Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)

1973-08-09 / 188. szám, csütörtök

Szilára e legnsgyoMi eüsims melyik nap hány brigádosra van szükség. — A járdák építését, illet­ve aszfaltozását egy nitrai cég csak úgy vállalta el, hogyha a föld-, illetve az előkészítési munkálatokat magunk végezzük el — mondja Ecker elvtárs. A szerződéseket mi írjuk alá, de a terep előkészítését a lakosság végzi el. A szerve­ző és irányító munkában nagy segítségünkre vannak a polgári bímtrs* A nagyhizlalda készülő épületei Dél felé járt az idő, ínycsik­landozó levesszag terjengett a „Mäsospol“ irodaépületének fo­lyosóján. Ez a kellemes szag az igazgató, Loksa László mér­nök irodájába vezetett, aki a vil- lnnyrezsón főzött levesbe nagy szakértelemmel éppen a bele­valókat dobálta. Nem jött za­varba, de azért mosolyogva ma­gyarázkodott. — Tudja, mi itt ezen a pusz­taságon, ahol a közel hetven­két millió korona beruházást igénylő „Mäsospol“ nevet vise­lő nagyhizlalda épül, többnyire knnzerveken élünk. Nincs üze­mi konyhánk, jólesik hát egy kis meleg leves. Meg is kínált, túlzás nélkül állíthatom, hogy bármelyik gazdasszony megirigyelhetné az igazgató szakácsművészetét. Ebéd után egybegyűlt a „ve­zérkar“, Loksa László mérnök, a környező harmincegy efsz társulásából létrejött Mäsospol igazgatója, továbbá Aszonyi Árpád mérnök, építkezési fel­ügyelő, Csanakovics János ii '/ĺ, : d f’ azdász és Kardos István építésvezető, közösen megte­kintettük az építkezést, majd az igazgatói Irodában megvi­tattuk a látottakat. — Több mint egy esztendeje, tavaly május negyedikén indult az építkezés — kezdte Loksa elvtárs. — Az már közismert, hogy ez a vállalkozás a kör­nyező harmincegy szövetkezet társulásából jött létre. Olyan nagyhizlaldát építünk, ahonnan két esztendő múlva naponta Több mint 7 millió korona értékű kötelezettségvállalást tett az idén Senec (Szene)'la­kossága. Több mint 100 000 tár sadalmi munkaóra ledolgozását vállalták. Az első fél évben lét­rehozott mű értéke több mint 4 millió korona. A lakosság 60 000 társadalmi munkaórát dolgozott le. A „Z“-akció és a városfej­lesztés keretében évi felajánlá­suknak már 60 százalékát tel­jesítették. Az építkezési beruhá­zásoknak és a város közműve­sítése megjavításának a felada­tait túlteljesítették. E téren fő leg a városi utak építéséről és az új lakások számára a víz- és a gázellátás, valamint a csator­názás biztosításáról volt szó. A város legégetőbb problémá­ja a lakáskérdés. Az idén kezd­hetven mázsa vágósertés kerül piacra. Ez évente több mint huszonnégyezer mázsát jelent. — Az építkezés kivitelezője a Veľké Kapušany i (nagykapo- si) Agrostav, amely szintén a már említett szövetkezetek tár­sulásával alakult — veszi át a szót Kardos István építésveze­tő. — A tervet a Košicei Me­zőgazdasági Tervező Intézet készítette. A szükséges vas­konstrukciókat a jeseníki Rud­né Doly n. v. munkacsoportjai végzik. A határidők felől érdeklőd­ve megtudtuk, hogy 1975 au­gusztus elsején indul a hizlal­da próbaüzemeltetése, ezért már korábban, 1974 második fe­lében több mint ötszáz kocát szükséges itt elhelyezni, hogy p;gy évvel később, szeptember elsején ezerötvenkét kocával és kilencezer malaccal megindul­hasson a teljes üzemeltetés. Az alapállományt a Streda nad Bodrogom-i (Bodrogszerdahe- lyi) Állami Gazdaságtól vásá­rolják. Az építkezésen végighaladva megállapíthattuk, hogy az épí­tők eddig derekas munkát vé­geztek. Aszonyi Árpád mérnök­nek is ez a véleménye. — Már az elmúlt év folya­mán több mint hat és félmillió korona értékű munkát végez­tek az építők a bekötő út, a kerítés építésénél, az alapok és a kút ásásánál, a magasfe­szültségű hálózat bekötésénél. Az idén közel tizenkilenc mil­lió korona értékű munkát kell ték el és szeptemberben kell befejezni 12 lakásegységnek az építését. Az ötödik ötéves terv­időszak kezdete óta 240 szö­vetkezeti lakás építését fejez­ték be. Az egyéni lakásépítés keretében 200 lakás épült. Még az idén további 100 lakás épí­tését kezdik el összpontosított egyéni lakásépítkezés formájá­ban. Az üzemi lakásépítkezés keretében 24 új lakásegység áll befejezés előtt. Az idén júliusban kezdték el egy kultúrház építését, amely­nek az értéke 13,5 millió ko­rona. Még az ötéves tervidő­szak végén átadják rendelteté­sének. A város üzlethálózata az elmúlt fél évben egy élelmi­szerüzlettel és a Jednota köz­ponti üzletházával bővül. [ČSTKJ elvégezni. Az első félév folya­mán a tervezett 8,5 millió he­lyett csaknem tízmillió koro­na értékű munkát végeztek, ami 105,1 százalékos tervtelje­sítést jelent. A harmincnyolc istálló és hét pavilon alapjai­nak építése, két pavilon külső szerelése elkészült, további öt pavilon szerelése folyamatban van. A szerelési munkálatokat, — amint már említettük — a jeseníki Rudné Doly n. v. ti­zenhat tagú munkaközössége, felváltva négyes csoportokban végzi. Jól dolgoznak, vállalták a tervezett munkálatok félév­vel korábbi teljesítését. A pre- louči AGRA is elkezdte a mű­szaki berendezések szállítását, — közel 24 millió korona ér­tékben — szeptemberben kez­dik ezek beszerelését. Jelenleg a- szociális helyisé­gek, a vízvezeték és csatorna- hálózat építése és a belső utak rendezése is folyamatban van. — Sokkal előbbre is lehet­nénk — jegyzi meg Loksa László igazgató. — Negyven hónapra tervezték az építkezés kivitelezését, mi hamarább akartuk elvégezni, de problé­máink vannak a cementellátás körül. Még közel hatezer má­zsa cementre van szükségünk, de ebből az idén, — amikor a szereléseket megelőző épít­kezés időszakában a legtöbbre lenne szükség — vajmi keve­set ígérnek. Már tavaly novem­berig cementhiány mutatkozott ezen az építkezésen, az idén júniustól mutatkozik hiány. Pedig ebben az időszakban tud­nánk a leggyorsabban előké­szíteni az épületeket a szere­lők részére. Nagyon félünk, hogy emiatt „csúszás“ lesz, s a késés rányomja bélyegét az építkezés egész folyamatára... Közben találkoztunk az épít­kezést kivitelező AGROSTAV igazgatójával, Szücs Gyula elv­társsal, aki hasonló aggodal­makról tájékoztatott s kijelen­tette, hogy papíron ugyan van cementkiutalás, hetenként száz mázsára, viszont jelenleg na­ponta száznyolcvan mázsára lenne szükség. Ehelyett a he­tenként kiutalt mennyiségek­nek is csak a fele, vagy egyál­talán semmi sem érkezik. A jö­vő évre már nagyobb mennyi­ségű cementet ígérnek, amikor ezen az építkezésen, a szere­lések időszakában alig lesz már rá szükség. Joggal aggódnak a Mäsospol és Agrostav vezetői, mert — amint mondták — arra gon­dolnak, mi mindennel jár az esetleges késés ezen az építke­zésen, ahonnan társadalmunk már 1975-ben is, de 1976-tól na­ponta rendszeresen hetven má­zsa vágósertést vár. Derűlátásra okot adó, biztató Ígéretet jó ideig sehol sem kaptak. A na­pokban végül is megértésre, se­gítőkézre találtak STEFÁN Miklós elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a Streda nad Bodrogom-i (Bodrogszerdahe- lyi) Állami Gazdaság igazgató­jának személyében, aki más illetékes személyek bevonásá­val kieszközölte, hogy a nagy­hizlalda építkezése, kölcsön formájában megkapja a mun­kálatok folyamatos menetéhez szükséges cementet. Szép példája ez a kölcsönös emberi segítőszándéknak, ami végső soron egy fontos társa­dalmi ügy rendezését vitte előbbre. KULIK GELLÉRT A politikai tömegmunká- val alaposabban az ifjúsági szervezetben ismerkedett meg. Néhány éven keresztül elnökösködött. Hngy Ján Ecker több mint tíz évvel ezelőtt milyen munkát vég­zett, arról ma már nehéz volna aprólékosan beszámol­ni. A legjobban az a tény beszél erről, hogy 1958-ban felvették a pártba, s hogy I960 óta a városi nemzeti bizottság képviselője. — Az első választási idő­szakban a kulturális bizott­ságnak vollam a tagja — mondja —, a másodikban pedig az elnöke. Ma tanács­tag vagyok. Amikor első ízben leit képviselő, a házkezelőségen dolgozott. Ma a városi mű­szaki-szolgálat vezetője. Ké! olyan munkahely, amely a városi nemzeti bizottság ha­táskörébe tartozik, s így gyakran érintkezik a város lakosaival, választóival. Míg az első feladatokat ad, a másik bírálhat. Az utóbbi azonban nemigen él ezzel a jogával. Jól einlékszenek még arra, amikor Ecker elv­társ kezdeményezésére a Fučík utcában megkezdték a gyalogjáró építését. — Mindez már a múlté — mondja Ján Ecker. — Váro­sunkban meghonosodott a társadalmi munka. A lakos­ság túlnyomó része szív­ügyének tekinti a város csi­nosítását. Ezt bizonyítja az is, hogy tavaly a Bratislava-vi- déki járásban a falvak és a városok közötti versenyben az első helyen végeztünk. A városi műszaki szolgá­lat munkája sokrétű. Negy­vennégy hektár parkról, né­hány tízkilométernyi útról, a szennycsatorna karbantar­tásáról, a közvilágításról stb. gondoskodik. Nem egé­szen három év alatt — 24, főleg nyugdíjas dolgozóval — Ecker elvtársnak sikerül kiérdemelnie a vnb és a lakosság elismerését. Ott van például a strandfürdő. Öt évig zárva volt. A mű­szaki szolgálat volt az, amely a lakosság és a he­lyi üzemek dolgozóinak se­gítségével végre is rendbe tette. Jó egy év alatt 70 000 korona ráfordítással 1 millió 150 000 korona értéket al­kottak. Az említett létesít­ményt tavaly naponta 1000 ember kereste fel. Az idén a fürdőt panelkerítéssel ve­szik körül. Ján Ecker, aki egyébként az utcai pártszervezet — megfelel a választókörzeté­nek — elnöke, leleményes ember, vagy ha úgy tetszik: jó szervező. A képviselői és az elnöki tisztségből eredő feladatokat igyekszik össze­hangolni, a kHűzött felada­tokat bebiztosítani. így van ez a munkahelyén is. Pél­dául az üzem dolgozni ja­vítják majd a várfalat. A vnb alelnökével megíigve zett, hogy a kötelezettség vállalások alapján melyik üzem dolgozói segíthetné­nek. Megkapta írásban. h<jgy a Slovakofarma és a polgár- védelmi katonai egység. Te­hát a legközelebbi napokban felkeresi őket, s megegyez­nek, milyen munkálatoknál. A salai (vágsellyei) Duslo alkalmazottainak 96 százaléka tagja a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalomnak. Az üzemi bizottság munkája összhangban van a gyár területén működő húsz műhelybizottság munkájá­val. Az utóbbi években foko­zott figyelmet fordítnak a dol­gozók üdültetésére. Az eddigi évekhez viszonyítva az idei sza­badságidény a leggazdagabb, mert az idén részesül a legtöbb dolgozó üzemi üdültetésben. Ez így is van rendjén, annál is inkább, mert a Duslo idén ün­nepli 15 éves fennállását. Az tizem Štiavnické Bane-i és a Piešťany melletti slňavai üdü­lőiben hétszáz dolgozó tölti szabadságát. Az FSZM üdülő. Hazánk különböző üdülőköz­pontjaiban további százötven dolgozó kapott beutalást. Az idén a tengerparti üdülőhelye­Mintha csak szavait akar­ta volna bizonyítani, a III. polgári bizottság elnökének érkezése zavarta meg be­szélgetésünket. Csupán öt­ven kiló cementre volt szük­ségük péntekre, hogy az au­tóbuszmegállónál kiszélesít­hessék a terepet. Magával hozta a polgári bizottság jegyzőkönyvét. Megegyez­tek, hova tegyék le a ce­mentet s az ügy el volt in­tézve. — így van ez abban az esetben is, ha a brigádmun­kákhoz erőgépekre van szükség. Mondhatná valaki, elbirokratizáljuk a dolgokat. Pedig nem így van. Az ál­talunk bevezetett módszer felelősségre ösztönöz, s így is van ez rendjén — szöge­zi le Ján Ecker. Hogy ebben az írásban több szó esik a munkáról, mint magáról a szóban for­gó fiatalemberről, ennek több oka van. Elsősorban Ecker elvtárs szerénysége, másodsorban, hogy a dolgo­kat úgy veszi, ahogy van­nak, kijelentvén: munka nélkül nincs élet. Pedig odahaza két gyermeke és felesége várja. Néha csak késő este vetődik haza. S ha idejéből telik, pihenés helyett a ház körüli kert­ben tesz-vesz. — Választókörzetemben több mint tíz éve várnak a gáz bevezetésére — mondja. — Talán az idén sikerül nyélbe ütni a dolgot. Ezt ígérték a gázművek, persze azzal a feltétellel, ha a földmiinkálatokat saját erőnkből végezzük el. Mi megígértük. Most már min­den attól függ, hogy a gáz­művek állják-e majd szavu­kat. Ha a malackyi 15-ös vá­lasztókörzetben bárkit is megkérdez az ember, milyen képviselő Ján Ecker, gondol­kodás nélkül azt feleli: — „Jó és nuinkaszerető, aki beosztásánál fogva arra tö­rekszik, hogy szülővárosa épüljön, szépüljön.“ S ez számára a legna­gyobb elismerés. NÉMETH JÁNOS két is többen látogathatják, öt- venen a bulgáriai Vraca i Vegy­ipari Kombinát dolgozóival le­bonyolított csereakció kereté­ben két turnusban a bolgár ten­gerparton töltik szabadságukat. Százhuszan az Adria szépségeit élvezhetik Jugoszláviában. Ez szintén csereüdülés a suboticai Zorka üzemmel. Ötvenen a ro­mán Mangáliában üdülnek és harminc dolgozó egyéni beuta­lást kapott különböző szocialis­ta országok üdülőhelyeire. A Duslo szakszervezeti dolgo­zói a gyermekekről sem feled­keztek meg. A Štiavnické Ba­ne i pionírtábor újjáépítése után négyszázötven gyermek üdül majd az új víkendházak- ban. Egy-egy csoport a vrbovéi Trikota üzem pionírtáborában élvezheti a nyár szépségeit (aľakša) Taľtŕc'kozilc a „vezérkar“: Loksa László mérnök, Aszonyi Árpád mérnök, Csarnakovics János és Kardos István Az érték: négymillió korona A DUSLŐBÓL Ä TENGERHEZ Új szó 1973. VIII. 9. 4 Látogatóban a pribemki Mäsospol építkezésén Naponta hetven mázsa vágósertés

Next

/
Thumbnails
Contents