső fokon azt eredményezik, hogy a meghatározása idején még műszakilag indokolt teljesít­ménynorma bizonyos idő múlva elveszíti ezt a jellegét. Ezért a feljesítménynormákat a műszaki és szervezési feltételek alaku­lásával összhangban állandóan figyelemmel kell kísérni. A mű­szakilag indokolt normák meg­határozásának fontos alapelve az, hogy az így megindokolt normának csak az azonos fel­tételek mellett dolgozó és meg­felelő szakképzettséggel rendel­kező dolgozók társadalmilag szükséges munkaidő-felhaszná­lását szabad kifejeznie. Valóban így van ez? A Žiar nad Hronom-i SZNF Üzemében a munkaidő-kihasz­nálás ellenőrzése során megál­lapították, hogy a dolgozók egy resze nem használja ki a mun­kaidőt. Néha később kezdik a műszakot, máskor végtelennek tűnő tízórai szüneteket tarta­nak, esetleg idő előtt távoznak munkahelyükről az öltözőbe, majd az ellenőrző óránál sor­ban állva türelmetlenül várakoz­nak a munkaidő végére. A žiari vállalatot ezekért a nem kívá­natos jelenségekért nem lehet külön elítélni, mert más válla­latokban és üzemekben is gyak­ran lehet találkozni hasonló je­lenségekkel. A munkafegyelem megsértése következtében a Žiar nad Hro­nom-i SZNF Üzemében a mun­kaidőnek körülbelül 12 százalé­ka megy veszendőbe. Ezek a veszteségidők a normákban rej­lenek, ezek tehát többnyire „fizetett“ veszteségidők. Továb­bi tartalékok, rejlenek a jobb munkaszervezésben, az anyag- mozgatásban, stb., ahol további 10—20 százalékos munkaidő­veszteséget lehet kimutatni. Ha mindenütt úgy kihasználnák a munkaidőt, ahogy azt a Munka Törvénykönyve előírja — amire a legtöbben csak akkor hivat­koznak, ha saját javukra akar­nak valamit elintézni —, akkor a teljesítménynormák átlagos teljesítése a jelenlegi 133 szá­zalékról 150 százalékra, esetleg még többre is növekedne. A normák objektivizálásával kapcsolatban olyan aggodalom merült fel a dolgozók körében, hogy ez az újdonság nem ve­zet-e végeredményben a dolgo­zók jövedelmének csökkentésé­re. Az első eredmények azt iga­zolják, hogy nem. Az elektrolf- zisés öntödében például a tel­jesítmények és munkabérek ki­mutatási alapján elvégezték az egyes munkaműveletek elemzé­sét. Felülvizsgálták az 1973-ban érvényes tarifákat, ellenőrizték a teljesítményprémiumok elosz­tásának helyességét, valamint a teljesítmény-kimutatásokban szereplő adatok pontosságát. A számítások alapján, s figyelem­be véve az üzemág jelentőségét, az öntöde munkásainak alap­prémiumát 42,6 százalékról 48,8 százalékra emelték. Azt, hogy a Žiar nad Hro­nom-i SZNF Üzemében a mun­kaszükségleti normák objektivi- zálásának nagy jelentőségét tulajdonítanak, egy további tény is bizonyítja. A kohászati feldolgozó üzemben a politikai­szervezési terv szerint a mai na­pig 103 normánál kellett volna elvégezni az objektívizálást, ez­zel szemben az üzemben már 126 normát objektivizáltak. Mint már mondotta, kétségek merülnek fel, hogy a normák objektivizálása következtében vajon- nem lesznek-e vékonyab­bak a fizetési borítékok. A nor­mák objektivizálása egyáltalán nem a keresetek csökkentésére irányuló intézkedés. Már az el­ső eredmények is azt igazolják, hogy ahol a kereseteket eddig is munkával támasztották alá, ahol nem ferdítették el mester­ségesen a normákat és a kere­seteket, ott a normák objekti­vizálása után is legalább any- nyit keresnek a dolgozók, mint eddig. És a többiek? Azok is meg fogják érteni, hogy aki nem dolgozik, az nem is érdé met kalácsot. IVAN BAČA 1973. VIII. 10. Mária Breréná a töltőgép mellett

Next

/
Thumbnails
Contents