Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)
1973-08-07 / 186. szám, kedd
3 1973. VIII. 7. Földünk békeszerető erői helyeslik a krími találkozó eredményeit A moszkvai Pravda vezércikke Súlyos merénylet Athénban A PFSZ elhatárolja magát az esettöl Moszkva — A világsajtó változatlanul nagy teret szentel a szocialista országok kommunista és munkáspártjai vezetőinek krími találkozójának. A moszkvai Pravda hétfőn „Testvéri egység“ címmel vezércikkben elemzi a szocialista országok kommunista és munkáspártjai vezetőinek Krím-fél- szigeti találkozóját és megállapítja róla, hogy a nemzetközi élet fontos és nagy jelentőségű politikai eseménye volt. A vezércikk hangsúlyozza: A szocialista közösséghez tartozó országok szolidaritása és egysége rendkívül fontos tényező a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításában, azoknak a céloknak a megvalósításában, amelyeket az SZKP XXIV.kongresszusának békeprogramja, más testvérpártok kongresszusi határozatai, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének nyilatkozatai, valamint a kommunista és munkáspártok 1969-es nemzetközi értekezletének dokumentumai vetettek fel. . A jelenlegi nemzetközi helyzet sajátossága — folytatja a Pravda —, hogy a békeprogram bizonyos tételei, a szocialista államok és a nemzetközi kommunista mozgalom által kidolgozott külpolitika egyes célkitűzései már megvalósultak, más tételeinek valóraváltása pedig gyors ütemben halad előre. Most meg kell erősíteni a nemzetközi szintéren végbemenő folyamatokat, reális tartalommal kell megtölteni a megkötött egyezményeket és szerződéseket, elő kell készíteni a talajt a tartós béke irányában ható újabb akciók számára. A nemzetközi színtéren végbemenő pozitív változások a szocialista országok erőfeszítéseinek konkrét meggyőző eredményei. „A világban érzékelhetően megváltozott a légkör, nyugodtabb lett a népek élete“, mutat rá a vezércikk írója, majd Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP főtitkárának a kijevi ünnepi ülésen elhangzott szavait idézi: „Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy megszűnt a szembenállás a két társadalmi rendszer, a szocializmus és a kapitalizmus között. A burzsoá államok burzsoák maradnak, a szocialista államok pedig szocialisták. Mi nem feledkezhetünk meg arról, hogy egyes államokban bizonyos befolyásos körök továbbra is a feszültség fenntartására, a katonai költségvetések növelésére és a fegyverkezési hajsza folytatására törekszenek. Mi elvi ellenségei voltunk az imperializmusnak, és azok is maradunk. Mi határozottan síkra szállunk a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, azt akarjuk, hogy a politikai enyhülést alá támassza a katonai enyhülés.“ A moszkvai Pravda a továbbiakban még hangsúlyozza: „Az SZKP a marxista—leninista kommunista és munkáspártokkal együtt a jövőben is növelni fogja arra irányuló erőfeszítéseit, hogy tovább szilárduljon a szocialista országok internacionalista szolidaritása, szoros együttműködésük a szocialista és a kommunislu építésben, a tartós béke megszilárdításáért vívott harcban. A Krím-félszigeti találkozó elősegíti e nemes feladatok megvalósulását.“ Pártunkkal, az egész szovjet néppel együtt a testvéri kommunista és munkáspártok, a szocialista közösséghez tartozó országok dolgozói, a föld ösz- szes haladó, békeszerető erői helyeslik a Krím-félszigeti találkozó eredményeit — állapítja meg befejezésül az SZKP központi lapja. Tanaka a Szovjetunióba látogat Kommentárunk T ovább tart a görög dráma, a hadsereg uralma, bár Papadopulosz a változatosság kedvéért úgy döntött, megpróbálja szalonképesebbé tenni hatalmát. Ennek érdekében népszavazást rendezett, kötelező részvétellel, katonai felügyelettel, s mint azt várni lehetett, a „szavazók“ 78,4 százaléka rá szavazott. Lényegében, persze, mindegy volt, hisz nagy választék nem volt, s a junta vezetője a választások előestéjén a szavazók tudtára adta, akár megválasztják, akár nem, a katonai rendszer hatalmon marad, s a népakarat ellenére is megtartja a teljes hatalmat. A választási ígérgetésekből nem hiányzott a mézes madzag sem. Papadopulosz megválasztása esetén „egy sor átalakulást“ ígért. Többek között azt, hogy a képviseleti kormány megalakítása céljából „szabad választásokat“ fognak tartani. Engedélyezni fogják több politikai párt tevékenységét, stb. A lakosságnak semmi mást nem kell tennie, minthogy rá, Papadopuloszra adja szavazatát, s foglaljanak állást a köztársasági államforma mellett. Mert a népszavazást afféle színvallásnak is szánták, hogy megfoszthassák hatalmától az 1967 óta római száműzetésben élő Konstantin királyt. A világ előtt ismert a görög Japán nem szándékszik nukleáris fegyverekhez jutni és továbbra is az amerikai nukleáris védelemre támaszkodik. Azzal a japán Igyekezettel kapcsolatban, hogy országát a Biztonsági Tanács további állandó tagjaként válasszák, Tanaka kijelentette, hogy ez konstruktív gesztus lenne a béke érdekében, mert Japán lenne az első állandó tag, amely nem rendelkezik nukleáris fegyverekkel. Moszkvában és Tokióban hivatalosan közölték, hogy Tanaka miniszterelnök a szovjet kormány meghívására október első felében hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. LEONYID BREZSNYEV, az SZKP KB főtitkára a Krim-fél- szigetről visszatért Moszkvába. TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első tikára, az Államtanács elnöke kétnapos látogatásra Volgográdba érkezett. A PHAM VAN DONG vezette vietnami párt- és kormányküldöttség Todorov bolgár miniszterelnök kíséretében Várnába látogatott, ahol bolgár—vietnami megállapodásokat írt alá. KURT WALDHEIM, az ENSZ főtitkára a román kormány meghívására Bukarestbe érkezett. A tervek szerint tárgyalásokat folytat a román vezetőkkel és fogadja őt Ceausescu, az Államtanács elnöke is. HAFEZ IZMAIL, Szadat egyiptomi elnök rendkívüli tanácsadója Romániában tárgyal a közel-keleti kérdés időszerű problémáiról. HÁROMNAPOS baráti látogatásának befejeztével elhagyta Szevasztopol kikötőjét a jugoszláv haditengerészet Caleb nevű iskolahajója. OLASZORSZÁGBAN nagy sikerrel folyik a kommunista párt által kiadott napilapok és folyóiratok előfizetési kampánya. DÉL-VIETNAM felszabadított területein megtartotta második kongresszusát a Forradalmi Ifjúsági Szövetség, amely programjául tűzte ki a párizsi béke- szerződések szigorú betartását. EDGAR FAURE, a francia Nemzetgyűlés elnöke, aki nemrég Moszkvában tett látogatást, kifejezte azt a meggyőződését, hogy a Szovjetunió minden lehetőt megtesz a nemzetközi feszültség enyhítésére. AZ ARGENTÍN Juszticialista Párt egyhangúlag Peron egykori elnököt jelölte a szeptemberben tartandó elnökválasztásokra a párt egyetlen jelöltjeként. A VARADERO nevű kubai tengerparti városban megnyílt a nemzetközi úttörőtábor, amelyet „július 26-a“ tiszteletére szerveztek. AZ ARGENTIN Kommunista Párt Végrehajtó bizottsága közleményben szólította fel az ország demokratikus és hazafias erőit: fogjanak össze és verjék vissza a külföldi imperializmus kísérleteit Argentína nemzeti szuverenitása ellen. FOLYNAK az előkészületek a szeptemberben Várnában sorra kerülő XV. filozófiai világ- kongresszusra. Athén — A „Fekete Szeptember“ elnevezésű terrorszervezet két tagja vasárnap súlyos merényletet követett el Athén nemzetközi repülőterén. A gyanútlan utasok közé kézigránátot dobtak, majd elbarikádoz- ták magukat. Később a rendőrségnek megadta magát az a két arab férfi, aki a merényletet elkövette. A merényletnek három halálos áldozata és kö zel öt ven sebesültje van. Az eddigi vizsgálat eredménye szerint a terroristák célja az volt, hogy végezzenek a Tel-Avívba tartó repülőgép utasaival. A merénylők minden valószínűség szerint elszámították magukat: a Tel Avivba repülő gép ugyanis már öt perccel korábban felszállt. Szemtanúk elbeszéléséből kitűnik, hogy mielőtt a merénylők megadták volna magukat, túszként fogva tartottak 35^-40 embert és azt követelték, hogy tárgyalhassanak Egyiptom athéni nagykövetével. A 23 éves Zemod Mohammed és a 21 éves Talat Husszam letartóztatása után kijelentette: „Megtettük, amiért idejöttünk.“ A Reuter hírügynökség Athénból keltezett jelentése szerint előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosság vádjával bíróság elé állítják a két terroristát. A jelentés szerint mindkettőjüket kihallgatták és a terroristák beismerték, hogy a „Fekete Szeptember“ terrorszervezet tagjai. Ezzel szemben az athéni merényletet határozottan elítélte a Palesztinai Felszabadítási Szervezet, valamint a szíriai Baath párt hivatalos sajtóorgánuma, amely szerint „egyetlen palesztinai szervezetnek sincs köze a merénylethez.“ Folytatódnak a tárgyalások Egyiptom és Líbia egyesítéséről Kairó—Tripoli — Kadhafi líbiai elnök fogadta a Tripoli- ban tartózkodó egyiptomi kormányküldöttséget, amely Hatem miniszterelnök-helyettes vezetésével tárgyalásokat folytat a két ország egyesítéséről. A líbiai küldöttség vezetője Dzsallud miniszterelnök. Szadat egyiptomi elnök vasárnap üzenetet intézett Kadhafihoz, amelyet Marvan, az elnök tájékoztatási titkára adott át Tripoliban, és aki egyúttal csatlakozott az egyiptomi kormányküldöttséghez. Vasárnap és hétfőn több órát tárgyalt a két küldöttség az egyesítés tisztázatlan problémáiról. Egyelőre nem Ismeretes, hogy közeledtek-e egymáshoz a sok tekintetben eltérő álláspontok. A kairói jelentések Megemlékezések Hirosima tragédiájáról Tokió — Húszezer ember gyűlt össze tegnap a hirosimai Béke-parkban, hogy megemlékezzék a 28 évvel ezelőtti amerikai atombomba-támadás áldozatairól. 240 000 hirosimai vesztette akkor életét. Az atombomba-tragédia következményeit máig is 340 000 japan viseli. Az emlékünnepségeken több mint 1500 hirosimai lakos vett részt. A város polgármestere Secuo Jamada leleplezte azt a márvány emléktáblát, amelyen az első atombomba 1973-ban meghalt 2650 áldozatának neve szerepel, majd pedig állást foglalt az atomkísérletek folytatásával szemben és felszólította a világ közvéleményét, hogy minden eszközzel harcoljon az atomfegyverek teljes betiltásáért. tragédia, s az is, hogy a klasz- szikus demokrácia hazája hogy nyögi a junta hatalmát. Mégsem árt emlékeztetni arra, hogy a magát szalonképessé tenni igyekvő rendszer sem a polgári lakosság, sem a hadsereg táA görög dráma mogatását nem élvezi. Figyelmeztethetett erre a haditengerészeti összeesküvés, melyet az athéni ezredesek „operettlázadásnak“ minősítettek, de figyelmeztettek rá az egyetemisták tüntetései és más megnyilvánulások is. A májusi NATO hadgyakorlat során nagy feltűnést keltő torpedóromboló legénységének lázadása során Pappasz parancsnok egyébként így fogalmazta meg a világnak szánt üzenetet: „Hívek maradunk az atlanti szövetségből fakadó kötelezettségeinkhez, de elhatároztuk, hogy a demokrácia és a szabadságjogok egyetemesen elismert eszméi nevében küzdeni fogunk a demokrácia visszaállításáért Görögországban ... Görögországban egy maroknyi, egyéni érdektől vezetett csoport hat éve gyűlölt és embertelen diktatúrát honosított meg" ... Konstantin király a választások előestéjén „nem a monarchia védelmében“ — hisz tegyük hozzá: ez is jócskán elavult intézmény volt már —, hanem „a görög nép iránti szeretettől“ vezérelve arra szólította fel honfitársait, mondjanak „nemet“ — és „a zsarnokság elbukik“. A diktatúrák azonban nem buknak olyan könnyen. S ha a nép nem teljesíthette „hazafiúi“ kötelességét, abban jócskán szerepet játszott a katonai kormány nyomatékos figyelmeztetése: a kormány könyörtelenül el fog járni mindazokkal, akik nem értenek egyet a kormány politikájával ... Csak csodálkozni lehet hát azon, hogy a beígért „nagyobb demokrácia“ csalétkeként — hat év óta először — mégis eltűrték volt neves görög politikusok nyilatkozatát, akik Panajotisz Kanello- pulosz volt miniszterelnökkel együtt csalásnak, Görögország szégyenének“ nevezték a népszavazást, melynek csak az a célja, hogy „új köntösben állandósítsa a diktatúrát". , „Csaknem ötmillió állampolgár szavazott a köztársaságra“ — jelentette az athéni rádió, közvetlenül a választási eredmények közzététele után. Gyakorlatilag, persze, ismerve a junta módszereit, senki sem kételkedett abban, hogy a fenyegetéseknek, csalásnak, zsarolásnak meglesz a 80 százalék körüli eredménye. S így is történt, nem a köztársasági államforma, vagy a demokrácia nagyobb dicsőségére... Még akkor sem, ha Sztamatopulosz tájékoztatásügyi miniszter szerint Görögország „példája a nyugati demokrácia igazi modelljének". A katonai diktatúra nem látja és nem is akarja látni a felszín alatt húzódó mély ellentéteket. Ezért van az, hogy fogalomzavarukban demokráciának szeretnék álcázni azt, amit a köznyelv terrornak, zsarnokságnak ismer. Találóan irta a valamikori Centrum egyesülés lapja, a VIMA, hogy a görög probléma lényege nem az, hogy monarchia van, vagy köztársaság, mivel a tét: „a nép szuverenitásának teljes felújítása“. És ezt sem a látszat-demokrácia, sem a látszat-törvényesség nem pótolhatja. A szabadságot szerető, s a demokráciát féltőn tisztelő görög nép bízik abban, hogy Görögország nem lehet a hatalomra éhes katonák diktatúrájának rezervátuma, s az igazi köztársaság kérdésében őt illeti meg majd a döntő szó... FONOD ZOLTÁN mindössze arra utalnak, hogy az eszmecsere alapján a múlt év augusztusában elfogadott bengházi okmány képezi, amely elsőként jelentette be az egyesítés tervét. A líbiai sajtó az egyesítési tárgyalások befejező szakaszaként értékeli a tripoli megbeszéléseket. A kairói Al Ahram ugyancsak határozottan azt állítja, hogy szeptemberben mindkét országban népszavazást tartanak az egyesítés formájáról és a megvalósítás módjáról. Ideológiai vita Egyiptomban Egyiptomban országos vitára bocsátották az Arab Szocialista Unió és a parlament közös ideológiai dokumentumát, amely behatóan ellenzi a nemzetközi életben bekövetkezett változásokat, valamint azok kihatását az ország politikai irányvonalára. A dokumentum kiemeli, hogy a nemzetközi élet egyik legfontosabb változása szovjet— amerikai kapcsolatok javulása, amely véget vetett a hidegháború korszakának, elhárította a fegyveres konfliktus veszélyét, és megvetette a békés egymás mellett élés, a sokoldalú együttműködés alapjait. Ennek megfelelően a dokumentum a jövőre nézve négy alapvető külpolitikai következtetést von le: 1. szüntelenül erősíteni kell a baráti kapcsolatokat a Szovjetunióval. 2. Liberális politikát keli folytatni mindazon erőkkel szemben, amelyek támogatják a békét és az igazságot. 3. Erősíteni kell az el nem kötelezettség politikáját, mert ez a politika nem tűnt el az enyhülés következtében. 4. Egyiptommal gazdasági, katonai és politikai téren alapvetően a saját erejére és az arab világ erejére kell támaszIrnrinin A kurszki csata évfordulója Moszkva — Harminc éve annak, hogy a szovjet hadsereg Kurszk térségében kiemelkedő jelentőségű győzelmet aratott a náci Németország haderői fölött. A Nagy Honvédő Háború első moszkvai győzelmi díszössztüze éppen azoknak a hős szovjet katonáknak a tiszteletére dördült el 1943. augusztus 5-én, akik felszabadították az úgynevezett kurszki ívben fekvő Orjol és Belgorod városát. A kurszki ívben a világtörténelem egyik legnagyobb páncélos csatája zajlott le, amely egyben a Nagy Honvédő Háborúnak és a második világháborúnak Is egyik legdöntőbb ütközete volt és a sztálingrádi diadalt követően megteremtette a szovjet csapatok további előrenyomulásának a lehetőségét. A Szovjetunióban megemlékeztek a kurszki csata harmincadik évfordulójáról. A veteránok és a pionírok felkeresték a harcok színhelyét és megkoszorúzták az elesett hősök emlékműveit. Moszkva—Tokió — Tanaka |apán miniszterelnök vasárnap befejezte az Egyesült Államokban tett ötnapos látogatását és tegnap visszatért hazájába. Megérkezésekor kijelentette, hogy Nixon amerikai elnökkel folytatott tárgyalásai többek között ismét bebizonyították, hogy Washington és Tokió közt főleg gazdasági kérdésekben továbbra is mély ellentétek vannak és Japán a jövőben nem elégszik meg a gyengébb partner szerepével Washingtonnal szemben. Még elutazása előtt az egyik amerikai tévétársaságnak adott interjújában kijelentette, hogy
