Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)
1973-08-07 / 186. szám, kedd
NAGYSZABÁSÚ lakásszövetkezeti korrupció A MEGVESZTEGETÉSEK ÖSSZEGE CSAKNEM 300 000 KORONA 9 NAGYMÉRETŰ ÜZÉRKEDÉS A BRATISLAVAI ÖREG GÄZTARTÄLLYAL • BÍRÓSÁG ELÉ KERÜLNEK A MEGVESZTEGETETT ALKALMAZOTTAK A sajtó már írt Vojtech Néródnak, a Vasúti Alkalmazottak Bratislavai Lakásépítő Szövetkezete volt elnökének visz- szataszító megvesztegetési iizelmeiröl. Nerád öt évig töltötte be ezt a tisztséget a legnagyobb bratislavai lakásépítő szövetkezetek egyikében, s ez alatt az idő alatt nem egy szövetkezeti lakásvárományost tett egyéni érdekei biztosításának engedelmes eszközévé, és nemegyszer az éppen nem kis megvesztegetési összegek megfizetésének készséges forrásává. Azóta a kerületi ügyészség nyomozói lényegesen kibővítették és kiegészítették Nerád, valamint néhány további társa bűnlajstromát, és a nyomozás befejeztével a napokban adta be a kerületi ügyész a vádat Nerád és társai, összesen 12 ember ügyében. Néróddal egyült kerül bíróság elé Lambert Masár mérnök, a Vasúti Alkalmazottak Lakásépítő Szövetkezetének volt alelnöke és Ján Bešina bankfelügyelő, a szövetkezet vezetőségének volt tagja is. Kihasználták a lakásínséget és a jelentkezések hamis, korábbi keltezésével, a lakások színlelt kicserélésével és további fondorlatokkal protekciósán előnyben részesítették azokat, akik ezért hajlandók voltak fizetni. Pedig az összeg nem volt csekély. — Egy-egy lakásért 500 koronától 75 000 koronáig terjedő összeget is fizettek. Két kategória Azok, akik hajlandók voltak fizetni, két csoportba oszthatók. Az egyik csoportba azok tartoznak, akiknek nem volt lakásuk vagy zsúfolt, nem megfelelő lakásokban laktak, és nemegyszer, hogy a megvesztegetés díját megfizethessék, még kölcsönt is kellett felvenniük, amit Bešina széles körű kapcsolatai révén szívesen közvetített. A másik csoportba rendszerint a jó vagyoni helyzetűek tartoztak, akik amúgy is jó lakásviszonyaikat akarták még jobbá tenni, s akik habozás nélkül voltak hajlandók a tízezres ösz- szegek megfizetésére. Ezek közül is többen Nerád, Bešina és Masár mellé kerültek a vádlottak padjára ebben a perben. A fizetőképes és fizetni hajlandó egyéneket Bešina úgy is kiszemelte, hogy apróhirdetések révén ajánlatokat tett lakások átruházására. Ö maga családi ház tulajdonosa, közben pedig két lakásépítőszövetkezetnek — a Csehszlovák Államvasutak és a Szlovák Tudományos Akadémia lakásépítőszövetkezetének — is tagja volt, ahol lakást igényelt. Amikor a lakást megkapta, azt azonnal autóra cserélte ki, amit 65 000 koronáért eladott és így ezen az üzleten 30 000 koronás nyereséghez jutott. Egy esetben, amikor dr. Jozef Gruska, a Szlovák Tudományos Akadémia dolgozója protekciós úton akart lakáshoz jutni, Nerád Masárral és Beši- nával úgy intézte az ügyet, hogy Gruska felvételi jelentkezését 3 évre előbbre keltezték, majd 75 000 koronás megvesztegetés ellenében kiutalták számára a lakást. Az összegből Bešina 30 000 koronát hagyott meg magának, 45 000 koronát pedig Masárnak adott. Amikor dr. Jaroslav Repáň hriňovái fogorvos akart Bratislavában lakáshoz jutni, a három „jótevő“ ezt úgy hajtotta végre, hogy Nerád a fogorvos javára lemondott a Mikuláš utcai lakásáról, természetesen 65 000 korona ellenében, amiből Bešina mint közvetítő 20 000 koronát megtartott magának, 45 000 koronát pedig Nerádnak adott át. Egy másik esetben, amikor Milan Hudec mérnököt, a bratislavai Bányatervek n. v. dolgozóját akarták protekciósán kielégíteni, lakáscserét színleltek, aminek során Hudec lakáshoz jutott, igaz hogy 50 000 koronáért, amiből Bešina 20 000 koronát, Nerád 15 000 koronát és Masár is 15 000 koronát kapott. Olyan „üzlettárs“ is akadt — Jozef Hrdlovič személyében —, aki amerikai dollárral fizetett, míg mások tuzexutalványokkal fizettek Egyszóval a vád szerint mind a hárman abban bűnösek, hogy megvesztegetés formájában 380 830 koronát fogadtak el, illetve követeltek, amiből Nerádra 159 000, Bešinára 110 ezer, és Masárra 50 000 korona jutott. Nemcsak korrupció Ezzel természetesen még távolról sem ért véget e három jómadár példás büntetést érdemlő tevékenysége. A szövetkezet, amelyben teljhatalommal rendelkeztek, telekre tartott igényt Bratislavában a Bajkál és Prešov utca kereszteződésénél, amelyen egy használaton kívül helyezett öreg gáztartály áll. A gázgyár beleegyezett a telek ingyenes átruházásába a szövetkezet javára olyan feltétellel, hogy a szövetkezet saját költségén gondoskodik az öreg gáztartály eltávolításáról és a bratislavai Szlovák Gázgyár dolgozóinak 15 lakást utal ki. Itt főleg Masár fedezte fel egy jó üzlet lehetőségét. A szövetkezet szerződést kötött a Komárnói (Komáromi) Városi Nemzeti Bizottság üzemével, amelyet Eugen Meisel képviselt, aki különben Nerád egy további társa a vádlottak padján, hogy az üzem fogja elvégezni a gáztartály lebontását, mégpedig 525 koronáért az acélhulladék tonnájaként. Egyidejűleg Nerád megegyezett a Nové Zámky-i (érsekújvári) Ko- vošrot vállalattal is, hogy az a lebontott és feldolgozott fémhulladékot megvásárolja. Eddig minden rendben volna. De Nerád és Masár Meisel segítségével megegyezett Arpád Spevákkal, a Kovošrol dolgozójával, hogy Spevák nagyobb mennyiségű fémhulladékot ír a szövetkezet javára, mint ameny- nyit valóban átvettek, és az így szerzett pénzen majd osztozkodni fognak. Tovább már a számok beszéljenek: a Kovo- šrot a lebontott gáztartályból 859 270 kg fémhulladék átvételét igazolta és ezért a szövetkezetnek 645 463 koronát fizetett ki. De az ellenőrzés során rájöttek, hogy a hulladék súlya csak 423 350 kg volt, a további 435 920 kg, amelyért a Ko- vošrot 314 650 koronát fizetett ki, nem létezett. Annak az ösz- szegnek a számvetése után, amelyet a szövetkezet a Komárnói Városi Nemzeti Bizottságnak fizetett ki a gáztartály lebontásáért, kiderült, hogy a szövetkezet 200 887 koronás jogtalan nyereséghez jutott, és a Komárnói Városi Nemzeti Bizottság üzemének 113 763 koronát fizettek ki egy el nem végzett munkáért. Az „új építkezés" bankszámlája Mi haszna volt ebből Nerádnak, Masárnak és Meiselnek? A lakásépítő szövetkezet több tagjától a részesedést készpénzben szedték be — összesen kb. 127 000 koronát, amelyet úgy osztottak szét, hogy Meisel 72 ezer, Nerád 55 000 és Masár 24 ezer 306 koronát kapott. A fémhulladék eladásából származó pénzből folyószámlát nyitottak, amely az „új építkezés“ nevet kapta, s ebből fizették vissza a részesedéseket azoknak a tagoknak, akik részüket készpénzben kifizették, de lakást a szövetkezettől nem kaptak. Még sok egyébről is szó lehetne: a Nerád család csalásáról, amikor egy autószerencsét lenség után járó kártérítést is kifizettette a Biztosító Intézettel, amely szerencsétlenségnek Nerád fia volt az okozója, aki hajtási jogosítvány nélkül vezette a gépkocsit. Nerád felesége azzal az állításával, hogy az autót ő vezette, eltitkolta ezt a fontos körülményt. Szó es hetne a szövetkezet számára dolgozó különböző szervezetekkel megkötött szerződésekről, amikből Nerád és Masár újra csak hasznot húzott, annak ellenére, hogy a vállalkozás teljesítése érdekében még az uj-r jukat sem mozdították meg stb. Az ügyészség nyomozóit joggal illeti elismerés fáradságos és alapos munkájukért. A társadalom érdekében lépésről lépésre leplezték le ezt a nagyszabású bűncselekményt, és a nyomozás során a csaknem félmillió korona kár megtérítését biztosították a bűnös eredetű nyereségből. De nemcsak Nerád és társai Nerád és társai esete a bíróság elé kerül és a vétkesek megbüntetésével ér véget. Büntetőjogi szempontból ennyi az egész. De mindennek mélyebb értelme is van. Komoly figyelmeztetést jelent a lakásépítőszövetkezetek számára, hogy a náluk uralkodó rendet, ügyvezetést felülvizsgálják. Már nemegyszer hangzott el panasz a lakásépítő szövetkezetekben, furcsa gazdálkodás ellen például Košicén Bratislavában, de más városokban is. A szövetkezet sáfárkodás ellenőrzése a felsőbb szövetkezeti szervek és a tagok részéről nem tartozik a szövetkezeti élet erős oldalához. Az emberek gyakran tudnak olyan esetekről, amikor valaki a lakások kiutalása során előnyben részesült, mert sikerült a szövetkezet funkcionáriusainak a kegyeibe férkőznie. Az ügy érdekében nyíltan fel kell hívni a figyelmet az ilyen esetekre, követelni kell az orvoslásukat, s nem szabad „sajnálnunk“ azokat, akik meghagyják magukat vesztegetni, de azokat sem, akik ilyen céllal kínálják fel pénzüket. A lakáskiutalás terén tapasztalható korrupció elleni harcot továbbra is fokoznunk kell mindaddig, amíg le nem leplezzük és példásan meg nem büntetjük a vétkeseket. E visszataszító és a közvélemény által általánosan elítélt „betegség“ meggyógyításának ez a legmegbízhatóbb útja. JAROSLAV MEŠKO A legutóbbi jelentések szerint a Szovjetunióban már 25 millió hektárról, a vetésterület 21 százalékáról takarították be a gabonát. A learatott gabona kétharmadát már ki is csépelték. Képünkön: Az őszi búza betakarítása Kubányban. JFelvétel: CSTK—TASZSZ) A Pövodie Huna ja n. v. kotróim jói naponta több ezer köb méter folyami kavicsot szednek ki a folyó medréből. A jó mi nöségü kavics fontos építőipari alapanyag, emellett a jelentős hajóút karbantartása, a meder tisztítása, mélyítése is szükséges, hogy alacsony vízállás eseten se szüneteljen a hajóforga lom. A felvétel Szap közelében készült. fKanovits Gy. felvétele) BECSÜLETES MUNKÁVAL Nýrovce (Nyír) kis község, mindössze 860 lakosainak száma. A választási program megvalósítása érdekében végzett munka azonban azt igazolja, hogy a lakosok itt is vágynak az új, a szebb létesítmények után. Régóta tervezgették egy új üzlet felépítését a falu központjában. E terv megvalósítását az év elején kezdték el. A „Z“-akció keretében 1 millió korona költséggel építik az üzletet. A kivitelezés megvalósításában nagy része van Belánszky Istvánnak, a Jednota helyi felügyelő bizottsága elnökének, aki szervezi az építkezési munkálatot. A lakosok szívesen végeznek brigádmunkát. A tervezett élelmiszer- üzlet és vendéglő mellé terven felül, önerőből egy húsboltot is építenek. Ürülnek ennek a község lakosai, akik eddig az építkezésen már 89 ezer 192 korona értékű munkát végeztek el. Kiss Ferenc hnb-elnöklöl megtudtuk, hogy a lakosok a faluszépítési akciókból is kiveszik részüket. A községben a februári győzelem 25. és az SZNF 29. évfordulójának a tiszteletére 256 egyéni és 7 kollektív kötelezettséget vállaltak. Ez 12173 brigádéra ledolgozását jelenti, melynek értéke elő; reláthatólag 171340 korona. Vállalásuk teljesítésén a veze= tők és a falu lakosai egyaránt szorgoskodnak. A gyermekját* szótér építésénél 600, a vízieve« zető árok építésénél 150 brigádórát dolgoztak le. Dicséretet ér- demelnek a Nőszövetség helyi szervezetének tagjai, akik a falu főutcájának csinosításánál virágok és díszbokrok kiültetésével 1400 korona értékű mun* kát vágeztek el. Jó szokás, hogy ezen feladatok megvalósításából minden nemzedék kiveszi n részét. A kitűzött feladatok megvalósításához az ifjúság eddig 700 brigádórával járult hozzá. A nyugdíjasok — várakozást felülmúlóan — eddig már 860 brigádórával járultak hozzá szeretett falujuk szépítéséhez. E néhány adat is bizonyítja* hogy a faluban fokozatosan megvalósítják a választási programot. A képviselők és a lakosok összefogásával szépül falujuk. A faluszépítési akció keretében 9211 brigádórát dolgoztak le és ezzel 110 732 korona értéket alkottak. Ezzel vállalásuknak nagy részét már teljesítették. BENYÁK JÓZSEF AKNÁK AZ ÚT MENTÉN Már huszonnyolc éve véget ért a második világháború, boldog jelenünket élve, egyre gazdagabb jövőnket formálva lassan már elfelejtjük * borzalmait. Elfelejtjük, de figyelmeztetőül néha még megjelenik a pusztítás réme, s ha nem vagyunk elővigyázatosak, újabb áldozatokkal bővíti a sort. Telefonkábel lefektetési munkálatait végezte Filip László csoportja Veľká Ves-nad Iplom (Ipolynagyújfalu) községben. Munka közben Pölhös Kálmán csákánya valami kemény tárgyon koppant. Tapasztalt munkás volt, gyanús volt neki a koppanás. Mindjárt tudta, hogy nem követ ért a szerszáma. Óvatosan bontogatni kezdte, és kiderült: gyanúja nem volt alaptalan. Csákánya fel nem robbant aknára bukkant. A második világháború után 28 évvel! Összejött eik munkatársai is, s óvatosan kiemelték a földből a kívülről már rozsdásodó „alvó halólmagot". Oldalra helyezték. majd folytatták a munkát. Persze, most már óvatosabban, hátha további aknára bukkannak. Az óvatosság valóban nem volt felesleges: rövidesen újabb három lövedéket találtak. Ebből arra következtettek, hogy nem csupán kilőtt és fel nem robbant lövedékről van szó, és így a hely komolyabb kivizsgálást igényel. Értesítették a vi- nicai (ipolysági) közbiztonsági szerveket, s az ő gyors intézkedésük nyomán rövidesen megérkezett Banská Bystricáról Lu- kacoviö százados, tűzszerész, és ártalmatlanná tette a talált aknákat. Tüzetes felderítést végeztek a terepen, és még hat aknát találtak. Alig 30 cm mélyen, 90 centiméterre a betonút szélétől! Annak az útnak a szélétől, melyet a háború óta már korszerűsítettek, amelyen szinte egymást érik a robogó hatalmas teherautók, zsúfolt autóbuszok. Az út mentén, szintén „a fű alatt“ szunnyadó aknák fölött 28 éve játszadoztak a gyerekek, és szorgoskodott az útkaparó, szerszámaival tisztítva a vízlevezető árkot, s nem is sejtette: néhány centiméterre a föld alatt a halál leselkedik rá. A terep átkutatása után Fehér Ján főhadnaggyal beszélgettünk. — Még mindig elég gyakori — mondta —, hogy a második világháborúból származó, fel nem robbant lőszerre bukkannak a környék lakói. Nemrégiben az Ipoly szabályozási munkálatai közben Kosihy nad Ip- lom határában bukkantak két tányéraknára. Ipolynyéken két darab légi aknát találtak, Do- linkán két ágyúlövedékre és egy aknára hívták fel a figyelmünket. Kézi fegyverekbe való töltényeket még gyakrabban találnak, és szolgáltatnak be a polgárok nekünk. Örvendetes, hogy eddig egy esetben sem végződött tragédiával a „felfedezés“, ami főleg a felnőttek figyelmességének köszönhető. Ismételten hangsúlyozni kell, hogy bár a háborúnak már régen vége, még mindig gyakran bukkannak az emberek robbanószerekre. Ezért — és erre a helyi hangszóróban is gyakran felhívjuk a polgárok figyelmét — különösen a már régebben érintetlen terepeken végzett földmunkáknál kell igen óvatosnak lenni. Amint a nagyfalusi eset is bizonyítja: nem ok nélkül! BÖJTÖS JÁNOS tfl szó 1973. Vili. 7.
