Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)
1973-08-09 / 188. szám, csütörtök
Az opportunista passzivitás ellen, a bolsevik aktivitásért írta: Vasil Biľak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára Lenin 1803-at a bolsevizmus keletkezése évének nevezte. A csehszlovák kommunisták számára, akik ötvenéves történél' műk során, de különösen a hatvanas évek végén több ízben a revizionisták támadásainak a célponjai voltak, különösen fontos annak a 'lenini tézisnek a kiemelése, miszerint a bolseviz- rnus a marxizmus legszilárdabb alapján keletkezett, általánosította az összes ország, köztük az európai országok forradalmi- mozgalmának gyakorlati tapasztalatait és elméletét. A leninizmus nem a marxizmussal párhuzamosan, hanem folytatásaként keletkezett az új történelmi viszonyok között. A marxizmus— leninizmus a proletariátus számára jelentős erőforrás a fel- szabadulásáért és egyúttal az összes dolgozók felszabadításáért folytatott hosszú és nehéz harcban. Oppct tunisták nélkül és az opportunisták ellen 1973. vm a. Csehszlovákia történelmi tapasztalatai az>t bizonyítják, hogy a forradalmi munkásmozgalom akkor ért el sikereket, amikor következetesen a bolsevizmus, vagyis a leninizmus szerint járt el. Amikor vezetőink eltértek ettől a tanítástól, amikor revideálták ezt a tanítást, vagyis az opportunizmus került szóhoz, a munkás- ©sztály érdekei veszélyben fo- logtak. Nagyon fontos a történelmi tanulság megemlítése, különösen Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kongresszusa, a leninizmus opportunizmus fölött aratott győzelmének a kongresszusa után. Nagyon hasznos, ha a bolsevizmus keletkezésé- íiek 70. évfordulójával kapcsolatban is megemlítjük. A leninizmus hegemóniájá- Siak kiharcolása a csehszlovák munkásmozgalomban nem volt könnyű dolog. Ez elsősorban azzal a ténnyel függ össze, hogy a munkásosztály jelentős nésze eleinte a szociálclemok- uaták úpportunista ideológiájának és reformista politikájának a hatása alatt állt. Ez nagymértékben az Osztrák-Magyar Monarchia munkásosztálya hibáinak a következménye volt. A ijzociálreformista Ideológia mély hatással volt a cseh és a szlovák szociáldemokrata pártra. Nem volt véletlen, hogy a öiasarykizmus ideológiájának alapját Berns teinnek, a proletárdiktatúra gondolatát és az ©sztályharc elméletét elvető nézetei alkották. Nem érdektelen annak a felelevenítése, hogy Masarykot annak idején a tudományos materializmussal szembeni ellenséges magatartásáért Plehanov is bírálta, aki ezt írta: ,,Annak a fejezetnek az olvasása közben, amelyben Masaryk úr a történelmi materializmussal foglalkozott. gyakran eszünkbe jutott a mi jó öreg Karajevovunk. Masaryk urat, aki tud oroszul és gyakran hivatkozik az orosz írókra, nyilván sok szál fűzi Karajevovhoz. Több meghatározását vette át, melyeket egy kissé módosított, kiegészített. Sok mindent átvett Mihajlov- szkij úrtól és a történelmi materializmus többi orosz bírálójától. Az ilyen nézetek átvételében és Marx történelmi nézeteinek a „bírálatában“ Masaryk nagyon sokban Bernsteinnre hasonlít.“ Az első köztársaság éveiben Masaryk a reformista pártok közvetlen „tanácsadója“ volt. A dolgozók, elsősorban az értelmiség jelentős részét a masary- kizmus ideológiai befolyása alatt tartották és ez már azért is sikerült, mert Masaryk személyét „felszabadítóként“ tisztelték. Eltúlozták a nemzeti és állami függetlenségért folytatott harcban szerzett érdemeit és egyúttal elrajzolták a dolgozó tömegek forradalmi harcának a jelentőségét. A burzsoá történészek minden eszközzel arra törekedtek, hogy gyengítsék a forradalmi eszmék hatását elsősorban a Nagy Október felszabadító és forradalmasító gondolatainak a hatását. A reformizmus okozta, hogy országunk munkásosztályának 1918 —1920-ban nem sikerült kivívnia szociális felszabadulását. A jobboldali reformisták a burzsoá Csehszlovákiában ugyanúgy, mini Magyarországon Németországban és más országokban, ahol megérett a proletárforradalom, egyesült az osztályellenséggel, a burzsoáziával. Az opportunista irányzatok nagymértékben elősegítették az 1919. június 16-án Prešovon kihirdetett Szlovák Tanácsköztársaság bukását. A szociálreformista vezetők árulása egyúttal azonban meggyorsította a csehszlovák munkásosztály belső differenciálódását. Gyorsabban fejlődtek a baloldali irányzatok, és ideológiai, szervezeti szempontból igazi forradalmárok, internacionalisták nevelődtek, akik meg voltak győződve a Nagy Októberi Szocialista Forradalom útjának helyességéről, történelmi jelentőségéről, és akik az orosz bolsevikok tetteit tekintették az osztályelnyomás aló] való fel- szabadulás egyetlen lehetséges módjának. Csehszlovákiában így alakult ki a szociáldemokrata párt baloldali marxista szárnya. Ez a szárny már 1919-ben azzal a követeléssel lépett fel, hogy lépjenek közvetlen kapcsolatba a szovjet Oroszországgal, programjába foglalta a proletárdiktatúra tézisét, a munkástanácsok kialakítását és a Kommunista Internáciou áléhoz való csatlakozást. A bolsevik eszmék terjesztéséljen nagy érdemeket szereztek azok, akik Oroszországban a Vörös Hadsereg soraiban harcoltak az Októberi Forradalom győzelméért, a csehek és a szlovákok első kommunista szervezetének, az Orosz Kommunista Párt Központii Bizottsága mellett működő csehszlovák szekciónak a tagjai. Ez nem volt jelentéktelen csoport: az orosz- országi csehszlovák párt, mert így is nevezték, 960(1 tagot egyesített. Tagja volt Jaroslav Hašek, az ismert író is. A szervezet tagjai az igazságot propagálták a szovjet Oroszországról, a' marxista—leninista ideológiáról. Az ő segítségükkel ültették át cseh és szlovák nyelvre Leninnek olyan jelentős munkáit, mint A proletárforradalom és az áruló Kautsky. A szovjet hata- lam legközelebbi feladatai stb. Sok csehszlovák kommunista baráti kapcsolatot kötött a szovjet forradalom vezetőivel. A csehszlovák szociáldemokraták baloldali! szárnyának kialakítására rendkívül nagy hatást gyakorollak a Vlagyimir Jljics Leninnel való találkozások és beszélgetések, amelyekről lelkesedéssel beszélt Bohumil Šmeral, Csehszlovákia Kommunista Pártjának első elnöke, az Igazság a Szovjet Oroszországról című könyv szerzője. A bolsevizmus péidája, elméleti alapjai és gyakorlati tapasztalatai — lehetővé tették forradalmáraink számára a reformisták, valamint a dolgozók osztályérdekei elárulásának a leleplezését. Éppen a bolsevizmus és csakis a bolsevizmus mutatta meg az előrehaladás útját. El kellett szakadni a különböző típusú csehszlovák ..mensevikektől“ és új, valóban bolsevik pártot kellett alapítani. A bolsevizmus ideológiai, politikai, szervezeti és taktikai elvein alapuló párt 1921-ben keletkezett Csehszlovákiában. A Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottsága olyan szavakkal üdvözölte megalapítását, melyet áthatott az országunk harci élcsapatába vetett hit, olyan szavakkal, melyek ösztönzőleg hatottak az új pártra: Az egész európai proletariátushoz tartoztok és országotok fekvése, valamint mozgalmatok nagysága a nagy proletár forradalmi párt élcsapatává tesz benneteket. A Komintern, és Csehszlovákia Kommunista Pártja tevékenységének első szakaszában személyesen V. I. Lenin, felbecsülhetetlen segítséget nyújtott pártunknak, segített a volt szociáldemokráciát jellemző csöke- vények, szokások, ideológiai iru gatagság és szervezeti ösztönös- ség gyorsabb leküzdésében. A párt bolsevizálását csakis hosz- szú harcban lehetett elérni. A párt bolsevizálásának fő feltétele az opportunistáktól, a reformistáktól és a szociálsovi- nisztáktól való elszakadás volt. Az új típusú, opportunisták nélküli, az opportunizmus ellen harcoló párt kialakítását elősegítette a Kommunista Interna- cionáléhoz való csatlakozás 21 feltétele alapján végbemenő differenciálódás. Ez a dokumentum fontos szerepet játszott a marxizmus—leninizmus alapeszméinek, a kommunizmus programjának a magyarázatában. A dokumentumot Lenin dolgozta ki és a Komintern második kongresszusa hagyta jóvá. Ezzel kapcsolatban ki kell emelnünk a Kommunista Internacionálé II. kongresszusának óriási jelentőségét. A kongresz- szus munkája és eredményei befolyással voltak a nemzetközi kommunista mozgalom, valamint a mi pártunk további fejlődésére. A Komintern és Végrehajtó Bizottsága nem egy esetben segítette a CSKP-t a párt bolse- vizálása feladatainak teljesítésében, segítette a bonyolult válságos helyzetek leküzdésében. A burzsoá köztársaság viszonyai között a bolsevizálás központi jelszava az volt, hogy felkészítsék a pártot a burzsoázia legyőzésére. A párt bolsevizálásá- ért, az internacionalizmus elvein épülő lenini jellegű pártért folytatott harc nem fejeződött be e cél elérésével. Ez szüntelen folyamat volt. Sikeres Iefolyásá- ra nagy hatást gyakoroltak a Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztalatai és segítsége. Pártunk megalakulásának folyamatával szorosan összekapcsolódik Bohumír Šmeral, Klement Gottwald, Antonín Zápo- tocký, Josef Haken. Jan Sver- ma, Karol Smidke, Gustáv Husák és mások neve, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Komintern neves vezetőinek a neve. A csehszlovák munkásmozgalom nem felejti el azt az óriási segítséget, amelyet D. Z. Manuilszkij nyújtott a párt bolsevizálásának folyamatában, aki több ízben látogatott Csehszlovákiába. Ugyanilyen hálával emlékezik Sz. I. Guszev neves bolsevik segítségére, aki annak idejében az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt II. kongresszusának küldötte volt a Kommunista Inter, nacionálé Végrehajtó Bizottsága csehszlovák bizottsága elnökének funkciójában, és marxista módon elemezte a Jílek-féle vezetőség opportunista hibáit. A holsevikok tapasztalatainak és segítségének kihasználása elősegítette, hogy a CSKP V. kongresszusán 1929-ben a lenini irányvonal győzött. Ezen a kongresszuson bolsevik vezetőséget választottak, élén Klement Gottwald elvtárssal. A proletár internacionalizmus pártja A csehszlovák munkásmozgalommal rendkívül szorosan ösz- szekapcsolódik az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt történetében jelentős határkövet jelentő 6. (prágai) konferenciája, amelyet személyesen V. I. Lenin vezetett. Szá. inunkra elsősorban a konferencia jellege és munkájának eredményei jelentősek. A konferencia megmutatta, hogy sem az orosz, sem más forradalmi párt nem békülhet ki az opportunistákkal, ideológiailag és szervezetileg is küllőn kell tőlük válni. A konferencia után arra a következtetésre jutott — a csehszlovák viszonyok között rendkívül fontos következtetésre —, hogy abban az országban, ahol a munkásmozgalom több nemzeti csapata működik, nem nemzeti, hanem területi alapon kell a bolsevik pártot kiépíteni. A prágai konferencia határozata ezzel kapcsolatban leszögezte: ,,A tapasztalatok megmutatták az olyan helyzet elfogadhatatlanságát, hogy a nacionalisták, akik az orosz szervezetektől teljesen elszigetelten dolgoznak, a legrosszabb fajta föderációt valósítják meg, a legfontosabb orosz szervezeteket olyan helyzetbe juttatják, hogy az OSZDMP a nemzeti központok nélkül nem tudta megvalósítani a legszükségesebb és legfontosabb pártrendezvényeket.“ Csehszlovákia Kommunista Pártja, amely soknemzetiségű országban dolgozott, ezekből a tapasztalatokból inlult ki. Soraiban cseh. szlovák, magyar és lengyel kommunisták egyesültek. 1921 őszén az egyesítő kongresszuson szervezetileg egyesült a CSKP német szekciójával és így kialakult Csehszlovákia munkásosztályának egységes politikai szervezete. A CSKP egyik erőforrása mindig az internacionalista jelleg volt. Csakis az olyan párt dolgozhatta ki fokozatosan a nemzetiségi kérdés megoldásának helyes programját, amelyben — tekintet nélkül a nyelv és a nemzeti hovatartozás különbözőségére — tartósan megszilárdult az osztályszolidaritás elve. E rendkívül bonyolult kérdés megoldásában nagy segítséget nyújtottak Lenin elméleti munkái. a bolsevik párt programjai, valamint a soknemzetiségű Szovjetunió tapasztalatai. Csehszlovákia Kommunista Pártja egész történelme során állandóan harcolt a nemzetek egyenjogúságának megvalósításáért. Az első burzsoá köztársaság felszámolása előtt a kommunista párt volt az egyedüli olyan politikád erő, amely kidolgozta az úgynevezett szudétanémet területek kérdésének igazságos megoldását. Csehszlovákia Kommunista Pártja kidolgozta, és 1937. évi konferenciáján jóvár hagyta Szlovákia gazdasági, szociális és kulturális fellendülésének tervét. A javasolt intézkedések megvalósítása lehetővé tette volna a burzsoá kormány számára Szlovákiával és Kárpát-Ukraj- nával szemben folytatott megkülönböztető politikájának a megszüntetését. A terv az ipar fejlesztését, a földbirtokok felparcellázását, a földművesek gazdasági megsegítését, a műveltség és a kultúra fejlesztését. a képviseleti szervek jogkörének a kibővítését feltételezte. A fasizmus és a háború növekvő veszélyének időszakában a nemzetiségi kérdés megoldása jelentette volna az egyik utat a népnek a széles, egységes népfront alapján történő egyesüléséhez. A nemzetiségi kérdés igazságos megoldásának és az egységes fasisztaellenes népfront kialakításának terve nemcsak az uralkodó körök áldemokratizmusa, hanem egyúttal a munkásmozgalom szélforgácsol tsá- ga, a szocialista pártok politikája miatt nem valósult meg. A szocialista pártok visszautasították a közös akciókat a kommunistákkal és nem válaszoltak arra a felhívásra, hogy egységes népfront alakuljon ki. Abban az időszakban, amikor a hitlerista fasizmus részéről veszély fenyegette a köztársaságot. a kommunisták, az internacionalisták voltak az egyedüli hazafias erő. pontosabban mondva éppen azért, mert következetes internacionalisták voltak, egyúttal szilárd hazafiak is voltak, akik a legnagyobb áldozatra is készen álltak. A kommunisták, az internacionalisták sem München előtt sem München után nem adták meg magukat, A cseh tv- a szlovák nemzet történelme — írta Klement Gottwald — nem é t véget 1939. március 15-én és 16- án. A cseh és a szlovák nemzet illegális harcot folyta! » megszálló és gyarmatosító rendszer ellen a fasiszta Németország uralma ellen. Csehszlovákia néptömegei számára — hangsúlyozta — a legnagyobb erkölcsi támogatást jelenti az a tudat, hogy a Szovjetunió ez az óriási legyőzhe- tetlen ország, a szocializmus országa, a jövő országa az oldalán áll. Klement Gottw-aldnak ezek a mély igazságot kifejező gondolatai ma te időszerűek. A világban még ma is vannak olyan erők, melyek nem hajlandók elismerni a müncheni szerződés törvényellenességét. A csehszlo. vak nép örökké megőrzi tudatában, hogy a háború előtti világnak csak két tekintélyes ereje, a Szovjetunió és a Komintern nem ismerte el a müncheni szerződést. A Szovjetunió, a lenini párt vezetésével, nemcsak hogy nem. ismerte el Münchent, hanem a legnagyobb áldozatokat is vállalta hazánk felszabadításáért. Csehszlovákia nemzeti testvériségének és egyenjogúságának a kommunista párt által kidolgozott programját a szocializmus építésének útjára lépő felszabadított hazában sikerült megvalósítani. A történelem megerősítette Csehszlovákia Kommunista Pártja külpolitikai irányzatának helyességét. Nemzeteink számára rendkívül jelentős a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió 1943. december 12-én megkötött barátsági, kölcsönös segítségnyújtási és háború utá. ni együttműködési szerződése. Amint Klement Gottwald mondta, államunk hajója megtalálta biztonságos kikötőjét. Szocialista országaink új szerződése, amelynek 3. évfordulójáról ez idén májusban emlékeztünk meg. tovább fejlesztette és elmélyítette a szerződést. Csehszlovákia Kommunista Pártja a Szovjetunió Kommunista Pártjának példáját követve nemzeti és internacionalista pártként lépett fel és lép fel. Ez állandóan megköveteli, hogy a nemzeti és az internacionaLis. ta, az egyedi és a sajátságos együvétiartozásának szempontjából helyesen értelmezzük és rendezzük kapcsolatainkat. A mi viszonyaink közölt drága árat fizettünk azért a tanulságért, hogy ezen elvek megsértése, a proletár internacionalizmussal való opportunista felcserélése az osztályszolidaritás és együttműködés felcserélése az ..absztrakt szuverenitás“ demagógiájával — veszélyezteti a' szocialista országok közvetlen érdekeit. Az 1968. évi csehsxluvákiai események újból megmutatták, hogy „nemzeti“ szocializmus nem létezik, hogy a szocializmusnak osztály* és internacionalista jellege van. Újból bebizonyosodott az a% igazság, hogy a nacionalizmus a legveszélyesebb fegyver a munkásosztály ügvével szemben. Mivel Csehszlovákia munkás- osztályának és dolgozóinak akarata szerint biztonságunk és függetlenségünk védelme a Szovjet Szocialista Köztársasá. gok Szövetségével és a többi szocialista országgal való szilárd. megbonthatatlan barátságra és együttműködésre támaszkodik, nincs szó „korlátozott“ szuverenitásról hanem ellenkezőleg, megerősítéséről és biztosításáról. „Tapasztalataink azt bizonyítják — hangsúlyozta G. Husák, az SZKP XXIV. kongresz- szusán, hogy nem létezik a szocialista államok szuverenitásának absztrakt értelmezése. E szuverenitás reális kifejezője a munkásosztály hatalma és a kommunista párt vezető szerepének a létezése.“ Ez a csehszlovák kommunisták krédója, amely 1968-ban 1969-ben újból bebizonyosodott amikor a reakció megkísérelte a forradalmi munkáspárt nemzeti és internacionalista szerepének az alá- ásását. A párt internacionalista fellege a bolsevizmus első és alapvető feltétele. Ez a szocializmus alapvető tulajdonsága és követelméiiye. (A tanulmánv befejező részét a holnapi számban közöljük)
