Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)
1973-08-07 / 186. szám, kedd
MUNKÁJUKAT SIKER KORONÁZZA A Trnavai Magasépítő Vállalat dolgozói nemrég ünnepelnék vállalatuk fennállásának tizenötödik évfordulóját. Az ünnepségen részt vettek a magyarországi Dunaújvárosi Épí- fiővállalat és egy NDK-beli építővállalat képviselői is, amelyekkel a jubiláló üzem már Hőbb éve hasznos baráti kapcsolatot tart fenn. Ing. Viktor Jaborník, a vál- Dalat igazgatója ünnepi beszédében elmondta, hogy a Trnavai Magasépítő Vállalat a szegény kezdés után gyorsan bővült, szervezési és szakmai szempontból jelentősen megerősödött, s tizenöt év után egyike a legjelentősebb magasépítő vállalatoknak. A két üzemből keletkezett jubiláló vállalatnak ma több önálló üzeme van: három Trna- ván, a továbbiak Trenčínben, Skaličan, Galantán, Piešťany- toan és Pezinokon. Két szaktan- intézete is van Trenčínben és Trnaván, amelyek a vállalat munkaerő-utánpótlásáról gondoskodnak. A vállalat munkája a nyugat-szlovákiai kerület öt járására terjed ki. Fő termelési Irányzata a lakásépítés és a járulékos beruházások építése. Iskolákat ís építenek, valamint lakásokat és munkásszállókat saját dolgozóik számára. Az anyagi-technikai, technológiai, gépesítési alapok fejlesztésével párhuzamosan egyre több az olyan munkafeladatok száma, amelyeket a munkatermelékenység növelésével kell megoldaniuk. A jó munkaerkölcs és a dolgozók fokozot- tab aktivitása következtében az egy dolgozóra számított munkatermelékenység az 1958-as 63 240 koronáról 1972-re 119 689 koronára növekedett. Az idén a vállalat az egy főre eső munkatermelékenységben 122 538 koronát akar elérni. A munkatermelékenység növekedéséhez hasonlóan a dolgozók átlagos havi keresete is növekszik. A vállalat egyre terjedelmesebb építőipari tevékenységét a lakásépítésben lehet a legjobban lemérni. A Trnavai Magasépítő Vállalat dolgozói 15 év alatt összesen 25 430 lakást adtak át. A vállalat alapításának évében, vagyis 1958-ban egy év alatt 711 lakást készítettek el, teljesítményük 1972-ben 2506 lakásra növekedett. Idei tervük 2919 lakás felépítése és átadása. A trnavai építők tizenötéves munkájának eredményeit köszönő leveleikben a városi és helyi nemzeti bizottságok is A trnavai építők egyik szép alkotása ez a 300 ágyas munkásszál ló, amelyet TO 63-as szerkesztési rendszerrel 1072 ben építettek méltatták. Elismerésüket fejezték ki, hogy felépítették a szükséges épületeket és lehetővé tették a lakosság sokoldalú szolgáltatási, kulturális és egyéb igényeinek jobb kielégítését. Azt, hogy feladataikat határidőben, jő minőségben és gazdaságosan teljesítették, az eddig kiérdemelt kitüntetések is bizonyítják: a Trnavai Jnb emlékplakettje az SZNF 25. évfordulója alkalmából, az SZSZK Építőipari Minisztériuma és a szakszervezet két Vörös Zászlója, a Magasépítő Vállalatok termelési-gazdasági egység bratislavai vezérigazgatóságának Vörös Zászlója és két elismerő díszoklevél. Az idén a vállalat elnyerte „A Vili. szakszervezeti kongresszus vállalata“ megtisztelő címet, s 15 éves fennállása alkalmából a szövetségi kormány és a köztársasági elnök a vállalatnak kölcsönözte „Az építésben szerzett érdemekért“ kitüntetést. Ezek a kitüntetések a vállalat dolgozóit, a gazdasági vezetést, a párt- és a szakszervezetet, valamint az ifjúsági szervezetet nemcsak az ötödik ötéves terv igényes feladatainak sikeres teljesítésére ösztönzik, hanem azok már a hatodik ötéves terv feladataira is gondolnak. Amíg ugyanis az ötödik ötéves tervidőszakban a nyugat-szlovákiai kerületben összesen 14 550 lakást kell átadniuk a dolgozók családjainak, ez a feladatuk a hatodik ötéves tervidőszakban, vagyis az 1976—1980-as években 20 000 lakás felépítésére növekszik. Emellett további jelentős feladatok várnak rájuk a járulékos beruházások területén. Ing. Jaborník, a vállalat igazgatója azt is megemlítette, hogy a dolgozókról való sokoldalú gondoskodás mellett rendszeresen keresni kell az olyan okokat, amelyek a munkák menetét hátráltatják. Nagyobb területet kell biztosítani a dolgozók kezdeményezésének, szervezettebb segítséget kell nyújtani a szocialista munkabrigádoknak és a munkacsapatoknak. Meg kell követelni, hogy mindenki saját ügyének tartsa a feladatok határidőn belüli teljesítését és az anyagokkal való takarékos gazdálkodást. A műszaki tervezésben és a végrehajtási folyamatban további újítási javaslatokat kell érvényesíteni, s fokozni kell az új technika alkalmazását. Terjeszteni kell az új konstrukciós megoldások gyakorlati alkalmazását és fokozottabb gondot kell fordítani a termelési folyamatok ésszerűsítésére. MIKULÁŠ MAŤAŠEJE Fáradhatatlanul dolgozik 1973. VIII. 7. Palcsó Sándort, a plešive- ci (pelsőci) szövetkezet Gemerská Hörka-l (gömörhor- kai) részlegének a vezetőjét munka közben zavartuk meg. Az életéről és a pályafutásáról nem sokat beszélt. — Pelsőcön születtem, de Gömörhorkán nőttem fel. Kezdettől fogva a mezőgazdaságban dolgozom. Az ötvenes évek közepétől a szövetkezet agro- nómusa, a múlt évtől az egyesített szövetkezet itteni részlegének a vezetője vagyok. Ennél sokkal többet tudtunk meg tőle a szövetkezetről és a munkájáról. — Mindig arra törekedtem — vallotta többek között —, hogy a közös cél érdekében összefogjam a földműveseket. Kezdetben problémák adódtak, kevés volt a gép, azonban ma már ezeknek a gondoknak nyomuk sincs. A mi részlegünkben aratáskor eleinte két önkötözőgéppel és két cséplőgéppel rendelkezünk, most viszont nyolc kerekes traktort, két nagy ZK 4-es kombájnt és egy cséplőgépet használunk. Az utóbbit csupán a termény tisztítására. Kézi erővel ma már egyáltalán nem aratunk. Ami az átlagos hektárhozamokat, illeti, a szövetkezet megalakulása utáni években a mi viszonyaink között a 18—20 mázsa szép eredmény, azonban ma már búzából 36 mázsás átlagot érünk el. — Mit csinált ma délelőtt? — kérdeztem tőle, miután az aratásra terelődött a szó. — Reggel beosztottam az embereket és a gépeket a munkába, aztán a feladatok teljesítését kellett ellenőriznem. Most a kombájnosok tegnapi munkaeredményeit írtam össze. Az egyik 8,5, a másik 6,5 hektárt aratott le. Ez nem sok, de tegnapelőtt esett, s így csak dél körül láthattak munkához. Az eredményekről egyébként mindennap jelentést kell adnom a központnak, mert a szövetkezet egyes részlegeinek kombáj- nosai versenyeznek egymással. Jelenleg Farkas László, a mi részlegünk kombájnosa vezet. Palcsó Sándornak aratáskor szabad ideje jóformán nincs, viszont volt, mielőtt a fontos mezőgazdasági munka megkezdődött és rövidesen lesz is, hiszen az aratás már lassan befejeződik. Ennek nagy részét a kultúrának szenteli. — Tizenöt éve vagyok a CSEMADOK helyi szervezetének az elnöke — mondotta—, s rendkívül örülök annak, hogy az alatt az idő alatt értékes kulturális tevékenységet fejtettünk ki. Főleg a tánccsoport és a színjátszó csoport dolgozik eredményesen. Két évvel ezelőtt elnyertük a CSEMADOK járási bizottságának a vándorzászlaját, s bár tavaly ezzel nem dicsekedhettünk, most újra hozzánk került. Én főleg a színjátszó csoportban és az énekkarban tevékenykedem. Az utóbbival az idén részt vettem Lučenecen (Losonc) a kezdő énekkarok fesztiválján, a Krásna Horka-1 (váraljai) járási szemlén és más rendezvényeken. Két évvel ezelőtt ott voltam a „Tavaszi szél vizet áraszt...“ című népdalverseny járási döntőjében, most júniusban pedig Nagy Bélánéval és Ambrúzs Sándorral együtt a „Nagy évfordulók“ című irodalmi vetélkedő országos döntőjében. Helyezést az utóbbiban nem értünk el, de ez nem is lényeges. A Komáromba való eljutás önmagában is sokat ért. Nem mondott el mindent önmagáról, de így is megállapíthattam, hogy a beosztottjai körében közkedvelt, fiatalos lendülettel és nagy akarattal vesz részt minden olyan akcióban, amely a közösség érdekét és a kultúra terjesztését szolgálja. TOZSÉR LAJOS AZ EGYtHlMŰKÖlKS EMLEKMŰIfE A magyarországi Ém export külkereskedelmi vállalat a napokban adta át a Čierna nad Tisou-i (ágesernyői) száraz kikötőben az új vasutas munkás szállót. Az igazat megvallva a munkásszálló elnevezés erre a méltóságteljes épületre nem nagyon illik. Az állomásról már távolról látható ez az architektonikái szempontból tökéletes megoldású épület, s az embernek már első pillantásra az a benyomása, hogy az valamilyen szálloda. Valóban így is van. A Csehszlovák Államvasutak hálózatában felépített munkásszállók közül a legkorszerűbb, s 400 ágyas a kapacitása. A munkásszálló ünnepélyes átadásán részt vett Štefan Šut- ka mérnök, a CSSZSZK közlekedésügyi minisztere, fúrt Záhorskú, a minisztérium szállítási osztályának Igazgatóhelyettese, Grigori) foszifovies Bogdano vics, a Lvovi Vasút igazgatója, valamint további vendégek, akiket a Čierna nad Tisou-i rakodópályaudvar állomásfőnöke, Bodor Imre fogadott. Az épületet magyar részről dr. Tiszai István, építésügyi és városfejlesztési főosztályvezető adta át. A háromemeletes épület felépítése több mint 50 millió koronába került. A helyiségeket a Magyar N ép közt á r s as ág ba n gyártott legmodernebb berendezési tárgyakkal látták el, minden lakóhelyiséghez hűtőszekrénnyel ellátott konyhasarok és higiéniai berendezés is tartozik. A földszinten korszerű konyha és 500 férőhelyes ebédlő van. Az épületet televízió-vevőkészülékekkel, vezetékes rádiókkal és telefonokkal is ellátták. A szobákat faliszőnyegek díszítik, berendezésük a legkorszerűbb. Vajon hogyan született meg az egyezmény e hatalmas munkásszálló megépítésére? Az 1971. július 8-án elfogadott 200. számú kormány határozat a prágai Polytechna külkereskedelmi vállalatot bízta meg a feladat v égre ha jtásának bizt osításáva 1. A magyarországi megrendelés a magyar vasutak villamosításához nyújtott csehszlovák hozzájárulás ellenszolgáltatásaként került szóba. A szövetségi Közlekedésügyi Minisztérium úgy határozott, hogy tekintettel a kibontakozó nemzetközi szocialista integrációra és főleg a Szovjetunióval való növekvő gazdasági együttműködésre ezt a lakókomplexumot Čierna nad Tisou-ban építteti fel. Az állomásra érkező szerelvények átrakásánál mutatkozó munkaerő- hiány tette szükségessé e munkásszálló felépítését, amely főleg a rövidebb-hosszabb ideig itt tartózkodó brigádosok és fiatal házasok elhelyezésére szolgál. A szép létesítmény átadása alkalmából röviden elbeszélgettünk a kivitelező magyar vállalat két olyan képviselőjével, akiknek e feladat végrehajtásában vezető szerep jutott. Mondanivalójukat röviden így foglalták össze: Soós István építésvezető: „A munkásszállót 21 hónap alatt építettük fel, ami meglehetősen rövid idő, s nálunk Magyarországon sem mindig sikerül egy/ ilyen nagy akciót ennyire gyorsan befejezni. A siker okát elsősorban a kitűnő munkaszerve- zésl>eai, az építésl>en érdekelt- vállalatok jó együttműködéséiben, és főleg a dolgozók megfelelő anyagi érdekeltségében látom. Mindenki maximálisan igyekezett, hogy a szép szálloda lakói mielőbb bekö)Nőhessenek. “ Tóth Dezsőné, épülettervező:: „Én csak azt teljesítettem, ami-, re a megrendelő kért. Munká-- mat a ČSAD én a MÁV képviselői az átadáskor nagyon kiemelitek, de én úgy gondolom, hogy ez egy kissé túlzás volt. Az igaz, hogy «z épület külső és. belső architektonikai megoldásaival sok egyéni javaslatot érvényesítettem, mert arra törekedtem, hogy minél kellemesebb környezetet teremtsek a szálloda lakói számára, de az ilyen nagy elismerést mégis soknak tartom“ — A szálloda tervezőjét ugyanis „A közlekedés példás dolgozója“ kitüntetésben részesítették. Szerénysé-- ge indokolatlan, de annál ro-- konszenvesebb. A Čierna nad Tisou-i Osvit- szállodában tartott ünnepségen Štefan Šutka miniszter kitüntetéseket adott át az építéssel« kapcsolatban . érdemeket szer-, zett dolgozóknak. A magyaror*. szági Soós István, Gerberi Já-. nos és Wirt Tibor, valamint fán- Dianovsky és Jozef Eriin „A. közlekedés legjobb dolgozója“ kitüntetést, további hat magyarállampolgár „A közlekedés példás dolgozója“ kitüntetést kapta, tíz magyarországi és két hazai dolgozót pedig elismerő díszoklevélben részesítettek. A magyar építőipari miniszterim képviselője a Csehszlovák Államvasutak három dolgozójának és hat magyarországi dolgozónak adott át kitüntetést. Az elismerés egyaránt kijár q Komplex magyar külkereskedelmi vállalatnak, az Iparterv tervezővállalatnak és az Émexport külkereskedelmi kivitelező vállalatnak, valamint a košiceíi SUDOP tervezőinek, a KoSicuó Vasútépítő Vállalat 03-as, 05-ös és 07-es üzemegységeinek, továbbá a beruházónak, a kelet- szlovákiai kerület Vasútfejlesz tési Igazgatóságának, a Čierna nad Tisou-i rakodőpályaudvar- vezetőségének és a kerület va-. lamemnyi szállító szervezetének, amelyek a munkásszálló sikeres felépítéséhez hozzájárultak. Befejezésül idézzünk még fel néhány gondolatot Ján Šausá nak, a Keleti Vasút igazgatójának üdvözlő beszédéből: „A magyar és a csehszlovák dolgozók újabb közös alkotása tovább erősítette a Csehszlovák Szocialista köztársaság és a Magyar Népköztársaság között fennálló testvéri viszonyt, s mi arra fogunk törekedni, hogy ezek az elvtársias és közvetlen kapcsa- latok tovább bővüljenek. Nagyon nagyra becsüljük ezt a művet, amely a kétoldali együttműködés eredményeként kifejezi együvé tartozásunkat, a csehszlovák és a magyar dolgozók internacionalista kapcsolatát.“ ANDREJ TUŠER A Čierna nad Tisou-i új munkásszállóban az építők helyét már lakók foglalhatják el A. Gúth felvétele
