Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)

1973-08-08 / 187. szám, szerda

Szorosabb koordinációt az ideológiai és politikai nevelő munkában A MOSZKVAI PRAVDA CIKKE Garázdálkodnak a ciprusi ultrák Makariosz demokratikus játékszabályokat követel Grivasztól pfäiiOTra í^S ­SORBAN 1373. VIII 8. Moszkva — A moszkvai Prav­da Igor Alekszandrov aláírás­sal, a Krím-félszigeti találkozó eredményeit értékelve — fog­lalkozik a szocialista közös­séghez tartozó országok szo­lidaritásának és egységének je­lentőségével. „A világban vég­bemenő események egész me­nete szemléletesen és meggyő­ző erővel bizonyítja, hogy mennyire megnövekedőit a szocialista államoknak a nem­zetközi kérdések alakulására gyakorolt befolyása, milyen ál­dásos változásokat hoz a nem­zetközi kapcsolatokban a test­véri szocialista országok konst­ruktív és összehangolt politi­kája,“ — írja a lap, majd meg­állapítja: Az üj társadalom építésében kivívott sikerek, csakúgy mint a szocialista országok nemzet­közi tevékenységének haté­konysága óriási mértékben függ a testvéri pártok és országok kapcsolatainak fejlődésétől, at­tól, hogy mennyire szilárdak ezek a kötelékek a politikai és a gazdasági élet minden terü­letén. A szocialista országok az ál­lamközi politikai együttműkö­dés olyan hatékony eszközével rendelkeznek, mint a Varsói Szerződés Szervezete. E szerve­zet megbízhatóan szavatolja a szocialista forradalom minden vívmányát. Azzal kapcsolatban, hogy a Krím-félszigeti találkozó lehe­tőséget teremtett az átfogó tá­jékoztatás-cserére a szocialista és a kommunista építés mene­téről, a sokoldalú együttműkö­dés továbbfejlesztésének új irányairól, a cikk szerzője a következőket írja: A jelenlegi szakaszban, amikor minden testvéri ország már régen le­küzdötte a háború utáni nehéz­séget, új szintre emelte gazda­ságát, amikor a KGST keretei között nem kevés tapasztalat halmozódott fel, nyilvánvalóvá válik, hogy a szocialista álla­mok gazdasági kapcsolatai még átfogóbbá, még nagyobb ará­nyúvá válhatnak és kell is, hogy váljanak. A gazdasági in­tegráció folyamatának meg­gyorsításáról van szó, különö­sen termelési és tudományos­műszaki területeken, e folya­mat távlati szervezéséről a leg­korszerűbb technológiák együt­tes bevezetéséről, hatalmas közös vállalatok megteremtésé­ről. A szocialista országok ál­lást foglalnak a szorosabb ko­ordináció mellett, az ideológiai és a politikai nevelőmunka te­rületén. A szocialista országok ilyen irányú erőfeszítéseinek össze­hangolása annál is időszerűbb, mert az antikommunizmus ideológusai igyekszenek alkal­mazkodni az új helyzethez, korrekciókat hajtanak végre tevékenységükben. A hangsúlyt arra a propagandára helyezik, amely felszínesen vizsgálva nem tűnik nyílt ellenséges pro­pagandának, de lényegében aláásó jellegű. A szocialista világrendszer megszilárdítása, az egész szo­cialista közösség és minden egyes szocialista ország sike­res fejlődése — a legfőbb elő­feltétele az emberiség további békés fejlődésének, — mutat rá Alekszandrov, in.ijd meg­jegyzi: A szocialista országok összehangolt politikája nagy­ban hozzájárult az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet sikeres . megkezdésé­hez. A moszkvai Pravda a továb­biakban megállapítja: a nuk­leáris háború veszélyének elhá­rításáról szóló szovjet—ameri­kai egyezmény elősegíti, hogy új erkölcsi-pszichológiai lég­kör alakuljon ki a világban. A nemzetközi színtéren vég­bemenő nagy pozitív változások eredményeképpen napirendre tűzhetek a fegyverkezési haj­sza megszüntetéséért, az álta­lános, mondhatni globális mé­retű leszerelésért vívott harc aktivizálásának kérdései is. A Pravda ezután a követke­zőket írja: Az imperialista reakció igyekszik gyengíteni a szocia­lista országok egységét és a jövőben is ezt teszi majd. Most is, a jövőben is, megpróbálja a számára kedvező irányban befolyásolni až egyik vagy má­sik szocialista állam politikai irányvonalát és fejlődésének ál­talános jellegét. E cél érdeké­ben a politikai kapcsolatokat, a gazdasági emelőket és az ideológiai behatolás különböző formáit egyaránt felhasználni. És az imperialista reakció — természetesen — szüntelenül gyengíteni igyekszik a szocia­lista államok nemzetközi befo­lyását, a világszocializmus nemzetközi állásait. Mindezek miatt még fontosabb, még idő­szerűbb feladattá válik a már elért eredmények megszilárdí­tása, a további előrehaladás szocialista országok elvi osz­tály politikájának megvalósítá­sában. Nicosia — A ciprusi kor­mány szóvivője kijelentette: Makariosz elnök kész új vá­lasztásokat kiírni, azzal a fel­tétellel, ha az illegalitásban te­vékenykedő Grivasz tábornok is hajlandó részt venni az erők demokratikus mérkőzésében. Az érsek elnök viszont változatla­nul nem hajlandó engedni Gö­rögországgal való egyesülést követelő tábornok zsarolásai­nak. Mint már korábban jelentet­tük, az új választások kiírása egyike volt annak az öt felté­telnek, amelyeket Grivasz a mintegy tíz napja elrabolt Va­kisz igazságügy miniszter sza- badonbocsátása és az illegális fegyveres osztagok terror-cse­lekményeinek beszüntetése el­lenében támasztott. Vakisznak egyébként még mindig nem jutottak nyomára. ' A ciprusi fővárosból érkezett legújabb jelentés szerint ked­den dinamittöltetek robbantak a sziget déli részében fekvő Larnacában. A robbanások csak anyagi károkat okoztak. Az ellenzéki Ethniki című lap közölte Grivasz tábornok­nak az elrabolt Hrisztosz Va­kisz igazságügyminiszter fele­ségéhez írott levelét. A tábor­nok szerint a miniszter élete nem forog veszélyben, s elrab­lása „csupán büntetés“, amiért nem mondott le tisztségéről. Grivasz fenyegetően hozzáfűz­te, hogy amennyiben Makariosz elnök nem tesz eleget a mi­niszter szabadonbocsátása fejé­ben támasztott követeléseknek, az illegális mozgalomnak „egyéb eszközei is vannak, hogy tekintélyt szerezzen ma­gának“. HEVES VITÁK A NEMZETKÖZÖSSÉGI ÉRTEKEZLETEN Ottawa — A nemzetközössé­gi csúcsértekezlet ülésén Whit- lam ausztráliai miniszterelnök a multinacionális társaságok­nak a fejlődő országok életé­ben játszott hátrányos szerepé­ről szólt. E társaságok műkö­dése révén — hangsúlyozta — az olyan országok ipari terme­lését, mint amilyen Ausztrália is, a határokon túlról ellenőr­zik, és ez megfosztja az álla­mot attól, hogy ténylegesen kézben tartsa saját gazdaságát. Az ausztrál kormányfő a mul­tinacionális társaságok tevő­MEGSZAKADT a chilei párbeszéd Santiago — A Chilei Keresz­ténydemokrata Párt vezetője. Patricio Aylwin megszakította párbeszédét Salvador Allende elnökkel. A kereszténydemok­rata párt ugyanis olyan köve­telésekkel állt elő, amelyek a Népi Egység kormánya számá­ra teljesíthetetlenek voltak. Allende elnök komplex „bé- kecsomag“-ot terjesztett a ke­reszténydemokrata ellenzék elé. Ebben a többi között az a le­hetőség is szerepelt, hogy a kormány leállítja a magánkéz­ben lévő gyárak további álla­mosítását. Aylwin nem találta kielégítőeknek a kormány ja­vaslatait és igyekszik úgy be­állítani a dolgot, mintha Allen- dén múlna a párbeszéd folyta­tása. kenységének korlátozását kö­vetelte. Szvaran Szingh indiai kül­ügyminiszter azt javasolta, hogy a Közös Piac egy évvel hosszabbítsa meg a Nagy-Bri- tannia és a nemzetközösség országai közötti kereskedelem eddigi formáinak fenntartását. Máskülönben — mondotta Szingh — a nemzetközösségi országok komoly nehézségekbe fognak ütközni Nyugat Európá­ba irányuló kivitelük átszerve­zése során. Healh brit miniszterelnök mindkét indítványt visszautasí­totta. KURT WALDHEIM ENSZ fő- tikárt a bukaresti egyetem díszdoktorává avatták, a néjiek együttműködésének és a világ­béke megszilárdításának elő­mozdítása terén szerzett érde­meiért. Kurt Waldheim jelenlé­tében teret neveztek el Buka­restiben az Egyesült Nemzetek­ről. HECTOR CAMPORA. Argentí­na lemondott elnöke. — Juan Peron szolgálatában — elvál­lalta, hogy latin-amerikai kér­désekei foglalkozó elnöki uta­zó nagykövet lesz. CHITTAGONGBA, a Bengáli Népi Köztársaság legnagyobb tengeri kikötőjébe érkezett a Vlagyimir Majakovszkij nevű gabonaszállító szovjet teherha­jó. Ebben a hónapban még kö­rülbelül 10 szovjet hajót vár­nak a kikötőbe. NYUGAT JÁVA fővárosa ut­cáin. állig felfegyverzett rend­őrök és katonák cirkálnak, hogy elejét vegyék a további Kína-ellenes zavargásoknak. Tömeges verekedés színhelye volt Bandung. A lakosság egy része megtámadta a kínai ne­gyedet, mert egy kínai meg­vert egy jávait. MEXIKÓ város egyetemén a diákok összecsaptak a rend. őrökkel, miután ismeretlen tet­tesek megölték egyik társukat. A diákot kilenc fellövéssel ta­lálták meg a kollégiumban. A hatóságok általános készültsé­get rendeltek el, mert attól tartanak, hogy a felháborodás országos méreteket ölt. ELÉGEDETTEK A SKYLAB ŰRHAJÓSAINAK „KINTI” MUNKÁJÁVAL Houston — Hat és fél órát töltött a világűrben Jack Lous- rna és Owen Garriott, a Skylab űrlaboratórium második legény­ségének két tagja. Eredetileg három óra 25 percet terveztek erre az űrsétának nevezett mű­veletre, amely valójában a vi­lágűrben végzett szerelő és el­lenőrző munka volt. Lousma és Garriott majdnem négy órás, sok bosszúsággal tarkított munka árán kicserélte a Skylab első legénysége által felszerelt napernyőt. A második napernyő is „makacskodott“ csak nagy üggyel-bajjal tudták kibontani a majdnem 50 négy­zetméter felületű védőréteget és sokat vesződtek az elődeik ál­tal felerősített ernyő leszerelé­szervezett tömegek, s erejüket a júliusi 15 napos általános sztrájkkal mutatták meg, amely megbénította az ország gazda­sági életét. A sztrájkot a Dol­gozók Országos Konventje nevű Ködbe veszett legendák szakszervezeti központ szervez­te és irányította, majd állítot­ta le. Erre azután került sor, hogy Bordaberry hajlandónak mutatkozott tárgyalásokba bo­csátkozni az ellenzék képvise­lőivel. Ám Bordaberry ravasz politikusnak bizonyult. A tár­gyalásokat csak „lélegzetvétel­re“ használta fel, hogy aztán a reakció lesújtson a tömegek­re. így került sor szakszerve­zeti és más funkcionáriusok, baloldali tömegszervezetek, köz­tük a kommunista párt által tá­mogatott Széles Front vezetői­nek, köztük Liber Seregni tá­bornok, volt hadseregtábor­noknak bebörtönzésére. Ám a terror sem töri meg a haladó erőket, melyek tudatá­ban vannak annak, hogy csak­is egységüket ápolva szállhat­nak szembe a reakcióval. Se­regni tábornok a börtönből ki­csempészett levelében egységre és ellenállásra, kitartásra szól- lította fel híveit. A baloldal fó ereje, a kommunista párt pedig röviden így fogalmazta meg a teendőket a válságos helyzet­ben: „Egyesíteni kell minden becsületes uruguayit az ország megmentésére.“ Ä félmilliós tagságú Dolgo­zók Országos Konventje leg­utóbbi kiáltványában így jelle­mezte Uruguay helyzetét: „Uru­guay jelenleg történelme egyik legnehezebb időszakát éli. A nép többségét képviselő társa­dalmi és politikai erők a fegy­veres erők haladó csoportosu­lásaival vagy egyesülnek és változtatnak a helyzeten, vagy a polgárháború veszélyébe sod­ródik az ország.“ Az uruguayi helyzet tehát megcáfolja az itteni hagyomá­nyos polgári demokráciáról terjesztett burzsoá legendákat és mítoszokat, amelyekkel csu­pán más, rosszabb sorban levő latin-amerikai tömegek forra­dalmi szellemét akarták tompí­tani. Uruguay egyébként gaz­dasági téren sem tekinthető „latin-amerikai Svájcnak“, mert 1962 óta százszorosára emel­kedtek az árak és egyre több a munkanélküli. Az uruguayi eseményeket azonban mindinkább szélesebb összefüggéseikben kell vizsgál­nunk. Nemcsak az itteni jobbol­dal és reakció féltette megin­gott hatalmát és tekintélyura­lommal akarja „kiegyenlíteni“ a problémák megoldatlanságát. Az uruguayi haladó erők előre­törése, ami a legutóbbi válasz­tásokon a Széles Front válasz­tási eredményeiben nyilvánult meg, a környező latin-amerikai diktatúrákat is aggasztja. Nem véletlen, hogy a Bordaberry ön- puccsa óta eltelt több mint egy hónap távlatával mindinkább fény vetítődik Brazíliának a háttérben játszott szerepére. Ki­tudódott, hogy a brazil junta már az említett uruguayi vá­lasztásokkor ultimátumot inté­zett a montevideoi kormány­hoz és fegyveres beavatkozást helyezett kilátásba arra az esetre, ha a Széles Front sze­rezné meg a döntő pozíciókat. Sőt, az uruguayi helyzet ala­kulását összefüggésbe hozzák az argentínai, perui, panamai, Costa Rica-i és ecuadori jobb­oldal mozgolódásával, ami a je­lek szerint a Pentagon karmes­teri beintésére történik. A washingtoni aggodalmak érthetők, hisz az utóbbi időben mind több latin-amerikai or­szág próbálkozik az Egyesült Államoktól való gazdasági elru­gaszkodással s ezt különféle csoportosulások kialakításával remélik elérni. Washington az uruguayi hadseregben sem bí­zik, mert a tisztikar jelentős része, különösen a fiatalok, ún. peruanista tisztek, vagyis poli­tikai elképzeléseik közel állnak a perui Velasco Alvarado elnök rendszeréhez. Az uruguayi földbirtokos és burzsoá osztály most maga rombolja le az uruguayi „poli­tikai demokrácia“ hamis míto­szát. Egy hazugsággal keve­sebb. Ugyanakkor a haladó erők egységbe tömörülve vívják harcukat a reakció ellen. S vé­gül váratlanul kiállt a küz­dőtérre az elnémítottnak vélt tupamaro szélsőbaloldali moz­galom, amely nyíltan fasisztá­nak nevezi Bordaberry rendsze­rét és népi háborút hirdet el­lene. L. ír. sével is. A vállalkozást végül is siker koronázta. Feladataik közé tartozott az is, hogy kicseréljék a Skylabra kívülről felszerelt kamerák filmjeit és hogy körbe „járva“ az űrlaboratóriumot, megnézzék, nem akadnak-e valamilyen rej* tett hiba nyomára. Ezúttal kel­lett volna megállapítaniuk azt is, hogy észlelnek-e valahol szivárgást. Lousma és Garriott az ellenőrzés során mindent rendben talált és így még min­dig nincs magyarázat arra, hogy hová szökik a műszerek légkondicionálására használt berendezésből az üzemanyag. Houstonban, a program földi irányítóközpontjában elégedet­tek a két űrhajós „kinti“ mun­kájával. Kedden a Skylabon az élet visszatért a normális kerék­vágásba: az űrhajósok az űrál­lomáson belül töltötték el nap­jukat, ma már rutinszerűnek ható feladatok végrehajtásával. Félmillió kilométerre a Földtől Szimferopol — A krími aszt­rofizikai obszervatórium munka­társai megfigyelték a vasárnap felbocsátott Mars—6 elnevezésű szovjet bolygóközi űrállomást. Az űrállomás keddre virradó éj­jel, a megfigyelés idején 465 ezer kilométernyire volt a Föld­től. Az obszervatórium 2,6 méter átmérőjű, tükrös teleszkópját az Androméda csillagkép egyik részlete felé irányították: a számítások szerint itt kellett el­haladnia a bolygóközi űrállo­másnak és a hordozórakéta utolsó fokozatának. A tudósok rövid keresés után meg is talál­ták a két objektumot. A megfigyelések eredményeit továbbították a számítógép-köz­pontba. Agnew szorult helyzetben Washington — A Wall Street Journal jelentése szerint balti­morei szövetségi ügyészség hi­vatalosan tájékoztatta Spiro Agnew amerikai alelnököt, hogy vesztegetés, zsarolás és adó­csalás ügyében hivatalos vizs­gálatot indítottak ellene. Ag­new kijelentette, hogy a vizs­gálat lezártáig semmiféle rész­leteket nem hajlandó közölni az ügyről, majd leszögezte, hogy minden tekintetben ár­tatlannak tekinti magát. Kommentárunk U ruguay június vége óta a világközvélemény foko­zott érdeklődésének előterében áll. Juan Maria Bordaberry el­nök június 27-én „önpuccsot“ hajtott végre, egyszerűen fel­oszlatta a parlamentet és az igazgatási szerveket s a had­sereg jobboldali vezetőinek se­gítségét igénybe véve félpolgári diktatúrát vezetett be. Szokatlan fordulat ez abban az országban, amelyet a nyu­gati sajtó — jelzőkben bővel­kedve — „Latin-Amerika Sváj­cának“, „Dél-Amerika kirakatá­nak“ szokott nevezni. A há­rommillió lakosú Uruguay népe az idén néma elszántsággal emlékezett meg államünnepé­ről, a nemzeti alkotmány nap­járól, amelyet 1830. július 18. emlékére ünnepelnek meg évente — ugyanis ezen a na­pon tett hitet az uruguayi nép a szabadság és az emberi jo­gok tiszteletben tartása mellett. Bordaberry önpuccsának okai ismertek. Mivel a jobboldali körök kirohanásokat intéztek egyes haladó szellemű képvise­lők ellen, akiket a gerillákkal való együttműködéssel vádol­tak, s a parlament nem volt hajlandó teljesíteni kiadatásuk követelését, Bordaberry a szél­sőjobboldallal cimboráivá fel­függesztette az alkotmányos ha­talmi szerveket és félig polgá­ri, félig katonai kormányzást vezetett be. Uruguayban, ahol a polgári demokráciának nagy hagyomá­nyai vannak, azonban nem ment simán ez a diktatórikus intézkedés. Megmozdultak a

Next

/
Thumbnails
Contents