Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)

1973-08-31 / 207. szám, péntek

TÁRSADALMI MUNKA - JÓ EREDMÉNY A levicei (lévai) járásban le­vő községek helyi nemzeti bi­zottságai a képviselőkkel még az év elején ügy döntöttek, hogy az Önmagunknak“ című TV-verseny sikeréért a februári győzelem 25'. és az SZNF 20. évfordulójának a tiszteletére vállalt felajánlásaikat nem az év végéig, hanem már az SZNF 29. évfordulójának tiszteletére teljesítik. A vállalt kötelezettsé­gek főleg a „Z“-akcióra vonat­koznak. Mivel az Önmagunknak elnevezésű Levice és Vranov közötti verseny időpontja csak­nem egybeesik az SZNF évíor dulőjával, (a versenyt augusz­tus 31-én sugározza a televízió) a járás falvaiban és városaiban mind a lakosok, mind a képvi­selők igyekeznek mindent meg­tenni adott szavuk megtartásá­ra. Ezt az igyekezetei csak az látja igazán, aki az év elejétől néhányszor ellátogatott Želie­zovce (Zselíz), Kuralany, Poh­ronský Ruskov fOroszka), Plás ťovee (Palást), Veľké Túrovee (Nagytúr} és a többi községbe. Pohronský Ruskoyban új utak, járdák épültek, melyek széléről nem hiányoznak a díszfák és a zöld területek sem. Sasváry Iván hnb-elnök vezetésével el­kezdték a modern kultúrház építését is. Xeliezovcén elké­szült a járás egyik legmoder­nebb gyermekjátszótere és át­adták a házkezelőség épületéi. Kuralany polgárai pedig min­den erejüket a korszerű óvoda építésére fordították, melyet a helyi efsz hathatós segítségé­vel. Jozef Klenka elnök aktív támogatásával a napokban ad tak át. Ebben a korszerűen fel­szerelt óvodában a kuralanyi szövetkezetesek 30 kisgyermeke talált otthonra. A 825 ezer ko­ronás óvoda nemcsak csinosítja a falut, hanem annak büszkesé­ge is. Ilyen létesítmény felépí­tésén szorgoskodnak Hronovce, Starý Tekov és Plášťovce lakói Kilátás az ablakból is. Pláslovcén, .a levicei járás egyik legnagyobb községében például 3 osztályos óvoda befe­jezésén dolgoznak. Értéke meg­haladja a 2,6 millió koronát és ünnepélyes átadására a napok­ban készülnek. így szeptember elejétől száz gyermek második otthona készül el. Ezért első­sorban Gyenes István építésve­zető érdemel dicséretet, mert a munkálatokat jól és időben el­végezlek. Az épület körül még gyakran látni brigádosokat, mert szépí­tik a környékét is. Nagy segít­séget nyújt a helyi efsz is, amely héttagú építészeti cső porttal segíti a kivitelezést. Ugyancsak augusztus végén akarják átadni a Hronoycei (damásdi) 30 gyermeket befo­gadó óvodát. Megyik György hnb-elnök szavai szerint erre minden lehetőség megvan, hisz az 1,5 millió korona értékű lé­tesítményen már az utolsó si­mításokat végzik. A helyi efsz ehhez is nagy segítséget nyújt, ugyanis 230 ezer koronával se­gíti elő a kivitelezést, s emel­lett még épületanyagszállító Járműveket is biztosított. Mýtne Ludany ( Vámosladány) község­ben u (emelőben épült két ha­lottasházal egy hónappal a ha­láridő előtt, piár július végén átadták, ami a lakosok aktív hozzá [árulásának köszönhető. A levicei járás vezetői foko­zott figyelemmel kísérik ;tz el­kezdett kultúrházak építésének munkálatait is. Az eddigiek alapján minden feltétel megvan arra, hogy az SZNF 29. évfor­dulójának a tiszteletére az el­következő napokban három köz­ségben, Plavé Vozokanyban, Hronské Kosihyban és Veľké Túrovcén átadják az (íj kultúr házakat. Kiemelkedő otthont ad majd a művelődésnek a Plavé Vozo- kany-i kultúrház, mely 4 millió koronás költséggel épül. Benne kapnak majd helyet a hnb és (Fíilöp Imre felv.) az efsz irodái, ;iz ifjúsági klub és a könyvtár is. Örül a falu lakossága, hogy az elkövetkező napokban már a birtokukba ve­hetik ezeket a létesítményeket. Hronské Kosihy lakosai is már az utolsó simításokat végzik, hogy e szép és szükséges léte­sítményt a hónap végén ünne­pélyesen átadhassák. így van ez Veiké Túrovcén is, ahol szintén jó eredményekhez vezet az összefogás. Szorgalmukkal nem vallanak szégyent Veiké Kozmálovce és Hronské Klačany lakosai sem. Ök azonban csak nemrég kezd ték meg a munkálatokat, és így még sok teendő vár rájuk. Kö­telezettségvállalásaik tel jesítöse arra enged következtetni, hogy náluk is a jövő évben színvona­lasabb lesz majd a kulturális élet. Reméljük, hasonló örömük lesz a tataiaknak is, akik ez. év áprilisától vették birtokukba a modern kultúrházal, és azóta sokkal pezsgőbb a falu kulturá­lis élete. Az eredmények lelkesítik a járás polgárait, mert tudják, hogy önmaguknak dolgoznak, a még szebb jövőért. Ezt a „Z“- akció keretében eddig elvégzett munkák értéke is bizonyítja. RENYAK JÓZSEF Két üzem barátsága A /irányi Ŕ.s a cebini Vápenka üzem (Brno-vidéki járás) között sor került egy barátsági és köl­csönös együttműködési egyezmény megkötésére. Az CSKP alapszeivezetének és az FSZM üzemi bizottságának képviselői, valamint a két üzem vezetősége az egyezmény aláírása során a CSKP XIV. kongresszii sáliak abból a határozatából indul tak ki, amely az építőanyag-gyár­tás fő feladatainak teljesítését tűzte ki célul. A VIII. össz-szak- szervezeti kongresszusnak az ál­lami népgazdasági terv teljesíté­sében részt vevő dolgozókról szó­ló határozata érvényre juttatása, a két iizem dolgozói baráti kap csolatának és együttműködésének elmélyítése, a politikai, szakszer­vezeti és gazdasági tevékenységű köréből merített tapasztalatok ki­cserélése, a kél üzem dolgozóiról való gondoskodás állandó fokozá­sa voltak azok a problémák, ame­lyeket az egyezmény megkötése előtt részben a cebini iizem kép viselőinek Žíranyban lett látoga tásakor, részben periig a žíranyiak cebini látogatásakor tárgyaltak meg. Ezután sor került a barát sági egyezmény aláírására. Az aláírt egyezmény magába foglalja a tanulmányi ulak kérdé­sét is, amelyeknek a során a két üzem képviselői kölcsönösen meg tekintik üzemeik pgyes munka részlegeit, ahol megismerkednek a munkával, különösen a felsőbb pártszervek határozatainak telje -sítésével. Arra számítanak, hogy a műszaki dolgozók, valamint a gazdasági részlegek dolgozói köl­csönös tanulmányi látogatása nagy sikerrel jár majd és a szak­ismeretek elmélyítését valamint a szakképzettség fokuzasat fogja szolgálni. |L. F.) Évről évre meglehetősen nagy a vízbe fúltak száma. Kü­lönösen egyes tengermenü or­szágok mutatnak ki e szem­pontból kedvezőtlen statisztikai adatokat, mert a tengerben na gyobb a vízbefúlás veszélye, mint a belföldi vizeken. Az idén nyáron Romániában jártam, s nem felejtettem el felkeresni Dimitru Cojocarát, a romániai mangália-neptuni part­szakasz tengeri mentőinek ve zetójét. Hatvan éves már; de alig látszik ötven évesnek, ma­gas, karcsú, napbarnította fér­fi. Cönstancában lakik. A be szélgetésen jelen volt a nagy­laki születésű Rohoska Mihály építészmérnök-kari hallgató, aki a tolmács szerepét vállal la. A román tengeri mentőszol­gálat partszakaszokra van fel­osztva. A Neptun körzet veze­tője egy tengerészkapitány, aki szakaszokra osztotta fel a gondjaira bízott partrészt. Egy egy szakasz ezer méteres strandsáv. Mindegyik szakasz úszómestereket tart, akik reg­gel hattól délután hatig mentő- csónakokon kint vannak a ten­geren, körülbelül a mély víz határán, 100—100 méterre egy­mástól. Az úszómester már messziről felismerhető fehér kalapjáról; könyörtelenül ráfü­tyül éles hangú sípjával arra az úszóra, aki túlságosan mesz- szire kimerészkedik u tengerre. A tengeri mentők közül az ÉLETMENTŐK egyik mindig reggel hattól dél­után kettőig, a másik pedig délelöl I tíztől délután 6-ig van kint a vízen, tehát a legna­gyobb forgalom idején ketten is vannak a csónakban. Tapasztalatok szerint legtöbb­ször a gyenge testál katúak, a betegek vagy lábadozók, továb­bá a gyenge úszók vagy az úszni egyáltalán nem tudók azok, akiket menteni kell. Van­nak, akik túlbecsülik saját ere­jüket, sokáig úsznak egyfolytá­ban, aztán görcsöt kapnak s fulladozni kezdenek. Romániában a tengeri mentő- szolgálat tagjainak képzésére nincsenek külön iskolák. A ten­geri mentőnek igen igényes vizsgát kell letennie. Ennek el­méleti része az egészségügyi aj'aplsmeretekre, az életmentés­re», Illetve élesztősre, az időjá­rás felbecsülésére, az illető tengerszakasz ismeretére i er­jed ki. Gyakorlati vizsgát kelt tenni úszásból, az evezős csó­nak kezeléséből és a mentési módszerekből. A mentőcsóna­kok a vörös bójákkal jelzett terület határán állnak rendel­kezésre. A bójákat úgy helye­zik el, hogy kb. 1,5 méteres vízmélységet felölnek, ezen túl nem úszóknak már nem lenne szabad a vízben tartózkodniuk. A mentők együttműködnek az elsősegély-állomással; ilyeneket minden szükségessel jól ellátva egymástól bizonyos távolságok­ra üzemeltetnek. Az elsősegély- sátrat egészségügyi dolgozó, il­letve orvos vezeti. A mentőszolgálat hatáskörébe tartozik annak megállapítása is, hogy az időjárásnak megfe­lelően szabad-e a tengerben fü­rödni vagy sem. Ha a tenger csendes, fehér zászlót tűznek ki, ha pedig nyugtalan és nagy a hullámverés, — 4 fokon felül a Bofor-skálán — akkor a für­dőzési tilalmat kék zászlóval jelzik. A Neptun üdülőtelep körzetében 2,4,—3, ritkán 6 méteres hullámokat is észlel- 16 lí A. RUTTKAY Vjacsesztov ím - g sebész Vjacseszlav Francev szovjet sebész újszülötteket operál. Nagy eredményeket ér el a vele született szívbetegek el leni harcban. Rendes körülmények között az ebben a be­tegségben szenvedő 1011 csecsemő közül 80 egy éves korá­nak elérése előtt meghal. Vjacseszlav Franoev azonban megváltoztatta ezt az örömtelen statisztikát. A klinikán, amelyet vezet, az ily módon halálra ítélt gyermekeknek 811 százalékát műtéti beavalkozássa! megmenti az életnek. A Moszkvától nem messze fekvő Qzeri nevű kisvárosban Alekszandr Taraszov kőmű­vesnek fia született. Szép, eró.s fiúcska. Magassága és súlya is normális volt. Sírt, mint bármelv más csecsemő. A kis emberpalánta nem oko­zott gondot az orvosoknak mindaddig, amíg nem kezdett el szopni. A csecsemő fulla­dozni kezdett az anyatejtől. A második szoptatáskor már nyilvánvaló volt, hogy a fiúcs- ka beteg. A szülőotthon or­vosat sohasem találkoztak még hasonló betegséggel. Ezért elhatározták, hogy a csecsemőt azonnal beszállít­ják a moszkvai Körzeti Tudo­mányos Klinikai Kutatóinté­zetbe. A tapasztalt szakemberek meghatározták a diagnózist: a csecsemő született károso­dásban szenvedett, a nyelő­csöve nem bocsátotta keresz­tül a táplálékot. Egy fisztula kötötte össze a nyelőcső vak végét a mellhártyával, ame­lyen keresztül a tüdőbe jut a levegő. Ily módon a táplálék nem a gyomorba, hanem a tüdőbe került. És még rosz- szabb volt, hogy a nyelőcső­nek a gyomorba vezető alsó része szintén összeköttetés­ben volt a mellhártyával, ami kizárta a mesterséges táplálás lehetőségét. De nem az éhség jelentette a legnagyobb ve­szélyt: a csecsemőt a halál tüdőgyulladás miatt fenyeget­te, mivel tüdeje tele volt tej­jel. Itt csak azonnali és bo­nyolult operációval lehetett segíteni. Feltették a műtőasz­talra a csecsemőt, aki még csak 3b órája volt életben. A műtőasztalhoz odalépett Vja- cseszlav Francev, a sebész ... De hát ki is ez az ember? Sorsa figyelemre méltó és mindennapi, nehéz és örömte­li. Vjacseszlav Francev «így vasutas kilencedik gyermeke­ként látta meg a napvilágot. Hároméves korában megbete­gedett. Az orvosi diagnózis: csont tuberkulózis. Következett a vándorlás egyik kórházból a másikba. Az orvosok leltek az első barátai. Csak 1-1-éves korában, ami­kor a gipszkötést örökre or­topédcipő váltotta fel, kezdett Vjacseszlav iskolába járni, de mindjárt a negyedik osztály­ba. Nehéz idők voltak, ekkor folyt a Nagy Honvédő Háború. De az egyszerű családból származó beteg íiúcskának mégiscsak sikerült meggyó­gyulnia és befejezni az isko­lát, sikerült neki, minthogy a Szovjetunióban sohasem fe­ledkeznek meg a gyermekek­ről. 1947-ben kezdett Vjacseszlav tanulni a második moszkvai orvosképzö Intézetben. Az or­vosi dip’oma, mellyel egyete­mista évei befejeződlek, Vja- cseszlav számára nem cél volt, hanem a továbbképzés kezde­te: felvették Alekszandr Ba­kulev akadémikus kiváló szovjet sebész rendelőintéze­tébe. Bakulev a szovjet szív­sebészet megalapítója, n volt az, aki 1948-ban az elsí szív­műtétet végezte a Szovjetunió­ban. Bizonyos idő múltán egy csoport fiatal tehetséges or­vost. köztük Vjacseszlav Fran­cevet is áthívta klinikájára egy másik neves szovjet se­bész. Jevgenyi j Mesal-kin pro­fesszor. Vjacseszlav a pro­fesszor asszisztense lett és csakhamar megvédte kandi­dátusi disszertációját. Éppen ez az orvos-csoport lett a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai részlege Kísérleti Biológiai és Orvos- tudományi Intézetének ,,sebé­szeti központja“ Novoszi- birszkben. Mesalkin professzor átadja tanítványának sebész­művészete valamennyi „tit­kát“. Francev szívbajjal szü­lelett csecsemők operálására specializálja magát. Különö­sen egyfajta operációval log lalkozik — műtéttel hozza létre az összeköttetést a felső üreges ér, és a tüdőarléria között, ez egyébként jövendő doktori disszertációjának té­mája is. Leggyakrabban gyér mekeket operál. — Hány gyermeket operált már eddig? — Nehéz megmondani . . Talán ezret... De térjünk vissza az ozeri Taraszov csecsemőhöz. Igaz. Vjacseszlav Francev azt állít ja, hogy semmi különös nem volt ezen a műtéten. Az or­vostudomány sokkal súlyosabb eseteket is ismer, és a kis Taraszov esete a páciens ala­csony életkora miatt lett olyan ismert. Tonya Taraszova, egy 22 éves elárusítónő, a megmen­tett fiúcska édesanyja, nem találta a szavakat. Mindazt, amit elmondott, már elmond­ta korábban. Amikor nem voltunk jelen. És ezeket a szavakat nem lehet megismé­telni. — De hát hogy is hívják tulajdonképpen — jutott eszembe, amikor már éppen el akartam hagyni a beteg­szobát. Hiszen a kórlapon nem volt ott a személy-, csak a vezetéknév: Taraszov. — Amikor megoperálták, nem volt személyneve - mon­dotta Tonya —, nem volt idő a névadásra. Most pedig Vja- cseszlavnak hívjuk. Mint Francev doktort. így végződött ez a történet. A sebész életet és nevet adoti a fiúcskának. Azóta évek teltek el. Vja­cseszlav Taraszov már iskoíá ba jár, és Vjacseszlav Fran­cev vezeti az intézetben a szív- és érsebészeti osztályl. Francev doktor a gyermek­sebészetről, moszkvai, lenin- grádi és más városokban te­vékenykedő kollégiának mun­kájáról beszél. Elmondja gon­dolatait egy jövendőben! spe­cializált intézet távlatairól. Nos, a tapasztalatok már megvannak. Össze kell gyűjte­ni és általánosítani őket. Cse­csemőkön nemcsak Moszkvá ban hajtanak végre szívműié teket. Vjacseszlav Francevnak sok követője és tanítványa van. Jól képzett kardiológusokat és szívsebészeket nevelt fel, akik közül nem egy az orvos­tudományok doktora, vagy kandidátusa. Klinikáján a leg­bonyolultabb sebészeti felada­tokat oldják meg. A klinika dolgozóinak kutatási eredmé­nyeiről nem egyszer számolt be konferenciákon és kong resszusokon, pl. Rostokban (1.967), Melbourne-hen 11970), Moszkvában (1971) stb. Vjacseszlav Francevet kol légái meghívták Nagy-Britan- niába, az idén tavasszal pe­dig az Egyesült Államokba Iá fogatott. Gyakran hallani, hogy a Szovjetunióban az értelmiség új típusa nevelkedett fel a szovjethatalom éveiben. Ami­kor ilyesmiről hallok, azonnal Francev professzor neve jut az eszembe, aki az értelmiség igazi képviselője, aki nemcsak kedvelt szakterületén, az or­vostudományban állja meg a helyét, hanem az egész élet­ben. Több nyelven beszél. Ba­rátai között vannak írók, új­ságírók, színészek. Tetszenek nekem kedvtelései, általános érdeklődése. Vett pl. egy jó kora kutyát. Erről így beszél: „Keveset vagyok levegőn. És a kutya velem jár sétálni“ 0 rendelkezik Moszkvában az egyik legnagyobb jelvénygyűj teménnyel. A legtöbb köztük az orvosi és a sportjelvény. Mert a sport — szintén vesz- szőparipáinak egyike. JARÜSZLAV GOLOVANOV 1973. vili. 31.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents